A futball-világbajnokságok legkülönlegesebb és újraviselt mezei és a magyar történetek
A labdarúgó-világbajnokságok története bővelkedik emlékezetes pillanatokban, váratlan fordulatokban és persze ikonikus mezekben. Miközben a magyar labdarúgó-válogatott is rendszeresen megújuló dresszekkel lép pályára, érdemes visszatekinteni azokra a különleges szerelésekre, amelyek örökre beírták magukat a futball történelemkönyvébe.
A férfi labdarúgó-válogatott idei utolsó hazai mérkőzésén debütál a válogatott új hazai meze. A dressz a hagyományok megőrzése mellett az MLSZ alapításának 125. évfordulója előtt is tiszteleg - olvasható a szövetség közleményében. Az ujjak alján helyezkedik el egymás alatt a három szín, míg a mellkasnál a szív felett szokásos módon a magyar címer látható, a másik oldalon vele egy vonalban pedig az MLSZ címere, amely ezúttal a szövetség alapításának 125. évfordulója alkalmából egy különleges jubileumi díszítést kapott. A válogatott új hazai mezét az Írország elleni vb-selejtező-mérkőzésen viseli majd először a csapat.
A világ legfurcsább és legérdekesebb labdarúgó-világbajnoki mezei
A labdarúgó világbajnokság közeledtével az Eurosport szerkesztői szemezgettek a vb-k történetében. Az alábbi összeállításban az 1930 óta sorra kerülő tornák legérdekesebb és legfurább mezeit gyűjtötték össze:
-
A 2010-es dél-afrikai tornán az új-zélandi csapat tiszta fehérben lépett pályára, pedig a kiwik a híres rögbi válogatottjuk (All Blacks-Tiszta Feketék) nyomán inkább a sötét színekre esküsznek.
-
Az 1986-os világbajnokságon a marokkói válogatott egy olimpiai ötkarikával ellátott (vélhetően más tornára készült) mezben lépett pályára.
-
Idősebb foci rajongók emlékezhetnek a '90-es vb egyik mezére, amely feltűnően hasonlított a Juventus szerelésére. De nem, ez csak optikai csalódás, valójában Costa Rica játszott ilyen fekete-fehér csíkos mezben.
-
Szép dolog a minimalizmus, Észak-Korea 1966-os vb-n használt mezét ma is bármelyik kínai piacon meg lehetne vásárolni.
-
Egy picit hazahúz az Eurosportos szerkesztők szíve, a 2006-os vb-n viselt fehér mezzel nincs baj. Ezt viselte hét meccsből ötször a francia nemzeti csapat, más kérdés, hogy Zidane-ékat a "Kékek" (Les Bleus) néven ismeri mindenki.
-
Brazília fehér mezben? Mai szemmel talán már furcsa ezt elképzelni, de ne feledjük az 1950-es vb idején még nem is volt színes tv-közvetítés. Az addig mindig fehérben játszó brazilok a hazai pályán csúnyán elbukott vb után döntöttek a váltás mellett, azóta rendre sárga-kék a selecao színösszeállítása.
-
Hát persze, a jó öreg CCCP felirat a szovjet csapatok mezein. Ezt nálunk nem nagyon kell magyarázni.
-
A 2002-es tornán szereplő kameruni válogatott mezszponzora ujjak nélküli mezeket akart, de miután kiderült, hogy nem lehet ilyenben pályára lépni, a dizájnban nyúlt meglepő újításért.
-
A bolíviai csapat az első vb-n 1930-ban ezt a furcsa módot választotta, hogy köszönetet mondjon a házigazda Uruguaynak.
-
Na és a győztes megint egy francia mez. Ezúttal magyar vonatkozással is bír a történet, lévén az ominózus, örökre emlékezetes zöld-fehér mezt az 1978-as vb-n éppen a mieink ellen viselte a francia válogatott. Arra a párharcra mindkét csapat fehér mezt hozott magával és mivel így nem lehetett elkezdeni a találkozót, a franciák a helyi klub (Kimberley) mezét kérték kölcsön.
FULL MATCH: France v Croatia | 2018 FIFA World Cup
A magyar válogatott történelmi pillanatai: Az 1954-es világbajnoki döntő
Az 1954-es labdarúgó-világbajnokság örökre beírta magát a magyar sporttörténelembe, mint a "berni csoda", ám a magyar szurkolók számára ez inkább egy fájó emlék. A magyar válogatott 1938 után ismét eljutott a fináléba, melyre 1954. július 4-én került sor a berni Wankdorfstadionban 65 ezer néző előtt.
Sajnos ezúttal sem sikerült megszerezni a világbajnoki címet, pedig a hazai és a nemzetközi közvélemény jelentős része is hazánk fiait látta a legesélyesebbnek az aranyéremre. Válogatottunk 1950 májusa óta veretlen volt, 1952-ben aranyérmet szerzett a helsinki olimpián, és még mindenkiben elevenen élt az angol válogatott ellen ’53 őszén a Wembley-ben aratott 6:3-as, majd a budapesti visszavágón elért 7:1-es magyar győzelem. Ilyen előzmények és várakozások után a magyar csapat 2:0-s vezetés után 3:2-re kikapott attól a nyugat-német válogatottól, amelyet a vb csoportkörében 8:3-ra simán lelépett.
A rádióközvetítés és a nyilvánosság reakciója
Állítólag volt olyan, aki a vereséggel végződő döntő után bosszúságában összetörte a rádióját, amely akkoriban nem volt olcsó mulatság (1954-ben kb. ezer forintba került egy rádiókészülék, miközben 1 kg kenyér kb. 2,80 Ft volt). Akinek erre nem volt lehetősége - hiszen villany sem volt ekkor még sok magyarországi településen -, az eredményt a rádióhallgatóktól vagy a másnapi újságokból tudhatta meg. Ha figyelembe vesszük, hogy kultúrházakban, szabad téren több százan is hallgatták közösen a rádióközvetítést, akkor elmondhatjuk, hogy sokan követték a mérkőzést rádión keresztül. Rodolphe Seeldrayers, a FIFA elnöke azt mondta, a „magyar csapatnak balszerencséje volt.”
A sajtó visszhangja
A másnapi és az azt követő napok sajtója is részletesen foglalkozott a vereséggel, elemezve az okokat és a következményeket.
Másnap, július 5-én a Népsport címoldala jórészt a mérkőzéssel foglalkozott. A mérkőzésről a beszámoló a 2. oldalon folytatódott, azt teljesen kitöltötte, sőt még a 3. oldalra is áthúzódott. A Népsport természetesen szinte percről-percre ismertette a meccs legfontosabb mozzanatait. A magyar védelem munkáját jónak minősítették, a támadó sor ezúttal azonban gyengébben teljesített. A szerző rögtön megjegyezte azonban, hogy más mérkőzéseken sem váltottuk minden helyzetünket gólra. A magyar csapatnak Brazíliát és Uruguayt kellett kivernie, míg a németek könnyebb ágon jutottak el a döntőbe. A dél-amerikaiak elleni mérkőzések „testileg és lelkileg” is sokat kivettek a fiúkból. A cikk szerint kár volna mindemellett a szerencse hiányára írni a vereséget. A Népsport július 6-i száma is több oldalon keresztül foglalkozott az elveszetett vb-döntővel. Sorra vette a lehetséges okokat, hazai és külföldi sportvezetők véleményét osztotta meg, de lényegében új szempontok nem merültek fel.
A Képes Sport júliusi 6-i száma terjedelmének mintegy fele foglalkozott a focival, a fináléba vezető út bemutatásával, majd az elvesztett döntővel. A Képes Sport is osztotta azt a véleményt, hogy nehéz a vereséget elfogadni, a játékosokra azonban büszkék lehetünk, akik a jövőben is sok örömet fognak még szerezni a szurkolók tömegeinek.
A Magyar Nemzet is számba vette a vereség okait, és elvileg óva intett a bűnbakkereséstől, de azért Sebes Gusztávnak expressis verbis felrótta az összeállításban elkövetett hibákat (Puskást sérülten játszatta, és a két szélsőt megcserélte). (Magyar Nemzet, 1954. július 5., 6. oldal)
Érdekes, hogy a Népszava július 6-i számában az 5. oldalon is voltak már sporthírek, de a döntő csak a 6. oldalon kapott helyet. Az „Akik kivívták a világ sportembereinek megbecsülését” címmel az ezüstöt szerző csapat játékosainak arcképét hozta a lap. Utána Szepesi György rádióriporter telefonjelentése következett, amelyben a szövetségi kapitány által elkövetett taktikai hibák körülményeit elemezte, majd pedig a Sebes Gusztávval folytatott beszélgetését foglalta össze. A lap a mérkőzésnek csak a legfontosabb eseményeit hozta le, majd a nemzetközi sajtóban megjelent vélemények közül szemlézett. Egy nappal később ugyancsak a külföldi sajtóvélemények ismertetése kapcsán tért vissza a vb-döntőre a szám 4. oldalán.
Utórengések és bűnbakkeresés
A vereség hatásai messze túlnyúltak a sporton. Az országban több helyen tüntetésekre került sor, ahol rendszerellenes megnyilvánulások is előfordultak. Megindult a bűnbakkeresés. Az állampárti vezetés az újságírókban vélte megtalálni azt. A pártvezetés kimondta, hogy „[a] Szabad Nép, a Népsport, de általában az egész sajtó és a rádió túlságosan felcsigázta a közvélemény érdeklődését a világbajnokság iránt”. Ebben Szepesi Györgyöt és Feleki Lászlót, a Népsport főszerkesztőjét név szerint is felelőssé tették. Azt is kimondták, hogy „Feleki László elvtárs rosszul vezeti sportlapunkat, nagymértékben felelős a vb utáni és az FVB alatti tüntetésekért.” Ez nem volt igaz, az újságokban ugyanis többször intettek arra, hogy az elbizakodottság megbosszulhatja magát.
tags: #ujrahadznositott #mez #a #foci #vbn
