A Magyar Kajak-Kenu Utánpótlás-nevelés Múltja, Jelene és Jövője
A magyar kajak-kenu sportág kiemelkedően sikeres a nemzetközi mezőnyben, melynek alapjait a gondos és folyamatos utánpótlás-nevelés fekteti le. Különösen emlékezetes volt a 2018-as év, amikor utánpótláskorú kajak-kenusaink fantasztikusan szerepeltek két világeseményen: a nyári ifjúsági olimpiai játékokon és az ifjúsági világbajnokságon is kitűnő eredményeket értek el. Sportolóink kis túlzással mindent megnyertek, amit csak lehetett, így jogosan vetődik fel a kérdés, miszerint meg lehet-e ismételni ezt a remek teljesítményt a következő években.
Az Utanpotlassport.hu beszélgetett Makrai Csaba utánpótlás szövetségi kapitánnyal a tavalyi évről és az idei tervekről. Makrai Csaba egy éve vette át a stafétabotot Dónusz Évától, és irányítása alatt történelmi tettet hajtottak végre versenyzőink a júliusi plovdivi ifjúsági- és U-23-as kajak-kenu világbajnokságon, valamint a Buenos Aires-i nyári ifjúsági olimpián.
A 2018-as év kiemelkedő eredményei és tehetségei
A tavalyi év számos kitűnő versenyzőt és eredményt hozott. Kiemelkednek ifjúsági világbajnokaink, többek között:
- Gazsó Dóra Alida kajak egyesben 200 és 500 méteren.
- Biben Karina és Bakó Olga kajak kettesben 500 méteren.
- A Szellák Szabina, Biben Karina, Gazsó Dóra Alina, Kőhalmi Emese összetételű kajak négyesünk 500 méteren.
Külön kell szólnunk az idén Kolonics-díjban részesült Rendessy Eszterről, aki a kajakosok gyorsasági versenyében lett ifjúsági olimpiai bajnok, valamint a világbajnokságon kajak egyesben szerzett első helyet az 500 méteres versenyen. A fiúk sem maradtak le, meg kell említenünk Kós Benedek ifjúsági világbajnokot, aki nem mindennapi tettet végrehajtva kajak egyesben 500 és 1000 méteren diadalmaskodott. Emellett Kopasz Bálintot is, akit már most a kajak egyes egyik nagy reménységének tartanak a szakemberek az 1000 méteres távon. Minden korábbinál sikeresebben szerepelt az utánpótlás kajak-kenu-válogatott az idei U23-as és ifjúsági világbajnokságon.
Stratégiaváltás és a versenyrendszer fejlesztése
Makrai Csaba kiemelte, hogy sikerült kialakítani egy nagyon jól működő versenyrendszert, amely rendszeres és magas szintű megmérettetési lehetőséget kínál mindenki számára. Emellett fontos szólni az ambiciózus, lelkiismeretes és képzett szakembergárdáról, illetve az egész országot behálózó rendszerről is, amely az utánpótlás-nevelés folyamatosságáról gondoskodik. Az eredményesség és a széles bázis kedvez a sportágnak, és az új esztendőben bátran nyúlhat a második vonalhoz is.
Dónusz Éva utánpótlás-kapitány szerint a tavalyi versenyszezon tapasztalataiból vonták le azt a következtetést, hogy könnyíteni kell a legjobb versenyzők programján. „Az eredményesség szempontjából talán rosszabb lesz az új esztendő, hosszútávon azonban mindenképpen a sportág érdekeit szolgálják a változtatások, megéri tehát ez a kis áldozat” - mondta. Az már biztos, hogy a korosztályos Európa-bajnokságon a második vonalat indítják. A cél a lehető legtöbb versenyzőnek esélyt adni, s ezzel a lehető legtöbb fiatalt bent tartani a rendszerben, s tovább szélesíteni a bázist. A válogatottság a legnagyobb motivációs erő a gyerekeknek, és azzal élni kell.
Kihívások és új célkitűzések
A kapitány úgy véli, a tavalyi év sikereit nem csak, hogy felülmúlni, de megismételni sem lesz könnyű. Vélhetően azonban nem kell attól tartanunk, hogy 2019-ben érmek nélkül maradunk a világversenyeken. A fiúk esetében szerényebbek a célok. 2018-ban új stratégia szerint versenyeztetik az utánpótláskorú magyar kajak-kenusokat. A hosszabb távú eredmények érdekében a fiatalok szerepeltetésében nem az eredményesség lesz a legfontosabb. Ugyanakkor tavaly azt is láttuk, hogy az idősebb, kiemelkedően jó versenyzők vállán néha túl sok a teher. Akik a korosztályos világbajnokság után a felnőttön is elindultak, bizony már elég fáradtak voltak.
Alaposan átbeszélték a problémát Hüttner Csaba szövetségi kapitánnyal, és úgy döntöttek, hogy a huszonhárom éven aluliak versenyeiben idén nem indulnak azok, akik a felnőtt-világbajnokságon olimpiai számban vagy az Eb-ken, vb-ken csapathajóban kaphatnak helyet. Ezzel a döntéssel kettős célunk volt: lehetőséget adni az ifjúsági versenyzőknek az idősebbek közötti tapasztalatszerzésre, ugyanakkor megkönnyíteni a felnőtt kor küszöbére érők amúgy sem könnyű helyzetét.
A jelen tehetségei és a jövő felé mutató út
Különleges évad kezdődött meg április második felében a kajak-kenusoknak, napokon belül ugyanis a megújult kvalifikációs rendszer a 2028-as Los Angeles-i olimpiára. A kiemelt versenyeken történő pontgyűjtés új helyzet elé állítja a sportolókat, akik szeme előtt a világkupák, az Eb és a vb lebeg. A nemzetközi megméretések felé vezető úton viszont a sportolóknak előbb a szegedi válogatón kellett megmutatni, hogy érdemesek a bizalomra.
A korosztály képviselői esetében nem meglepetés, hogy vannak, akik odaérnek a legjobbak közé a felnőttmezőnyben is, ez az elmúlt években sem volt másképp, és Szegeden is jelezték az utánpótlás legjobbjai, hogy bizony kell velük számolni a folytatásban az elitmezőnyben. Tóth kiemelte a fiatalok közül az egyaránt 2006-os Hidvégi Zalán és Szabó Levente szereplését is. Az ifj. Foltán László kapitány által vezetett kenusoknál a 2005-ös Kiss Ágnes vitte a prímet, aki minden számban (200 és 500 egyesben, valamint Nagy Biankával 500 párosban is) nyerni tudott.
Az új kajakos aranygenerációt képviseli a szintén a KSI SE-ben készülő Redl András is, aki a két klasszikus számon, 500 és 1000 méteren is elhódította az egyéni elsőséget Pitesti-ben. A nem mindennapi bravúr egy évvel ezelőtt Kó Benedeknek sikerült, de előttük csak a háromszoros olimpiai bajnok Kammerer Zoltán volt képes hasonlóra. A kétszeres ifjúsági világbajnok kajakosra jövőre már az U23-as korosztály vár.
Téli felkészülés és edzésmódszerek
A felkészülés során a téli időszak kiemelten fontos. „Tavaly a szokásosnál kicsit később szálltunk le a vízről, novemberben még Törökországban edzőtáboroztunk, így a téli program három héttel később kezdődött. Szeretem ezt az időszakot is, megvan a szépsége, ráadásul eddig jól alakul, minden téren látom a fejlődést. Sífutó-edzőtáborba is eljutottunk nemrég Olaszországba, ami sokat hozzátett a teljesítményemhez” - mondta az egyik fiatal sportoló.
„Az a tapasztalatom, hogy szeretik ezt az időszakot a gyerekek. Sok múlik azon, hogy milyen edzéseket kapnak, a feladatok mennyire színesek, változatosak” - mondta Boldizsár. Kajak-kenuban a legmegszokottabb felkészülési formák az állóképességet fejlesztik. Az időjárás nem nagyon tántorít el minket a kinti munkától, de például a sífutás - amit leginkább külföldi helyszínen tudunk megoldani - kiválóan illeszthető a téli felkészülésbe. A mozgástechnikai képzés is fontos, ekkor egészen a legapróbb részletekig belemegyünk, mit és hogyan érdemes csinálni, aminek aztán a közvetlen felkészülés során és az évad versenyein is óriási jelentősége lesz.
Az evezősöknek hasonlóan aktív ez az időszak. „A Szeged Vízisport Egyesületben az infrastrukturális háttér maximálisan lehetővé teszi a minőségi klubfelkészülést” - vette át a szót Dani. Unalmasnak semmiképp sem nevezném a téli időszakot, a melegebb időhöz képest ráadásul ekkor többféle mozgást végeznek a gyerekek. Az állóképesség áll a középpontban, amihez folyamatosan, sok időt kell dolgozni, így arra oda kell figyelnünk, hogy ez ne váljon egyoldalúvá. Alapvetően szárazföldön dolgozunk, a konditeremben minden nap megfordulunk, futunk, úszunk, és az edzőtábort is ennek megfelelően kell szervezni.
A sportág vezetése és a jövő
A Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) szeptemberben megválasztott új elnöksége Boros Gergely szakmai igazgató előterjesztése alapján 2021. szeptember 30-ig meghosszabbította Hüttner Csaba felnőtt-, és Weisz Róbert parakenu szövetségi kapitány idén lejáró szerződését. Az MKKSZ szerdai hírlevelében emlékeztet, hogy a két kapitányt 2016-ban, a riói olimpia után nevezték ki, mandátumuk a tokiói játékok után járt volna le. „Az olimpiai ciklus a halasztás miatt egy évvel hosszabb lett” - mondta Schmidt Gábor, az MKKSZ elnöke.
Utánpótlás kajak szövetségi kapitánynak Makrai Csabát nevezték ki, az eddigi kapitány segítője vezetőedzőként Dónusz Éva lett, mírig utánpótlás kenu szövetségi kapitányként ifj. Foltán László. Az elnökség Storcz Botond szlalom szakági vezetőedző szerződését is meghosszabbította az olimpiai ciklus végéig, vagyis 2021. szeptember 30-ig.
Vajda Attila gondolatai a sportról és a motivációról
Vajda Attila, a 2008-as pekingi olimpia egyetlen egyéni magyar aranyérmét szerző sportoló, visszavonulását követően jelenleg a nevét viselő Vajda Attila Sportegyesületnél oktat kajakozást és kenuzást Kiskunlacházán. Érdekes meglátásai vannak az utánpótlás-nevelésről és a sport általános szerepéről.
„Egy relatív kész versenyzővel sokkal nehezebb együtt dolgozni, mint egy nulláról indulóval. Megvannak a beidegződések, amik alapvetően meghatározzák, hogy meg tudok-e változtatni valamit a sportolónál vagy sem” - mondta. Vajda úgy véli, egy közösségépítéséhez nem kellenek nagy dolgok, leginkább annyi, hogy legyen egy jó irány és mellé jó szemlélet, valamint elengedhetetlen egy nagy mosoly, és kell pár olyan ember, aki ebben partner. Először tehát a közösség legyen meg, ez talán mind közül a legfontosabb dolog, mert arra lehet bázist alapítani.
A cél nem is feltétlenül az élsport, mert a kajak-kenut kipróbálók nagyon pici hányadából lesz versenyző, főként élversenyző. Rengeteg mindentől függ, hogy mitől lesz valaki sikeres. „Kicsit olyanok vagyunk, mint egy gyerekmegőrző - nevetett fel. - Aztán, hogy ki lesz belőle ügyes, és ki nem, hát ez majd elválik. Pár évnyi gyakorlás után lehet látni azt, hogy ki az, aki valóban versenyérett és versenyzésre alkalmas, és lehet rajta gondolkodni, hogy elindítsuk. És biztos vagyok benne, hogy lesznek olyanok, akiket soha nem fogok nevezni versenyre, mert egyszerűen nem alkalmas rá. Viszont közösség szempontjából meg fontos neki a mozgás. És ezt nekünk fel kell tudni mérni, hogy mivel teszek jót.”
„Mert megszeretni a sportot, azt többféleképpen lehet. Megszerethetem úgy, hogy versenysport, legyőzöm a riválisaimat, de megszerethetem azért is, mert le tudom győzni saját magamat. De akár megszerethetem amúgy is, hogy ez egy életforma és szabadság, jó érzés, jó közösség, és az ezen belül rejlő lehetőségek, hogy elutazhatok az országon belül bármelyik vízre, végigevezhettek a Dunán, a Dráván, a Tiszán, a Sajón, a Bodrogon, bármelyik folyón, a Körösökön, és megannyi, megannyi hely van. Vagy átevezhetek a Balatonon, sárkányhajózhatok, kenuzhatok, supozhatok, kajakozhatok, szörfözhetek. Ha már megvan ez a fajta szeretet, akkor utána sokkal könnyebb bármi.”
Vajda Attila saját pályafutásáról is beszélt: „Én mindig a legjobb akartam lenni. Szóval én azért lettem olimpiai bajnok, mert én a legjobb akartam lenni. Engem nem érdekelt a pénz, nem érdekelt semmi más. Engem kizárólag egyvalami foglalkoztatott, hogy a legjobb legyek! Engem ez az egy dolog motivált.” A hiányérzettel kapcsolatban elmondta, hogy természetesen akad. „AHHOZ, HOGY VALAMINEK ÍVE TUDJON LENNI, AHHOZ KELLENEK SIKEREK ÉS KELLENEK KUDARCOK. HOGYHA NEM LENNÉNEK KUDARCOK, AKKOR NEM TUDNÉK ÉPÍTKEZNI.” Ami a 40 évesen is motiválja, az például a futás, melyben a saját korlátainak legyőzése a cél. „A motiváció az mindenkiben addig van, ameddig jól érzi magát, és szereti, amit csinál. Valakinek a pénz, valakinek a mozgás öröme, valakinek a saját maga legyőzése, én inkább az utóbbi vagyok.”
tags: #utanpotlas #neveles #kenus
