Dr. Ungár Margit: Az első magyar ügyvédnő életútja
Dr. Ungár Margit 1897-ben született Diósgyőrben, zsidó polgári családba. Az átlagnál sokkal érdeklődőbb gyermek volt, aki már hatévesen elhatározta, hogy ügyvéd lesz. Pályaválasztására édesanyja igazságérzete is kihatott: amikor a család tejesasszonya egy megalázó házasság után megölte bántalmazó férjét, a kis Margit édesanyja nemcsak az áldozattal, de az elkövetővel is együtt érzett, megtanítva a kislánynak, hogy az emberi sorsok mögé kell nézni.
A jogi pálya rögös útja
A fiatal lány jogász bátyja, Ungár Ferenc unszolására választotta a jogi pályát. A jogi diploma megszerzéséig azonban ezernyi akadályt kellett leküzdenie, mivel az egyetemi felvételinek előfeltétele volt, hogy minden tárgyból kitűnő legyen - miközben a férfiaknál ez nem volt kikötés. 1918-ban módosítottak a magyarországi felsőoktatási törvényen, így a jogi pálya is megnyílt a nők előtt. Budapesten azonban nem engedélyezték a továbbtanulását, így előbb Debrecenben, majd Szegeden folytatta jogi tanulmányait, ahol 1923-ban szerzett jogi diplomát.
Elsőéves joghallgató korában vonták vissza azt a rendelkezést, ami engedélyezte, hogy nők is járhassanak jogi egyetemre. Szerencséjére az 1920. évi XXV. törvénycikk 2. §-a kimondta, hogy a tiltások az előző tanévekben már beiratkozott rendes hallgatók további beiratkozási jogát nem érintik, amennyiben nemzethűségi és erkölcsi tekintetben feltétlenül megbízhatók.
Az első női ügyvédi diploma
Mivel ügyvéd szeretett volna lenni, a kizárólag férfiakból álló ügyvédi kamarában szavazásra bocsátották a kérdést, hogy bekerülhet-e az ügyvédjelöltek közé. A kamarai tagok többsége igennel voksolt, ám a következő kihívást az jelentette, hogy szakmai gyakorlat céljából egy tapasztalt ügyvédnél kellett elhelyezkednie. Senki nem vette fel ügyvédbojtárnak, ezért a bátyja mellett kezdte meg a szakmai gyakorlatot, később pedig leendő férje, dr. Vági József mellett dolgozott.
Dr. Ungár Margit 1928. június 24-én tette le az ügyvédi vizsgát. Az eseményről szinte valamennyi hazai napilap beszámolt. A vizsgát a Kúria egyik első emeleti termében tartották, szokatlanul nagyszámú érdeklődő előtt. Vargha Ferenc koronaügyész, a bizottság elnöke kihirdette, hogy kitüntetéssel fogadták el a vizsgát, hozzátéve: „Sok férfi tanulhatna magától…”
Tevékenysége és társadalmi szerepvállalása
Margit nem szerette, ha ügyvédnőnek hívják, mert meggyőződése szerint nem a nemük alapján kell megítélni az embereket; ezért ragaszkodott a „dr. Ungár Margit ügyvéd” megszólításhoz. A női egyenjogúság magyarországi élharcosa volt, alapító tagja a Dolgozó Nők Clubjának és aktív tagja a Feministák Egyesületének. 1933-ban ő fogalmazta meg a házasságon kívül született gyermekek védelméről szóló parlamenti előterjesztést.
| Tevékenységi terület | Fontosabb mérföldkövek |
|---|---|
| Tanulmányok | Debreceni és Szegedi Egyetem (diploma: 1923) |
| Ügyvédi vizsga | 1928. június 24. |
| Nőjogi munka | Dolgozó Nők Clubja alapítása, választójogi beadványok |
| Parlamenti munka | Házasságon kívüli gyermekek védelme (1933) |
A háború és az azt követő időszak
Sajnos dr. Ungár Margit sem kerülhette el korának magyar zsidó sorsát: 1939 nyarán a zsidó ügyvédek névjegyzékébe tették át, a nyilas hatalomátvételt követően pedig gettóba kényszerültek. Csodával határos módon mindketten túlélték a vészkorszakot. A háború után rövid ideig az egységes bírói és ügyvédi vizsgabizottság tagja volt. 1953-ig férjével közösen vitte ügyvédi irodájukat, majd nyugdíjba vonulásáig ügyvédi munkaközösség tagjaként dolgozott. Dr. Ungár Margit 1969-ben, 72 éves korában halt meg.
