A Ganz-MÁVAG labdarúgócsapatainak története a magyar futballban
A második világháborút követő években a magyarországi „futballtérkép” is átrendeződött, és ezzel együtt számos klub, köztük a Ganz-MÁVAG labdarúgócsapatai is meghatározó szereplőivé váltak a hazai sportéletnek. Az 1957 és 1990 közötti időszak „bajnoki térképei” egyértelműen mutatják, hogy Budapest domináns szerepe végig megmaradt a magyar labdarúgásban. A másodosztály szinte elképzelhetetlen volt ugyanakkor a fővárosiak „másodvonala” nélkül, ahol a Ganz-MÁVAG a szezonok több mint kétharmadában itt játszott, hozzájárulva a liga színvonalához és izgalmaihoz.
A Ganz-MÁVAG korai évei és kulcsfigurái
A Ganz-MÁVAG csapatának története számos játékos pályafutásában kulcsfontosságú állomás volt. Molnár István, aki később az MTK Budapest masszőre lett, tizenegy évesen, 1966-ban kezdett focizni a Ganz-MÁVAG-ban. Fenyvesi II. Jóska - aki a zöld-fehérekkel bajnok is volt - segítségével került oda, toborzón vett részt, és ott ragadt. A serdülő és az ifi évek után, 1974-ben sikerült bemutatkoznia az első csapatban is, az NB I/B-ben, az akkori másodosztályban, ami komoly színvonalat képviselt. Érdemes megemlíteni, hogy Molnár István nagypapája, Zavadszky János, szintén edző volt a Ganz-MÁVAG-ban, ezzel is bizonyítva a klub mély gyökereit a magyar futballban.
A csapatban több görög származású játékos is megfordult, akik a görög polgárháború után érkeztek Magyarországra. Közülük kiemelkedik Dinopulosz Timeosz, akinek neve először az 1961-62-es szezonban, a Ganz-MÁVAG csapatában tűnik fel, ahol 11 mérkőzésen 1 gólt szerzett. Dinopulosz, aki legtöbbször jobbösszekötőt, majd középcsatárt játszott, 1965-ig erősítette az NB II-es klubot. Az 1964-es és az 1965-ös szezonja különösen jól sikerült, 9, illetve 11 gólt szerezve. A jegyzőkönyvekben Dinopulosz I-ként szerepel, míg a Dinopulosz II nevet testvére, Dinopulosz Hárisz viselte. Dinopulosz II az 1968-as és 1969-es szezonban számított a Ganz-MÁVAG egyik alapemberének, 20, illetve 23 mérkőzésen lépett pályára. 1965 és 1972 között 54 NB II-es bajnokijáról van adatunk, ezeken 5 gólt szerzett.
A magyar labdarúgó-bajnoki rendszer változásai
A Ganz-MÁVAG pályafutását jelentősen befolyásolták a magyar labdarúgó-bajnokságok rendszerszintű átalakulásai. A második világháborút követő években, majd a szocialista korszakban többször is módosult az első- és másodosztályú bajnokságok felépítése, ami kihívások elé állította a klubokat. A korábban 12 csapatos NB I-et 14 csapatosra, a kétszer 16 csapatos NB II-t háromszor 19 csapatosra bővítették.
1958-59 és 1962-63 között megmaradt az ekkor kialakított rendszer - 14 csapatos élvonal, és kétszer 16 klubos NB II. Azonban 1963 nemcsak az őszi-tavaszi bajnokságról a (szovjet típusú) tavaszi-őszi bajnokságra való áttérést hozta, hanem a másodosztály átszervezését is. Az MLSZ a kétszer 16 csapatos NB II helyett egyszer 16 csapatos NB I/B osztályt hozott létre, tehát jelentősen szűkítette a másodosztályú klubok körét.
A változások folytatódtak: 1967-ben mindkét osztály létszáma bővült - az NB I 16, az NB I/B 18 csapatos lett, ezek a bajnoki létszámok maradtak is egészen az 1974-75-ös szezonig. Ekkor az NB I/B megszűnt, helyét egy egycsoportos NB II vette át, ez a 20 csapatos osztály 1977-78-ig jelentette a magyar labdarúgás második vonalát. 1978-79-ben aztán újabb „reformmal” az ötvenes éveket idéző háromszor 20 csapatosra duzzasztották a második vonalat is - ekkortól tehát már 72 csapat alkotta a magyar labdarúgás két legfelső osztályát. Az ebből fakadó felhígulás aligha kerülhette el a szövetség vezetőinek a figyelmét, és túl sokáig nem is vártak a reform visszavonásával: az 1981-82-es szezon végén ismét durván leszűkítették a létszámokat. Az NB I 16, az NB II egyszer 20 csapatosra állt vissza - ez pontosan a csapatok felének a harmadik ligába sorolását jelentette.
A bajnoki struktúra alakulása az alábbi táblázatban foglalható össze:
| Időszak | NB I csapatok száma | NB II csapatok száma és felosztása |
|---|---|---|
| korábban | 12 | 2x16 |
| következő szezon | 14 | 3x19 |
| 1958-59 - 1962-63 | 14 | 2x16 |
| 1963 | 14 | 1x16 (NB I/B) |
| 1967 - 1974-75 | 16 | 1x18 (NB I/B) |
| 1974-75 - 1977-78 | 16 | 1x20 (NB II, az NB I/B megszűnt) |
| 1978-79 - 1981-82 | 18 | 3x20 |
| 1981-82 szezon vége | 16 | 1x20 |
Budapest dominanciája és a Ganz-MÁVAG szerepe
Az 1957 és 1990 közötti időszak „bajnoki térképei” egyértelműen mutatják, hogy Budapest domináns szerepe végig megmaradt a magyar futballban. A 34 vizsgált szezon során összesen 34 klub jutott el az első osztályig - közülük tíz (tehát közel egyharmaduk) működött a fővárosban. A Ferencváros, a Bp. Honvéd, a Vasas és az Újpesti Dózsa egyetlen élvonalbeli szezonból sem hiányzott, de az MTK is mindössze egy, a Csepel kicsit több, öt szezont volt kénytelen a második ligában tölteni. A hat említett fővárosi csapaton kívül ugyanakkor nem nagyon volt más élvonalbeli szereplő Budapestről.
A másodosztály szinte elképzelhetetlen volt ugyanakkor a fővárosiak „másodvonala” nélkül. A Ganz-MÁVAG mellett a Szállítók (majd 22. számú Volán), a BVSC és a Budafok a szezonok több mint kétharmadában itt játszott. Ezen klubok stabil jelenléte a második vonalban biztosította a fővárosi labdarúgás széles alapjait és hozzájárult a bajnokság színvonalához. A Ganz-MÁVAG így a magyar futball történetének egy fontos, bár a másodosztályban megragadó, ám annál stabilabb és megbízhatóbb szereplőjévé vált, számos tehetséges játékos és edző otthonaként.
tags: #ganz #mavag #labdarugo #csapatai
