Az Egyesült Királyság Történelme és Jellemzői
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, ismertebb nevén az Egyesült Királyság (UK) vagy pontatlanul Nagy-Britannia (GB), egy nyugat-európai szigetország. Az ország a Brit-sziget teljes területét, az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal. Ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal.
Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője jelenleg III. Károly brit király, II. Erzsébet brit királynő fia, aki több mint 70 évig uralkodott. A parlament Londonban, az ország fővárosában található, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre: Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia). A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak.
Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, melyek az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványai. Ez a birodalom legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában és számos országban a jogrendszerben.
Történelmi Fejlődés
A Britannia név görög és latin nevekből származik, melyeknek valószínűleg kelta eredetijük volt. A kelták viszonylag későn érkeztek a brit szigetekre, de az írott történelem velük kezdődött. Julius Caesar i. e. 55-ben és 54-ben két expedíciót küldött Britanniába, melyet végül i. sz. 43-ban szálltak meg a rómaiak. A megszállt terület délről lassan észak felé terjeszkedett. A rómaiak 409-ben vonultak ki, ezután angolok, szászok és jüt törzsek telepedtek be Észak-Európából. Több kis angol királyság jött létre a ma Walesként és Cornwallként ismert területeken, melyek közül kiemelkedett Northumbria északon, Mercia Közép-Angliában és Wessex délen. Később vikingek érkeztek Skandináviából.
597-ben a Canterburyi Szent Ágoston vezette pápai misszió megtérítette a wessexi királyt, és megalapította az angol egyházat. 789-795 között a vikingek sorozatosan támadták a partvidéket. 860-ban a dánok leigázták Kelet-Angliát, Northumbriát és Kelet-Merciát. 1066-ban Hódító Vilmos a normannok élén legyőzte II. Haroldot a hastingsi csatában, Anglia királya lett és dinasztiát alapított. A jelenleg uralkodó III. Károly is az ő egyenes ági leszármazottja.
I. Eduárd 1301-ben meghódította Walest, fia lett az első walesi herceg. 13 évvel később a bannockburni ütközetben a Skót Királyság megvédte ellene függetlenségét. 1337-ben kezdődött a francia trón örökléséért vívott százéves háború Franciaország és Anglia között. Az 1348-1349-es pestisjárvány következtében Anglia lakossága harmadát vesztette el. 1455-ben kitört a rózsák háborúja a York és a Lancaster-ház hívei között. A három évtizedes trónviszály végén, VII. Henrik trónra lépésével egyesült a két dinasztia, megkezdődött a Tudor-korszak.
1534-ben VIII. Henrik király elszakadt a pápaságtól, feloszlatta a szerzetesrendeket, és megalakította az anglikán egyházat. 1542-ben egyesült Anglia és Wales. 1547-ben az anglikán vallás államvallás lett. 1553-tól öt éven át tartott a katolikus reakció I. Mária uralkodása alatt. 1558-ban Anglia végleg elvesztette Calais-t, az utolsó angol birtokot Franciaországban. Ebben az évben lépett trónra I. Erzsébet, 1603-ig tartó uralkodását Anglia aranykorának nevezik. 1603-ban perszonálunióra lépett a skót és az angol királyság a skót Stuart dinasztia trónraléptével.
1642-ben polgárháború tört ki a király és a parlament között. Megalakult az Angol Köztársaság, 1649-ben kivégezték I. Károly királyt. 1660-ban restaurálták a monarchiát, az új király II. Károly lett. 1707-ben Anglia és Skócia egyesült, Nagy-Britannia (Egyesült) Királysága néven. 1714-ben trónra lépett a Hannover-ház. 1801-ben Nagy-Britannia Egyesült Királysága és Írország egyesült, az államot ettől kezdve Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyságának hívták. 1825-ben átadták az első közforgalmú vasútvonalat. 1829-ben egyenjogúsították a katolikusokat.
1898-1902 között vívták Dél-Afrikában a búr háborúkat. Az I. világháborúban az antant tagja volt. A győzelem után számos korábbi német és török gyarmatot a Brit Birodalomhoz csatoltak, mely ekkor érte el legnagyobb területi kiterjedését. 1921-ben aláírták az angol-ír szerződést, megalakult az Ír Szabadállam. Az ország neve 1927-től Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága lett.
1952-ben lépett trónra II. Erzsébet. 2016. június 23-án nem ügydöntő népszavazást tartottak a Brexitről, azaz az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépéséről. 2020. január 31-én az Egyesült Királyság elhagyta az Európai Uniót. 2022. szeptember 8-án, 96 éves korában elhunyt II. Erzsébet, utódja III. Károly.
Államszervezet és Politika
Az Egyesült Királyság államformája monarchia, kormányformája parlamentáris monarchia, ahol a király „uralkodik, de nem kormányoz". Az elmúlt ezer év alatt ez csak egyszer szakadt meg, az 1649 és 1660 közötti angol forradalom alatt, amikor az ország köztársaságként (Commonwealth of England) rendezkedett be. Oliver Cromwell vette kezébe az ország irányítását, Lord Protector címmel az ország államfője lett. Halála után fia, Richard Cromwell követte.
A legfőbb törvényhozó szerv a parlament (Houses of Parliament), mely a Lordok Házából (House of Lords) és az Alsóházból (House of Commons) áll. Az Alsóház 650 képviselőjét egyéni választókerületi rendszerben, általános, egyenlő és titkos szavazással, egyszerű többséggel választják.
Az uralkodó jogilag ugyanolyan nélkülözhetetlen része a törvényalkotás folyamatának, mint a parlament. A törvények a király szentesítésével (Royal Assent) lépnek életbe, ezt a jóváhagyást azonban évszázadok óta nem tagadták meg. Hasonlóképpen számos, az uralkodót érintő döntéshez a Parlament jóváhagyása kell.
A végrehajtó hatalom a parlamentben többséggel bíró párt által adott szűkebb kormány (kabinet) és elsősorban a miniszterelnök kezében van. Az Egyesült Királyságnak nincs egységes bírósági szervezete. Angliának és Walesnek közösen, valamint Skóciának és Észak-Írországnak külön-külön saját bírósági szervezete van. Országos illetékességgel csak a katonai bíróságok és a bevándorlási bíróság bír.
Az anglikán egyház névleg az állam vallása, feje az uralkodó, legmagasabb rangú főpapja a canterbury érsek. A köztisztviselők a Korona szolgálói, a minisztereknek tartoznak felelősséggel. Ha a miniszter megy, a köztisztviselő marad.
Az angol jogrendszer a régi „common” és „equity” jogágakból, illetőleg egyéb parlamenti és uniós jogszabályból áll. A common law az emberi jogok íratlan szabályai. A civil law tartalma a kodifikált (azaz a parlamenti jogalkotók által hozott), kötelező erejű törvények és más jogszabályok.
Földrajz és Éghajlat
A Brit-szigeten a kőzetek északnyugat-délkeleti irányban fiatalodnak: Skócia északnyugati részén ősmasszívum bukkan a felszínre. A kaledóniai eredetű Skót-felföldet a délnyugat-északkeleti irányú Glen More-törésvonal osztja ketté, amelyben a Kaledon-csatorna húzódik. A Kaledon-csatornától délkeletre a Grampian-hegység található, melynek legmagasabb csúcsa a Ben Nevis (1343 m). A Skót-alföldet bazalt táblahegyek tarkítják. A Dél-Skót-felföld legmagasabb része, a Cheviot Hills Skócia és Anglia természetes határa. A Pennine-hegység Anglia középső részén húzódik, óidei mészkőből áll, peremén kőszénkészletekkel. A Walesi-hegység (vagy Cambriai-hegység) predikatív szerkezetű.
A Brit-szigeteken a bőséges csapadék hatására sűrű vízhálózat alakult ki. Az aránylag kis terület és a domborzati viszonyok következtében azonban a folyók rövidek, a Shannon, a Severn vagy a Temze (Thames) alig haladja meg a Bodrog vagy a Hernád hosszát. Gazdasági jelentőségüket egyenletes vízjárásuknak, bő vizüknek, fagymentességüknek és tölcsértorkolatuknak köszönhetik. Mivel a vízválasztók sok helyen alacsonyak, a folyók csatornákkal jól összeköthetők.
Az Ír-sziget és a Skót-felföld glaciális eredetű tavakban gazdag. Festői látványuknak jelentős idegenforgalmi értéke van.
Uralkodó a nedves óceáni éghajlat, amelyet a Golf-áramlat befolyásol. Jellemzőek a hűvös nyarak és az enyhe telek, a naponta változó időjárás, a magas páratartalom és a gyakori ködképződés. A domináló nyugati áramlás többnyire nagyobb csapadékmennyiséget hoz magával. A januári átlaghőmérséklet 2 és −4 °C közötti, a júliusi 14-17 °C között ingadozik. Az évi átlagos csapadékmennyiség nyugat-keleti irányban csökken, a hegyekben aláhulló 2500 mm-től a síkságon mért 700 mm-ig. A magas páratartalom miatt gyakori a sűrű köd, mely a nagyvárosok túlszennyezett levegőjével szmogot képez.
Gazdaság
Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős.
Az angliai ipari forradalomnak súlyos hatása volt a környezetre: szennyeződött a levegő és a vizek minősége is romlott. A nagyvárosok kialakulása megelőzte a szennyvízkezelés technikájának fejlődését. Ma már nagy területen alakítottak ki nemzeti parkokat.
A szolgáltatások, különösen a banki, biztosítási és üzleti ágazatok a brit GDP növekedésének kulcsfontosságú mozgatórugói. A Királyság gazdasága lassulni kezdett az EU-ból való kilépésről szóló 2016. júniusi népszavazás óta. 2017-ben a villamosenergia termelés 41%-a származott megújuló energiaforrásokból. 2024-ben bezárták az utolsó még működő szénerőművet Ratcliffe-on-Soar-ban, ezzel véget ért a fosszilis tüzelőanyagok használata az energiaellátásban.
Trump hatása vagy gazdasági kényszer? Az Egyesült Királyság újra nyitna az EU felé | Europeo+
Nyelvi Sokszínűség
Az Egyesült Királyság, valamint függelékeinek területén az angol mellett több más nyelvet is elismernek mint honos regionális nyelvet, melynek eljárását A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája tartalmazza. A hivatalos nyelv de facto az angol. Beszélt nyelvek: angol, ír, ulsteri skót, skót gael, scots, walesi, korni.
Népesség
Az 1970-es éveket követően a többi európai országhoz hasonlóan az Egyesült Királyságban is rohamosan visszaesett a születések száma. Ez a tendencia egészen 2000-ig tartott. A legalacsonyabb éves népességnövekedés 2001-ben volt, amikor átlagosan egy nőre 1,63 gyermek jutott. Ez az érték azóta folyamatosan növekszik. 2008-ban egy nőre már 1,96 gyermek jutott. A bevándorlás és a születések számának növekedése mellett meghatározó tényező az átlagos várható élettartam emelkedése is.
tags: #united #kingdom #magyarorszagon
