Az Utánpótlás-nevelési Stratégia Jelentősége és Információkezelése a Versenyképességért
A problémákat jobb megelőzni, mintsem kezelni. A fluktuáció, a motiválatlanság, az elszabaduló költségek egyszer minden vállalatot kihívás elé állítanak. Az utánpótlás-nevelés egy hosszú sportszakmai és pedagógiai folyamat, melynek fő feladata a széles tömegbázis kialakítása, amely biztosítja a tehetségek kiválasztásának lehetőségét, az adott sportág népszerűsítését és nemzetközi elismertségét. Az egységes utánpótlás-nevelési rendszer egyik lényegi eleme, hogy a gyerekeknek és a fiataloknak egyenlő esélyt nyújtson, és a tehetséges fiatalokat eljuttatja a versenysportig és az élsportig. Ahogy Szabó Tünde sportért felelős államtitkár is mondta, „az innováció a sport elengedhetetlen része; a sport ma már egy olyan dinamikusan fejlődő terület, ahol az, aki nem tart lépést a változásokkal és az újításokkal, nagyon gyorsan lemarad, és ez az eredményekben is megmutatkozik.”
A tudatos utánpótlás-nevelés jelentősége a vállalati szektorban
A Z és Y generáció egy olyan agilis szemléletmódot, technológiai nyitottságot képvisel, melyek a 21. században elengedhetetlenek a versenyképességhez, és a felsorolt problémák kivédéséhez. Az utánpótlás-nevelés rendszere tudatosan készíti fel a tehetséges fiatalokat az üzleti élet legkülönbözőbb területeire. A tapasztalt szakemberek toborzása rengeteg költséggel jár. Sokkal gazdaságosabb és eredményesebb, ha a kezdetektől ügyelünk arra, hogy cégen belül meglegyen az a tudás és emberi erőforrás, melyekkel biztosítani tudjuk a mindennapos működést és a fejlődést. Többek között erre kínál megoldást az utánpótlás nevelés.
A különféle adókedvezményeknek hála, a nappali tagozatos jogviszonnyal rendelkező egyetemisták foglalkoztatása kifejezetten költséghatékony, ráadásul a frissen megüresedő junior pozícióik toborzási költségét megspórolhatjuk, ha átvesszük főállásba egy arra érdemes gyakornokunkat. A fiatalok számára fontos, hogy előre lássák az előttük álló lehetőségeket, és érezzék a megbecsülést. A Zyntern 2023-as Nagy Pályakezdő Kutatásának eredményeiből is láthatjuk, hogy az elismerés, a jó csapat, a karrierlehetőség a munkahelyválasztási preferenciák élvonalba került. Ha ezeket nem vagyunk képesek biztosítani, az értékes munkaerő átvándorol a versenytársakhoz és a piac többi szereplőjéhez. A HRportál 2021-es kutatása szerint egy elvándorló kolléga pótlása több mint 6 millió Ft költségvonzattal jár. Mindezt azonban elkerülhetjük, ha a kezdetektől fogva tudatosan, stratégiai szinten foglalkozunk az utánpótlás-neveléssel.
Generációs kihívások és előnyök
A generációk vegyítése egy egészségesebb vállalati kultúra kialakítását eredményezi. A visszacsatolások és mentorprogramok révén a fiatalok elsajátíthatják a tapasztalt kollégák évek során felhalmozott tudását, cserébe pedig a seniorok friss és innovatív meglátásokkal gazdagodnak. A fúzió lehetővé teszi korábban reménytelennek tűnő problémák megoldását, valamint új lehetőségek feltárását.
Generációk a munkahelyen - Bereczki Enikő, generációkutató & Pataki Hajnalka, People Partner
A folyamatos technológiai kitettség és a töménytelen információáradat eredménye, hogy a fiatal generációk rugalmasabb és fejlődésorientáltabb mentalitással bírnak, mint elődeik. Nem ijednek meg a váratlan kihívásoktól, sem attól, ha egy új módszertant kell egyik napról a másikra elsajátítani. Az AI rohamos terjedése még jobban rámutatott arra, hogy a jövő a gépek és az emberek kölcsönös együttműködésén alapul.
A technológia szerepe az utánpótlás-nevelésben
Az utánpótlás-neveléstől a legtöbben azért ódzkodnak, mert az ezzel járó teendők plusz terheket jelentenek a mindennapos munkavégzés mellett. Az utánpótlási programok kialakítása és fenntartása nem csak a felsővezetőktől, de az egész vállalattól töretlen dedikációt és erőforrás allokálást igényelnek. Ezután jön a toborzás, a megfelelő jelöltek kiválasztása és foglalkoztatása. A Zyntern Suliverzum pontosan azért jött létre, hogy az ezzel járó adminisztratív rémálomtól megkímélje a cégeket. A 100%-ban online, fenntartható, automatizált rendszerek segítségével rengeteg időt és pénzt spórolhatsz, miközben rátermett és képzett jelöltekkel bővítheted a csapatot.
A sport utánpótlás-nevelési stratégiák áttekintése
Az új utánpótlás-nevelési stratégia első elemeként 2001-ben 13 sportággal indult el a Héraklész Bajnokprogram, amely mára már húsz olimpiai sportágat menedzsel. A Bajnokprogram szakmai feladata szerint a felnőtt kor küszöbére olyan versenyzőket kell felnevelnünk, akik elérik a korosztályos nemzetközi színvonalat. Ezt a feladatot az egyéni sportteljesítmény növekedésének szenzitív időszakában, a 14-18 éves kor között lehet leghatékonyabban megvalósítani. A program sikerének legfontosabb összetevője az indulástól biztosított kiszámítható, rendszeres és ellenőrizhető formában felhasznált állami támogatás.
Állami programok: Héraklész és Sportiskolák
A Héraklész Csillagprogramban 2006 januárjától olyan munkaformák jelentek meg, melyek legfeljebb 23 éves korig biztosítják a rendszeres felkészítés, a nemzetközi versenyeztetés, de egyben a sportolói egzisztenciateremtés feltételeit is. A Csillagprogramban regisztrált közel 400 sportoló személyenként átlagosan, megközelítőleg 800.000 forintnyi szolgáltatást vehet igénybe évente.
Az iskolarendszerű utánpótlás-nevelés színtere a Sportiskolai program. A program egy speciális utánpótlás-nevelési rendszer, mely az 1-13. évfolyamos tanulók iskolai nevelését és oktatását, továbbá sportnevelését és sportoktatását támogató komplex pedagógiai és sportszakmai rendszert foglalja magába. A köznevelési intézmény a 6-16 éves korig terjedő időszakban a sportoló tanulók tankötelezettségéből fakadó kötelezettségét, és a sportkarrier építésének lehetőségét igyekszik összeegyeztetni és összehangolni. Jelenleg közel tízezer tanuló vesz részt a közoktatási típusú sportiskolai programban, és megközelítőleg ugyanennyi az egyesületi típusúban.
A Diáksport és a Bozsik-program
Ne feledkezzünk meg a diáksport utánpótlás-nevelésben betöltött szerepéről sem! A diáksport egyszerre valósít meg közoktatási és egyetemes sportérdekeket, valamint a szabadidő hasznos eltöltését célzó feladatokat. A versenysportban és minőségi sportban eredményes fiataloknak több igényük van mozgásra, gyakorlásra. Fontos, hogy ebben a rendszerben a diákok szórakozást és érvényesülési lehetőséget egyaránt találjanak. Ezeket a pozitív hatásokat a diáksport színvonalas működése esetén is megtapasztalhatják.
Az OTP Bank által támogatott Bozsik-program kapcsán megerősítették, hogy a program megfelelően biztosítja a tömegesítés feltételrendszerét, és lehetőséget ad a tehetségek kiválasztására. Erre bizonyíték, hogy mintegy 130 ezer gyermek vett részt 2013-ban a program egyesületi és intézményi részében összesen. Az utánpótlásképzés szakmai színvonalának emelése érdekében azonban további korrekcióra van szükség, e nélkül ugyanis a program valódi célkitűzését csak részlegesen tudja megvalósítani. A következő időszakban kiemelt hangsúlyt kap az OTP Bank Bozsik-programban dolgozó, különösen a 6-13 éveseket felkészítő edzők átképzése, tudásszintjének növelése, a Szalai László által vezetett MLSZ edzőképző intézet koordinálása mellett.
A labdarúgás utánpótlás-nevelési stratégiája és az adatok szerepe
Részsikerek helyett garantálható fejlődés, nemzetközi szinten versenyképes labdarúgók képzése és piaci alapú gondolkodás a hosszú távú cél. A Magyar Labdarúgó Szövetség 2020 májusában kinevezett sportigazgatója, Dr. Barczi Róbert szerint a tízéves, 2020-ig tartó stratégiai terv célja elsősorban a tömegbázis növelése, az amatőr és utánpótlás-futball felpezsdítése, az infrastruktúra fejlesztése és a klubok anyagi stabilizálása volt.
Ám ahogy arra a 2016-os és az idei Európa-bajnokságot követő törés is rámutatott: „a közelmúlt kiemelkedő eredményei nem egy rendszerszintű folyamatnak az eredményei, hanem egy-egy klub, csoport vagy ember kezdeményezése. Azt szeretnénk, hogy rendszerszinten, folyamatában tudjuk garantálni ezeket az eredményeket” - mondta a beszélgetés során dr. Barczi Róbert. A magyar válogatott jelenlegi keretében csupán öt labdarúgó szerepel európai topligában, és ebben a nyári Európa-bajnokság sem tudott változást hozni. „Az utánpótlás-nevelés hatékonysága elmarad a céloktól és várakozásoktól, a tehetségkutatás és menedzsment, valamint a fiatal játékosok professzionális futballba történő beépítése területén további erőfeszítéseket kell tenni.”
Dr. Barczi Róbert több mint 10 éve tevékenykedik sportvezetőként, többek között az MLSZ Versenyigazgatójaként is dolgozott, és megszerezte az UEFA CFM oklevelét. Az országban található mintegy 1400 amatőr/grassroots klubot megyénként 3-4 Körzetközpont fogja össze, egyfajta hídként szolgálva az elit utánpótlásképzés felé vezető úton. A felettük elhelyezkedő, összesen 28 Tehetségközpontban dolgozó főállású edzők feladata a 6 és 14 év közötti gyermekek megfelelő egyéni képzése, és a legtehetségesebbek felkészítése az akadémiai szint elérésére. Ezt egy olyan átigazolási szabály- és díjazási rendszer bevezetése is segíti, amely arra készteti és ösztönzi a klubokat, hogy a térségbeli tehetségeket a lehető legtovább a képzési rendszerükben tartsák: 15 éves korban csak 8 játékost igazolhat egy akadémia, így rá van kényszerítve, hogy 13-14 gyereket vagy saját alsóbb korosztályaiból neveljen ki, vagy a saját régiójából igazoljon, amit megyén belül korlátlanul meg lehet tenni. Az MLSZ a tehetséggondozókban végzett szakmai munka minőségét, így az alapelv megvalósulását is folyamatosan, szúrópróbaszerűen ellenőrzi.
A Double Pass auditok és a rendszerszintű megközelítés
Szeptemberben a Nemzeti Sport Online-on is közöltük a hazai akadémiákat átvizsgáló belga Double Pass harmadik magyarországi jelentését, amelyből kiderül, mely területekben lépett előre a hazai utánpótlás az első felmérés óta, és melyek a problémásabb területek. Jelen cikkünkben, az NSO-n több éve futó szemléletváltás sorozat keretében, Dr. Zalai Dávid PhD sporttudományi szakember, a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) korábbi tudományos munkatársa az eddigi Double Pass-vizsgálatok eredményeit veti össze sportegészségügyi, sporttudományi és teljesítmény-menedzsment szempontjából. Az MLSZ 2013-ban együttműködési szerződést kötött az akadémiák auditálásával foglalkozó belga Double Pass céggel (DP), amely számos nemzetközi referenciával rendelkezik a különböző utánpótlás struktúrák átvilágításával kapcsolatban. A tanácsadó cég a hazai utánpótlás-nevelési akadémiák auditálásával és a fejlesztési javaslatok felállításával segítette és segíti jelenleg is a magyar utánpótlásrendszer fejlődését. Mindehhez egy önálló módszertant alkalmaz, és az eredmények értékelését tapasztalt hazai és nemzetközi sportszakemberek bevonásával teszi „személyre” szabottá. A Double Pass 2013-ban érkezett Magyarországra és az elmúlt hat évben három auditot végzett (2013, 2016, 2019) a hazai akadémiákon. Ezen ellenőrzéseken az általuk felállított PASS-modell alapján elemzik és értékelik a különböző szegmenseket, köztük a sporttudományi, egészségügyi és teljesítmény-menedzsment területet is. E modellben a különböző területek eltérő súlyozással kerülnek az értékelési folyamatba.
Adatkezelés és technológiai elemzés a labdarúgásban
Emellett bevezetésre került Talent X informatikai és vállalatirányítási rendszer, amely segíti, összeköti és teljesen transzparenssé teszi az utánpótlásban résztvevő klubok, a 28 Tehetségközpont és a 10 kiemelt Akadémia működését és szakmai munkáját. A rendszerbe feltöltésre kerülnek az egyes játékosok adatai, az alapvető adottságok és jellemvonások mellett a sérülések, az edzésen és mérkőzéseken nyújtott teljesítményük. Ezzel kapcsolatban Barczi Róbert megjegyezte: „tendenciákat akarunk látni. Kapnak egy tükröt, egy objektív adatot, ami eddig nem volt.”
A DP által közzétett globális jelentések megemlítik, hogy a magyar struktúra és utánpótlás-rendszer tekintetében a klubok ma már sok esetben és több területen használnak különböző informatikai felületen működő adatbázisokat, ami egyértelműen az elmúlt évek pozitív változása. Azonban ezen lokálisan működő adatbázisok nem teszik lehetővé a szövetségi szintű ellenőrzés lehetőségét és a klubok számára az országos méretű összevetés lehetőségét (korosztály és pozíció-specifikus „benchmark” avagy referencia értékek felállítását). Magyarországon a hiányzó központi adatbázis miatt ilyen jellegű felmérés nem készíthető.
Az angol EPPP 2011-es bevezetése óta az angol akadémiák egy központilag működtetett országos szinten bevezetett rendszeren (Performance Management Application - PMA) keresztül rögzítik az adatokat, így a Premier League szervezet ezen keresztül ellenőrzi az akadémiák különböző tevékenységeit egy objektív kritérium- és minőségellenőrző rendszeren keresztül. Az informatikai platformon rögzített objektív adatok által biztosított a teljes rendszer fejlesztésének a lehetősége és a folyamatok hatékonyságának összevetése a korábbi évek értékeivel (nyomonkövetés).
Egy 2014-es sporttudományi kutatás a Premier League-ben végbemenő fizikai teljesítmény fejlődését vizsgálta a 2006-2007 és a 2012-2013-as idények között eltelt időszakban. E tanulmány azt igazolta, hogy 6 év alatt 30 százalékkal nőt a magas intenzitású futások távolsága, 80 százalékkal a sprintek száma és 35 százalékkal azok hossza. Ezen elemzések lehetősége az adatrögzítéssel kezdődött, a nyomonkövetéssel és elemzéssel folytatódott, majd a végső haszna az utánpótlás-akadémiák számára a képzési folyamatba való beépítése és a célok meghatározása révén érvényesült. Rendkívül fontos megemlíteni, hogy az objektív adatokban rejlő potenciál nem a rögzítésükben, hanem sokkal inkább a felhasználásukban rejlik, amely így hosszútávú tanulási folyamat is, a folyamatos összehasonlítások, elemzések és visszacsatolás egyfajta tudás-transzferként is működik. A labdarúgásban jelenleg zajló adatrögzítési eljárásoknak köszönhetően lehetőségünk van a (1) visszamenőleges (retrospektív) analízisekre, (2) valós idejű (real-time) mérésekre, illetve (3) prediktív analitikára, amely az előrejelzésről szól, a valószínűségekre is tudunk következtetni. Ezen módszerek és technológiák készség szintű alkalmazása ma már nem versenyelőnyt, hanem csupán versenyben maradást jelent.
A biológiai érettség kihívásai és az adatvezérelt fejlesztés
Az előző auditokhoz képest továbbra is kihívás az akadémiák számára a relatív korhatás és a biológiai érettség problematikájának kezelése. Nincs hatékony stratégia a későn érő játékosok fejlesztésére. A növekedési és érési folyamatok mérése és az adatokból történő előrejelzés, becslés azonban kulcsfontosságú a játékos biológiai életkorának vonatkozásában, és segíti az edzőt, valamint a sporttudományi és az orvostudományi személyzetet az egyéni fejlesztési-programok kialakításában. Az angol EPPP utánpótlásképzési program mellé számos specifikus, de az EPPP-hez szorosan kapcsolódó program került kidolgozásra és bevezetésre. Így összhangban a globális stratégiával az angol akadémiák külön az erre a szempontrendszerre kialakított Premier League Growth Study iránymutatásával végzik a biológiai érettséggel kapcsolatos felméréseket, míg a fitnesztesztelések a Premier League Benchmark Fitness Testing program alapján folynak. Ezen információk, adatok bekerülnek a PMA központi informatikai adatbázisba. A DP által továbbra is problémaként azonosított biológiai életkor, növekedési és érési folyamatok mérése világszinten kihívás elé állítja és foglalkoztatja a sporttudományi szereplőket. A kérdéskör igen jelentős, mivel egy korosztályban szerepelhet két olyan játékos is, aki között csaknem egy év korkülönbség van, illetve az egyik a fejlődésben előrehaladott, míg a másik későn érő típus. Ez szemmel láthatóan is hátrányosan érintheti a fiatalabb és adott esetben még későn is érő játékost utánpótlás-karrierjének jelentős részében.
Fejlődés és fejlesztési területek az akadémiákon
Ha a legutóbbi két mérés eredményeit szeretnénk összevetni, akkor először is azt kell látni, hogy nem teljesen egyeznek meg az értékelt aldimenziók (2019-ben 11, 2016-ban csak 5 nagy aldimenziót különítettek el), így egy az egyben nem lehet megfeleltetni egymásnak a két felmérést, de azért az összetevők hasonlóak. A 2016-os DP-audit során az aldimenziók tekintetében a sporttudományi aldimenzió 58 százalékával a legjobb eredményt érte el. 2019-ben az új kategóriaként megjelenő létesítmények-aldimenzió szerepelt a legjobban 72.5 százalékkal, míg a sporttudományi dimenziónak megfeleltethető teljesítménymenedzsment-dimenzió vagy -részleg elérte a 60 százalékot (60.4), de ez az új rendszerben csak a 4. helyre volt elég. A sporttudományi aldimenzió 2016-os témakörönkénti értékelésében az egyéni értékelés, felmérés (40%), illetve az egyéni nyomonkövetés (37%) szerepelt a legalacsonyabb értékkel. Az arányok 2019-re az értékek tekintetében változtak: az egyéni értékelés és felmérés szintje javult (40-ről 56 százalékra), az egyéni nyomonkövetés viszont azon kevés kategória közé tartozik, amiben még visszaesés is tapasztalható a számszerű értékelésben (37 százalékról 21.4-re).
| Témakör | 2016 (%) | 2019 (%) |
|---|---|---|
| Adatkezelés és technológiai elemzés | 65% | 85% |
| Egyéni értékelések, felmérések | 40% | 56% |
| Egyéni nyomonkövetés | 37% | 21.4% |
Az auditok tanulságai és ajánlásai
Ahogy azt a 2019-es jelentés készítői megfogalmazták: abban további előrelépés szükséges, hogy a játékosok adatait, mintegy naplószerűen az akadémiára való bekerülésük legelső pillanatától következetesen tárolják és felhasználják az akadémiák. Szinte valamennyi akadémiára igaz, hogy nem biztosít hozzáférést játékosai, vagy szüleik részére a központi adatbázishoz, a fiatal futballistáktól nem kérik, hogy értelmezzék, elemezzék saját tárolt adataikat. Ezek azok a gyakorlati elemek, melyek révén javítható lenne az egyéni értékelés, a fejlődés nyomonkövetése. A 2019-es DP-jelentés a főbb erősségek között megemlíti a (sport)egészségügyi protokollokat és eljárásokat, illetve a rendszeres, időközönkénti, de meghatározott protokollt követő (fel)méréseket. Fontos és jelentős fejlődés a javuló digitális és technológiai háttér, a felmérésekben tapasztalt következetesség, továbbá az, hogy az akadémiák egyre jobban felismerik a részlegek fontosságát és a részlegvezetői pozíció jelentőségét.
Az edzők szerepe és a klubvezetés kihívásai
A további fejlődés érdekében több pontot is megfogalmaztak; mint például (1) a rövid- és hosszútávú teljesítménycélok folyamatos nyomon követése, (2) a holisztikus egyéni fejlesztés elve, melynek szerves része a specialisták teljesítményt támogató felméréseinek edzők felé történő részletes és mély értelmezése, vagy képzési folyamatba való átültetésének hatékony támogatása, (3) a részletes egyéni fejlesztési tervek kialakítása, (4) a specialisták minőségi hozzájárulása az edzések tervezési folyamatába, illetve a teljesítmények értékelésbe, végül (5) stratégia kidolgozása és bevezetése szükséges a relatív korhatás és a biológiai érettség kérdéskör vonatkozásában. Egy központi adatbázis által biztosítható az elindított programok és feladatok eredményességének nyomonkövetése és minőségellenőrzése. Országos, korosztály és pozíció-specifikus referencia értékek megállapítása, nemzetközi értékekkel való összevetése, központi adatbázis és egységes protkollok nélkül nem valósítható meg.
A 2019-es audit egyéb területeken megfogalmazott ajánlásai, megállapításai szerint: „Az üzleti kontextus és stratégia megfogalmazása és alkalmazása az akadémiák szintjén magasabb fejlettségi állapotot mutat, mint a klubok szintjén. A klubok szintjén még mindig ritka az alapos üzleti modell. A klubok többsége még mindig nem rendelkezik világosan megfogalmazott, a saját utánpótlására vonatkozó stratégiával” - állapítják meg a jelentés kidolgozói. „A játékosok felfelé áramoltatását számos tényező hátráltatja: erős eredménykényszer, az első csapat stábjának gyakori változása, egyéni karriertervezés hiánya. Az akadémiáról, illetve annak működéséről kevés helyen készül rendszeres jelentés a klub vezetői számára. A klubok többsége nem nyújt garantált, »felülről jövő« anyagi támogatást saját akadémiájának. Olyan példa is akad, melynél a folyamat megfordult és az akadémia támogatja anyagilag a klubot.” A Double Pass anyaga leszögezi: változás az első auditkörhöz képest, hogy a klubok felében már felállt formális igazgatótanács. A stratégiai döntések ugyanakkor ezekben a klubokban is gyakran egyszemélyi döntésekként születnek, a döntéshozók - gyakran maguk a tulajdonosok - jelentős szerepet játszanak az operatív működésben is. A vizsgált klubok közel felében az akadémia nem képviselteti magát a klub vezetőségében.
„Az első csapatok vezetőedzői továbbra is ritkán tartanak fenn rendszeres kapcsolatot az akadémiával, annak szakmai stábjával, az ő bevonásuk az akadémiafutball szakmai kérdéseibe és tevékenységébe egy fontos előrelépés lenne a klub és az akadémia közötti kapcsolat erősítésében. Az esetek többségében a klub és az akadémia játékstílusa között nincs egyértelmű összhang. „Az edzői szerződések időtartama továbbra is kihívás elé állítja a sportszervezeteket: az egyéves szerződések nem szolgálják a fenntarthatóságot. Az edzőknek biztosítják, hogy használhassanak speciális szoftvereket az edzések előkészítéséhez. Ezt a gyakorlatot szinte valamennyi akadémia követi, e területen jelentős az előrelépés a korábbi auditokhoz képest. A mérkőzések előkészítéséhez és elemzéséhez ritkábban és kevésbé következetesen használnak speciális szoftvereket a szakemberek. Jó gyakorlatokat, videoklipeket tartalmazó összeállítások ritkán készülnek.”
Előrelépés mutatható ki a központi adatbázisok használata terén, melyek tartalmazzák az akadémisták egyéni adatait, edzés- és mérkőzésidejüket. A következetes tárolásban és felhasználásban további fejlődés szükséges, mint ahogy abban is, hogy a fiatal játékosok maguk is értelmezzék, elemezzék adataikat. Láthatjuk, hogy nagyon sok pozitív fejlődés ment végbe az említett területen az elmúlt hat évben. Most azt kell megvizsgálni, hogy hogyan fejlődhet tovább a hazai utánpótlásnevelés, hogyan zárkózhat fel jobban a magasabb nemzetközi szinthez, mert fontos, hogy az önmagunkhoz való fejlődés mellett a nemzetközi színtérre is folyamatos figyelmet fordítsunk, s ne csak a magunk fejlődését lássuk, hanem másokhoz is viszonyítsuk, hogy hol vagyunk és merre tartunk. A további innovációk, fejlesztések egyik, ha nem a legfontosabb eleme nem csak és kizárólag szakmai jellegű, hanem a rendszerben szereplők szoros együttműködésének a függvénye. Egy országos szintű fejlesztés kialakításakor fontos, hogy a rendszerben szereplők egysége szisztematikusan egymásra épülő struktúrában jelenjen meg. Egy stratégia, akár egy egységes és országos szinten működő tesztrendszer ott lehet sikeres, ahol az innovatív és a „befektetés szemléletű” gondolatok együttesen érvényesülnek. A 2019-es DP-jelentés kimondja, hogy az akadémiák működésének tekintetében pozitív változás, hogy a legtöbb akadémia azonosította a működési sikertényezőket, azonban a rövid- és a hosszútávú időszakokhoz rendelt célok és kulcsteljesítmény-indikátorok nyomon követése, monitorozása továbbra is fejlesztésre szorul, ahogy a stratégiákra és a célokhoz rendelt összefüggő cselekvési tervek kidolgozása és rendszerszintű működtetése is. Az elmúlt évek infrastrukturális fejlesztéseinek köszönhetően az ország számos akadémiáján nemzetközi szintű lehetőségek állnak rendelkezésre. Több helyen előre kidolgozott protokollok alapján zajlanak a felmérések, építik a lokális adatbázisokat, évek óta zajlik a szövetségi erőnléti edzőképzés, az úgynevezett csapatorvosi licencszerző képzés, a masszőrképzés. De ahogy a DP-jelentés is megfogalmazza, a következő lépés a további fejlődés érdekében a nyomonkövetés, a monitorizálás, az egységesítés, a tudás-transzfer, az együttműködés, a lokális globálisra való átalakítása, ahol egy meghatározott, koherens rendszer mentén mindenki egységesen törekszik az optimumra és egyénileg a maximumra. Legyen szó akár a sporttudományról, sportegészségügyről, teljesítménymenedzsmentről vagy tágabb értelemben véve a teljes magyar utánpótlásképzésről. Számos külföldi példa bizonyítja, hogy a lokális adatrögzítéssel szemben egy rendszerszinten meghatározott és kritériumokat tartalmazó objektív minőségellenőrzés biztosíthatja az igazi előrelépést (a már említett angol példa mellett számunkra most különösen figyelemreméltó lehet a horvát minta is).
A kerékpársport utánpótlás-nevelési kihívásai
Szakmai szakértők, edzők és versenyzők kezdenek bele egy átfogó koncepció kialakításába, amely az utánpótlás-nevelés helyzetén kíván javítani. A magyar kerékpársportban jelenleg nem létezik sem versenyzői, sem edzői életpályamodell, és a működés nem épül következetes szakmai alapokra. Egy ilyen rendszer csak valós tapasztalattal rendelkező, képzett szakemberek együttműködésében valósítható meg. A jelenlegi rendszerben a specializáció túl korán történik, miközben hiányzik az a strukturált, több szakágat integráló képzési modell, amely nemzetközi szinten alapvetésnek számít. A Magyar Kerékpáros Szövetség üdvözli és nagy reményeket fűz az utánpótlás-nevelésben jártas szakértő edzők és versenyzők közös koncepciójához a kerékpáros utánpótlás helyzetének javítása érdekében, amelyhez minden segítséget megad. Az utánpótlás-nevelés kérdésében a hazai kerékpáros közösség most készülő koncepciója akár irányadó is lehet, pláne, hogy olyan - a fiatalok számára igazi példaképek - szerepelnek a készítők között, mint Benkó Barbara vagy Vas Blanka. Az utánpótlás edzők támogatásának 30%-os növekedése volt az első lépés e felé.
tags: #utanpotlas #neveles #strategia
