Az Utánpótlás Sportolók Fejlesztésének Átfogó Kézikönyve

A magyar sport sikere jelentős részben az utánpótlás-nevelés hatékonyságán, tehetségfeltáró és -megőrző képességén múlik. A mai utánpótlás sport adja a jövő olimpikonjait, valamint segíti az aktív életmód terjesztését és egy sportoló nemzet építését. Kormányzati szinten - szavakba öntve - egészségmegőrző, egészséges életmódra szoktató funkciókat is ellát, mint látjuk nem kellő eredményességgel.

Az utánpótlás-nevelés egy hosszú, óriási türelemmel és nagy felelősséggel járó felkészítő folyamat. Sok tényezőt kell figyelembe venni, amelyek befolyásolják a fiatal sportolók fejlődését, a tehetségek azonosításától kezdve az edzésmódszertanokon át a szülői és edzői szerepekig.

Az Utánpótlás-válogatottak Szerepe és Céljai

A tehetségek kiválasztásának már utánpótláskorban meg kell kezdődnie. Ennek során az MLSZ szakemberei olyan fiatal játékosokat keresnek, akik rendelkeznek azokkal a mentális, fizikai és technikai képességekkel, amelyek alapján nemzetközi szinten is jegyzett játékossá válhatnak és bekerülhetnek a jövő felnőtt válogatottjába. Az utánpótlás-válogatottak elsődleges feladata a kiemelten tehetséges fiatal játékosok azonosítása, emberi és sportolói támogatása, valamint a fejlődésükhöz szükséges környezet megteremtése.

Játékfelfogás és Stílusjegyek

A nemzetközi szinten versenyképes játékos átlagon felüli játékhelyzet teremtő és megoldó képességgel rendelkezik, és ezt a tudást magas színvonalon, versenyhelyzetben is képes alkalmazni. Fokozatosan, az életkori sajátosságokat is figyelembe véve, meg kell tanítani a gyerekeket nyomás alatt játszani és fel kell készíteni őket a felnőtt labdarúgásra jellemző eredmény- és teljesítménykényszer által meghatározott környezetre. Másodlagos célként jelentkezik az utánpótláscsapatok játékának folyamatos fejlődése.

Az MLSZ meghatároz olyan stílusjegyeket, amelyek az utánpótlás-válogatottak közös szakmai irányvonalának keretrendszerét képezik. A csapatok játékfelfogása a játék négy fázisában összhangban van a nemzetközi labdarúgásban megfigyelhető irányvonalakkal, hiszen az utánpótlás-válogatottak egyik fő célja felkészíteni a korosztályos játékosokat a modern labdarúgás támasztotta követelményekre.

• Labdabirtoklásban: Csapataink célja a bátor támadójáték, a labda megbecsülése mellett folyamatosan keresve az előre játék lehetőségét. A terület leghatékonyabb kihasználásával már a kapustól törekszünk a labdakihozatalokra, a támadás felépítésénél minél több passzsáv megteremtésével létszámfölényt kialakítani a labda körül. A támadásban aktívan nem részt vevő játékosok már helyezkedésükkel a labdabirtoklásnál felkészülnek az esetleges labdavesztésre, a gyors átmenetre.
• Labdaszerzésnél: Akárcsak labdabirtoklásban, labdaszerzésnél is a bátor, kezdeményező, ugyanakkor tudatos és szervezett labdaszerzés a szándékunk a pálya különböző zónáiban.
• Védekezésben: Igyekszünk leszűkíteni a területet és létszámfölényt kialakítani a labda körül. Labdaszerzés esetén az ellenfél rendezetlen védelménél keressük az azonnali mélységi játék lehetőségét.

Játékoskeret Összeállítása és Nyomon Követése

Az utánpótlás-válogatottak játékos-keretének összeállítása a korosztályokért felelős szövetségi edzők feladata, azonban az ő munkájukat megkönnyítendő az MLSZ egységes alapelveket fogalmaz meg. A válogatottak szakvezetőinek az utánpótlás-bajnokságokban csapatot indító klubokkal folyamatos kapcsolattartásra, információcserére kell törekednie, a szövetségi szakemberek a klubok edzéseit és mérkőzéseit rendszeresen látogatják, amelyet dokumentálnak is.

A korosztályos válogatottakba történő kiválasztás összetett feladat. A klubok ajánlásai jó kiindulási pontot jelentenek, ezt egészíti ki az MLSZ játékosmegfigyelői tevékenysége, illetve fontos mutató a folyamatos játéklehetőség minél magasabb szintű bajnokságban. Törekedni kell a válogatott játékosok teljesítményének részletes nyomon követésére a válogatott összetartások idején is.

A biológiai érettség jelentős eltéréseket mutathat azonos korú, fiatal labdarúgók esetén. Ezért a kiválasztási és képzési folyamatnak rugalmasnak kell lennie. Az összetartások formái is változatosak:

• Magyarországi rövid (3-4 napos) edzőtáborok, ahol az adott korosztály egy - általában idősebb játékosokból álló - hazai klubcsapattal játszik mérkőzést.
• Hazai vagy külföldi rendezésű, 4-5 napos edzőtáborok, amely során egy dupla mérkőzésre kerül sor egy másik ország korosztályos válogatottja ellen.
• A legmagasabb rangú és legnagyobb kihívást jelentő események.

Az Utánpótlás Sportolók Fejlesztésének Alapelvei

Amikor az utánpótlás és felnőtt sportolók elkezdenek sportolni, akkor fontos, hogy ne ún. Korai specializáció helyett egy átfogó, minden területre kitérő alapot kell megteremtenünk a fiatal sportolónál, így később hatékonyabb lesz a motorikus fejlesztés legtöbb aspektusa, könnyebb és gyorsabb lesz az új technikák elsajátítása. A fiatal sportoló későbbi fejlődése nagyban fog függeni a széles alap megteremtésétől (edzésterhelés elviselése, adaptáció gyorsasága, regeneráció időtartama, stb.).

A Korai Specializáció Kerülése és a Széles Alap

A korai specializáció helyett ajánlott a több technikával és mozgásformával való megismertetés, valamint az, hogy minél változatosabb ingereknek legyenek kitéve a gyerekek. Az alapvető mozgáskészségek fejlesztésének alapja az, ha minél korábban, minél több mozgásformával ismertetjük meg a gyerekeket. Egy termékeny alapot szolgáltat a későbbi mozgásfejlesztéshez (Baker et al. 2003): lokomotorikus képességek (futások, ugrások, stb.), eszközt irányító képességek (dobások, elkapások, stb.). Ha több mozgásformával ismerkedik meg a gyermek, akkor az alapvető mozgáskészségeken kívül fejlődik a magabiztossága is, ami a különböző mozgásformák stratégiáinak elsajátításából is fakad (Cote et al. 2009).

A gyermekek edzésének leginkább arról kellene szólnia, hogy megtanítsuk őket, hogyan tudják fejleszteni a mozgásműveltségüket és, hogy megtanulják, hogyan kapcsolódhatnak ki, érezheti jól magukat a mozgásos tevékenységek közben. Olyan környezetet kell létrehoznunk, amely pozitív élményeket nyújt a változatos mozgásformák által.

Motoros Képességek Fejlesztése és a Szenzitív Időszakok

A pubertáskor az optimális időszak az alapvető mozgásformák fejlesztésére (Gallahue és Ozmun, 2006; Lubans et al., 2010). Ez az időszak általában (szerencsés esetben) a csúcsnövekedési időszak előtt következik be (Myer et al., 2011). Hétéves korra már nyilvánvaló különbségek vannak a biológiai és a kronológiai életkor közt (Maliina et al., 2005). Ezek alapján láthatjuk, hogy azoknál a gyerekeknél, akiknél a csúcsnövekedési időszak hamarabb indul be, hamarabb kell, hogy kapják a koordinációs képességeket fejlesztő ingereket. Ezentúl azok a gyermekek, akik több mozgásingert kapnak (változatos mozgásformákból), azok az alapvető mozgáskészségeket hamarabb sajátítanak el (Gallahue és Ozmun, 2002). Ezek a mozgáskészségek a gyermekkortól a serdülőkoron keresztül a tizenéves korig fejlődnek (Fulton et al., 2001; Okely et al., 2001).

Ha a motoros képességeket (pl. gyorsaság) nem a szenzibilis időszakban (másnéven speciális ablakban - LTAD szakkifejezés) fejlesztjük, akkor nem tudunk optimális állapotot elérni később sem (Ford et al., 2011). Ezek a szenzibilis időszakok az elő-, és utópubertás, amikor az adott képességek fejlesztésére legfogékonyabb a sportoló. Létezik egy másik fontos fogalom is, a csúcsnövekedési fázis (az időszak, amikor a testméretek legnagyobb mértékben változnak). Másnéven növekedési lökésként hivatkoznak erre az időszakra.

Az Edzés Tudományos Alapjai és Sportágspecifikus Megközelítés

Sűrűn lehet olyan helyzetekkel találkozni, amikor a sportági fejlesztő programok, edzők és szülők tévúton járnak abban, hogy mik is a hatékony edzés összetevői. Nagyon fontos, hogy az edzés felkészítse a sportolót az adott sportág minden kihívására a legbiztonságosabb és leghatékonyabb módon úgy, hogy a fontos adaptációk megtörténjenek közben. Nem kell megpróbálni feltalálni a „sportágspecifikus gyakorlatokat”, lemásolni az interneten talált izgalmas, látványos mozgásokat, de az sem elég, ha csak egy motorikus képességet fejlesztünk a sportolónál (pl. csak erőedzést alkalmazunk).

Ezek elkerülése érdekében fontos a sporttudomány és élettan alapjainak ismerete, vagyis az edzőknek tudniuk kell, hogy az adott cél elérése érdekében a test mely rendszerei és hogyan dolgoznak. Ezek tudatában a gyakorlatok és a terhelési összetevők kiválasztása nem találomra megy, hanem az adott fejlesztési cél elérését fogja szolgálni. (A „Miért így végezteted ezt a gyakorlatot?” kérdésre nem helyes válasz az „Azért, mert mindig így csináltuk. Az én edzőm is így végeztette velünk.”).

A legtöbb sportág különbözik egymástól energianyerés szempontból, pl. a labdarúgás több aerob állóképességet igényel, mint egy 100m-es sprint futás, ami majdnem tisztán anaerob laktacid. Fontos megismerni a sportág mozgásait, valamint azt, hogy az edzésen hogyan tudjuk ezeket fejleszteni. Sok tényezőt kell figyelembe venni: az adott mozgások dinamikáját, a kontrakció típusokat, az erőtermelés mértékét és a mozgások során elvárt ízületi mozgásterjedelmeket.

Az azon különböző motorikus (mozgásos) képességek (kondicionális - erő, állóképesség, gyorsaság, koordinációs - egyensúly, kinesztézia, ritmusérzék, stb.) fejlesztése alapvető. A fiatal sportolónál addig kell fejleszteni ezeket a képességeket, amíg megfelelő alap nem alakul ki náluk. Csak ettől az állapottól kezdve kell az edzőnek megvizsgálni, hogy melyik képesség(ek) dominál(nak) az adott sportágban és a sportolónak miben vannak hiányosságai és miben van jó szinten. Például a kézilabdában a beállónak nagyobb erővel kell rendelkeznie, mint egy labdarúgó szélső középpályásnak, akinek inkább a gyorsaság és az állóképesség a fontosabb. Az előzőkből elmondhatjuk, hogy a gyakorlatokat és a terhelési összetevőket úgy kell megválasztani, hogy azok illeszkedjenek a sportoló sportágához és pozíciójához.

Sérülésmegelőzés és a Megfelelő Edzésprogram

A jelenlegi trend azt mutatja, hogy egyre több olyan utánpótlás korú gyermek mozog iskolán kívül szervezett, vagy szervezetlen módon, akik nincsenek előkészítve az adott sportág, mozgásforma technikai kivitelezésére, így a teljesítményük korántsem lesz optimális, sőt, a (sport)sérülések és (sport)ártalmak megjelenési valószínűsége náluk magas. A sérülések jellemzően nem az adott mozgásforma miatt történnek, hanem az adott mozgásformára való felkészültség hiányából fakadnak. Ahogy Tim Gabbett (2016) írja: „nem a terhelés miatt sérülsz meg, hanem azért, mert nem vagy az adott mozgásformára felkészítve”.

Ahogy az adott témában fejlődik a szakirodalom, úgy kell az edzőknek ismerniük a legfrissebb szakcikkeket és szakkönyveket. A legtöbb cikk bemutatja, hogyan kell úgy összeállítani egy edzésprogramot, hogy az csökkentse a sérülések előfordulásának esélyét, fejlessze a sportoló teljesítményét, támogassa a mentális összetevőket és teljesértékű sportolót eredményezzen. Néhány fontos megállapítás a sérülésmegelőzéssel kapcsolatban:

• Nagy a kockázata, hogy az utánpótlás sportolók a mozgás vagy a sportági technikák miatt sérülést szenvedjenek (Zwolski et al., 2017).
• Azok a sportolók, akik egy héten (napban kifejezve) több órát foglalkoznak a sportágukkal, mint az életkoruk (évben kifejezve), fokozottan ki vannak téve a sérüléseknek (Jayanthi et al.).
• Minden utánpótlás sportolónak részt kell vennie megfelelően összeállított erőedzésen (pl. Lesinski et al.).
• A FIFA 11+ program jelentősen csökkenti (kb. felére) a 13-18 éves lányoknál a sérüléseket. A fiúknál is sokkal alacsonyabb (kb. 4.%) a sérülések aránya ennek alkalmazásával.

Úgy tűnik, hogy a jelen korunk fiatal sportolói körében hirtelen eltűnt alapvető mozgáskészségek egyszerűen és gyorsan visszahozhatók a megfelelően adagolt játékkal. Nyilvánvaló, hogy sok fiatal sportolnál kimaradtak a fejlődés ezen alapvető szintjei, helyette gyorsan specializálták és egyes területeken túledzették őket. Ezek miatt nagyon sokan nem rendelkeznek megfelelő erővel, stabilitással és koordinációval ami túlterheléses, non-kontakt sérülésekhez és kiégéshez vezet (Rhea et al., 2016; Post et al., 2017; Zwolski et al., 2017).

Egy másik fontos kérdés, hogy mikor kezdjük el a szervezett sportági fejlesztést? Közhely, de minden sportoló, gyermek külön individuum, így sok eltérés van gyerek-gyerek és sportoló-sportoló közt is. A jelenlegi konszenzus az, hogy a szervezett edzést 6 és 9 éves kor között kell elkezdeni (Ford et al., 2011). Ez a periódus döntő szerepet játszik a későbbi edzések alapjának lefektetésében. A következő lépés az edzés részekre osztása (periodizálása), ami függ a sportoló életkorától (naptári és biológiai), az érettségének fokától és az adott edzhetőségi állapotától (készenlététől).

Az Edzők Szerepe és Felelőssége

Az utánpótlásban dolgozó edzőkkel szemben elvárás a közösség formálása, a szülőkkel és versenyzőkkel történő aktív és motiváló kommunikáció. Nemcsak csapatot építsenek, hanem egyénileg is képezzék a játékosaikat, mert így talán nemcsak az eredményességre fognak koncentrálni, hanem arra is, hogy utánpótlást képezzenek a felnőtt csapatok részére! Mert hiszen az utánpótlás nevelés nem az érmek, oklevelek és a helyezések hajszolásáról szól!

A Nevelés és Képzés Fontossága

Óriási hiba miniatűr felnőttet csinálni a gyerekekből! Lényegében miről is szólna a verseny az utánpótlás korú csapatok esetében? A verseny, vagy a mérkőzés a felkészülés egy része, méghozzá fontos eleme, mert ilyen körülményeket nem képes produkálni egyetlen edzés helyszín sem! A gyerekek a versenyek alatt megtanulnak alkalmazkodni a körülményekhez. Tévedés, ha valaki azt állítja, hogy győzni tanulnak meg! Győzni az edzéseken tanulnak meg, azzal, hogy megismerik a helyzeteket felismerni, azzal, hogy képesek legyenek más más szituációban a helyzeteket kialakítani és végül, a helyzeteket ki is tudják használni!

Az edzéseken kell megszerezni a jártasságot a képességek fejlesztésén keresztül, a jó technika elsajátítása érdekében. Az edzéseken kell felépíteni a gyerekek jó döntési készségét, ami később, segíteni fogja Őt, az ellenfele legyőzésében! Vegyük komolyan, de ne felnőttként kezeljük Őket! Minden esetben vegyük figyelembe az életkori sajátosságoknak megfelelő képzést!

A Közösségformálás és Kommunikáció

A mai utánpótlás sportban nagy jelentőségű a szülők szerepe. Aktívabban jelen vannak, igényeket és véleményeket fogalmaznak meg az edző, a szakosztály vagy egyesület működésével kapcsolatban. Ezt jogosan teszik, hiszen komoly finanszírozói szerepük is van. Az edzőknek ebből következően a közösség formálására, a szülőkkel és versenyzőkkel történő aktív és motiváló kommunikációra kell törekedniük.

Meg kell szerettetni a játékot mindenkivel! Barátokat, társakat kell szerezni a gyerekeknek egy csapaton belül. A túl korai eredménykényszerben elvész a lényeg, maga a képzés! Ha nincs idő edzeni, mert állandóan versenyekre járnak, korábban kiéghetnek, vagy lesérülhetnek a gyerekek, mint azt mi gondolnánk!

A Korai Ítélkezés Veszélyei

Mi lehet más célja bármelyik sportágnak, ha nem ez? A hiba akkor következik be, ha ebben a permanens, egymásra épülő folyamatban, felelőtlenül és meggondolatlanul belenyúl egy „nevelőedző” saját maga sikere elérése kapcsán! Pontosabban, egyik vagy másik fejlődési periódusban, az eredménykényszer hatására a nevelőedző elfelejti, hogy a sportoló palánta nem az Ő sikereinek eszköze!

Ha a képzés, vagy tanítás folyamata elfordul a gyermek szükségletétől, óriási károkat idézhet elő! A gyerek szükséglete az élvezet, az öröm és a siker átélése! Ha a versenyzés, és a gyerekeket irányító edző egy csapaton belül szelektál, minősít, vagy rangsorol, ezzel könnyen egymással szembe fordíthatja a gyerekeket. Ami még rosszabb a szülőket is! Az edző és a szülők ezt a tudatot, hogy „Én vagyok a király!”, még erősíthetik is! Züllesztik a csapategységet! Kicsi felnőttekként kezeli Őket! Ha a környezet és a szakmai stáb a győzelemre koncentrál, elrabolja a nevelést a tanítványoktól! Túl korán alkot ítéletet egyesekről, míg másoknak, szárnyalásra ad okot érdemtelenül!

A legtöbb klub olyan környezetet teremt, amely csak a győzelemre koncentrál, ahol a fejlesztésnek semmilyen értéke nincs. Ez a megközelítés elrabolja a gyerekektől a sportnevelést és a későbbi életben is bukásra ítéli őket. Ezek az edzők gyakran hangoztatják, hogy ők nyerteseket nevelnek, de ez nem igaz. Jól látják, egy tízéves kézilabdást megtanítani, cselezni, azzal jár, hogy nagy valószínűség szerint elveszítünk néhány meccset.

Az edzők többsége és a klub sem foglalkozik a retardált és az akcelerált gyerekek problémájával! Mint tudjuk, az előbbiek háttérbe, az utóbbiak indokolatlanul előtérbe kerülnek! Ez a negatív felfogás már kisiskoláskorban kezdetét veszi azzal, hogy a felelőtlen edző ítéletet alkot, általa tehetséges és tehetségtelen gyerekről! 8-9 éves gyerekről megmondja, hogy kiből lesz, vagy nem lesz jó játékos! A legkritikusabb életkor a pubertáskor! Olykor előfordulhat, hogy a biológiai és a kronológiai életkor között 4-5 év elcsúszás is lehet! Csak halkan jegyzem meg, hogy Roger Federer 14 éves korában döntött úgy, hogy a teniszt választja versenyszerűen a labdarúgással szemben!

Edzői Képzettség és a Hiányosságok

Az MKSZ, és ezen belül a NEK kimutatása szerint jelentősen nőtt a C licensszel rendelkező edzők száma. Az alábbi táblázat bemutatja az edzői licenszek megoszlását:

Ez az adat jól érzékelteti azt a negatívnak tűnő folyamatot, amit ha időben nem állítunk meg, vagy alakítunk át sürgősen, még inkább nehezíteni fogja a felkészült és tudatos utánpótlás-nevelést!

Számtalanszor halljuk, hogy utánpótláskorban, 17-18 éves korig szinte minden sportágban versenyképesek vagyunk a világgal, aztán valami történik, és a nagy reményű utánpótlás sportolóink sokszor felnőtt szinten nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. Ebben a két online előadásban szó esik azokról a legfontosabb ismeretekről a kondicionális képességfejlesztést illetően, amelyekkel minden, utánpótlás sportolókkal foglalkozó edzőnek tisztában kell lennie. Kiemelt hangsúlyt fektetünk a képességfejlesztés szenzitív időszakaira és a gyakori hibákra, amelyek a gyermekek későbbi karrierjére is komoly hatással lehetnek.

A Lázár Program keretében speciális egyéni foglalkozások (pl. Technique box), erőnléti edzések, mentális felkészítő táborok, egyéni étrendek összeállítása és kapusképzés is elérhető. Célunk, hogy a fiataloknak U16-ig megteremtsük az alapokat. „Azt látjuk, hogy minden gyermeknek más és más a hiányossága. Van akinek egy, de van akinek több területen van szüksége segítségre, hogy kihozza magából a legjobb teljesítményét.” A programok kizárólag egyéni vagy mikrocsoportos képzést biztosítanak, hogy minél több figyelem jusson az egyéni hiányosságok pótlására és a jól működő készségek tökéletesítésére.

A Szülők Szerepe és a Támogató Környezet

Az utánpótlás fejlesztés szülői szemmel egy elég bonyolult, összetett és olykor fájdalmakkal teli folyamat. Fontos megjegyezni, hogy minden sportoló átél olyan időszakokat, amikor nem megy olyan jól, mint szeretnék. Az ilyen időszakokban fontos, hogy a szülők támogatók maradjanak, és segítsék a gyermeküket abban, hogy pozitívan álljanak hozzá a helyzethez, és motiválják őket arra, hogy folytassák az edzéseket, és dolgozzanak tovább a fejlődésükön. Sokan közülünk azt nem akarják megérteni, hogy az utánpótlás-nevelés egy hosszú, óriási türelemmel és nagy felelősséggel járó felkészítő folyamat!

Támogatás és Türelem

A szülő felelősségéről még nem beszéltünk, de mélyen benne van Ő is, hogy gyermeke miként élheti meg ezt a számára fontos periódust! Nem a gyerek választ sportágat általában hanem, a szülő. Sajnos elég gyakran nem a sporttevékenység a cél, hanem a szülő önmegvalósulásának egyik eszköze a gyermeke által! Önmagát látja gyermekében, és úgy éli meg, mintha Ő maga lenne a történet főszereplője! A sikert magáénak érzi, a kudarcot viszont keményen számon kéri a gyerektől!

Nincs idő a hibák javítására, vagy még rosszabb, nem ismerik fel ezeket, és felnőnek úgy gyerekek, hogy helytelen technikák rögzülnek. Elhitetik a gyerekkel, hogy tehetséges, holott csak a csapat egyik, talán „lényegtelen” tagja. Ezt nem árulják el még a szülőnek sem.

A Siker és Klasszis Különbsége

Nagyon sokan azt gondolják, különösen a sportban, hogy a siker és a klasszissá válás ugyanaz a dolog, pedig ez egyáltalán nem igaz. A klasszissá válás olyasmi, ami hosszú távra szól, megbízható, és legnagyobb részben az egyén kontrollja alatt áll. Ezzel szemben a siker múlandó és gyakran nem tudjuk befolyásolni. Akik a kitűnő egyéniséget tartják a legfontosabbnak és van elég türelmük, végül sikeresek lesznek. További terhet jelent a siker hajszolásának áldozatai számára, hogy a mások sikere állandó fenyegetettséget jelent a rájuk, miközben az igazi kiválóságra neheztelni fognak. Az utánpótlás-nevelés nem az eredmények hajszolásáról szól.

A Verbális Bántalmazás Hatása

Egyre többet hallom a sportolóimtól, hogy bántják egymást a gyerekek, szavakkal. De a verbálisan bántalmazott fiatalok lelkén ezek nagyon kemény negatív hatásokat tudnak kiváltani. Nem beszélve, hogy a teljesítményük romlásáért vagy annak kiteljesületlenségéért is felelősek ezek a helyzetek.

A Szociális Támogatás Jelentősége

Az edzők, szülők és sporttársak által nyújtott támogatást a sportolók számára fontos erőforrásként azonosították. Gondolt már arra, hogy milyen támogatói hálózat veszi körül a sportoló fiatalt vagy azon, hogy Önmilyen támogatást nyújt másoknak? A témát a „Sportpszicholgia az edzői munkában” című könyvünkben dolgoztuk fel. Különbséget tehetünk a strukturális és funkcionális támogatás között:

• Strukturális támogatás - a befogadó társadalmi hálózaton belüli kapcsolatainak mértéke, például a társadalmi kapcsolatok száma vagy az, hogy az adott személy mennyire integrált a társadalmi hálózatában.
• Funkcionális támogatás - azt vizsgálja, hogy az adott szociális hálózat tagjai milyen konkrét funkciókat tudnak nyújtani, például érzelmi, oktatási és tárgyi támogatást. Ez a szociális támogatás a sporton belüli mindennapi segítséget nyújt.

A Versenyeztetés és Eredménykényszer Kihívásai

Könnyen előfordulhat a túledzettség, vagy az idő előtti kiégés állapota. A versenyeztetés is könnyen átbillenhet, az egészséget károsító túl versenyeztetési állapotba! A kellő pihenő fázisok, regenerálódó szakaszok beiktatása nélkül, könnyen kialakulhatnak fáradásos sérülések! Az inak az izmok és az ízületek nem bírják a túlfeszített tempót! Hiányzik a tudatos bemelegítés és az edzések, versenyek utáni nyújtások! NE JÁTSZUNK A GYEREKEKKEL!

Jól tükrözi azt a folyamatot, amelynek során az utánpótlásképzés elfordul a gyermekek szükségleteitől és a felnőttek értékeit helyezi előtérbe. Megöli mindazt, ami a sport leglényegesebb eleme: a klasszis keresését. Gyerekek csapdába kerülnek, áldozatai lesznek a felnőttek megszállottságának, amely a sportsikereket csak és kizárólag győzelmekben és vereségekben képesek mérni. Ne beszéljünk félre, ez megöli az utánpótlást.

tags: #utanpotlas #sportolo #bemutatasa

Népszerű bejegyzések:

• A békéscsabai röplabda egyesület és Tóth Bíborka közös sikerei
• Részletes információk Varadi Szabó Mihály és Leányfalu meccséről
• megemlékezés a manchesteri áldozatokról
• A válogatott Késmárky Ákos élete és hadifogsága
• A hit, szerelem és család története