A tojás és a tyúk örök rejtélye, avagy mi volt előbb, és miért olyan tápláló a tojás?
Mivel a tojás 1 db sejt, ebből fejlődhetett ki a tyúk. De ez csak logika, az evolúció ennél izgalmasabb és összetettebb.
„A tyúk vagy a tojás volt előbb?” - ez a kérdés, amit mindenki feltett már magának vagy feltettek neki legalább egyszer élete során. Ez az élet egyik nagy titka, mert nem lehet csirke tojás nélkül, de ugyanúgy nem lehet tojás csirke nélkül. A mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás logikai rejtvény rengeteg embernek okozott filozófiai fejtörést az évek során.
A tyúk vagy a tojás? - Bergovecz László előadása a MAGfesztiválon
Sokáig úgy tűnt, hogy erre az evolúciós rejtélyre sosem kapunk már választ, ám a tudósoknak köszönhetően ma már közelebb jutottunk a megfejtéshez. Amikor az emberek azt akarják megtudni, hogy mi volt előbb, a csirke vagy a tojás, mindannyian tudjuk, hogy valójában egy csirke vagy egy csirke tojásra gondolnak.
Amikor a tojás volt előbb: egysejtűek és dinoszauruszok
A Bristoli Egyetem és a Genfi Egyetem tudósai nemrégiben meglelték az örök viták tárgyát képező felvetésre a választ, és eloszlatták az emberek kétségeit. Az áttörés, amely a jelek szerint véget vetett a vitának, egy 2017-ben felfedezett, megkövesedett őskori organizmusból származik.
A tudósok hawaii üledékekben találtak egy egysejtű organizmust (Chromosphaera perkinskii), amely sejtosztódás útján egy állati tojáshoz feltűnően hasonló képződménnyé alakult. A Nature folyóiratban publikált felfedezés szerint a megtermékenyített petesejtből fejlődő embriókhoz vezető genetikai programok már az állati élet előtt lezajlottak, és így a rejtvényt tekintve ők voltak azok, akik aztán a csirke kifejlődéséhez vezettek.
A kutatók megállapították, hogy az a mód, ahogyan a többsejtű kolóniák háromdimenziós szerkezetben osztódtak, „feltűnően emlékeztet” az állati embrionális fejlődés korai szakaszaira. Köztudott, hogy az egysejtű élet, például a baktériumok, már az állatok előtt is léteztek, amelyek petesejtből fejlődtek ki, az embriófejlődés pedig nagyon hasonló a különböző állatfajoknál.
Korábbi kutatások azt is feltételezték, hogy a kemény héjú tojások, úgy, mint a csirkéké, valószínűleg csak 300 millió évvel ezelőtt alakultak ki, szemben a mostani felfedezéssel, amely bizonyítja, hogy több mint egymilliárd évvel ezelőtt keletkeztek.
Tehát létezett a tojás a csirkék előtt? Igen, mert a mai csirkék, egy körülbelül 10 000 évvel ezelőtt élt, vörös dzsungelszárnyú állattól származnak, amely szintén tojásokkal szaporodott. A tojások sokkal régebb óta léteznek, hiszen a dinoszauruszok is tojásokat raktak, és sokkal előbb éltek, mint a csirkék említett őse.

Amikor a tyúk volt előbb: az ovocleidin-17 fehérje szerepe
Nanjing Uni kutatócsapatának egyik tagja szerint a tojást tojó fajok olyan felmenőktől származnak, amelyek képesek lehettek arra, hogy a két utódlási forma között váltsanak. Ami azt feltételezi, hogy a tyúk előbb volt, mint a tyúk által tojt tojás.
Ezt az is igazolni látszik, hogy a tyúktojás héjának képződésében fontos szerep jut az ovocleidin-17 nevű fehérjének, ami csak és kizárólag a tyúkok szervezetében termelődik. Ez a fehérje elengedhetetlen a kemény héjú tojás kialakulásához, amely megvédi az embriót a külső behatásoktól.

A tojás táplálkozás-élettani jelentősége
Csak úgy, mint az evolúciós rejtély, aktuális témánk, a tojás és annak táplálkozás-élettani jelentősége is rendkívül izgalmas és összetett. A tojás évezredek óta része az emberi étrendnek, és nem véletlenül: rendkívül sokoldalú élelmiszer.
A tojás tulajdonságából és teljességéből adódóan egy kiváló tápanyag- és bioaktív anyagforrás. Szabó Adrienn dietetikus is kiemeli a tojás fontosságát.
Elsőként lássuk, hogy milyen kalória mennyiséget és makrotápanyagokat tartalmaz:
| Tápanyag | Mennyiség (1 db egész tojás S/M - 53g esetén) | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Energiatartalom | kb. 78 kcal | Függ a tojás méretétől (S-XL), 147 kcal/100g |
| Fehérjetartalom | kb. 6,6 g | Kiváló biológiai értékű fehérje, PDCAAS 97% (gyermekeknél 118%) |
| Zsírtartalom | 5,3 g (összes zsír) | Telített: 1,7g; Egyszeresen telítetlen: 1,9g; Többszörösen telítetlen: 1g |
| Omega-6 | ~70 mg | |
| Omega-3 | ~30 mg | |
| Koleszterin | 200 mg | A napi bevitel felső határa 300 mg |
| Szénhidráttartalom | kb. 0,5 g | Cukorbetegek számára gyakran 0-nak tekinthető |
Fehérjetartalom
1 db egész tojás kb. 6,6g kiváló biológiai értékű fehérjét tartalmaz. A fehérje minőségét a fehérje emészthetőségre korrigált aminosav-pontszámmal (PDCAAS: Protein Digestibility Corrected Amino Acid Score) értékelik és %-ban fejezik ki. Minél magasabb a PDCAAS, annál jobban megfelel az adott fehérje az esszenciális aminosavak szempontjából fontos követelményeknek: biztosított mennyiség és emészthetőség.
A WHO jelentése szerint a tojás a legjobban emészthető fehérjeforrás (97%), ezután következnek a tejtermékek (95%) és a húsok (94%), majd a szója és a növényi fehérjeforrások. Érdekesség: külön mérést végeztek korosztályosan és gyermekek (6 hónap-5 év) esetében a tojás PDCAAS-értéke 118%.
A testépítők sem véletlenül szeretik: aminosavak között kiemelkedő a leucin, mely az izomépítésben jelentős szerepet játszik.
Zsírtartalom
1 db egész tojás esetén az összes zsír mennyisége: 5,3g.
- Telített zsírsavak: 1,7g
- Egyszeresen telítetlen zsírsavak: 1,9g
- Többszörösen telítetlen zsírsavak: 1g
- omega-6: ~70mg
- omega-3: ~30mg
- Koleszterin: 200mg (a napi koleszterin bevitel felső határértéke 300mg)
A tojás tehát változatosan tartalmaz mindenféle zsírsavat, nem csupán koleszterint, de nézzük, mit kell tudni e „rettegett” utóbbiról.

Koleszterin
A koleszterint a szervezetünk termeli, de ételekkel is be tudjuk juttatni. Minden sejtünkben megtalálható (sejtfalban), és hormonok (tesztoszteron, ösztrogén, kortizol), valamint epesavak előállításához is szükség van rá.
A tojás koleszterintartalma egyértelműen hatással van a szervezet koleszterinszintjére, tehát nem igaz az a népszerű javaslat, hogy bármennyit ehetnénk belőle, de tény, hogy a szervezet koleszterin anyagcseréje egy komplex, nem pusztán beviteltől függő folyamat.
De az vajon igaz-e, hogy jobb a tojásban lévő koleszterin, mint a szalonnában, zsírban lévő koleszterin? Ez az állítás igaz. A zsír bár jelentősen kevesebb (~100mg/100g) koleszterint tartalmaz, mint a tojás, de egy nyersanyagot sosem egyetlen jellemzője alapján ítélünk meg, és mindig rendszerben elfoglalt helye és fogyasztási mennyisége alapján értékeljük.
A szalonna, zsír, töpörtyű esetén nincs egyéb értékes hatóanyag, míg a tojásban jelen van fehérje, telítetlen zsírsavak, vitaminok, antioxidánsok. Illetve zsíros kenyeret ritkábban fogyasztunk teljeskiőrlésű kenyérrel, sokféle zöldséggel, így a statisztikát ez az étkezési mintázat is befolyásolja a zsír esetén.

Szénhidráttartalom
A tojás gyakorlatilag nem tartalmaz szénhidrátot, darabonként csupán kb. 0,5g-ot. Ezt cukorbetegség esetén, amikor az elfogyasztott szénhidrátok mennyiségét pontosan számolni kell, 0-nak tekintjük.
Szabó Adrienn dietetikus elárulja, számára a tökéletes tojás így készül: forráskor teszi vízbe a tojást, szigorúan figyelve, 6,5 percig fő, majd lehűti hideg vízben. Ilyenkor a fehérje tökéletesen főtt, a sárgájának pedig a belseje krémesen lágy marad.
tags: #valogatott #sejtesek #a #tojas #volt #elobb





