NB I labdarúgás: Történelem, Sikerek és Jelenlegi Helyzet
A magyar labdarúgó-bajnokság élvonalbeli versenyét 1901 óta rendezik meg. Hagyományos neve: NB I. (nemzeti bajnokság), jelenlegi nevén Fizz Liga. A magyar bajnokság az egyik legrégibb, nagy hagyományokkal rendelkező labdarúgó bajnokság Európában.
Az elsőt 1901-ben szervezte az MLSZ (Magyar Labdarúgók Szövetsége, ma Magyar Labdarúgó-szövetség), mely 1901 januárjában alakult az addig csak esetleges szervezettséggel játszó csapatok összefogására. Az MLSZ a csapatok különböző hazai és nemzetközi eredményeit figyelembe véve szervezett első és második osztályt.
A három legmeghatározóbb klub, mely már a kezdetektől jelen van a magyar bajnokság több, mint 110 éve íródó történetében, a Ferencvárosi TC, a Magyar Testgyakorlók Köre /MTK/ és az Újpesti Torna Egylet /UTE/. Legkorábban, 1885-ben, az UTE alakult meg, majd ezt követte három évvel később az MTK. S bár a három klub közül utolsóként alakult, mégis elsőként hozta létre labdarúgó szakosztályát az FTC, megalakulásakor, 1899-ben.
Az FTC az első, az UTE a másodosztályba kapott besorolást. Az első osztály tagjai voltak még a BTC, a MUE, MAFC és a BSC. Az MTK 1902-ben nevezett először a másodosztályba és a második helyen végezve rögtön fel is jutott az élvonalba, ahol 1904-ben már meg is szerezte első bajnoki címét. Ekkor kezdődött az "örökrangadó", ugyanis az FTC és az MTK uralta a bajnokság korai évtizedeit, míg az 1930-as években fel nem nőtt melléjük az UTE, a második világháború után pedig jött a Honvéd és a Vasas is.
Mire az UTE az 1929-30-as bajnokságban megszerezte első bajnoki aranyérmét, addigra az FTC 11-szeres, az MTK már 13-szoros bajnok volt. E három csapat dominanciájára jellemző, hogy az 1926 és 1940 között megrendezett 14 bajnokságból mindössze egyszer fordult elő, hogy valamelyik klub leszorult a dobogóról.
1940 vízválasztó a magyar bajnokság életében, az addig viszonylag politikamentesen zajló bajnokságba durván beleszólt a politika, amihez a második világháború szolgáltatott tragikus hátteret. Az egyre szigorodó zsidótörvények miatt az MTK - amelyet anno a magyar arisztokrácia és a zsidó nagypolgárság alapított - meghatározatlan időre feloszlatta önmagát. A két nagy ellenfél, az FTC és az UTE vezetősége tiltakozott e döntés ellen és kérte a határozat megváltoztatását. Az MTK labdarúgócsapata így négy idényben nem szerepelt (1940-44).
A háború zűrzavaros éveit követően az UTE találta meg először korábbi formáját, s lett sorozatban háromszor is bajnok. A három nagy múltú csapat dominanciája azonban nem állt helyre. Az új politikai rendszer nagyobb hangsúlyt fektetett a sport és annak legnépszerűbb ága, a futball tömegformáló erejére, így felépítette saját csapatait. Ez több klub életében hozott jelentős, nem egyszer ellentétes irányú változást.
A Kispesti Atlétikai Club, melyet 1909-ben tanáremberek alapítottak, az 1916-17-es idényben mutatkozott be az élvonalban, és nem is kellett sokat várnia az első sikerre, hiszen három évvel később ezüstérmes lett. A háború előtti évtizedekben azonban nem sikerült a klubnak lépést tartania az FTC, MTK, UTE hármassal.
Az 1948/49-es bajnokság a Ferencváros hatalmas fölényét hozta. A későbbi Aranycsapat három világklasszisával Czibor Zoltánnal, Kocsis Sándorral és Budai II Lászlóval, valamint a "Nemzet Gólvágójával", Deák Ferenccel felálló FTC 11 pont előnnyel nyerte a bajnokságot. Azonban a politikai vezetés közbeszólt, és a Fradi válogatott játékosait a Kispesthez, valamint a Bp. Dózsához irányították. Az 1947-es ezüst és 1949-es bronzérem már előrejelezte, hogy egy erős kispesti utánpótlás bontogatja szárnyait Puskás és Bozsik vezetésével.
1949 decemberében a Kispesti AC sem kerülhette el az új név felvételét, így első bajnokságát Bp. Honvéd néven nyerte a klub. 1950-ben az addig vidéknek számító Kispest, Csepel és Újpest Budapest egy-egy kerülete lett. 1950 nyarán politikai irányítással érkezett a Honvédba Grosics, majd két korábbi Fradi játékos, Kocsis és Budai II. A még jobban megerősített csapat az új rendszer kirakatcsapata lett és a Honvédelmi Minisztérium égisze alá került. A Honvéd az '50-es években összesen ötször nyert bajnoki címet.
A politika futballba való beavatkozásának hasonló, bár kisebb mértékű esetét figyelhetjük meg a Vasas csapatánál, mely 1911-ben alakult a Vas- és Fémmunkások Szakszervezetének klubjaként. A Kispesthez hasonlóan az 1916-17-es idényben mutatkoztak be az első osztályban, és a következő években több bronzéremmel bizonyították ambíciójukat. A csapat azonban több alkalommal is kiesett az első osztályból, és igazán csak 1942-es feljutásuk után tudtak ott megragadni.
Gyökeresen más volt azonban az FTC viszonya az új hatalommal. Miután rájuk sütötték a reakciós jelzőt, megpróbálták a klubot mindenféle módon ellehetetleníteni. Előbb ÉDOSZ (mint az Élelmiszeripari Dolgozók Országos Szakszervezetének csapata), majd Bp. Kinizsi néven kellett szerepelnie, és zöld-fehér színeit is piros-fehérre kellett változtatnia. A három korábbi nagy csapat közül az '50-es éveket egyértelműen az MTK nevezheti sikeresnek, mert bár folyamatosan nevet kellett váltani a klubnak, de Bp. Textiles/Bp. Bástya/Bp. Vörös Lobogó nevek alatt három bajnoki címet is nyert. Az átkeresztelést az UTE sem kerülhette el, de Budapesti Dózsa néven a csapatnak nem ment annyira.
1956 újabb mérföldkő a magyar labdarúgásban. A forradalom itt is megtette hatását. 1956 november 1-jén a ferencvárosi sportolók megszüntették a Bp. Kinizsit és visszaállították az FTC-t. Még ugyanezen a napon újjáalakult az MTK is, immár második alkalommal. Egyes klubok felfejlesztése, míg más klubok lezüllesztése véget vetett a háború előtt oly sikeres három csapat uralmának.
A '60-as évek az FTC sikersorozatát és a Vasas legjobb évtizedét hozták. Mindkét klub négyszer lett bajnok ebben az évtizedben, és az FTC, sporttörténelmet írva, első magyar csapatként nemzetközi kupát nyert 1965-ben, a Vásárvárosok Kupáját (a mai EL elődjét), míg legendás csatáruk, Albert Flórián a legjobb európai labdarúgónak járó Aranylabdát kapta meg 1967-ben. Az Aranylabdát annak a Ferencvárosnak az ikonja, vezére nyerte el, amely csapat 1965. és 1975. között - egyedülállóan - három nemzetközi kupadöntőt játszhatott.
A '80-as évek úgy indultak, hogy a Ferencváros az 1980/81-es bajnoki címét meg tudja védeni, de a győri RÁBA ETO 1982-ben és 1983-ban is megelőzte. A '80-as évek további része a másik pártállami csapat, a Bp. Honvéd bajnoki címeit hozta. Ez alól a kivételt az 1986/87-es szezon jelentette, amikor az akkori MLSZ elnök csapata, az MTK nyerte a bajnokságot.
A 2009-10-es szezon volt az első olyan a magyar bajnokság történetében, hogy nem végzett budapesti csapat a dobogón. Vidéki csapatok közül nyert még bajnoki címet a Vác /1993-94/, a Dunaújváros /1999-2000/, a Zalaegerszeg /2001-02/ és a Székesfehérvár /2010-11, 2014-15, 2017-18/ is.
A lebonyolítási rendszer többször változott. 1901-től 1905-ig, 1951-től 1956-ig és 1964-től 1969-ig naptári év szerint, 1906 őszétől 1944-ig, 1945 őszétől 1950 tavaszáig, 1957 őszétől 1963 tavaszáig és 1970 őszétől napjainkig őszi-tavaszi rendszerben írták ki a bajnokságot. Az átállás miatt 1906 tavaszán szünetelt a bajnokság; 1950 őszén, 1957 tavaszán, 1963 őszén és 1970 tavaszán féléves bajnokságot rendeztek.
A labdarúgó Soproni Liga 6. fordulójának szombati játéknapján (2008. augusztus 30.) az Újpest hazai pályán 4-3-ra verte az újonc Kecskemétet. Ezen a mérkőzésen az Újpest FC történetének 2723. első osztályú mérkőzését játszotta, amivel az örökranglista első helyére lépett, megelőzve ezzel az ősi rivális Ferencvárost, amely akkor egymást követően harmadik idényében szerepelt a másodosztályban.
A Ferencváros pályán elért eredmény alapján sosem esett ki az élvonalból, csak a 2006-os kizárása miatt kényszerült a másodosztályba.
A Fizz Liga, más néven Nemzeti Bajnokság, OTP Bank Liga, Magyarország profi labdarúgó-bajnoksága férfiak számára. A bajnoki címért minden évben 12 csapat versenyezik. A bajnoki cím jelenlegi birtokosa a(z) Ferencváros TC, a legtöbb bajnoki címet birtokló csapat pedig a(z) Ferencváros TC.
A(z) Fizz Liga bajnoki formátuma: a csapatokat 1 táblázatba sorolják, amelyben a legjobban és legrosszabbul teljesítő csapatok sorsa egy feljutási és kiesési rendszerrel dől el. 2 csapat esik vissza a(z) NB II csapatai közé. Az első 1 csapat kvalifikálja magát a(z) Champions League Qualification bajnokságra vagy az előzetes selejtezőkre. További 3 csapat kvalifikálja magát a(z) Europa League Qualification tornára vagy az előzetes kvalifikációra.
A(z) Fizz Liga legjobb pontszerzői az utolsó szezonban Davide Lanzafame, Filip Holender voltak. A legtöbb Fizz Liga bajnoki címmel rendelkező csapat a(z) Ferencváros TC. A(z) Fizz Liga jelenlegi bajnoka a(z) Ferencváros TC. A(z) Fizz Liga Magyarország professional divíziójú csapata. A(z) Fizz Liga bajnokságban átlagosan 2.79 gólt lőttek. A(z) Fizz Liga általában július hónapban kezdődik, és június hónapban ér véget.
A szezon legemlékezetesebb pillanatai
Az NB I történelmi áttekintése
A magyar labdarúgó-bajnokság, vagyis az NB I, az egyik legrégebbi és legpatinásabb európai futballverseny. Története 1901-re nyúlik vissza, amikor a Magyar Labdarúgók Szövetsége (MLSZ) megalapította az első szervezett bajnokságot. Az alapító klubok közül a Ferencvárosi TC, az MTK és az Újpesti Torna Egylet (UTE) mindmáig meghatározó szereplői a magyar futballnak.
A kezdetek és a nagy trió dominanciája
Az első bajnokságot az MLSZ szervezte, amely 1901 januárjában jött létre a korábban esetlegesen működő csapatok összefogására. Az első osztályba az FTC, az UTE, a BTC, a MUE, a MAFC és a BSC kerültek be. Az MTK 1902-ben csatlakozott a másodosztályhoz, és rögtön feljutva, 1904-ben szerezte meg első bajnoki címét. Ezzel kezdetét vette az FTC és az MTK közötti rivalizálás, amely évtizedekig meghatározta a bajnokságot. Az 1930-as években az UTE is felzárkózott a két éllovas mellé, a második világháború után pedig a Honvéd és a Vasas is feliratkozott a sikercsapatok közé.
A politika árnyéka és az új korszak
1940 fordulópontot jelentett a magyar bajnokság történetében. A politikai befolyás egyre erőteljesebben érvényesült, ami tragikus következményekkel járt az MTK számára a zsidótörvények miatt. A klub kényszerűen feloszlatta magát, és négy évig nem szerepelt a bajnokságban. A háború utáni időszakban az UTE volt az első, amely sorozatban három bajnoki címet szerzett, de az addigi nagy trió egyeduralma nem állt helyre.
Az új politikai rendszer a futball tömegformáló erejét kihasználva saját csapatokat épített. A Kispesti AC, amely később Bp. Honvéd néven vált ismertté, az 1948/49-es szezonban Puskás, Bozsik, Kocsis, Czibor és Budai II nevével fémjelezve hatalmas fölénnyel nyerte a bajnokságot. A politikai vezetés azonban közbelépett, és a Ferencváros legjobb játékosait a Honvédhoz és a Bp. Dózsához irányították. A Honvéd az '50-es években ötször nyert bajnoki címet.
A Vasas, amely 1911-ben alakult a Vas- és Fémmunkások Szakszervezetének klubjaként, az 1916-17-es idényben mutatkozott be az élvonalban. Bár többször kiesett, 1942 után stabilizálódott az első osztályban. Az FTC ellenben nehéz időszakon ment keresztül, reakciósnak bélyegezve, ÉDOSZ, majd Bp. Kinizsi néven szerepelt, és színeit is kénytelen volt megváltoztatni. Az '50-es években az MTK volt a legsikeresebb a három nagy csapat közül, Bp. Textiles/Bp. Bástya/Bp. Vörös Lobogó néven három bajnoki címet szerezve.
A rendszerváltás utáni időszak és a vidéki sikerek
1956 forradalma a sportban is éreztette hatását. A Ferencváros és az MTK ekkor állította vissza eredeti nevét. A klubok fejlesztése és leépítése véget vetett a korábbi nagy csapatok uralmának. A '60-as évek az FTC és a Vasas sikereit hozták, mindkét klub négyszer lett bajnok. Az FTC 1965-ben elnyerte a Vásárvárosok Kupáját, Albert Flórián pedig 1967-ben Aranylabdát kapott.
A '80-as években a RÁBA ETO és a Bp. Honvéd dominált, utóbbi ötször nyert bajnoki címet az évtizedben. Az 1986/87-es szezon kivételt képezett, amikor az MTK diadalmaskodott.
1990 a rendszerváltással új korszakot hozott. A klubokat az állami támogatás helyett magánkézbe került, ami a színvonal további csökkenéséhez és szervezeti káoszhoz vezetett. A Honvéd, miután visszakapta a Kispest nevet, két bajnoki címet szerzett az új évtized elején, majd kiesett az élvonalból. Az Újpesti Dózsa és az MTK is nehézségekkel küzdött, utóbbi kétszer is kiesett, mielőtt Várszegi Gábor üzletember segítségével visszakerült az élvonalba.
A vidéki csapatok közül először az 1943-44-es bajnokságban a Nagyváradi AC nyert címet, amely a háborús határváltozások miatt szerepelt a magyar bajnokságban. 19 évet kellett várni a következő vidéki sikerre, amikor az 1963-as őszi bajnokságban a Győri ETO győzött. Később Győr ismét két alkalommal, majd a Debrecen (hetedik címét 2014-ben szerezve) vált a legsikeresebb vidéki csapattá. További vidéki bajnokok: Vác (1993-94), Dunaújváros (1999-2000), Zalaegerszeg (2001-02) és Székesfehérvár (2010-11, 2014-15, 2017-18).
A 2009-10-es szezon volt az első, amikor nem budapesti csapat végzett a dobogón.
Az NB I jelenlegi helyzete
A Fizz Liga, vagyis az NB I, a magyar profi labdarúgó-bajnokság. Jelenleg 12 csapat verseng a bajnoki címért. A bajnokság általában júliusban kezdődik és júniusban ér véget. A csapatokat egy táblázatba sorolják, ahol a legjobb és legrosszabbul teljesítő csapatok sorsa feljutási és kiesési rendszerrel dől el. Az első helyezett a Bajnokok Ligája selejtezőbe, míg a következő három helyezett az Európa Liga selejtezőbe jut.
A legtöbb bajnoki címet a Ferencvárosi TC birtokolja, amely jelenleg is a bajnokság címvédője. A mérkőzéseken átlagosan 2.79 gól születik.
| Csapat | Bajnoki címek száma |
|---|---|
| Ferencvárosi TC | 34 |
| MTK Budapest | 23 |
| Újpest FC | 20 |
| Bp. Honvéd | 14 |
| Vasas SC | 6 |
| Győri ETO | 4 |
| Debreceni VSC | 7 |
tags: #uzleti #liga #labdarugas
