A United Space of Ambivalence: Kérdések a kortárs táncról és a valóságról

Végtelen játék, precíz művészet- és önparódia, avagy áldokumentarista betekintés egy előadói alkotóműhely kreatív munkafolyamataiba? A Mészáros Máté koreográfus nevével fémjelzett United Space of Ambivalence című előadás már a címében is előre jelzett ambivalens állapotokkal szembesíti a nézőt, játékosan és ironikusan kérdőjelezve meg a művészetről, esztétikáról, és műfaji határokról alkotott ideáit. Azt is nehéz pontosan megmondani, vajon meddig tart és merre néz a színpad, melyen Kelemen Patrik, Mikó Dávid, Téri Gáspár, Bakó Tamás és Mészáros Máté, a koreográfus - bár e posztra is több jelentkező akad - hatalmas energiákkal mozognak.

Az ambivalencia tere: Színpad és műfaji határok

Az előadás célja, hogy a nézőt hozza zavarba, mikor játékosan és ironikusan szembesíti művészetről, esztétikáról, műfaji határokról alkotott ideáival. Köztük a sztereotípiákkal, és azzal a bosszantó jelenséggel, ha valami épp a dolgok ellentmondásos természete miatt nem tökéletesen illik bele az általunk felrajzolt, vagy tanult kategóriákba és rendszerekbe. Saját művészetük és esztétikájuk válik a koreográfia központi kérdésévé, miközben a nyílt színen átlépik műfaji határaikat.

A színpadkép is folyamatosan változó élő installáció, melyben a táncosok néha csupán jelen vannak, máskor egymást koreografálják vagy animálják. Mészáros Máté új produkciójában az alkotók a testet dinamikus tárgyként közelítik meg, a játékteret, mint állandóan változó tájképet. A tárgyak, testek, fények és hangok egymásra hatása hozza létre az élő, folyamatosan változó tájképet. A test nem érez, nem keres, csak mozog, végrehajt. A szerepek állandóan cserélődnek, az irányítás és a szabad akarat is folyékonnyá, újabb nyitott kérdéssé válik, hogy a következő pillanatban megint a fonákjába fordulhasson minden, amit eddig egyértelműnek hittünk.

A kortárs tánc meghatározhatatlansága és a nézői elvárások

Az esztétika és a táncelmélet folyamatosan próbálja meghatározni, ami tárgyaként elé kerül, és keresi a kifejezéseket, szempontokat, ami alapján egy táncelőadásról egyáltalán beszélni lehet. A kortárs tánc jelen pillanatban éppen a definiálatlansága miatt nyitott: voltaképpen bármi belefér, amiben fontos szerepe van a mozgásnak, és nem kizárólag a klasszikus táncformákban fejezi ki magát. Cserébe lehetnek és vannak olyan előadásai, amelyekről szinte alig tudhatunk mit mondani azon túl, hogy tetszik vagy éppen nem.

Mészáros Máté darabját eleve nem nagyon lehet koreográfiának nevezni, de talán darabnak sem. Mindez nem véletlen, mivel az United Space of Ambivalence (rövidítsük így: USA) részben éppen azokra a határokra kérdez rá, ami alapján meghatározható lehetne egy színpadon látható táncos esemény. Önmagával kapcsolatban teszi fel, pontosabban a nézővel teteti fel a kérdést újra meg újra, hogy mi az, ami történik a színpadon. Ez önmagában nem különösebben újszerű, hiszen a művészet már jó ideje nem kell, hogy formai és/vagy tartalmi elvárásoknak feleljen meg. Ezen belül a kortárs táncot sem terhelik dogmatikus kötelezettségek. Mészáros Máté és társainak játéka így nem kísért és nem is lép át bármiféle határt, mivelhogy ilyen határok nincsenek. Éppen azzal játszanak el, hogy nézőként viszont szükségünk van fogalmakra és meghatározásokra ahhoz, hogy megértsük, amit látunk. Ha nem értjük, elbizonytalanodunk, vagy éppen felszabadulunk a megértés kényszerétől.

Az előadás rétegei: próbafolyamat és önreflexió

Az előadás nem kezdődik el, eleve van. Ami a kezdeti, mai korunk gépzenéjére különleges formák által hosszan tolt parti után következik, helyenként egy próbafolyamat áldokumentarista megmutatásának, máskor önreflexív paródiának tűnik. De a közönség által véletlenszerűen bemondott szavakra rövid és szellemes vagy éppen kevéssé szellemes improvizációkat is láthatunk. Egyik gyaníthatóan megkomponált részében mindig más és más merevedik bele az éppen végzett mozdulat pózába, akit a többiek odébb tesznek. Érzékletesen utalva a táncos test tárgyiasságára, amelyet egy külső akarat (a koreográfia) mozgat. A metafizikai súlyú kérdés az előadás minden pontján visszaköszön: mi mozgatja a mozgókat? Akárhogy is, az USA lényeges kérdéseket fogalmaz meg kreatív és felszabadítóan természetes játékossággal. Aki szereti a könnyed játékosságot, kiváló játszótársra talál benne, aki viszont a mellbevágó súlyokat igényli egy előadásban, kénytelen megtanulni játszani.

Alkotók és háttér

Mészáros Máté a Magyar Táncművészeti Egyetemen szerzett diplomát 1999-ben, ezután a Szegedi Kortárs Balettnél táncolt 3 évig, majd különböző európai társulatoknál fordult meg (CarteBlanche - Norvégia, Lanonima Imperial - Spanyolország, Ultima Vez - Belgium). Hat évig volt a belga fizikai színház, az Ultima Vez társulatának tagja. 2014-ben tért vissza Magyarországra és ugyanebben az évben készítette Hinoki című előadását is, ami a Trafóban debütált. Az ezt követő teljes estés darabját 201edben mutatta be szintén a Trafóban United Space of Ambivalence címmel. Több európai tánc- és színházi társulattal dolgozik együtt rendszeresen vendég koreográfusként, valamint tanít, workshopokat tart profi táncosoknak. Olyan világhírű koreográfusokkal dolgozott együtt, mint Ohad Naharin, Wim Vandekeybus, Sharon Eyal, Amanda Miller, Roberto Galvan, Myriam Naisy, Robin Orlin.

Mészáros Máté ezúttal csak férfiakból álló csapata fesztelen táncelőadást hoz a Trafóba. Az alkotók és előadók Bakó Tamás, Kelemen Patrik, Mikó Dávid, Téri Gáspár és Mészáros Máté. Porteleki Áron élőben keveri a zenét, amíg a táncosok ki-be járkálnak saját maguk rétegei, egymásra rakódott előadások, és párhuzamos fikciók közt. Porteleki Áronnal már a Hinoki, illetve Hinoki 2.0 óta dolgozik együtt Mészáros Mátéval, amikor is a mára egyre ismertebbé és elismertté váló zenész első ízben volt kreatív alkotótársa a koreográfusnak. A fehér, üres térben folyamatosan humorizáló, csípős dialógusokat folytató fiúbanda a United Space of Ambivalence-ben sajátos lépéseket tesz a néző zavarba ejtésére. Mészáros Máté elmondása szerint: „Olyat még nem csináltam, ahol ennyi szöveg lett volna. De a mozgás és az esztétikai világ teljesen követi a két előző darabomat. A szöveg újdonság. És az is friss inspiráció, hogy most új emberekkel dolgozom együtt, például a fénytervező Bányai Tamással, vagy a táncosok közül Kelemen Patrikkal.” A játékos címadással Mészáros Máté az egymásra rakódó, de folyamatosan elcsúszó terekre reflektál.

A táncosok is rendkívül sokrétű tapasztalattal rendelkeznek:

• Kelemen Patrik 2017 októberében a MU Színház Standing ground című táncelőadásában szerepelt legutóbb, majd a Timothy and the Things: Vadászat című premierjében volt látható.
• Mikó Dávid alkotója a Fighting Gravity-nek, ami az újcirkusz világához kapcsolódik, és erősen vonzódik ehhez a formanyelvhez.
• Téri Gáspár is, aki az utóbbi években saját újcirkusz produkciókat hozott létre - Negyedik emelet tizennégy, Vaserdő - sokoldalú művész, dolgozott az Artus társulattal, dramaturgként az SOS lebegés című produkcióban, konzultánsként a Tótferi című előadásban, de szövegíróként is feltűnik a STEREO Akt Etikett avagy A tökéletes ember című előadásában.

Igen sok benyomás és táncos tapasztalat találkozik tehát ezúttal a Trafó Kortárs Művészetek Házának nagytermében.

Produkciós részletek és dátumok

A produkció a Budapest Főváros Önkormányzata által meghirdetett Staféta program keretében valósult meg.

A United Space of Ambivalence bemutatója 2018. február 9-én és 10-én volt a Trafó Kortárs Művészetek Házában. Az előadás utolsó ismert dátuma 2019. április 27-e volt.

tags: #united #space #of #ambivalence #eloadas

Népszerű bejegyzések:

• Maracanazo tragédiája a Maracanában
• tudj meg többet a bírói mezek stílusáról
• az élő közvetítés tudnivalói
• Átfogó labdarúgó képzés Csepelen
• Matematika mondókákkal gyerekeknek