Debrecen: A Tiszántúl szellemi, kulturális és gazdasági központja
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, az Észak-Alföld központja, Hajdú-Bihar vármegye, a Debreceni járás és a Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye székhelye, megyei jogú város. A vármegye lakosságának mintegy 38,2%-a él itt, a Tiszántúl szellemi, kulturális, gazdasági, idegenforgalmi és közlekedési központja.
Időnként „a kálvinista Róma” néven vagy „cívisváros”-ként emlegetik. A város a reformáció idején a kálvinizmus magyarországi központjává vált, ezért is nevezték már ekkor a Kálvinista Rómának. A Református Nagytemplom, a Debreceni Református Kollégium és a város híres vásárai évszázadok óta meghatározzák arculatát. Számos színháza, múzeuma, fesztiválja van.
Debrecen gazdasági szempontból az ország egyik legdinamikusabban fejlődő városa. A gyógyszeripar, autóipar és az élelmiszer-feldolgozás jelentős szerepet játszanak. Nemzetközi nagyvállalatok is megtelepedtek itt.
A Debreceni Egyetem több mint 30 000 hallgatójával a tudományos élet központja, számos hazai és külföldi fiatal választja képzési helyéül. Fontos vasúti és közúti csomópont, saját nemzetközi repülőtere (Debrecen Airport) is van.
Debrecen történelmi áttekintése
A várost először 1235-ben dokumentálják, Debrezun néven. A név a török debresin szóból származik, ami azt jelenti, hogy „él” vagy „mozog”, és szintén férfikeresztnév. Egy másik elmélet szerint a név szláv eredetű, és azt jelenti, hogy „nagyra becsült”.
Írott forrásban elsőként 1235-ben tűnik fel Debrecen neve, mégpedig a Váradi regestrumként ismert ítéletgyűjteményben, ekkor még „Debrezun” alakban. 1361-ben I. Lajos mezővárosi jogokat adott a városnak, majd 1693-ban szabad királyi várossá vált.
A 16. században a város polgársága körében hamar visszhangra találtak a kálvini reformáció tanai, és lehetőségeiket kihasználva a korszakban szinte egyedülállóan fejlett iskolahálózat kiépítését kezdték meg. Ekkoriban alakult ki a cívis mentalitás, amiben a református vallás morális értékrendje egyesült az itt élők pragmatikusan puritán életfelfogásával.
Debrecen gyakran került nehéz helyzetbe földrajzi helyzete miatt és azért is, mert nem rendelkezett várral vagy városfallal, és csak a városatyák diplomáciai lavírozása menthette meg. A városnak hol a terjeszkedő törököket, hol az osztrákokat, hol Rákóczit támogatva sikerült fennmaradnia.
A 17. század végére, szinte semmivé lett már a korábbi másfél évszázad alatt kialakított debreceni biztonság; az erők egyensúlya megbomlott, Erdély nem védhette többé a Habsburgok ellen Debrecent, a Habsburgok nem védték a törökök ellen, és a debreceni kereskedelmet oltalmazó török fermánok is erejüket vesztették. A gazdag Debrecen végnapjai következtek. A város gazdasági és kulturális jelentőségét is elismerve adományozta I. Lipót Debrecennek a szabad királyi városi rangot 1693-ban.
A történelem úgy hozta, hogy az utóbbi két évszázadban kétszer is meghatározó szerepet játszhatott Magyarország történetében. Először 1849 januárjában lett az ország fővárosa, és vált - Kossuth szavaival élve - a „magyar szabadság őrvárosává”, amikor a forradalmi kormány Pest-Budáról ide menekült. 1849. április 14-én Kossuth a Református Nagytemplomban mondta ki a Habsburg-Lotaringiai-ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét.
A szabadságharc után Debrecen lassan újra virágzásnak indult. 1857-ben elérte a vasútvonal, amely összeköti a mai Budapesttel, majd hamarosan vasúti gócponttá vált. Új iskolák, kórházak, gyárak, malmok épültek, bankok és biztosítótársaságok telepedtek meg a városban.
A második világháború alatt Debrecen hatalmas veszteségeket szenvedett. Az 1944. augusztusi bombatámadások során az épületek fele elpusztult, további 20%-uk megrongálódott. A polgárok nekiláttak a város újjáépítésének, azonban a háború előtti állapotok teljes visszaállítását az új rendszer nem tette lehetővé.
1956. október 22-én az egyetemisták csatlakoztak a MEFESZ-hez, ezzel kezdetét vette az 1956-os forradalom a városban. Másnap sortűz is dördült a belvárosban lévő rendőrfőkapitányság előtt: a golyózáporban 2 diák az életét vesztette.
Debrecen demográfiai helyzete
Debrecen Magyarország második legnépesebb városa. Már a 18. században Magyarország legnagyobb városa volt, Budát, Pestet és Pozsonyt is megelőzve. A népességszámát tekintve két jeles fordulópontot érdemes megemlíteni, 1919-et amikor is népessége átlépte a 100 000 főt és 1982-t amikor elérte a 200 000 fős lakosságot.
A legtöbben 1990-ben éltek a nagyvárosban, 212 235-en. 2011-ig stagnált a népessége. A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló debreceni lakosok száma...
Debrecen lakónépessége 2022. október 1-jén 199 858 fő volt, ami Hajdú-Bihar vármegye össznépességének 38,5%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 11 462 fővel csökkent a város lakossága. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 433 ember volt.
Debrecen népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a város lakónépességének a 13%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 20% volt. 2022-ben a férfiaknál 72,3, a nőknél 79,5 év volt a születéskor várható átlagos élettartam.
A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők élnek a legtöbben a városban 64 249 fő, utánuk a következő nagy csoport a diplomával rendelkezők 54 326 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 87%-nál volt internet elérési lehetősége.
A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 7,8%-a, mintegy 15 639 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak.
Helyi önkormányzás Debrecenben
A helyi önkormányzati testület létszáma a 2010. évi L. törvény alapján 50-ről 35 főre csökkent. A helyi önkormányzat egy polgármesterből és 34 képviselőből áll. A 34 képviselői helyből, 24 egyéni választókerületi és 10 kompenzációs listás mandátum.
2019-ben a helyi választási iroda határozata szerint 2019. január 1-én 201 432 fő lakott a kerületben, a népesség csökkenésének politikai jelentősége van. A választási iroda határozata szerint már csak 23 egyéni és 9 kompenzációs hely lesz.
A polgármestert a település összes választópolgára közvetlenül választja, míg a képviselőket csak az egyéni választókerületbe bejelentett választópolgárok választják meg közvetlenül.
Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok területi-perszonális elv alapján egyéni választókerületekben, általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják. Debrecen három országgyűlési egyéni választókerülethez tartozik.
DEBRECEN, Magyarország 🇭🇺 - Esti túra - 4K 60fps
Az óvó néni, aki játékosan szeretteti meg a focit a 4-5 éves gyerekekkel Digitalizált világunkban egyvalamire könnyen rá lehet venni a kicsiket, mégpedig a focira. Négy éves kor után főleg a fiúk szeretik rúgni a labdát, és örömmel játszanak csapatban. A Csányi körúti óvodában dolgozik egy óvó néni, aki már 18 éve foglalkozik nagy lelkesedéssel az óvodás gyerekekkel, vele öröm az edzés, szeretik őt a kicsik, tisztelik a felnőttek. Úgy hívják: Rittinger Andrea. Andrea egész életében szerette a focit, hobbi szinten játszott női csapatban is, de sokat járt ki a váci meccsekre és rendszeresen nézi a válogatott összecsapásokat. Emellett heti háromszor fut.
A Vác VLSE számokban 2019. január 1-jétől új vezetés vette át az utánpótlás (Vác VLSE) szakmai irányítását. A játékosként többszörös nagyválogatott Herédi Attila szakmai igazgatóként, míg a labdarúgóként az olimpiai válogatottságig jutó Steidl Sándor sportigazgatóként látott nagy lendülettel munkához.
tags: #vac #kispalyas #bajnoksag
