Az Utánpótlás Képzési Kártalanítás és az MLSZ Labdarúgófejlesztési Stratégiája Magyarországon

A magyar labdarúgás hosszú távú célja a részsikerek helyett a garantálható fejlődés, a nemzetközi szinten versenyképes labdarúgók képzése és a piaci alapú gondolkodás meghonosítása. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) ezen célok mentén, átfogó stratégiai tervvel igyekszik megújítani az utánpótlás-nevelést és az átigazolási rendszert.

Az MLSZ Stratégiai Céljai és a Rendszerszintű Fejlődés

A tízéves, 2020-ig tartó stratégiai terv elsősorban a tömegbázis növelésére, az amatőr és utánpótlás-futball felpezsdítésére, az infrastruktúra fejlesztésére és a klubok anyagi stabilizálására irányult. Azonban, ahogy arra a 2016-os és az idei Európa-bajnokságot követő törés is rámutatott: „a közelmúlt kiemelkedő eredményei nem egy rendszerszintű folyamatnak az eredményei, hanem egy-egy klub, csoport vagy ember kezdeményezése.”

„Azt szeretnénk, hogy rendszerszinten, folyamatában tudjuk garantálni ezeket az eredményeket” - mondta a beszélgetés során dr. Barczi Róbert, a Magyar Labdarúgó Szövetség 2020 májusában kinevezett sportigazgatója.

Mit jelent a versenyképesség? A magyar válogatott jelenlegi keretében csupán öt labdarúgó szerepel európai topligában, és ebben a nyári Európa-bajnokság sem tudott változást hozni. „Az utánpótlás-nevelés hatékonysága elmarad a céloktól és várakozásoktól, a tehetségkutatás és menedzsment, valamint a fiatal játékosok professzionális futballba történő beépítése területén további erőfeszítéseket kell tenni.”

Dr. Barczi Róbert labdarúgó, utánpótlás- és felnőtt edzői múlttal is rendelkezik, több mint 10 éve tevékenykedik sportvezetőként. Egy évig a Nyíregyháza Spartacus ügyvezető igazgatója volt, öt évig az MLSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei igazgatójaként dolgozott, illetve öt és fél évig megyei szövetségi főtitkári posztot töltött be. 2015-től az MLSZ Versenyigazgatójaként dolgozott, eközben megszerezte az UEFA CFM oklevelét, az európai szövetség az utóbbi években mérkőzésellenőrként (UEFA Delegate) számított munkájára.

Az MLSZ Utánpótlás-nevelési Modellje és Játékfilozófiája

Az országban található mintegy 1400 amatőr/grassroots klubot megyénként 3-4 Körzetközpont fogja össze, egyfajta hídként szolgálva az elit utánpótlásképzés felé vezető úton. A felettük elhelyezkedő, összesen 28 Tehetségközpontban dolgozó főállású edzők feladata a 6 és 14 év közötti gyermekek megfelelő egyéni képzése, és a legtehetségesebbek felkészítése az akadémiai szint elérésére.

Ezt egy olyan átigazolási szabály- és díjazási rendszer bevezetése is segíti, amely arra készteti és ösztönzi a klubokat, hogy a térségbeli tehetségeket a lehető legtovább a képzési rendszerükben tartsák: 15 éves korban csak 8 játékost igazolhat egy akadémia, így rá van kényszerítve, hogy 13-14 gyereket vagy saját alsóbb korosztályaiból neveljen ki, vagy a saját régiójából igazoljon, amit megyén belül korlátlanul meg lehet tenni. Az MLSZ a tehetséggondozókban végzett szakmai munka minőségét, így az alapelv megvalósulását is folyamatosan, szúrópróbaszerűen ellenőrzi.

Talent X Információmenedzsment Rendszer

Emellett bevezetésre került a Talent X informatikai és vállalatirányítási rendszer, amely segíti, összeköti és teljesen transzparensé teszi az utánpótlásban résztvevő klubok, a 28 Tehetségközpont és a 10 kiemelt Akadémia működését és szakmai munkáját. A rendszerbe feltöltésre kerülnek az egyes játékosok adatai, az alapvető adottságok és jellemvonások mellett a sérülések, az edzésen és mérkőzéseken nyújtott teljesítményük. Ezzel kapcsolatban Barczi Róbert megjegyezte: „tendenciákat akarunk látni.” „Kapnak egy tükröt, egy objektív adatot, ami eddig nem volt.”

Utánpótlás-válogatottak és Játékfelfogás

A tehetségek kiválasztásának már utánpótláskorban meg kell kezdődnie. Ennek során az MLSZ szakemberei olyan fiatal játékosokat keresnek, akik rendelkeznek azokkal a mentális, fizikai és technikai képességekkel, amelyek alapján nemzetközi szinten is jegyzett játékossá válhatnak és bekerülhetnek a jövő felnőtt válogatottjába. Az utánpótlás-válogatottak elsődleges feladata a kiemelten tehetséges fiatal játékosok azonosítása, emberi és sportolói támogatása, valamint a fejlődésükhöz szükséges környezet megteremtése.

A nemzetközi szinten versenyképes játékos átlagon felüli játékhelyzet teremtő és megoldó képességgel rendelkezik, és ezt a tudást magas színvonalon, versenyhelyzetben is képes alkalmazni. Fokozatosan, az életkori sajátosságokat is figyelembe véve, meg kell tanítani a gyerekeket nyomás alatt játszani és fel kell készíteni őket a felnőtt labdarúgásra jellemző eredmény- és teljesítménykényszer által meghatározott környezetre. Másodlagos célként jelentkezik az utánpótláscsapatok játékának folyamatos fejlődése.

Az MLSZ meghatároz olyan stílusjegyeket, amelyek az utánpótlás-válogatottak közös szakmai irányvonalának keretrendszerét képezik. A csapatok játékfelfogása a játék négy fázisában összhangban van a nemzetközi labdarúgásban megfigyelhető irányvonalakkal, hiszen az utánpótlás-válogatottak egyik fő célja felkészíteni a korosztályos játékosokat a modern labdarúgás támasztotta követelményekre.

• Labdabirtoklásban: Csapataink célja a bátor támadójáték, a labda megbecsülése mellett folyamatosan keresve az előrejáték lehetőségét. A terület leghatékonyabb kihasználásával már a kapustól törekszünk a labdakihozatalokra, a támadás felépítésénél minél több passzsáv megteremtésével létszámfölényt kialakítani a labda körül. A támadásban aktívan nem részt vevő játékosok már helyezkedésükkel a labdabirtoklásnál felkészülnek az esetleges labdavesztésre, a gyors átmenetre.
• Labdaszerzésben: Akárcsak labdabirtoklásban, labdaszerzésnél is a bátor, kezdeményező, ugyanakkor tudatos és szervezett labdaszerzés a szándékunk a pálya különböző zónáiban.
• Védekezésben: Igyekszünk leszűkíteni a területet és létszámfölényt kialakítani a labda körül. Labdaszerzés esetén az ellenfél rendezetlen védelménél keressük az azonnali mélységi játék lehetőségét.

Az utánpótlás-válogatottak játékos-keretének összeállítása a korosztályokért felelős szövetségi edzők feladata, azonban az ő munkájukat megkönnyítendő az MLSZ egységes alapelveket fogalmaz meg. A válogatottak szakvezetőinek az utánpótlás-bajnokságokban csapatot indító klubokkal folyamatos kapcsolattartásra, információcserére kell törekednie, a szövetségi szakemberek a klubok edzéseit és mérkőzéseit rendszeresen látogatják, amelyet dokumentálnak is. A kiválasztás összetett feladat, melyet a klubok ajánlásai, az MLSZ játékosmegfigyelői tevékenysége és a folyamatos játéklehetőség egészít ki.

A biológiai érettség jelentős eltéréseket mutathat azonos korú, fiatal labdarúgók esetén. A válogatott játékosok teljesítményének részletes nyomon követésére a válogatott összetartások idején is törekedni kell. Ez történhet rövid (3-4 napos) edzőtáborokban hazai klubcsapatok ellen, vagy 4-5 napos edzőtáborokban, ahol egy másik ország korosztályos válogatottja ellen zajlik a felkészülés.

Az Utánpótlás Képzési Kártalanítás és a Működésiköltség-térítés Rendszere

Az évad kezdetén új átigazolási szabályok léptek érvénybe a futballutánpótlásban. Az MLSZ bevezette az úgynevezett működésiköltség-térítést: nemcsak a profi szerződést aláíró játékosok után kell a korábbi klubjait kifizetni, hanem a legtöbb esetben a még amatőr státusú fiatalok átigazolása esetén is.

A szövetség elsődleges célja az utánpótlás-nevelés fellendítése és országos kiterjesztése volt, amikor bevezette a működésiköltség-térítést. Attól azt várják, hogy a kisebb klubok is profi nevelőmunkát végeznek, a legtehetségesebb játékosaik eladásával növelve bevételeiket.

Az eddigi gyakorlat szerint a legnagyobb nevelőműhelyek igyekeztek az országot járva összegyűjteni a kiemelkedő képességű gyerekeket, és a szülők meggyőzésével ingyen igazolták le őket. Sőt, még a később profiszerződésig jutó játékosok esetében fizetendő nevelési költségtérítésről is lemondatták nevelőegyesületet. Az MLSZ évekkel ezelőtt bizottságot állított fel a megoldás keresésére, s az eredmény a nyáron bevezetett működésiköltség-térítés lett.

A szövetség három osztályba sorolta a klubokat (I., II., egyéb), és átigazolási összegeket határozott meg annak alapján, hogy az adott játékos hány évet töltött el nevelő egyesületében. A legnagyobb összegek első osztályú klubból első osztályúba történő átigazolásnál cserélnek gazdát (3 millió forint/év), de például első és másodosztályú egyesületből az egyéb kategóriába sorolt klubba ingyen távozhat a játékos.

Átigazolási költségek klubkategóriák szerint (példák)

„A jó oldala, hogy a klubok ezentúl meggondolják, kiket igazolnak. A kulcsjátékosok és a kiemelkedő futballisták helyzete nem változik, értük ki fogják fizetni a pénzeket a csapatok. Bajba a kiegészítő emberek, cserék kerülhetnek, akik korábban ingyen át tudtak menni másik első osztályú klubba, a mostani összegekért viszont valószínűleg már nem kellenek” - mondja Polyák Balázs, a Sándor Károly Labdarúgó Akadémia menedzsere.

A szabályozás szellemiségével és szükségszerűségével a legtöbb műhely, így az MTK Budapest is egyetért. Ugyanakkor homályos részek is maradtak az előírásokban. „Jobban ki kellett volna dolgozni, mielőtt bevezetik.”

Hogy milyen nonszensz helyzetek fordulnak elő, arra Polyák adja meg a választ: „Szerződtettük a játékost, aki egy évet a Ferencvárosban, előtte ötöt Pécsen töltött. Nekünk azonban nem csak az egy évnek, hanem mind a hatnak a költségeit ki kellett fizetnünk.” A történetből világossá válik, hogy az MLSZ nem gondolt a szabályozás bevezetése előtti időszakra, amikor még nem kellett fizetniük a kluboknak. De a menedzser ennél cifrább esetet is megoszt velünk. „Tudok olyan gyerekről, aki öt év után egy évre elment az Újpestbe, több játéklehetőség reményében. Miután nem kapta meg, a korábbi klubja visszavette volna, de nem csak azt az egy évet, hanem a korábbi ötöt is ki kellett volna fizetnie.”

Kiskapuk és Fejlesztések

Az előírások egyébként lehetővé teszik a klubok közti megegyezést a fizetendő összeg legalább tíz százalékában, de ez nem jellemző, mert ha valamiből pénzt lehet csinálni, a többség fog is. Emellett a kiskapukat is azonnal megtalálták, több klub közös tulajdonosi háttér vagy szerződés alapján alacsonyabb osztályú szatellitegyesületeket alkalmaz a költségek csökkentésére. Júliusban ugyanis az átadó egyesület beleegyezése nélkül is átigazolhattak a játékosok, a szatellitklub lényegesen olcsóbban megvette a fiatalokat, majd - amennyiben elmúltak 16 évesek - profiszerződést kötött velük, és kölcsönadta őket az első osztályú partnerklubnak. Vagy éppen az említett tíz százalékért kerültek új együttesükbe. Mindkét esetben lényegesen olcsóbban szerezték meg a játékost, a nevelőegyesület pedig komoly összegektől esett el.

„Mi az MTK-ban elhatárolódunk ettől. Igaz, az így eljáró klubok sem követtek el szabálytalanságot, csak használták a kiskaput.” A menedzser hozzáteszi: a fő irányvonallal nincs gond, a fontos kérdésekben nem is lesz változás, a probléma az anomáliákkal van, amelyeket az MLSZ a közeljövőben igyekszik megoldani.

Az MLSZ-ben érdeklődésünkre azt mondták, hogy az összességében pozitív fogadtatású szabályváltozás irányelvein nem kívánnak változtatni, ugyanakkor „az apró pontatlanságok finomítása folyamatban van”. Dankó Béla, a labdarúgó-szövetség elnökségi tagja a felvetődő gondokról a Nemzeti Sport Online e témában megjelent cikkében így nyilatkozott: „Az átigazolások a megyei igazgatóságokon keresztül bonyolódnak le. A munkatársak találkoznak olyan esetekkel, amelyek kérdéseket vetnek fel. Ezeket az átigazolási időszak végeztével összegyűjtjük, és ha olyanokra bukkanunk, amelyek rendszerszintű beavatkozást igényelnek, természetesen megvizsgáljuk, mit lehet tenni.”

Általános Átigazolási Szabályok és Tudnivalók

Mint minden új év, 2023 is a téli átigazolási időszakkal indul. A 2023-as belföldi átigazolási időszak az összes kategóriában (férfi, női, amatőr, hivatásos, nagypályás, futsal, utánpótlás, felnőtt, és öregfiúk) január 15-től február 14. éjfélig tart. Előfordulnak olyan esetek, amikor az átigazolási időszakon kívül is lehet igazolni.

1. Átigazolási költségek: Az első és talán legsűrűbben elfeledett dolog, a releváns költségek követése. Amikor egy futballista átigazol egyik csapatból a másikba, adódnak olyan költségek, amik megilletik az eladó klubot vagy a futballista korábbi egyesületeit. Ezek a működésiköltség-térítés, az utánpótlás képzési kártalanítás és a szolidaritási mechanizmus. Az utóbbi kettő például jár a futballista korábbi klubjainak.
2. Közvetítői megbízás: Az átigazolási időszakokban nagy szerepet játszanak a játékosügynökök. Az ő munkájukat mandátumok, vagyis eseti megbízások alapozzák, ha nem állnak hosszú távú szerződésben ügyfeleikkel. Ezekben a mandátumokban a törvény és a vonatkozó szabályok keretein belül bármiben meg lehet egyezni. Ez főleg a futballistáknak fontos, de vonatkozik a sportszervezetekre is. Mandátumot lehet adni adott területre (várostól kontinensig), egy vagy több sportszervezetre és bajnokságra, meghatározott időn belül.
3. Megfontolt szerződéskötés: A téli átigazolási időszakot sűrűn befolyásolja a sportszervezetek helyezése. Van, aki rövid távú megoldást keres a fennálló problémái vagy céljai megoldására, például a kiesés elkerülésére. Emiatt érdemes rugalmas szerződést kötni annak érdekében, ha nyáron mégis változnának a dolgok. Ilyenkor ajánlott félévre szerződni és használni a +1 éves opciót, és abban leírni, meddig lehet az opciót alkalmazni, illetve hogy ki alkalmazhatja azt.
4. Előszerződés: A téli átigazolási időszakban nem muszáj igazolni. Van lehetőség előszerződést kötni, ami azt jelenti, hogy a játékos marad az aktuális sportszervezeténél, de nyártól már az új csapatában folytatja. Ez több szempontból jó, többek között segít előre tervezni; sportszervezeteknél a jövő szezonra készülni, játékosoknál új szerződést bebiztosítani. Nyilván itt sem szabad elhamarkodottnak lenni, így érdemes lehet feltételeket szabni.
5. Kölcsönadás: A FIFA egyre jobban korlátozza a nemzetközi kölcsönadások számát, mármint hogy hány kölcsönadott és kölcsönkért játékosa lehet egy csapatnak, de attól még, főleg belföldön, a kölcsön transzfer hasznos opció. Többek között azért érdemes használni, mert így nem kell véglegesen átigazolni a futballistát, de megoldja az igazolásnak okot adó problémát.
6. Próbajáték: Nemzetközi igazolás esetén érdemes lehet használni az új FIFA-trial, vagyis a próbajáték opciót. Ez egy új lehetőség, ami novemberben lépett hatályba. Itt az átvevő sportszervezet felelős a futballista egészségéért, lakhatásáért, és a próbajátékból adódó költségeiért.
7. Új FIFA futballügynöki szabály (FFSZ): Ahogyan az már korábbi cikkekből kiderült, megjelent az új FIFA futballügynöki szabály (FFSZ), aminek az ügynöki tevékenységet érintő része október 1-től hatályos és fontos változásokkal jár. Viszont, adott részei már a jelen átigazolási időszakban, mind a klubok és játékosok által aláírt ügynöki szerződésekre is vonatkoznak:
   • 2022. december 16. előtt aláírt vagy meghosszabbított szerződésekre nem vonatkozik az FFSZ, még akkor sem, ha az idei év október 1. után kerül sor a tranzakcióra (átigazolás, szerződéshosszabbítás);
   • 2022. december 16. után aláírt vagy meghosszabbított szerződésekre sem vonatkozik az FFSZ, ha a tranzakcióra október 1. előtt kerül sor.
   • 2022. december 16 után aláírt szerződésekre vonatkozik az FFSZ ha a tranzakcióra október 1. után kerül sor;
   • 2023. október 1.

Szükséges dokumentumok átigazoláshoz

1. Kitöltött, aláírt, lepecsételt igazoló lap;
2. Anyakönyvi kivonat;
3. 3 hónapnál nem régebbi színes igazolványkép;
4. NYIÁSZ 8. sz.

Versenyengedélyt csak abban az esetben tudunk kiadni vagy újranyomtatni, ha a játékos fényképe az adott napon még érvényes.

tags: #utanpotlas #kepzesi #kartalanitas

Népszerű bejegyzések:

• Feledhetetlen El Clásico győzelmek
• Manchester múltja és jelene Castlefieldben
• Paul Teodor pályafutása számokban
• A labdarúgás alapjai
• Mérföldkövek a hazai úszásban