Az új Puskás Ferenc Stadion: Múlt, Jelen és Jövő a Nemzeti Sportközpontban
A mai napon, 2019. november 15-én, a Magyarország-Uruguay válogatott labdarúgó mérkőzéssel hivatalosan is átadásra kerül az új Puskás Ferenc Stadion. Ez a modern sportlétesítmény több mint 67 ezer férőhellyel várja a futballrajongókat a hivatalos megnyitó mérkőzésre, és nem csupán a labdarúgás, hanem több mint húsz másik olimpiai sportágat is kiszolgál majd, valamint nagyszabású koncertek és egyéb rendezvények helyszíne lesz.
A Népstadion öröksége az új arénában
Az építtetők mindenképpen meg akarták őrizni a Népstadion emlékét. Az eredeti elképzelés az volt, hogy az új arénát a régibe ágyazva építik fel. Ezt az ötletet végül elvetették, de így is számos részlet emlékeztet majd az elődre.
A stadion ikonikus megjelenését a régi Népstadion hagyományait őrző pilonok biztosítják, amelyek komoly mérnöki gondolkodást igénylő szerkezetnek bizonyultak. Az épület meghatározó karakter elemei - amelyek minden laikus odalátogató szemét azonnal megfogják - a nyugati oldalon található lépcsőtornyok kőcsipkés, enyhén kifelé dőlő tömegei, a köztük lévő, az alsó körüljáróra felvezető lépcsősorral.
Skardelli György vezető tervező azt mondta, amit lehet, megtartanak a régi épületből, például a lépcsőpilonokat vagy a toronyépületet, ahová a sportmúzeum költözik. A kezdőkört például nem mozdították el a korábbi helyéről, megmaradt a toronyépület a szoborpark felőli oldalon, amelyben majd a Puskás Múzeumot alakítják ki, és a tetőszerkezetet tartó 38 pilon is hasonlít a korábbiakra.
A 60 éves épület építészettörténeti és városképi szempontból értékes karakterelemeinek - a lépcső pilonok, a toronyépület - megtartása, megújítása mellett, azok szerves beépítésével egy XXI. századi sportlétesítmény jött létre. Az Istvánmezőn túl a városkép fontos építészettörténeti lenyomata lett a több mint fél évszázad alatt.
Állítólag - a környezettudatosság jegyében - az elbontott Népstadion betonját sem lerakóba hordták, hanem a helyszínen újrahasznosították, és száz százalékban beépítették az új aréna alapjába és falaiba. A pilonok kiemelt fontosságúak a homlokzati szerepük és pozíciójuk miatt. A hatalmas pilonok visszaépítése alapvető fontosságú eleme az új stadionnak. A tető héjazata a Budapest Aréna héjazatával azonos, ezzel is erősítve a városképi jelentőségű együttest.
A létesítmény az eltelt több mint hat évtized alatt a minőségéből fakadóan szerves része lett a városképnek. A Stadion - Dromosz - Aréna tengely városszerkezeti jelentőségű képlet, amelyet a Budapest Sportcsarnok leégését követően azonnal orvosolt a Budapest Aréna megépítésével az akkor regnáló ország vezetés.
Az építkezés folyamata és a felhasznált anyagok
Az aréna monolit vasbeton szerkezetének kivitelezésében kulcsszerepet játszott a Bayer Construct Zrt., együttműködve az Épszerk-Pannónia Invest Kft.-vel és a Sankó-Ép Kft.-vel. A feladatra a West Hungária Bau-Magyar Építő konzorcium adott megbízást.
Az építkezéshez, amelyen három év alatt összesen 15 ezer ember dolgozott, a kivitelező felhasznált:
- 19 ezer tonna betonacél, ami elég lenne 75 darab tízemeletes lakótelepi házhoz,
- 150 ezer tonna betont,
- 12 ezer tonna gyártott acélszerkezet, amelyből kétszer kijönne az Erzsébet híd, és
- 1700 kilométer kábelt. Ez utóbbi nagyjából annyi, mint a Budapest-Ankara-távolság.
A szerkezetépítés során naponta mintegy 700 fő dolgozott a helyszínen, munkájukat 16 toronydaru és öt autódaru segítette. A kivitelezők szerint az építkezésnél a legnagyobb kihívást a tetőszerkezet összeállítása jelentette, amelyhez egy speciális darut kellett Budapestre hozni. Ahhoz pedig, hogy a 650 tonnás lánctalpas eszköz elvégezhesse a munkáját, a stadion körül egy 30 méter széles, különleges teherbírású utat kellett előbb megépíteni. A daru három részletben, kívülről befelé haladva emelte helyére a részelemeket, előbb egy 130-140 tonnás, majd egy 80-90 tonnás, végül pedig egy 30-40 tonnás darab került a helyére.
Puskás Ferenc Stadion timelapse
Műszaki adatok és kapacitás
Az új létesítmény teljes alapterülete 208 010 négyzetméter, amelyből a beépített alapterület 60 703 négyzetméter. A stadion legmagasabb pontja 50,7 méter magas, a legnagyobb szélessége 261,3, legnagyobb hosszúsága pedig 316,5 méter.
A küzdőtér - amely köré nem építettek futópályát - teljes területe 11 150 négyzetméter, amiből a focipálya mérete 105-ször 68 méter. A lelátót, amely nem fűthető, három karéjban helyezték el a játéktér körül, az alapterülete 36 347 négyzetméter. 57 142 négyzetméteres tető fedi, amely nem borítja be a teljes arénát, ezért az alsó karéjban ülőknek, ha esik az eső és feltámad a szél, bizony, fel kell készülniük arra, hogy eláznak.
A pályát a legmodernebb eljárással készült hibrid gyepszőnyeg - műanyag szálakkal megerősített természetes fű - borítja, amely jóval ellenállóbb a hagyományos gyepnél. Aki mégis lemaradna a gyepen zajló akciókról, az megnézheti majd őket a stadion négy, egyenként 120 négyzetméteres kivetítőjén. Az arénának egyébként a hangrendszere is korszerű, és rendkívül nagy teljesítményű.
A maximális székszám 67155, amely rugalmasan változik az AKM nézők illetve a sajtó érdeklődésétől függően. A különböző lelátó részeken számozott lelátói székek telepítettek, a meggypiros szín öt árnyalatában, a felső lelátói karéj felé sötétedően, véletlenszerű kiosztásban. A stadion legtöbb pontjáról egyébként tökéletes a rálátás a küzdőtérre. A Puskás információk szerint jobb eredményt ért el ezen a téren, mint a Bayern München stadionja, az Allianz Arena. Azonban a harmadik karéjban ülőknél a meredek lelátó miatt beépített korlátok takarhatnak ki valamennyit a pályából.
A létesítményben a sportesemények mellett más rendezvények (pl. prózai és zenei előadások) is helyet kaphatnak, akár a küzdőtér teljes elfoglalásával. A küzdőtéri nézők elhelyezését tekintve 12000 nézővel számoltak. A létesítményben számos egész évben működő funkció is helyet kap, mint például egy 180 ágyas szálloda, irodák és diagnosztikai központ.
A múzeumi rendeltetéshez jól kapcsolódik a világszerte jól ismert stadiontúra funkció, amely kiinduló és visszaérkező pontja lesz ez az épület. A stadion keleti oldala mentén, közvetlen a múzeum közelében egy vendéglátó rész és egy sportbolt, az épület déli oldala mentén egy 0-24 órás működésű rendőrőrs kap helyet, önálló bejárattal, tárgyalóteremmel, kihallgató szobával, konzuli helyiséggel, őrizetes cellákkal.
Költségek és összehasonlítások
Az új Puskás Stadion építése nettó 160 és bruttó 190 milliárd forintba került. Fürjes Balázs, a stadion építését felügyelő államtitkár szerint a beruházás összesen nettó 150 milliárd forintból valósult meg, ami közepes, átlagos árszínvonalúvá teszi az új Puskást. A Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja szerint ebből az összegből 142,85 milliárd ment el az arénára, 7,15 milliárd az ötszázaléknyi tartalék, és 40,5 milliárd az áfa.
Ez azt jelenti - ha a hivatalos adatokkal számolunk -, hogy székenként 2 millió 233 ezer 640 forintot költöttek rá.
Érdemes lehet összehasonlítani a nagyjából ugyanennyi férőhelyes régi stadion építési költségeivel. 1953 óta azért jelentősen csökkent a forint vásárlóértéke. Az Ártörténeti szakportál adatai alapján az akkori 1 forint mai árakon kb. 174 forintot ért. A Népstadion építésének összköltsége akkor 160 millió forint volt. Ez tehát azt jelenti, hogy mai árakon 27,9 milliárd forintért épült meg.
Az is tagadhatatlan, hogy korántsem voltak olyan fejlett építőipari technológiák, mint most. Ezért ez is jelentősen olcsóbb építkezést tett lehetővé 70 évvel ezelőtt. A „szocialista időkben” nagy divat „önkéntes” munkának is érezhetően kisebb volt a költsége a jelenlegi stadionépítés munkabérköltségeihez képest. Akkor többek között focisták és más sportolók is részt dolgoztak az építkezéseken.
| Stadion | Építés éve | Férőhely (db) | Költség (Ft) | Költség / szék (Ft) |
|---|---|---|---|---|
| Régi Népstadion | 1953 | kb. 70 000 (kezdetben) | 160 millió (akkori ár) | ~400 000 (mai árfolyamon) |
| Új Puskás Ferenc Stadion | 2019 | 67 155 | 150 milliárd (nettó) | 2 233 640 |
| Wanda Metropolitano (összehasonlítás) | 2017 | 67 703 | ~100 milliárd (mai árfolyamon) | ~1 500 000 |
A nézői élmény és megközelíthetőség
Az új stadion a jövő évi Európa-bajnokság egyik helyszíne is lesz, négy meccset rendeznek majd benne. Az UEFA honlapján jó ideje olvasható a róla szóló ismertetőben, hogy megközelíteni gyalog érdemes, hiszen négy kilométerre, „csupán” 45-55 perc sétára van Budapest központjától.
Az európai szövetség arra is felhívja az érkezők figyelmét, hogy a létesítmény nem biztosít privát parkolóhelyeket. A mellette kialakított parkolóban 556 autó elfér ugyan, és a jövő nyári Eb-mérkőzések alkalmával megnyitják majd a Papp László Sportaréna mélygarázsát is, ahová további 1190 kocsit lehet letenni, ezeket a helyeket a civil látogatók nem használhatják, csak azok, akik behajtási engedélyt kapnak a szervezőktől. Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ korábbi vezetője szerint egyébként ez így helyes. Sőt, példaértékű, hiszen, ha tízezrek indulnának egyszerre autóval a stadionhoz, a környék teljesen bedugulna.
Az új Puskás ugyanis készpénzmentes lesz. A szurkolói boltokban és a 45 büfében a helyszínen feltöltött HelloPay kártyával vagy egyérintéses Mastercard, Maestro, Visa és Amex bankkártyával lehet majd fizetni. A rendszer nagyban meggyorsítja a vásárlásokat, de - ahogy más tömegrendezvényeken már tapasztalni lehetett - kellemetlenséget is okozhat, hiszen a HelloPay-feltöltésnél alakulhatnak ki sorok.
A régi, még 1953-ban átadott Puskásban bizony gyakran előfordult, hogy a meccsekre kilátogató nők lecsúsztak a második félidő elejéről, olyan hosszan kellett sorban állniuk a mosdók előtt. A mostanában épülő stadionokban már jóval több a női mosdó, de a helyzet még mindig nem rózsás, az UEFA előírása - amely szerint a Puskás tervezői is dolgoztak - ugyanis közel sem biztosít még csak objektív egyenlőséget sem. A szövetség azt követeli meg, hogy 250 férfi látogatóra jusson legalább egy vécécsésze, és 125-re egy piszoár, míg a másik nem számára 125 látogatónként egy vécécsészét rendel felszerelni. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a nők nagyjából kétszer olyan hosszú időt töltenek el vécézéssel, mint a férfiak, biztosak lehetünk abban, hogy lesznek sorok a női mosdók előtt.
Az eseményre érkező nézők 4 meghatározó irányból jönnek. Az Istvánmezei út gyalogos sétányán nyugati irányból, a Budapest Aréna felől, a Stefánia út felől az emelt színű téren, a Dózsa György út felől pedig kordonnal kísérve a vendég ultrák. A gépjármű beközlekedés a Stefánia út felöl egy, a Dózsa György út felöl két kapun keresztül biztosított, az események alatt is. Az ideérkező taxik, mozgássérült kártyával rendelkezők a területre behajtva tehetik ki az utasaikat. Esemény során több lépcsőben szűrik meg a látogatókat. Az első kontrolpont a telekhatár menti kerítés vonalában van. A második kontrollpont az épület közvetlen közelében van. Itt a jegyellenőrzés mellett személyes motozás és csomagellenőrzés történik. Az átlagos ülőhelyekre igyekvők a nyugati és a keleti oldalon lévő forgókapuknál jutnak fel az Alsó körüljáróra. A 144 forgó kapu csoportokban van kialakítva. A mozgássérült nézők az északi és a déli oldalon lévő páros AKM felvonók segítségével érik el az Alsó körüljáró szintet.
Helye Európában és a világban
Az új Puskás 67 155 ülőhelyével Európa 19. legnagyobb befogadóképességű stadionja lesz, amelyben futballmeccseket is rendeznek. A budapestihez hasonló méretű az Atlético Madrid stadionja, a Wanda Metropolitano (67 703), a Stade Vélodrome (67 400), az Olympique Marseille arénája és a szentpétervári Zenit otthona, a Kresztovszkij (67 000). Világszinten nem fér oda az első ötven legnagyobb létesítmény közé: az 56. helyre furakodik be.
A környező országokban ennél egyetlen kivétellel csak kisebb központi stadionok vannak. Az ukrán Olimpiai Stadion mérete haladja meg az új budapestiét, ott 70 ezer ember nézheti a meccseket. Összehasonlításképpen:
- Bécs (Ernst Happel): 53 ezer férőhely
- Ljubljana (Stozice): 16 ezer férőhely
- Zágráb (Maksimir): 35 ezer férőhely
- Szerbia (Crvena Zvezda otthona): 55,5 ezer férőhely (új 60 ezres Belgrádban épül)
- Bukarest (Román Nemzeti Stadion): 55,6 ezer férőhely
- Pozsony (új nemzeti aréna): 22 500 férőhely
- Csehország (Sparta Praha pályája): 19 ezer férőhely
- Lengyelország (varsói Nemzeti Stadion): 56,8 ezer férőhely
tags: #uj #puskas #stadion #epitese
