Ursula von der Leyen: Életrajz és Politikai Pályafutás az Európai Színpadon
Napokon át tartó tanácskozás után júniusban az uniós tagországok vezetői a német védelmi minisztert, Ursula von der Leyen-t jelölték az Európai Bizottság elnökének. Nem ez lenne az első alkalom, hogy von der Leyen történelmet teremt. Mióta bizottsági elnöknek jelölték, egyre többen keresnek rá az interneten. A Google Trends statisztikái szerint a jelölése előtti utolsó hétig nem volt közérdeklődésre számot tartó keresés utána - kinevezése után azonban megélénkült a keresés a nevére.
Családi háttér és korai évek
Ursula von der Leyen családjának nemesi származását egészen az 1600-as évekig tudják visszavezetni, a Hanza-szövetség egyik tősgyökeres kereskedő tagjának számítottak. Édesapja, Ernst Albrecht Alsó-Szászország tartományi kormányfője, később pedig az Európai Bizottság főtitkára is volt.
A brüsszeli Európai Iskola diákjaként már gyerekkorában megtanult franciául, nyelvtudása anyanyelvi szintű, matematikából pedig kiemelkedő eredményeket ért el. Orvos-vállalkozó férjével, Heiko von der Leyen-nel, aki szintén ősi arisztokrata család sarja (felmenői selyemkereskedők voltak) a göttingeni egyetemi kórusban találkozott. Összesen hét gyermekük született - ami Németországban, ahol az átlagos születésszám 1,59 gyermek/nő, ritkának számít.
Az európai vezetés mögött álló nő: Ursula von der Leyen figyelemre méltó története | The Gaze
1992 és 1996 között családjával az Amerikai Egyesült Államokban élt, ahol a Stanford egyetemen hallgatott négy éven át közgazdaságtant. Három év után mégis más irányt váltott: a hannoveri egyetem orvosi karára jelentkezett, és nőgyógyászatra specializálta magát.
Politikai karrier Németországban
Ursula 1990-ben lett a CDU tagja, ahol édesapja korábban szövetségi alelnöki tisztet töltött be. Politikai pályafutása fokozatosan ívelt felfelé:
| Időszak | Pozíció |
|---|---|
| 2001-2004 | Önkormányzati képviselő és a városi CDU-frakció vezetője Sehnde városában |
| 2001-2004 | A hannoveri régió önkormányzatának tagja, egészség- és kórházügyi bizottság elnöke |
| 2003. március 4-étől | Szociális miniszter Christian Wulff alsó-szászországi tartományi kabinetjében |
| 2003-2005 | Alsó-szászországi képviselő |
| 2004 decembere | Megválasztották a CDU elnökségébe |
| 2005-től | Merkel család-, idős-, nő-, és ifjúsági miniszterré nevezte ki, ezzel országos színtérre lépett |
Politikai nézetei és viták
Nyílt titok, hogy a CDU liberális szárnyához tartozik: többek között megszavazta - Angela Merkellel szemben - az azonos neműek házasodását lehetővé tevő törvényt. 2011-ben pedig arról beszélt, hogy az EU-nak olyan szövetségi állammá kellene válnia, amilyen Svájc vagy Németország. Igaz, később hozzátette, ezt már csak gyerekei vagy unokái fogják megérni.
Pályafutását kisebb-nagyobb viták is övezték. 2015-ben azzal vádolták meg, hogy plagizált doktori tézisének írásakor - ez alól a vádpont alól később teljesen felmentették. Ugyanebben az évben Von der Leyen bírálta a magyar kormányt, amikor könnygázt használtak a magyar határon a migránsokkal szemben. 2018 végén parlamenti vizsgálóbizottság állt fel a tárca gyanús szerződéseinek kivizsgálására.
Az Európai Bizottság elnöksége és a fontosabb kezdeményezések
Orbán Viktor múlt hét pénteki rádióinterjújában név szerint megemlítette Von der Leyent. A bizottsági elnökjelöltről azt mondta, ő volt a harmadik a listáján, mivel "erős Európára van szükség, a nemzeti érdekek tiszteletben tartása mellett. A német védelmi miniszter megválasztásával erre van esély."
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arra utasította Teresa Ribera versenyügyi biztost, hogy még ebben a hónapban dolgozzon ki javaslatot az Európai Bizottság tervezett fúziókontroll-reformja kapcsán. A vita előzménye, hogy Ursula von der Leyen bosszús lett egy Emmanuel Macron francia elnöktől érkezett üzenet miatt, amelyben az EU-Mercosur kereskedelmi megállapodás blokkolására szólították fel. A Politico számolt be először arról, hogy az üzenetet később törölték az elnök telefonjáról - derült ki abból a dokumentumból, amelyet Alexander Fanta, a Follow the Money újságírója kért ki. Olof Gill, a bizottság szóvivője szerdán újságírók előtt elmondta: „Az üzenetek egy idő után automatikusan törlődnek, pusztán tárhelyproblémák miatt.” Tréfásan hozzátette: „Különben a telefon kigyulladna.” Egy másik szóvivő, Újvári Balázs hozzátette: a rendszer a biztonsági kockázatok mérséklését is szolgálja, de elsődlegesen továbbra is a helytakarékosság a cél.
A Delaware-modell és az uniós törekvések
Amint arról részletesen írtunk, az Európai Bizottság a 28. szabályozással próbálná megteremteni a Delaware-ben működőhöz hasonló európai megfelelőt. A cél, hogy lendületet adjanak a kontinens megtorpanó gazdaságának, mint arról Michael McGrath ír igazságügyi biztos beszélt, amikor március 18-án ismertette a javaslatot. Kiemelte, hogy a tervezet nem érinti a tagállami munkajogi szabályokat. Emellett nem nyúl az adózás vagy a fizetésképtelenségi eljárások kérdéséhez sem, hanem kizárólag a határokon átnyúló adminisztratív terheket kívánja egyszerűsíteni, ami az uniós belső piac legnagyobb versenyképességet akadályozó problémája.
Az európai vezetés mögött álló nő: Ursula von der Leyen figyelemre méltó története | The Gaze
Azonban az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) élesen bírálja a tervezetet: Esther Lynch főtitkár szerint a szabályozás jelenlegi formájában sérti a munkavállalói jogokat. Attól is tartanak, hogy elszaporodhatnak az úgynevezett postafiókcégek, mivel a vállalkozások papíron oda telepíthetik a székhelyüket, ahol a leggyengébb a munkajogi védelem. A Corporate Europe Observatory nevű brüsszeli civil szervezet munkatársa, Olivier Hoedeman arra figyelmeztetett: ha 48 óra alatt lehet céget alapítani és megszüntetni, azzal sokan visszaélhetnek. A startup-alapítók és a kockázatitőke-befektetők, akik eredetileg komoly lobbitevékenységet folytattak a szabályozásért, egészen más okból elégedetlenek. Ő most például a Delaware-ben működőhöz hasonló, speciális vitarendezési fórumot hiányolja.
A brüsszeli ECIPE gazdaságpolitikai kutatóintézet munkatársa, Matthias Bauer szerint a javaslat makrogazdasági hatása a nullához közelít. Úgy véli, ha az egységes társasági forma nem harmonizálja az adózást, a termék- és szolgáltatásszabályozást vagy a munkajogot, így a cégeknek továbbra is tanácsadók hadát kell majd alkalmazniuk. A Delaware-modell sikerének kulcsa ugyanis nem pusztán a vállalkozóbarát jogi keret, hanem a mögötte álló intézményrendszer. Ennek legfontosabb eleme a jogvitákat gyorsan és kiszámíthatóan rendező bírósági hálózat, amely kellő bizalmat ad a befektetőknek. „A kérdés nem az, hogyan születik meg egy cég, hanem az, hogyan irányítják, finanszírozzák és végül hogyan értékesítik” - mutatott rá John Friess, a Sullivan & Cromwell amerikai ügyvédi iroda londoni partnere a Politicónak.
Az új szabályozás lehetőséget adhat a vállalatoknak a szigorúbb tagállami munkajogi szabályok megkerülésére. Erre ad példát, hogy Németországban és Ausztriában az olyan nagyvállalatok, mint a Volkswagen vagy a Bosch, kétszintű vállalatirányítási rendszerben működnek. Ebben a modellben a felügyelőbizottságokban a munkavállalók széleskörű képviselete biztosított. René Repasi, az Európai Parlament szociáldemokrata jelentéstevője attól tart, hogy az új páneurópai társasági forma révén a cégek egyszerűen átjegyeztethetik magukat, kikerülve ezeket a kötelezettségeket. Intő példaként a 2004-ben bevezetett európai részvénytársasági formát (Societas Europaea, SE) említette, amely három évtizednyi tárgyalás után sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
