A United Airlines 93-as járatának utolsó repülése: A hősies ellenállás története
2001. szeptember 11. drámai választóvonallá lett az éppen hogy csak felvirradt 21. század történetében. Aznap reggel a United Airlines 93-as járata szikrázóan szép napsütésben szállt fel a newarki Liberty nemzetközi repülőtér betonjáról, San Franciscó-i úti céllal. A kellemes és eseménytelennek ígérkező repülés negyvenhatodik percében azonban elszabadult a pokol a fedélzeten, miután az utasok között megbúvó négy terrorista akcióba lépett, és magához ragadta a Boeing 757-es irányítását. Noha a fellázadt utasok akciója kudarcba fulladt és a gép Pennsylvania állam területén a földbe csapódott, hősies fellépésükkel és saját haláluk árán sok száz életet mentettek meg, megakadályozva, hogy a terroristák a washingtoni Capitoliumnak vezessék az eltérített gépet.
Jason Dahl kapitány élete és elhivatottsága
Jason Dahl számára a repülés volt az első szerelem. Előbb lett pilótaigazolványa, mint autóra szóló jogosítványa. - Jason gyorsan összeszedte a repülővírust - mondja Sandy Dahl, Jason felesége. Repülés iránti elhivatottsága vezette Jasont odáig, hogy karriert építsen mint utasszállító pilóta a United Airlinesnál.
Jason Dahl igen nagy tapasztalatú repülősnek számított, aki 1985-től állt a United Airlines szolgálatában, és 1993-ban szerezte meg a kapitányi képesítését. Nemcsak tehetséges pilóta volt, de elismert oktatóként is használta tehetségét, hogy másokat tanítson. - Ő volt a Színvonal Kapitánya - mondta felesége. Dahl kapitány 1996-tól szolgált Boeing 757-es gépparancsnokként, és kiváló képességei elismeréseként ő töltötte be a légitársaság egyik szimulátoros képzésért felelős oktatókapitányi beosztását is.
Bár Jason Dahl szerelme a repülés volt, mégsem ez volt a teljes élete. - Nagyon-nagyon ritkán hiányzott például egy születésnapról, és karácsonyról soha - mondta Sandy. - Igazán boldog család lehettünk volna. Éppen a családja iránti szeretete vezette, amikor elcserélte beosztását a United 93-as járatára 2001. szeptember 11-ére, hogy szeptember 13-án, a házassági évfordulója napján biztosan otthon lehessen. Az ekkor negyvennégy éves Dahl kapitány aznap szabadnapos lett volna, de mivel a vezénylési beosztása szerinti napon, szeptember 13-án lett volna az ötödik házassági évfordulója, ezért ezt a napot elcserélte a 93-as járat teljesítésére eredetileg beosztott kollégájával. Dahl kapitány mosolyogva el is újságolta Homer első tisztnek, hogy a házassági évfordulójuk alkalmából egy londoni úttal lepi meg a feleségét.
A 93-as járat indulása és a nap eseményei
2001. szeptember 11-ének verőfényes reggelén a New Jersey állambeli Newark nemzetközi repülőterén a United Airlines légitársaság Newark és San Francisco között menetrend szerinti járatának személyzete, Jason Dahl kapitány és LeRoy Homer első tiszt a felszállás előtti kötelező ellenőrzéssel volt elfoglalva a járatot teljesítő Boeing 757-es pilótafülkéjében. A járatnak helyi idő szerint pontban reggel nyolckor kellett volna elstartolnia a Liberty nemzetközi repülőtér betonjáról, de a feltorlódott várakozó gépek miatt Dahl kapitány csak negyven perccel később kapta meg a toronytól a felszállási engedélyt, majd több mint 25 perc késésben volt a nagy forgalom miatt. A hétfős személyzet mellett 33 utas ült még az utastérben. Aznap a United Airlines 93-as járata messze nem volt telt házas, a 200 fő befogadására alkalmas gép üléseiben mindössze 33 utas foglalt helyet.
| Kategória | Adat |
|---|---|
| Járatszám | United Airlines 93 |
| Repülőgéptípus | Boeing 757-200 |
| Kiinduló repülőtér | Newark Liberty nemzetközi repülőtér (New Jersey) |
| Célállomás | San Francisco |
| Eredeti indulási idő | 8:00 AM helyi idő szerint |
| Személyzet tagjai | 7 fő (köztük Jason Dahl kapitány és LeRoy Homer első tiszt) |
| Utasok száma | 33 fő |
| Terroristák száma | 4 fő |
| Összes fedélzeten tartózkodó | 44 fő |
A startengedély vétele után a kapitány előretolta a gázkarokat, a Boeing 757-es pedig egyre jobban gyorsulva végigszaladt a futópályán és helyi idő szerint pontban 9:42-kor a magasba emelkedett. Ezekben a pillanatokban, 9 óra 43 perckor, amikor a United Airlines 93-as járata éppen megkezdte az emelkedést csapódott be az American Airlines 11-es járata a New York-i World Trade Center (WTC) egyik ikertornyába. Amikor a United Airlines 93-as járata elérte a repülési magasságot, a kapitány kikapcsolta az övek kötelező bekötését jelző fényt, a légiutas-kísérők pedig kávét és frissítőket kezdtek el felszolgálni az utasoknak. Mindenki kellemes és eseménytelen repülésre számított.
Radar – A 2001. szeptember 11-i terrortámadásra emlékeznek az USA-ban és világszerte (2024-09-11)
Amíg az utasok a felszolgált kávéjukat szürcsölgették, 10 óra 3 perckor egy újabb utasszállító, a United Airlines 175-ös járata csapódott be a WTC másik, addig még épségben maradt tornyába. Nem sokkal később a washingtoni körzeti légi irányítás szolgálatosai azt jelezték, hogy elveszítették a kapcsolatot az American Airlines Washington és Los Angeles között közlekedő 77-es járatával, amely helyi idő szerint 8:20-kor szállt fel a Dulles nemzetközi repülőtérről. A radarjel szerint az elnémult gép éles fordulót véve ismét Washington felé tartott. A 77-es járat 9 óra 7 perckor nekirepült a Pentagon nyugati épületszárnyának. Ez az összehangolt akció, amit az Al-Kaida iszlamista terrorcsoport szervezett, és amiben Mohamed Atta vezetésével 19 fanatikus öngyilkos merénylő vett részt, teljesen váratlanul érte az amerikai légi irányítást. A New Yorkban történ terrorcselekmény perceiben összesen 4500 utasszállító tartózkodott az Egyesült Államok légterében. A második gép becsapódása után azonnali hatállyal elrendelt országos légtérzár így óriási káoszt okozott, ráadásul a hatóságok nem tudták, hogy még hány, terroristák hatalmába kerített gép tartózkodhat a levegőben.
Sandy Dahl, aki légiutas-kísérőként dolgozott korábban a United Airlinesnál, szakértő szemekkel követte az eseményeket a tévé előtt ülve. Mrs. Dahl, aki korábban szintén a United Airlinesnál dolgozott légiutas-kísérőként hozzáértő szemmel figyelte a CNN élő adását. Tudta, hogy férje a 93-as járat kapitánya, de nem hitte, hogy veszélyben van, mivel addigra már Chicago légterében kellett lennie. Azt ekkor még nem tudta, hogy férje gépe csak 42 perces késéssel indult el Newarkból.
A gépeltérítés a fedélzeten
Azokban a pillanatokban amikor a washingtoni védelmi minisztérium nyugati szárnyát támadás érte, a United Airlines addig gyanútlanul repülő 93-as járatán is elszabadult a pokol. Még ezt megelőzően, 9 óra 19 perckor Dahl kapitány a fedélzeti rádión hívást kapott a United Airlines egyik munkatársától. Ed Ballinger a New Yorkban történt kettős terrortámadásról értesítette a 93-as járat gépparancsnokát. A hír ugyan elgondolkodtatta a kapitányt, de a személyzet tagjai közül senki tartott attól, hogy veszélyben lehetnek. Így gondolta ezt a kapitány felesége, Sandy Dahl is, aki otthon a tévéből értesült a New Yorkot ért terrortámadásokról.
Fél tízkor, 46 perccel felszállás után, Ohio légterében megkezdődött a 93-as járat elleni terrortámadás. Negyvenhat perccel a United Airlines 93-as járatának a levegőbe emelkedése után, 9 óra 28 perckor a pilótafülkéhez közel ülő Ziad Samir al-Jarrah, a gépre felszállt négyfős terroristacsoport vezetője jelt adott társainak az akció megkezdésére. A New York-i terrortámadásról a 93-as járat fedélzetén ekkor még senki sem tudott semmit, kivéve talán azt a négy arab terroristát, akik közül kettő a pilótafülkéhez közeli utastérben, két másik társuk pedig hátrébb ült közömbös utasnak tettetve magukat.
A rendelkezésre álló adatokból rekonstruálható eseménysor szerint az üléseikből felpattanó terroristák egyike azonnal leszúrt egy utast, hogy megfélemlítse a többieket, másikuk pedig túszul ejtette az egyik légi-utaskísérőt, akit a nyakához kést szegezve arra kényszerített, hogy kérezkedjen be a pilótafülkébe. Amikor az ekkor még mit sem sejtő Dahl kapitány kinyitotta az ajtót, al-Jarrah és a vele tartó terrorista benyomultak a pilótafülkébe. Két társuk az utastérben maradt, akik késsel, illetve egy utóbb - hamisnak bizonyult - bombával tartották sakkba a váratlan incidenstől halálra rémült utasokat. Arról, hogy valami nagyon súlyos esemény van kibontakozóban, az ikertornyokban elsőként becsapódott utasszállító,az American Airlines 11-es járatának egyik légi-utaskísérője, Betty Ong adott le telefonon jelzést, még a Mohamed Atta és terroristái által eltérített gép fedélzetéről: „A pilótafülke nem válaszol. Valakit megkéseltek a business osztályon, és szerintem könnygázt is fújtak, nem tudunk lélegezni. Nem tudom, azt hiszem, eltérítettek minket."
Azt, hogy mi történt ezekben a drámai pillanatokban a pilótafülkében, a kabinban elhangzó beszélgetéseket felvevő repülési adatrögzítő - hangfelvételéből ismert. Csak sejtések vannak arról, hogy Jason Dahl kapitányt, valamint másodpilótáját, LeRoy Homert késsel támadták meg. A libanoni származású al-Jarrah azt az utasítást adta a pilótáknak, hogy ne nyúljanak a kezelőszervekhez, és adják át a helyüket. A kapitány ennek azonban nem volt hajlandó eleget tenni, és gyorsan leadta a vészjelzést, majd a fenyegetőző terroristavezérre vetette magát. A kialakult ökölharcban a szélsőséges muszlim terroristák mindkét fegyvertelen pilótát halálosan megsebezték a késeikkel. Al-Jarrah ezután a fedélzeti telefonon keresztül felszólította az utasokat, hogy maradjanak a helyükön, azt is közölve, hogy pokolgép van a repülőn.
Al-Jarrah és társa Boeing 757-es szimulátoros képzésen sajátították el a gép irányítását. Miután megölték a pilótákat és megfenyegették az utasokat, bezárkóztak a kabinba, majd a robotpilóta kikapcsolás után letértek a repülési terv szerinti irányvonalról és Washington irányába fordították a gépet. Megpróbálta robotpilótára állítani a gépet, hogy Washingtont vegye célba. Dahl kapitány megpróbálta ebben megakadályozni. - Mielőtt mindez megtörtént, a robotpilóta háromszor is lekapcsolódott.
Az utasok hősi ellenállása
Eközben az utasok közül többen is felhívták mobiltelefonjaikon a hozzátartozóikat, akiktől tudomást szereztek a New York-i terrorakcióról. A sakkban tartott utasok mobiltelefonjaiknak köszönhetően tudták meg, hogy időközben két másik eltérített utasszállító a New York-i ikertornyokba, egy gép pedig a Pentagon épülettömbjébe csapódott Washingtonban. Addigra már értesültek a többi eltérített gépről és a tragédiákról. Ekkor lett világos mindenki számára, hogy a 93-as járat eltérítése is ennek az összehangolt öngyilkos terrorakciónak lehet a része. Elhatározták, hogy megrohamozzák a pilótakabint, és megpróbálják átvenni a gép vezetését. - A férjemnek nagy szerepe volt ebben - mondta Sandy.
Az utasok közül néhányan - nem törődve az őket sakkba tartó terroristák egyre idegesebb fenyegetőzéseivel -, két legelszántabb társuk, Todd Breamer és Thomas Burnett Jr. vezetésével tanácskozni kezdtek. Egyetértettek Bureamer felvetésével, hogy amennyiben nem kísérlik meg a gép feletti irányítás visszaszerzést, nemcsak rájuk, hanem még sok száz más ártatlan emberre is a biztos halál vár. Viszont komoly problémát jelentett, hogy mindkét pilótát megölték a terroristák, így még ha sikerülne legyűrni őket, akkor is reménytelen maradna a helyzetük - vették ellen mások. Ekkor az egyik utastársuk közbeszólt, hogy van repülőgép-vezetői képesítése, de csak kisgépes gyakorlattal rendelkezik és akkora gépet még sohasem vezetett mint a Boeing 757-es, ám a földi irányítás segítségével megpróbálja letenni a Boeinget, ha sikerül visszaszerezniük a gép feletti irányítást. „Van pilótánk” - terjedt súgva az utasok között a reményt keltő hír. Az egyik légi-utaskísérő Sandy Bradshaw felhívta férjét és közölte vele, hogy az utasok rövidesen megtámadják a terroristákat, és megpróbálják visszaszerezni az irányítást. Azt is elmondta, a stewardessek vizet forralnak az utastérben őket sakkba tartó terroristák leküzdéséhez.
A két terrorista az utasok szervezkedését látva egyre idegesebb lett ezért egyre hangosabban kezdtek ordítozni, illetve fenyegetőzni. Az eltérített Boeing süllyedni kezdett, és már csak alig 12 percre volt a terroristák feltételezett célpontjától. A Boeing időközben elkezdte a süllyedést ami rossz jel volt, mert arra utalt, hogy a gép közeledik a muszlim fanatikusok által kinézett célponthoz. A légi-utaskísérők előretoltak egy szervizkocsit, amit az utasok faltörő-kosként akartak használni a pilótakabin ajtajának betöréséhez. Az utasok többször megrohamozták a pilótafülkét. Az egyik, kabinban készült felvételen hallható, ahogy az eltérítő azt mondja, ne nyúljanak a vezérlőszervekhez.
A végzetes becsapódás
Miután megbeszélték egymás közt a szerepeket, a karate jártassággal is rendelkező Todd Breamer a csoport élére állt, és kiadta a jelszót: „Are you ready guys? Let’s roll!” (Készen álltok srácok? Akkor csapassuk!). Az utastérben álló két terroristát pillanatok alatt legyűrte az elszánt roham, valószínűleg egyből agyonverték őket. Ezután a szerviz-kocsival elkezdték ostromolni a pilótakabin bezárt ajtaját. A kapitányi ülésben ülő al-Jarrah, és a meggyilkolt első tiszt helyét elfoglalt másik terrorista nagyon megrémült a kabinajtóra záporozó ütésektől és a kintről beszűrődő kiabálástól annál is inkább, mert az ajtó elkezdett széthasadni.
Az adatrögzítő megmaradt hangfelvételéből tudták rekonstruálni ezeket az utolsó drámai pillanatokat. „Be akarnak törni ide! Tartsd belülről az ajtót! Tartsd!” - üvöltötte al-Jarrah, de hamar rájött, hogy már nem érik el a céljukat még mielőtt az utasok rájuk törnék az ajtót és végeznének velük. „Mi legyen? Fejezzük be itt?” - hallatszik a felvételen a másik terrorista kétségbeesett kérdése, amire al-Jarrah üvöltve azt válaszolta „Húzd le!”. Ezután már csak az hallható, hogy mindkét terrorista egyfolytában hangosan kántálja, „Allah akbar! szeptember 11-én délelőtt 10 óra 3 perckor a pennsylvaniai Sanksville határában egy nyílt mezőn csapódott a földbe. A katasztrófát senki sem élte túl. A 93-as járat mindössze 18 percre volt Washingtontól a lezuhanáskor. Amikor a 93-as járat lezuhant, a szélsőséges iszlamisták által eltérített gép már csak alig 12 percre volt a washingtoni Capitoliumtól, a terroristák feltételezett célpontjától. A 93-as járat hős utasainak önfeláldozása rengeteg emberéletet mentett meg.
Emlékezés és örökség
Két nappal ötödik házassági évfordulójuk előtt vesztette el Sandy a férjét. Azt szeretné, ha nem felejtenék el őt. Ezért jár vissza Shanksville-be, ahol úgy érzi, az egész közösség szinte átöleli őt. Ösztöndíjat alapítottak Jason Dahl nevével, amelyet évente azoknak a kollégistáknak adnak, akik a repülésben óhajtanak kiteljesedni. Máig 16 tanuló kapta meg az ösztöndíjat.
A "United 93" film
A United 93 című alkotás a 2001. szeptember 11-i terrortámadások egyik hősi cselekedetét mutatja be. A film során a United Airlines 93-as járat utasai és személyzete azokat a terroristákat próbálják lefegyverezni, akik a repülőgépet a Fehér Ház vagy a Capitolium elleni támadáshoz akarják felhasználni. A United 93 egy megrázó film, amely a 2001. szeptember 11-i terrortámadások egyik tragikus eseményére, a United Airlines 93-as járatának történetére összpontosít. A United 93-as járat aznap délelőtt indult Newarkből San Franciscóba, azonban az al-Kaida terroristái elfoglalták a gépet, a támadás végső célja pedig a Fehér Ház vagy a Capitolium lehetett.
A film, amelyet Paul Greengrass rendezett, kivételes pontossággal és valószerűséggel mutatja be a történteket. A film nem keres bűnösöket és felelősöket, nem kérdezi meg, hogyan történhetett meg mindez, hanem modern krónikásként bemutatja a kilátástalanságot, a fejetlenséget és a káoszt, ami nem csak New York utcáin, hanem a polgári és a katonai légiirányításban, valamint a United 93-as repülőgépen uralkodott. A film az utasok kétségbeesett telefonhívásai és a gép feketedobozának hanganyaga alapján hűen rekonstruálja az eseményeket. Szinte tapintható a kétségbeesés, a düh, majd a harag, amellyel az utasok megostromolják az elfoglalt pilótafülkét. A filmnek nincsenek főszereplői vagy hősei - minden utas azzá válik a vészhelyzetben. A valóságban a United 93-as járat fedélzetén lévő utasoknak köszönhetően a gép Pennsylvaniában zuhant le, messze a céljától, és ezzel valószínűleg több száz ember életét mentették meg.
Mit mondanál az utolsó telefonhívásnál annak az embernek, akit szeretsz, ha tudod, hogy ami most történik nem fogod túlélni? Én azt hiszem, hogy könnyek között fuldokolva, talán el tudnám dadogni, hogy szeretem. Korra, nemre, származásra való tekintet nélkül ezt mondja mindenki. Az idős nagymama, a fiatal lány, a középkorú anya, a határozott férfi és még a terrorista is… A United 93-as az a film, amelyben a legtöbbször hangzik el a „szeretlek”, mégis végtelenül szomorú. Megmarkolja a szívet, ízekre szedi a lelket, de kihagyhatatlan.
tags: #united #93 #az #utolso #repules
