Az új Puskás Aréna költségei és a nemzetközi összehasonlítások
Az új Puskás Ferenc Stadion építése és üzemeltetése körüli költségek, valamint a projekt nagyságrendje számos alkalommal került a közbeszéd középpontjába. A létesítmény nem csupán egy futballstadion, hanem egy multifunkcionális komplexum, melynek árazása és finanszírozása részletezést igényel.
A Puskás Aréna költségeinek részletes áttekintése
Az új Puskás Ferenc Stadion bruttó becsült értéke a hivatalos költségbecslés alapján 2016-ban 180,02 milliárd forint volt, melyet a közbeszerzési hatóságnál is leadtak. A legkedvezőbb ajánlat ennél 5,8 százalékkal volt magasabb a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. közleménye szerint.
Az olcsóbb ajánlat alapján a stadion ára 142,85 milliárd forint volt, amihez 5 százaléknyi tartalék (7,15 milliárd forint) és 40,5 milliárd forint ÁFA összege társult. Fontos kiemelni, hogy a beruházás áfatartalma, a 40,5 milliárd forint visszafizetésre került a költségvetésbe, így az nem minősült tényleges kiadásnak. A beruházási ajánlatban szereplő 5 százalékos tartalék előre nem látható, váratlan eseményekre lett félretéve, de ennek felhasználása nem volt automatikus, csak előzetes megrendelői engedély alapján volt igénybe vehető.
Az új Puskás Stadion egy székre jutó költsége így 2,1 millió forint lett. Ez az összeg tartalmazza a nem stadion jellegű terek - például konferenciatermek, parkolók, hidak, sportmúzeum, rendőrőrs, étterem, szurkolói bolt - költségét is.
Költségviták és korábbi tervek
A Puskás Aréna építésével kapcsolatban több alkalommal is valótlan állítások jelentek meg egyes hazai sajtóorgánumokban - állítja a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja (KKBK). A KKBK szerint például téves volt az a cikk, miszerint a „kormány 295,8 milliárd forintra emelte a Puskás Ferenc Stadion felépítésének állami támogatását”, mivel a kormányhatározatban szereplő összegeket hibásan értelmezték és adták össze.
A költségek változása azonban valóban jelentős volt az évek során. 2011-ben még 35 milliárd forintra saccolták a beruházást, igaz, akkor még egy kisebb stadion felépítését tervezték. 2014-ben már 100 milliárd forintos költséggel számoltak, és egy olyan multifunkcionális sportközpont felépítését ígérték, ami a focin kívül 6-7 más sportágnak is otthont tud adni.
Vágó Gábor 2017-ben arról beszélt, hogy az új Puskás Ferenc Stadion építésének költsége megduplázódott, miközben a tervekből lefaragtak. Végül egy újabb újratervezés után a Puskás Aréna egy jóval fapadosabb verzióban épült meg, de az ára így is körülbelül 150 milliárd forintba került. Az épületbe annyi acélt építettek be, amiből kétszer kijönne az Erzsébet-híd, és a Parlament után ez lett az ország második legnagyobb középülete.
Az építkezés és a létesítmény jellemzői
A Puskás Aréna építéséhez szükséges nyílt nemzetközi közbeszerzési eljárást a KKBK bonyolította le, melynek felhívása az Európai Unió hivatalos értesítőjében és annak internetes felületén is megjelent, lehetővé téve bármely EU-s országból történő ajánlattételt. Ez az eljárás, bár időigényes volt, a legnagyobb versenyt biztosította, garantálva a lehető legmagasabb színvonalú kivitelezést.
A nyílt nemzetközi közbeszerzési eljáráson két ajánlat érkezett: a Strabag Építő Kft., Strabag-MML Magas- és Mérnöki Létesítmény Építő Kft., Strabag AG közös ajánlattevők 3,3 százalékkal drágább ajánlatot adtak, mint a Magyar Építő Zrt. és ZÁÉV Építőipari Zrt. közös ajánlattevők.
A magyar állam rendkívül szigorú szerződési feltételeket írt elő. Ennek értelmében a kivitelező napi 142 millió Ft + ÁFA kötbért fizet, ha késik, és a határidő, valamint a minőség biztosítékaként a szerződéskötéskor az állam által egyoldalúan készpénzre váltható, összesen 32 milliárd forintos bankgaranciát adott.
A hétszintes, összesen bruttó 213 700 négyzetméter alapterületű épület tervei már elkészültek, továbbá a stadionnak jogerős és végrehajtható építési engedélye is van. Az építkezés 2016-ban kezdődött meg, miután a bontás közel egy évet csúszott, és 2019 novemberében készült el az 50 méter magas, 208 ezer négyzetméter alapterületű Puskás Aréna.
A létesítményhez összesen 150 ezer köbméter betonra és naponta egy 1000 fős szakmunkás brigádra volt szükség. A Puskás Arénát tavaly novemberben adták át, 68 ezer ember befogadására alkalmasan, és a nagyközönség november 15-én, a magyar labdarúgó-válogatott és Uruguay közötti találkozó alkalmával látogathatta először. Összesen 67 215 széket szereltek be az új Puskás Stadionba.
Döntéshozatal és a régi Népstadion szelleme
Hivatalosan nem tudni pontosan, mi alapján dőlt el, mekkora legyen az új stadion, hogyan nézzen ki, legyen-e ultramodern vagy idézze meg az 50-es éveket, illetve, hogy a régi helyén épüljön-e fel. Azonban sejthető, hogy kivel kellett egyeztetni róla, mivel a hírek szerint a Városligetben a kockaépületek terveit azután vetették el, hogy azok nem tetszettek Orbán Viktornak. Úgy tudni, az épülő stadionok terveit is illik bemutatni a miniszterelnöknek.
Arról is hallani, hogy Orbán Viktor ragaszkodott ahhoz, hogy nemcsak a régi helyén épüljön meg az új stadion (a kezdőkör pont ugyanott van, mint a Népstadioné), de ne bontsák el a régi, toronyépületnek nevezett torzót se, mert azzal megmarad a korábbi stadion szelleme is az újban. A körbeépített régi toronyban múzeum lesz, ha majd kész lesz.
Orbán Viktor 2011-ben még arról beszélt, hogy egy 65 ezres stadion túlzás lenne, bőven elég egy 45 ezres. Akkoriban a tervek egy olyan sportparadicsom építését körvonalazták, ami több lett volna egyszerű labdarúgó arénánál, edzőközponttal, szállodával, konferenciaközponttal, múzeummal és egyéb létesítményekkel. Azonban a terveket átszabták, a többi sportágat kipaterolták, és az új Puskás végül csak futballaréna lett.
3 év 3 percben - Puskás Aréna felépítése timelapse videó
Nemzetközi összehasonlítások és események
A KKBK szerint az új stadion építési költsége európai viszonylatban átlagosnak mondható. A 2020-as UEFA labdarúgó-Európa-bajnokság négy mérkőzésének otthont adó, világszinten is korszerű új Puskás-stadion olcsóbb, és ráadásul nagyobb is lesz, mint a londoni Chelsea új otthona. A Chelsea stadionja nettó 179 milliárd forintból épül, míg a Puskás-stadion nettó 142,85 milliárd forintból.
Környékbeli stadionok költségei és kapacitásai
A Puskáshoz hasonló nagyságú stadionja a szomszédos országok közül egyedül Ukrajnának van. A kijevi olimpiai stadion, melyet a 2012-es lengyel-ukrán közös Európa-bajnokságra újítottak fel, hivatalosan 70 ezres, de nemzetközi meccseken kevesebben férnek be. A Puskásban, ellentétben a kijevi stadionnal, nincs futópálya, hogy közelebb legyenek a nézők a pályához. Bécs nemet mondott egy új nemzeti stadionra, pedig az olcsóbb lett volna, mint a Puskás Aréna.
Romániában a nemzeti arénát 2011-ben adták át, 55 ezer férőhelyes, akkori árakon 70 milliárd forintnak megfelelő összegből jött ki. Szlovákiában a pozsonyi új nemzeti stadion 22 500 fős lett, Robert Fico korábbi kormányfő fogta vissza a grandiózusabb terveket. Nem 100 százalékig állami pénzből épült, a kormány csak kiegészítette a Slovan Bratislava költségeit.
A szerb miniszterelnök, Aleksandar Vučić bejelentette 6 új, 8 ezer fős, egyenként 20 millió eurós stadion építését vidéki városokban, valamint egy új, 60 ezer fős belgrádi nemzeti stadiont, amire a kormány 100 millió eurót szán. A horvátoknál régóta szó van az új nemzeti stadionról, Davor Šuker, a labdarúgó szövetség elnöke panaszkodott, hogy nincs modern hazai stadionjuk, miközben Magyarországnak, Walesnek, Szlovákiának, Azerbajdzsánnak van.
A 38 milliós Lengyelországnak is kisebb nemzeti stadionja van a Puskásnál, nemzetközi meccseken 56 ezres. A cseheknél 2016-ban lemondtak egy 30 ezres nemzeti stadion tervéről, mert túl sok közpénzt emésztett volna fel. Walesben van egy 74 ezres Millennium stadion, de a focisták inkább a fele ekkora Cardiff City Stadiont használják. Azerbajdzsánban Alijev elnök építtetett egy 68 ezres stadiont presztízsből, amely futópályával is rendelkezik.
Az alábbi táblázat néhány regionális és nemzetközi stadion építési költségeit és kapacitását hasonlítja össze:
| Stadion neve | Ország | Kapacitás (fő) | Építési költség (nettó) | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|
| Puskás Aréna | Magyarország | 67 215 | ~142,85 milliárd Ft | Multifunkcionális, nemzetközi események helyszíne |
| Chelsea új stadionja | Nagy-Britannia | (Tervezett) | ~179 milliárd Ft | Magasabb költség, mint a Puskásé |
| Kijevi Olimpiai Stadion | Ukrajna | ~63 000 - 70 000 | Nincs adat | Felújítva a 2012-es Eb-re, atlétikai pálya van |
| Román Nemzeti Aréna | Románia | 55 000 | ~70 milliárd Ft (akkori árakon) | Átadva 2011-ben, Európa-liga döntő helyszíne volt |
| Pozsonyi Nemzeti Stadion | Szlovákia | 22 500 | Nincs adat (részben állami támogatás) | Főként a Slovan Bratislava használja |
| Belgrádi Nemzeti Stadion | Szerbia | 60 000 (tervezett) | ~100 millió euró (tervezett) | Grandiózus tervek |
| Lengyel Nemzeti Stadion | Lengyelország | 56 000 | Nincs adat | Behúzható tetővel, 2012-es Eb-re készült el |
| Baku Olimpiai Stadion | Azerbajdzsán | 68 000 | Nincs adat (presztízsberuházás) | Futópályával, Európa-játékok helyszíne |
Működtetés és jövőbeli tervek
Az új Puskás Aréna a 2020-as Európa-bajnokság egyik helyszíne lett, három csoportmérkőzésnek és egy nyolcaddöntőnek adott otthont. A stadion üzemeltetését az Európa-bajnokságig Fürjes Balázsra bízta a kormány. A magyar stadionok üzemeltetése (a debrecenit és a Groupamát leszámítva) általában gondot okoz, de a Puskás ezekhez képest egészen más kategória.
A stadionban található egy 1500 fő befogadására alkalmas konferenciahelyszín, ami valószínűleg hoz majd bevételt, de az egész létesítmény fenntartási költségét messze nem fedezi. Ahhoz tömegrendezvények kellenek, tömött lelátókkal. A magyar válogatott évente 5-6 meccset játszik itthon, és az elmúlt években messze több nézőt vonzott, mint a klubcsapatok.
Az MLSZ és Orbán Viktor nagy vágya, hogy Bajnokok Ligája-döntőt rendezzenek az új Puskásban, emiatt is módosíthattak a 45 ezresről 67 ezer férőhelyes óriásstadionra. Ebben a tervben azonban egyelőre nem volt partner a nemzetközi szövetség. Reálisabb cél az Európa-liga döntője, melynek megpályázására már megkapta a kormány támogatását az MLSZ. Koncerteken akár majdnem 80 ezren is elférnek a Puskásban, ami további bevételi forrást jelenthet.
A Népstadion és a Puskás Aréna költségeinek összehasonlítása
A Népstadion építéséről 1945-ben döntött az Országgyűlés, az építkezés 1948 nyarán kezdődött és majdnem pontosan 5 évig tartott, megnyitója 1953-ban volt. A Nemzeti Sportközpontok régi oldalán található információk szerint az első ötéves terv büszkeségeként létrejött Népstadion összköltsége 160 millió forintot tett ki.
Az Ártörténet szakportál számai alapján 1948 és 1953 között 1 forint nagyjából 174 forintot ért mai árakon számolva. Ezzel az árfolyammal számolva a régi Népstadion költsége még nettóban is kevesebb mint az ötöde az új Puskás költségének. Fontos azonban megjegyezni, hogy a Rákosi-rendszerben jóval olcsóbb volt a munkaerő, nem voltak olyan költséges, fejlett építőipari technikák, és a stadion nem szolgált ki semmilyen luxusigényt; a férőhelyek nagy része álló volt.
Egyéb nagy volumenű sportberuházások Magyarországon
A stadion- és sportcsarnok beruházások az Átlátszó összesítése szerint rendre többe kerültek az eredetileg tervezettnél. Az új Bozsik Stadion például menet közben a duplájára drágult, 5 milliárd forint helyett 11,7 milliárd lett a végösszeg. A Vasas sportlétesítménye 5,2 milliárd forint helyett 9,1 milliárdba került. Több mint kétszeres volt a drágulás az UTE új jégcsarnoka esetében is: 2 milliárd forint helyett 4,6 milliárdból épült meg. Az új szegedi uszoda pedig négyszer annyiba került, mint tervezték. A hasonló beruházásokhoz tartozó közbeszerzéseket jellemzően ugyanazok a kormányközeli üzletemberek érdekeltségeibe tartozó cégek nyerik.
A Puskás Aréna mellett más gigaberuházások költségei is figyelemre méltóak. Jelenlegi állás szerint 246 milliárd forintba kerül majd az új budapesti atlétikai stadion, amely már most Magyarország legdrágább sportlétesítménye. A 2017-es vizes világbajnokságra épülő uszoda eredetileg tervezett 25 milliárd forint helyett több mint 130 milliárd forintba került. A szegedi olimpiai központ fejlesztésére 5 milliárd forintot költöttek a tervezett 1,85 milliárd helyett. Ezek a példák jól mutatják, hogy a nagy volumenű sportberuházások költségei jellemzően túllépik az eredeti becsléseket.
tags: #uj #puskas #stadion #koltsege
