Az uruguayi labdarúgó-válogatott játékosai és dicsőséges történelme
Uruguay labdarúgó-válogatottja, a "Celeste" a futballtörténelem egyik legpatinásabb és legeredményesebb nemzeti együttese. A dél-amerikai csapat a kezdetektől fogva meghatározó szereplője volt a sportágnak, kétszeres olimpiai és kétszeres világbajnoki címmel büszkélkedhet, melyek a korai időszakban alapvetően formálták a nemzet identitását a futball térképén.
A kezdetek és az első sikerek
Az uruguayi válogatott 1901. május 16-án állt össze és játszotta le első mérkőzését. Fontos megjegyezni, hogy a meccset nem az Uruguayi Labdarúgó-szövetség, az AUF, hanem egy klub, az Albion FC szervezte, amelynek kilenc játékosa alkotta a csapat többségét. Az Albion FC neve éppen úgy jelzi, hogy Uruguayban, ahogyan a szomszédos Argentínában is, az angolok ringatták a helyi futball bölcsőjét, mint az, hogy a másik nagy bástya, a Peñarol eredeti neve is Central Uruguay Railway Cricket Club volt. Ugyanakkor az is tény, hogy az uruguayi futball sokkal hamarabb önállósodott, mint a La Plata folyó másik oldalán elterülő szomszédjáé. Meg az is, hogy a hőskorban Uruguay és Argentína számított Dél-Amerika két vezető futballnagyhatalmának, s hogy a Celeste eredményei még a nagy riválisét is felülmúlták.
Uruguay futballistái, akik 1942-ig tizenhat indulásból nyolcszor is megnyerték Dél-Amerika bajnokságát, Európát az 1924-es párizsi olimpia megnyerésével hódították meg. Sok csodálatos játékosuk közül a legtöbb fény José Andradéra, a Csodálatos Négerre (Maravilha Negra) vetült, akit aztán a diadal után mulatóról mulatóra vittek hódolói. A Celeste 1928-ban Amszterdamban megvédte olimpiai elsőségét, a duplázók között volt, csak a legjobbakat említve, José Nasazzi, Héctor Scarone és Pedro Cea is. Akkoriban sokan világbajnoknak titulálták a Celestét, mint a legfontosabb nemzetközi labdarúgó-torna győztesét, de valójában csak 1930-ban érdemelte ki a címet, amikor a rendező uruguayi válogatott 4:2-re megverte legnagyobb riválisát, Argentínát az első világbajnoki döntőben.
Az „uruk” csupán húsz évvel később vettek részt ismét világbajnokságon, akkor, amikor a FIFA ismét Dél-Amerikának adta a rendezést. Brazíliában, a torna utolsó kilencven percében, 2:1-re megverték a házigazda válogatottat, Alcides Ghiggia gólja a futballtörténelem egyik legnagyobb meglepetését, az úgynevezett Maracanazót koronázta meg. A történelemben valószínűleg nem lesz még egy olyan válogatott, mint Uruguay, amely első két világbajnokságát megnyerte, de talán túl korán értek fel a csúcsra, mert azóta sem sikerült megismételni a bravúrt.
Nemzeti tragédia a futball legnagyobb közönsége számára | Maracanazo
Találkozások Magyarországgal és a későbbi évtizedek
Érdekes történelmi párhuzam, hogy a Ferencváros, a magyar klubfutball, a barátságos mérkőzéseket tekintve, egyik legnagyobb sikerét elérve győzte le Montevideóban az uruguayi válogatottat 1930-ban, egy évvel az első világbajnoki cím megszerzése előtt. Ebből kiindulva vélhetnénk, hogy a Fradi azon a napon jobb volt, mint aztán az argentin válogatott.
Így aztán, amikor 1954-ben a magyar Aranycsapat a brazilok elleni negyeddöntőből továbblépve az uruguayiakkal találkozott, egy olyan csapat állta az útját a döntőbe vezető úton, amely nemcsak az előző torna megnyerésével dicsekedhetett, hanem azzal is, hogy korábban még soha nem szenvedett vereséget világbajnoki mérkőzésen. A következő találkozásra - ami a hivatalos A-válogatott mérkőzéseket illeti - 1961-ben, Montevideóban került sor. Baróti Lajos chilei világbajnokságra készülő legénysége a szubkontinensen ismerkedett a körülményekkel és ért el az Estadio Centenarióban 1:1-es döntetlent, a gólunkat Solymosi Ernő lőtte. Ugyancsak 1:1-re végződött a két csapat 1962. áprilisi „visszavágója", amelyen az ünnepelt, a nemzeti tizenegytől búcsúzó, az akkori számítás szerint századszor válogatott Bozsik József egyenlített.
Az elmúlt 70 évben Uruguay nem tudott még csak dobogóra sem állni a világbajnokságokon, hiába nyertek több Copa Américát, a világbajnokságon rendre elvéreztek. Felmerül a kérdés, mi lett volna, ha az 1934 és 1938-as vb-n is indulnak, nem utasítják vissza a részvételt? Ezt már sosem tudjuk meg, az viszont biztos, hogy azóta elvétve volt olyan torna, amire ne jutottak volna ki, viszont sikerességben már elmaradtak a Scarone majd Schiaffino fémjelezte korosztályoktól. Az 1980-as években az Enzo Francescoli által vezetett csapat többre lehetett volna hivatott, de abban az időszakban temérdek tehetség volt a labdarúgásban, így érthető, hogy nem tudtak legjobb nyolcba sem kerülni a vb-ken. Az uruk 1970-ben, Mexikóban is ott voltak, ellentétben a magyarokkal, sőt bekerültek a legjobb négy közé, ahol a brazilok állították meg őket, végül negyedikek lettek. Ebben a korszakban, a hatvanas-hetvenes évekre leginkább a klubsikerek hoztak dicsőséget az uruguayi futballnak, a két nagy közül a Peñarol (kétszer is) és a Nacional is elnyerte a Világkupát, amelyért a Bajnokcsapatok Európa-kupája és a Libertadores-kupa győztese mérkőzött évről évre.
A modern korszak: Tabárez-éra és generációváltás
A következő nagy eredményt a 2010-es világbajnokságon érték el, amikor jött a generációváltás. A Diego Forlán által vezetett rutinosabb játékosok mellé bekerült az Edinson Cavani, Luis Suárez, Diego Godín, Fernando Muslera és Martín Cáceres fiatal mag, akikkel hosszabb távon is lehetett tervezni. Ez a csapat végül a 4. helyen végzett a dél-afrikai tornán, a torna legjobb játékosának választott Diego Forlán vezérletével.
Óscar Tabárez neve egybeforrt az ország válogatottjával, másfél évtizeden át irányította a csapatot, több vb-n is szerepeltek, Copa Américát nyertek, kívül-belül ismerte a Suárez-féle csapatot. A budapesti lesz a 209. mérkőzése a Celeste élén! Akkori játékosai közül Fernando Muslera, Diego Godín, Martín Cáceres, Luís Suárez és Edinson Cavani itt van Budapesten is, közel egy évtizeddel később. Nekik is tulajdonítható, hogy a Celeste ötödik a világranglistán. Azonban a 2022-es selejtezőkre elfogyott a lendület, sok volt a döntetlen és a zsinórban elszenvedett négy vereség után (Bolívia elleni 3-0 volt a tetőpont), úgy döntöttek, hogy új szakvezető kell, így esett a választás Diego Alonsóra. Kellett egy új stratégia, miközben fiatalokat is be kellett volna építeni rövid idő alatt, mert érezhetően nem harapott úgy a keret, mint Suárez fénykorában. Diego Alonso lett az edző, így a Tabárez-éra végéhez ért, ideje volt, mert nagyon szenvedtek. Alonso kezdetben nehezen találta az összhangot a kerettel, de sok ideje nem volt, hiszen a nyakán volt a vb-selejtező.
A 2022-es keret: Rutin és fiatal tehetségek elegye
A H-csoport második legnagyobb játékerejét képviseli Uruguay papíron, legalábbis ami a játékoskeretet illeti. A dél-amerikai csapatot egytől-egyig kiváló, világklasszis játékosok alkotják, de náluk is lesz egy olyan ikonikus játékos, aki utolsó világeseményére készül. Erre pedig minden esélye meglesz annak az uruguayi válogatottnak, ami jelentősebb világbajnoki sikereit 1930, és 1950-ben érte el, mikor megnyerte a világbajnokságot. A rutinos rókák megmentették Diego Alonsót, így végül a világbajnoki csapatban helyet kapott Luis Suárez, Edinson Cavani, Fernando Muslera, Diego Godín és Martín Cáceres is, minden bizonnyal kezdők lesznek Katarban is. Mindannyian elmúltak már 35 évesek, igazi retro csapat lehet ez, kiegészülve olyan fiatalokkal, mint Federico Valverde, Rodrigo Bentancur, Ronald Araújo, José Giménez és Darwin Núnez. Azért is érdekes ez a keret, mert az egyik mag a 35 év körüliek, míg a másik a 25 évesek.
A 2022-es világbajnoki keret jellegzetessége a rutinos, sokat látott játékosok és a feltörekvő fiatal tehetségek egyedülálló ötvözete. Ez a dinamikus mix adja a csapat erejét.
| Tapasztalt játékosok (35+ év) | Fiatal tehetségek (kb. 25 év) |
|---|---|
| Luis Suárez | Federico Valverde |
| Edinson Cavani | Rodrigo Bentancur |
| Fernando Muslera | Ronald Araújo |
| Diego Godín | José Giménez |
| Martín Cáceres | Darwin Núnez |
Ami az utazókeretet illeti, már koránt sem Suárez a kulcsjátékosa a csapatnak, inkább a Liverpool támadóját, Darwin Nunezt, és a világ jelenleg egyik legjobb középpályását, Federico Valverdét kell kiemelnünk a nemzeti együttesből. Rajtuk kívül meghatározó játékosai lehetnek a csapatnak a kapus Fernando Muslera, a védelemből José María Giménez, vagy a Tottenham középpályása, Rodrigo Bentancur. Mitől klasszis Suárez és Cavani? Azért, mert hiába múltak már el 35 évesek, amikor kellett, akkor hozták a gólokat, Suárez az utolsó négy meccsen hármat vállalt, Cavani egyet, így a válogatott megnyerte a legutóbbi négy találkozót, annyi pontot szereztek, mint az azt megelőző 14 forduló során! A keret viszont bivalyerős, nincs mit szépíteni rajta, hiszen Godín mellé újból olyan védők kerültek, akikkel elit lehet Uruguay védekezése, minden azon múlik, hogy a korábban sérüléssel bajlódó Giménez és Araújo milyen állapotban lesz a tornán. Középpályán az egyik vezér a friss Libertadores-kupagyőztes Giorgian de Arrascaeta lehet, illetve a Real Madrid csillaga, Federico Valverde. Velük ez is masszív csapatrész lesz, elől pedig megteheti azt Diego Alonso, hogy rotálja a Núnez - Suárez - Cavani triót. Bármelyikük jöhet a padról, nagy lökést adva a kezdőnek. Nincsen a keretnek gyengepontja, Muslera is már olyan rutinnal rendelkezik, hogy élete utolsó világbajnokságán valószínűleg nem rajta múlik majd a siker. A csatársorban végre fiatal és motivált segítői vannak a Suárez - Cavani duónak. Középpályára pedig megérkeztek azok a nagy munkabírású játékosok, akikre hosszú ideje szüksége lenne a nemzeti tizenegynek. A világ legerősebb klubjaiban játszanak uruguayi játékosok, Fernando Valverde a Real Madrid, Luís Suárez a Barcelona, Diego Godin és Matias Vecino az Inter, Edinson Cavani a PSG, Rodrigo Bentancur a Juventus futballistája. Négyen (Cavani, Suárez, Muslera és Godin) már jóval túljárnak a századik válogatottságon.
Nemzeti tragédia a futball legnagyobb közönsége számára | Maracanazo
A kihívások és a jövő kilátásai
Elindult a megújulás felé Uruguay, amire nagy szükségük volt. Valószínűleg óriási csalódás lenne, ha ez a csapat kiesne a csoportkörben vagy a nyolcaddöntőben. Az uruguayi válogatott Dél-Korea ellen kezdi a világbajnoki szereplést, majd Portugália ellen lép pályára a csoportrangadón, végül Ghána ellen zárja a csoportkört. A gond a nehéz sorsolás lehet, hiszen Portugália után, majd az egyenes kieséses szakaszban a német - spanyol - belga - brazil négyesből eggyel biztosan találkoznak, legkésőbb a negyeddöntőben.
tags: #uruguay #valogatott #jatekosai #naka #neve
