A Puskás Aréna: Az Örökségtől a Jövőbe

Az új stadiont minden idők legnagyobb magyar focistájáról, Puskás Ferencről nevezték el. A Puskás Aréna Magyarország legnagyobb befogadóképességű, sport- illetve zenei rendezvények lebonyolítására egyaránt alkalmas létesítménye, a magyar labdarúgó-válogatott elsődleges hazai pályája.

A Népstadion korszaka és öröksége

A Népstadionnak, amelyet már a XIX. század vége óta terveztek felhúzni, de végül 1953-ban adták át, összesen ötvennyolc (!) alkalommal készítették el az építési tervét. Ebből Hajós Alfréd, első újkori olimpiai bajnokunk egymaga hatot jegyez. A Budapesten létesítendő stadion ügyéhez már 1913-ban elnyerte Ferenc József király elvi jóváhagyását a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) akkori két elnöke, gróf Andrássy Gyula és Muzsa Gyula, de a megvalósítást az első világháború meghiúsította.

A második világháború után, 1945-ben az Országgyűlés megszavazta a stadion költségeit, majd elkészültek az első vázlattervek, amelyek a létesítményt a XIV. kerületi Régi Lóversenytér területére álmodták meg. Az építész Dávid Károly, a statikus Gilyén Jenő volt. Az első kapavágást 1948. június 12-én tették meg, a munkálatok öt évig folytak részben a sportolók és a lakosság társadalmi munkájának igénybe vételével, végül az avatásra - többször módosított befejezési határidők után - 1953. augusztus 20-án került sor.

A Népstadion egyébként nemcsak kinézete miatt számított a világ legmodernebb sportlétesítményének a megnyitáskor, hanem azért is, mert előregyártott vasbeton szerkezetből korábban hidakat építettek, stadiont soha. A „Nepstadion” ugyanazt jelentette, mint a Bernabeu, a Maracana, a San Siro, a Wembley. A futball nagyságát és különleges társadalmi hatását, a nemzeti büszkeség labdarúgó-világszínvonalból fakadó nem jelentéktelen részét.

Az avatás 1953. augusztus 20-án zajlott. Tért ölelő program volt: reggel kilenckor indították éppen annyi - tízezer - résztvevővel, ahány békegalambot reptettek fel, és este fél héttől kézilabda-bemutató zárta a műsort „hazánk nagy békeművében”, ahogyan az átadás idején a Népstadiont hivatalosan emlegették. A fő szám, a Honvéd-Szpartak Moszkva labdarúgó-mérkőzést a magyar-norvég atlétikai viadal után, fél öttől tartották. Az első válogatott-találkozón, az 1953. november 15-én tartott magyar-svéden 80 ezres publikumot jegyeztek.

A Népstadion hat évtizede számos felejthetetlen pillanatot hozott. 1954-ben a legendás Aranycsapat tagjai itt győzték le 7-1-re az angolokat, ami a legendás 6-3 visszavágója volt. Rendeztek itt atlétikai Európa-bajnokságot, kosárlabda Európa-bajnokságot. Itt játszották a labdarúgó-bajnokság kettős rangadóit is négy nagy fővárosi csapat részvételével. A stadion kulturális rendezvényeknek is otthont adott. Fellépett többek között a szovjet Mojszejev-együttes, az amerikai dzsessz-trombitás Louis Armstrong, olyan világhírű együttesek szerepeltek a több tízezer néző előtt, mint a Queen, a Rolling Stones és a U2, a hazaiak közül az Omega, az Illés és a Hungária. Első magyarországi látogatása alkalmával 1991-ben itt találkozott a magyar fiatalokkal II. János Pál pápa.

A Népstadion az 1953-ban épült stadion helyére épült, amely eredetileg közel 100 000 néző számára kínált ülőhelyet. Az 1955. október 16-án rendezett magyar-osztrákon (6:1) örök rekord keletkezett a 104 ezer szurkolóval; a válogatott-meccsek 1955-ös nézőátlaga amúgy is kerek százezer volt. A fizetőnéző-csúcs is akkoriban született: a magyar-olaszra (2:0) 95 512 drukker váltott belépőt.

A Népstadion hanyatlása és átnevezése

A 2001-es esztendő drámai volt: akkor került nyilvánosságra, hogy életveszélyes a felső karéj egy része. A teljes szerkezetet már az 1998-as atlétikai Európa-bajnokság előtt megerősítették, és a beavatkozást a bennfentesek életmentőnek nevezték. Orbán Sándor igazgató az új évezred első esztendejében kijelentette: „Amikor a lezárásról döntöttem, éppen ötször annyi kődarab esett le, mint egy évvel korábban.”

Így aztán a látogatottság szempontjából már csak a fél házat keresztelték át 2002. április 2-án, a névadó hetvenötödik születésnapja alkalmából Puskás Ferenc Stadionnak. A Népstadion 61 éven át nemcsak a magyar válogatott, de az egész magyar labdarúgás otthona volt, ahol több mint 1200 futballmeccset rendeztek. A 2016-os lebontás évében biztonsági okokból azonban már csak 28 300 férőhely állt rendelkezésre. A 61 éves létesítményben 2014. július 24-én játszották az utolsó futballmérkőzést. A Ferencváros 2-1-es vereséget szenvedett a horvát HNK Rijekától az El-selejtezőben.

Az új Puskás Aréna tervezése és építése

A létesítmény az eltelt több mint hat évtized alatt a minőségéből fakadóan szerves része lett a városképnek. A Stadion - Dromosz - Aréna tengely városszerkezeti jelentőségű képlet. Számos terv született felújítására, bővítésére, illetve újjáépítésére, de csak az életveszélyes felső karéjt erősítették meg. Magyarország pályázott a 2004-es, a 2008-as és a 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokság rendezésére. A pályázatokban csak a Puskás Ferenc Stadion átépítése szerepelt. A 2011-ben bemutatott Új Széchenyi Tervben még a stadion felújítását tervezték. Ez a "stadion a stadionban" elve alapján úgy épült volna fel, hogy bent új lelátó épül, de kívül megmaradnak a régi pilonok.

Az egyik legfőbb gond az volt a Népstadionnal, hogy a lelátók nem elég meredek, és a füves pályán kívül még egy futópálya is volt - így a fentebb ülő nézők már nagyon messze voltak a sportolóktól. Ez nem csak nem volt praktikus, de a FIFA előírásainak sem felelt meg. Műemlékvédelmi szempontból leginkább a - csonkán megépült, de így is a szocialista realizmus egyik "iskolapéldájának" tekinthető - toronyépületet és a jellegzetes pilonokat javasolták megőrizni.

Először is azt kellett eldönteni, hogy mi is épüljön: stadion a stadionban, mint ahogy először felmerült? Vagy egy teljesen új stadion? Többfunkciós aréna vagy futball stadion legyen? Épüljön-e valami a lelátók alá, és ha igen, akkor mi: VIP részleg? Üzletek? Irodák? Az első becslések így 40-50 milliárdtól 80-120 milliárdig szórtak, hisz nem lehetett tudni, hogy mi is épül majd fel pontosan. Novemberben döntöttek az újjáépítésről: eszerint futball aréna épül fel 2015-re, 42-45 ezer férőhelyes lelátóval. Az is eldőlt, hogy a régi arénát teljesen elbontják. A költségeket "több, mint 40 milliárd" forintra becsülték.

2012 februárjára szintet lépett az álmodozás: Bánki Erik sportpolitikus már arról értekezett, hogy épüljön rögtön két stadion: egy a régi átépítésével, és mellé egy teljesen új. A Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara tiltakozott az ellen, hogy a hazai építészeti szervezeteket teljesen kihagyják a tervezésből, minden a minisztériumokban dől el. A két stadion felhúzásával volt azonban egy kis bibi: a Népstadion (Puskás stadion) körül már mindenhol áll valami, így egy második stadion felépítéséhez el kellett volna bontani a Dromoszt, a SYMA csarnokot és valószínűleg a Körcsarnokot is.

Az Olimpiai Központ és az annak részét képező Puskás Ferenc Stadion újjáépítését célzó rehabilitációs program következtében avar kori temető semmisülhetett volna meg. Ezt egy, a városépítészeti koncepcióra kiírt tervpályázat követte, amelyet a Pomsár és Társa építésziroda nyert meg. A jelenlegi Puskás Ferenc Stadion körüli területen több mint tíz új létesítmény és a hozzájuk kapcsolódó parkolóház épül fel a következő években - írta az mnsk.hu.

2013. április 15-én az a kormányzati döntés született, hogy a két stadionos változatot elvetik. Ehelyett visszatérnek ahhoz, hogy új lelátó épüljön a régi pilonsor ölelésében az egykori Népstadionban. Ez egy legmagasabb UEFA kategóriájú, 65 ezer fős, multifunkcionális sportközpont lesz, továbbá a lelátók alá új edzőtermek, éttermek, kereskedelmi egységek épülnek, miközben számos környező épületet is felújítanak.

Tervpályázat kiírása helyett az MNSK alkalmazásában álló tervezőket kívánták megbízni a tervezési munkával. A tervezéssel végül a Népstadiont tervező Középülettervező Vállalat jogutódját, a Közti Zrt-t bízták meg. Ezzel pont az a Skardelli György jutott megbízáshoz, akinek a korábbi ötletpályázatra beadott tervét formai hibára hivatkozva kizárták. Skardellinek van már stadionos tapasztalata: a BSA tervezését is ő vezette. 2014. június 7-én lejátszották a Népstadionban az utolsó mérkőzést. A bontás végére az is nyilvánvalóvá vált, hogy már szó sincs "stadion a stadionban" elvről. A szocreál toronyépületen kívül semmi nem maradt állva 2017 elejére.

Az új aréna kivitelezése és technológiája

2016 novemberében az új stadion kivitelezésére írtak ki tendert. Ebben már csak annyi szerepelt, hogy a toronyépületet, valamint a pilonok "karakterét" meg kell tartani. Az árat szándékosan 1 forintra becsülték, ezzel nem szabva határt a kivitelezési költségnek. A kivitelezés idejét viszont meglehetősen szorosra vették, hisz 2020-ban három labdarúgó Európa-bajnoki csoportmérkőzést és egy nyolcaddöntőt terveztek megtartani. 2017 márciusában már azt írták, hogy nettó 142,85 milliárd forint (+40,5 milliárd forint ÁFA) a várható összköltség. A nyertes kivitelező konzorciummal alá is írták a megállapodást.

Az építkezés három éve alatt mintegy 15.000 ember dolgozott a kivitelezésen, 19.000 tonna vasbetont, 150.000 tonna betont és 12.000 tonna acélszerkezetet használtak fel. Az építkezés során 170 ezer köbméter földet mozgatnak meg a munkagépek, ami öt városligeti Királydombbal megegyező mennyiség. Összesen 15 toronydaru vett részt a projekt építkezésén. Naponta több mint 600-an csak a szerkezetépítéssel foglalkoztak. 2018. szeptember 6-án érték el a legmagasabb pontot, ekkor tartották meg a bokrétaünnepséget.

A legnagyobb építészeti kihívást az acél tetőszerkezet megépítése jelentette, amihez 12 ezer tonna gyártott acélszerkezetre volt szükség. Ehhez egy speciális lánctalpas darut vettek igénybe, mely Peruból Antwerpenen keresztül 25 nap alatt érkezett meg Budapestre. Az összeszerelése önmagában két hétig zajlott, de a daru időben meg tudta kezdeni a munkát, és ez a daru emelte be a helyére a tetőszerkezet 125 illetve 85 tonnás acél tartószerkezeti elemeit.

Schiffert Péter, a kivitelezésért felelős ZÁÉV Zrt. építésvezetője szerint a projekt rendkívül összetett volt, de az építkezésben résztvevők profi hozzáállása miatt sikerült a határidőt tartani.

A Puskás Aréna jellemzői és funkciói

Az aréna a régihez hasonlóan ovális alaprajzú, alapterületét 60.703 négyzetméterre növelték meg. Legmagasabb pontja 50,7 méterrel van a talajszint felett, legszélesebb része 261,3, legnagyobb hossza 316,5 méter. A teljes terület monumentális 208 010 négyzetméteren terül el. A háromszintes lelátó 67 155 ülőhellyel rendelkezik, területe pedig összesen 36 374 négyzetméter. A stadiont 57.142 négyzetméter alapterületű tető fedi. Minden ülőhely fedett lesz. Az épület alatt 1500 cölöp jelenti az alapozást, a felszínen 38 pilon emelkedik - formájában a Népstadiont idézve, de újonnan építve.

A csapadékvízelvezetési rendszer kiválasztásakor a BG-Graspointnerre esett a választás. Fontos kritérium volt a vandalizmus elleni védelem és az öntöttvas rácsok KTL bevonata. A KTL bevonat megbízható korrózióvédelmet és színállóságot garantál. A cég által nyújtott műszaki támogatás fontos szerepet játszott a beruházó meggyőzésében.

Belső terek és szolgáltatások

Az épület meghatározó karakter elemei - amelyek minden laikus odalátogató szemét azonnal megfogják - a nyugati oldalon található lépcsőtornyok kőcsipkés, enyhén kifelé dőlő tömegei, a köztük lévő, az alsó körüljáróra felvezető lépcsősorral. A keleti oldalon a kor politikai szellemének megfelelően, szocialista realista stílusban megépítve - a bejárata fölött az olimpiai öt karika megjelenítésével utalva az egykori nagy álmokra - áll az un. Toronyépület. A lépcsőtornyok az egykori és az új kompozíció meghatározó elemei, eredeti funkciójuk megtartásával, az eredeti tervek felhasználásával újjáépülnek. A toronyépületben múzeum nyílik, a befogadóképesség futballmérkőzésen 67 ezer fős, koncerten 78 ezer fős lesz.

A múzeumi rendeltetéshez jól kapcsolódik a világszerte jól ismert stadiontúra funkció, amely kiinduló és visszaérkező pontja lesz ez az épület. A múzeum a magyar labdarúgás, az Aranycsapat történetét és a világhírű névadó, Puskás Ferenc pályafutását mutatja be eredeti relikviák, dokumentumok, tablók és mozgóképes anyagok révén.

Az eseményre érkező nézők 4 meghatározó irányból jönnek. Az első kontrollpont a telekhatár menti kerítés vonalában van. A második kontrollpont az épület közvetlen közelében van. Itt a jegyellenőrzés mellett személyes motozás és csomagellenőrzés történik. Az átlagos ülőhelyekre igyekvők a nyugati és a keleti oldalon lévő forgókapuknál jutnak fel az Alsó körüljáróra. A mozgássérült nézők az északi és a déli oldalon lévő páros AKM felvonók segítségével érik el az Alsó körüljáró szintet.

A létesítményben a sportesemények mellett más rendezvények (pl. prózai és zenei előadások) is helyet kaphatnak, akár a küzdőtér teljes elfoglalásával. A küzdőtéri nézők elhelyezését tekintve 12000 nézővel számoltunk. A Középső és a Felső lelátó rész között fut körbe az aréna térben a Sky boxok sora, külön szintről megközelíthető módon, saját, a páholyok előtti nézőtéri sorokkal.

A sport és egyéb eseményeket szolgáló helyiségek - öltözők, vizes csoportok, sajtó központ, karbantartó funkciók, raktározás - a küzdőtér közelében találhatóak. Az épület déli oldala mentén egy 0-24 órás működésű rendőrőrs kap helyet, önálló bejárattal, tárgyalóteremmel, kihallgató szobával, konzuli helyiséggel, őrizetes cellákkal.

A létesítményben domináns a betonfelület, így megjelenése esztétikai szempontból is lényeges, megépítése fokozott odafigyelést követel meg a kivitelezőtől. A pilonok kiemelt fontosságúak a homlokzati szerepük és pozíciójuk miatt. A tető belső peremén átlátszó polycarbonát trapézlemez sáv oldja a fény-árnyék határt. A különböző lelátó részeken számozott lelátói székek telepítették, a meggypiros szín öt árnyalatában, a felső lelátói karéj felé sötétedően, véletlenszerű kiosztásban.

A Múzeum előtti téren, a Dromosz folytatásaként előregyártott, fagyálló, finombeton elemekkel burkolva jön létre a Dicsőség sétány a múlt és a jelen válogatott labdarúgóinak burkolati tábláiból felburkolva. A finom beton elemeken bevésve minden labdarúgó neve időrendi sorrendben jelenik meg, akit az a megtiszteltetés ért, hogy felléphetett a nemzeti együttesben.

Fontos dátumok a Puskás Aréna történetében

Az alábbi táblázatban összegezzük a Népstadion és a Puskás Aréna történetének legfontosabb mérföldköveit:

Események és elismerések

2019 júniusában bejelentették, hogy a stadion nyitó mérkőzését a magyar válogatott játssza Uruguay ellen 2019. november 15-én. 2019. október 28-án az összes jegy két óra leforgása alatt elővételben elfogyott. A találkozót 2-1-re Uruguay nyerte meg, az új stadion első gólját Edinson Cavani, az első magyar gólját Szalai Ádám szerezte.

A magyar futball-szentély nyerte meg a 2019-es Év stadionja versenyben a közönségi díjat. 19 ország létesítményei közül választhatták ki az öt legjobbat a szavazók. Ezek majdnem felét, közel 14955 szavazatot a budapesti stadion kapta. 2020-ban pedig a világ legjelentősebb kommunikációs dizájn versenyén lett első helyezett a Puskás Aréna. A „wayfinding”, azaz a látogatóirányító rendszer és arculat kategória díját nyerte el. Az épület belső tájékoztatási rendszere könnyen érthető és követhető jelekkel segíti a látogatót a tájékozódásban.

A labdarúgó Európa-bajnokság 60. évfordulója alkalmából a 2020-as bajnokságot nemcsak egy országnak, hanem a kontinens különböző helyszíneinek kellett megrendeznie. A Puskás Arénát az egyik helyszínnek szánták, amely el is készült időben. A COVID-19 járvány következtében azonban egy évvel elhalasztották a mérkőzéseket. Három csoportmeccset és egy nyolcaddöntőt játszottak itt 2021-ben. Az UEFA szabályai szerint 14 év alatti gyermekek belépést nyerhettek a találkozóra.

tags: #uj #puskas #ferenc #stadion #epitoje

Népszerű bejegyzések:

• Európa Liga elődöntő: Sevilla vs Juventus
• Hanghullám tehetségkutató és akusztikai előadás Ajkán
• Humor a futballban
• A ringtől a gyepig: Lénárt Péter útja
• Az utánpótlás-nevelés auditjának folyamata