Várhidi Péter: Egy Futballista és Edzői Pályafutás

Várhidi Péter életének mindig is része volt a labdarúgás. Futballista-családba született, édesapja, Várhidi Pál a Bp. Dózsa, majd az Újpesti Dózsa legendás védője, tízszeres válogatott játékos volt. Az idősebb Várhidi óriási bravúrt ért el, hiszen 1974-ben bejutott a Bajnokcsapatok Európakupájának (BEK, ma már Bajnokok Ligája) elődöntőjébe, ahol azonban a világklasszisokat felvonultató német Bayern München megállította a lilákat.

„Miután az Újpest továbbjutott a csehszlovák bajnok ellen felhívták édesapámat és megkérdezték tőle, hogy kivel szeretne játszani. elsősorban a Celtic-nek örülne, mert többször is kiverték már, az Atlético Madrid ellen is volt jó eredményük és megígérték neki, hogy majd valamelyik lesz.”

Édesapja, Várhidi Pál, az Újpest játékosa, majd vezetőedzője volt és összesen öt bajnoki címet nyert a csapattal - négyet szakvezetőként. Az idősebb Várhidi négy bajnoki címet nyert a lila-fehérekkel edzőként, amikor aztán a fia megnyerte a klub eddigi utolsó bajnoki aranyát 1998-ban, övék lett az első olyan család, amelyben apa és fia magyar bajnoki címet nyert edzőként az NB I-ben.

Játékos Pályafutása

Várhidi Péter maga is futballozott. Játékosként az Újpesti Dózsában (1968-80) kezdte pályafutását, s itt mutatkozott be az élvonalban, ahol azonban mindössze 4 mérkőzésen szerepelt. Várhidi Péter 1968-tól 1980-ig az Újpesti Dózsában futballozott, az első csapatban nem jutott szóhoz - törzstag volt ellenben a második csapatban, amely a hetvenes évek második felében olyan erős volt, hogy ha a szabályok azt lehetővé tették volna, megállja a helyét akár az NB I-ben is. Ám a posztján a legendás Tóth József játszott, aki „arról is híres volt, hogy sosem sérült meg.”

A balhátvéd 1980-ban a Ganz-Mávaghoz igazolt. Pályafutása során megfordult még a Ganz-MÁVAG (1980-86), a Dömsöd és a BVSC (1986-92) egyesületekben is. Majd 1987-től egy idényt Dömsödön töltött. Játékos-pályafutását a BVSC-ben zárta le, e klub tagjaként szerepelt négyszer is az első osztályban, az 1991-1992-es idényben. Az idényben Kisteleki István és Both József voltak a vasutasklub edzői, Kisteleki játékostársa, majd edzője is volt Várhidi Péternek a Ganz-Mávagban. Egyébként akkoriban Bognár György, Pintér Attila, Gáspár József is az idényt a 10. helyen zárt kék-fehérek játékosa volt.

Edzői Pályafutásának Kezdetei

Edzői pályafutását a BVSC-nél kezdte 1992-ben, ahol két éven keresztül dolgozott a csapat utánpótlás csapatainál. Várhidi Péter 1992-ben a BVSC korosztályos-csapatainál kezdte edzői pályafutását, majd 1994-től visszatért Újpestre, az utánpótláshoz. 1994-ben az Újpesti TE utánpótlásedzője lett. 1995-ben, Kisteleki István ottani edzői korszakában az MTK-hoz, a tartalékcsapat edzői posztjára került. 1995-től az MTK tartalékcsapatának edzője. 1996-ban szerződött ismét Újpestre, ahol 1997 őszéig pályaedzőként dolgozott.

Az Újpest Élén: Bajnoki Cím és Kihívások

Ekkor átvette a csapatot, és az első vezetőedzőként eltöltött idényében rögtön bajnokságot is nyert. Szinte berobbant a neve a köztudatba. Várhidi Péter 1997-ig pályaedző volt, majd az őszi negyedik forduló után, Nagy László távozása után átvette az első csapatot. „Az első évben mindjárt másodikok lettünk, én akkor még Nagy László segítője voltam. Amikor Lacit leváltották 1997 őszén, a negyedik meccs után, akkor azt mondták, hogy váltani akarnak, mert személyes problémái voltak Sólyom Sándor szakosztály igazgatóval. Úgy volt, hogy mindketten megyünk, de engem ideiglenesen kineveztek. Fazekas Lászlót, akarták hazahozni Belgiumból, de vele nem tudtak megegyezni.”

„Sosem akartam ezzel szembeszállni. Nekem nagyon jó baráti viszonyom volt Lacival, amit sikerült néhány embernek tönkretenni. Minden meccs után beszéltünk, még sokszor hét közben is. Amikor Fehérváron megnyertük a bajnokságot, akkor az elsők között volt, akit felhívtam.”

Várhidi Péter az Újpest eddigi utolsó bajnoki címet szerzett csapatának vezetőedzőjeként érte el pályafutása legnagyobb sikerét. Első, nem is teljes vezetőedzőként töltött évében bajnoki címet nyert az NB I-ben egy olyan csapattal, amelynek előzetesen nagyon kevés esélyt adtak, s amely a téli szünetben két olyan kulcsjátékosát veszítette el, mint a külföldre igazolt Szűcs Lajos és Kovács Zoltán, s elveszítette márciusban legjobb játékosát, a megsérült Véber Györgyöt. Klubedzői pályafutásának csúcsa az volt, hogy 1998-ban bajnoki címet nyert az Újpesttel - talán a világon is egyedülálló, hogy apa és fia ugyanazzal a klubbal lett bajnok.

A következő idényben a csapat a harmadik helyen végzett. 1999 őszén szakmai igazgatóként tevékenykedett Újpesten, majd tavasszal ismét vezetőedzőként, de a csapat a csalódáskeltő 10. helyen végzett, így az idény végén távozott a Megyeri útról. Miután a csapat csak a tizedik lett a bajnokságban, a tréner távozott a Megyeri útról.

„A következő évben aztán minden félrcsúszott, akkor már semmi pénz nem volt, félévig nem kaptunk fizetést.” Az M4 Sport online retro sorozatának korábbi részében éppen erről az időszakról született cikk, egészen konkrétan arról, hogy hónapokon keresztül tartotta magát az a hír, amely szerint az Újpest és az MTK egyesülésre készült.

„Megkeresett Várszegi Gábor, az MTK akkori tulajdonosa, hogy szeretne velem tárgyalni, mert van egy ötlete. Az volt a szándéka, hogy az Újpestbe épüljön be az MTK, össze akarta hozni a két csapatot. Új stadion, edzőpályák - tökéletes jövőkép volt. Már elárulhatom, hogy egy héten háromszor voltam nála, volt olyan, amikor éjfélkor hívott. Nem kevés kilométert sétáltunk le a kertjében. Nekem az volt az első kikötésem, hogy az Újpest nem sérülhet ebben az ügyben, de mondta, hogy ebben egyetértünk. A stadiont Újpest és Angyalföld határára akarta építeni és úgy gondolta, hogy a Vasassal közösen használnánk. Elmondtuk Szabó Bencének, az Újpest akkori elnökének, akinek szintén tetszett az ötlet. Ezt követően avatta be Derce Tamás, akkori kerületi polgármestert, aki ugyancsak benne volt és megszületett az ötlet, hogy a szurkolók elé tárják az ügyet. Nagyon nagy balhé volt az ankétokon, rosszul tálalták, az MTK-nál is tiltakoztak a szurkolók.”

„Komoly sértéseket kaptam, pedig nekem köszönhetik, hogy oda kerültek. Ha nem lépünk akkor közbe, akkor egy szállodalánc vette volna át a klubot. Ők pedig nem akarták kifizetni az elmaradt béreket.”

További Klubedzői Szerepek

Újpest után szinte azonnal leszerződtette a Videoton. 2001-ben és 2002-ben a Videotont irányította. Első idényében Székesfehérváron is sikeres volt, az 5. helyen végeztek. A Videoton előtte pont 10 évvel volt utoljára a tabella első felében, akkor a 6. helyen végzett. A következő idényben olyan gyengén szerepelt a gárda, hogy az idény felénél, a téli szünetben a kínai munkájából hazatérő Bicskei Bertalan váltotta fel a kispadon. Ezt követően Nyíregyházán dolgozott.

2003 tavaszán a Nyíregyházi Spartacus szakmai igazgatói pozícióját töltötte be, s a csapat feljutott az első osztályba. Az NB I-ben azonban már gyengén ment a játék, így a társát, Herédi Attilát Détári Lajos váltotta a kispadon. Várhidinek is mennie kellett, mert a vezetőség szerint az általa csapathoz hozott légiósok (a mexikói Navarrete és a ghánai Princeton) csak pénzkidobás voltak.

Bár felmerült a neve a Pécsi MFC-nél Nagy Tamás menesztése után, egészen 2006-ig nem vállalt edzői munkát. Mióta távozott a válogatott éléről, a BEAC (2009), a Szigetszentmiklósi TK, a PMFC, majd ismét a Szigetszentmiklósi TK edzője, illetve szakmai igazgatója volt. 2009. július 28. óta a Budapesti EAC (BEAC) vezetőedzője lett, majd október 19.-től a másodosztályú Szigetszentmiklósi TK csapatát irányította. Ezt követően alacsonyabb osztályban vállalt munkát az egykori szövetségi kapitány. Dolgozott a BEAC-nál és az akkor még létező és NB II-ben szereplő Szigetszentmiklósnál is. Utóbbi csapattal bravúrokat is elért, például legyőzte az élvonalba vágyó Pécset, amely azonnal szerződtette. December 1-jétől a Pécsi MFC játékosait trenírozta.

Ezt követően azonban a többségében rosszul választott főnököket. „Bevállaltam a munkát, de amikor elkezdtem már láttam, hogy baj lesz, mert vállalhatatlan szerződések voltak. Az olasz játékosok nem véletlen jöttek ide, mert elképesztő pénzt kerestek. Ráadásul szponzorunk sem volt. Nem edzőnek mentem oda, de a végén nekem kellett leülni a kispadra.” Várhidi Péter évekkel ezelőtt felhagyott az edzőséggel, legutóbb 2021-ben irányította a Kaposvárt.

Szövetségi Kapitányként

2006 elején az MLSZ alkalmazottja lett. 2006 áprilisában a magyar U19-es válogatott kapitánya lett, s a csapat irányításával Cipruson megnyerte Európa-bajnoki selejtezőcsoportját. Előbb az U19-es válogatottat irányította, majd Bozsik Péter utódaként 2006 novemberében előbb egy mérkőzésre, később hosszabb távra szövetségi kapitányi megbízatást kapott.

Ezek után 2006 novemberében Kisteleki István, az MLSZ elnöke felkérte, hogy ideiglenesen, egy mérkőzésre legyen a felnőtt magyar labdarúgó-válogatott kapitánya, amíg meg nem találják Bozsik Péter végleges utódját. Várhidi a Kanada elleni mérkőzésre, egy nagyon fiatal keretet rakott össze, amelyben 9 újonc labdarúgó volt. „Egy meccs volt hátra a szezonból, megkérdezték, hogy mit csinálnék, ha megkapnám. Elmondtam, hogy fiatalítanék, tetszett az ötlet és erre az egy mérkőzésre kineveztek. Kanada ellen nyertünk 1-0-ra, ami fontos volt.” A csapat 1-0-s győzelmet aratott a mérkőzésen.

A megbízott szövetségi kapitány kijelölte a jövő heti, Kanada elleni barátságos mérkőzésre készülő 24-fős keretet, amelybe jó néhány fiatal labdarúgó is bekerült. Kilenc újonc kapott meghívót. Várhidi Péter elsősorban a fiataloknak szavaz bizalmaz a Székesfehérvárott rendezendő évzáró találkozón: kilenc olyan játékos került be a 24-fős keretbe, aki még nem lépett pályára a nagyválogatottban.

„- Az elvárásoknak megfelelően a kerethirdetéskor a fiatalítást tartottam a legfontosabb feladatomnak - nyilatkozta az mlsz.hu-nak Várhidi Péter. - Mivel az előző korosztály nem ért el kellő sikereket, ideje a jövőre koncentrálnunk. Ez a felkészülési mérkőzés alkalmat ad arra, hogy a fiatal tehetségek bizonyítsanak, és megmutassák: alkalmasak arra, hogy a nemzeti csapat keretének tagjai legyenek. Éppen ezért felvállalom a fiatalítás felelősségét, és remélem, egy olyan csapatot küldök pályára Kanada ellen, amely játékával elnyeri a szurkolók szimpátiáját is.”

„Épül a jövő csapata - Ebben a keretben minden olyan fiatal játékos benne van, aki tudása alapján a jövő válogatottjának tagja lehet - folytatta Várhidi Péter. - Ehhez az állományhoz csatlakozhatnak olyan játékosok, akik most különböző okokból nem kerültek be a csapatba. Rögtön hozzáteszem: a nyugaton játszó, és a rutinosabb labdarúgók előtt sem zárul be kapu. Ám erre a meccsre a fiatalokat hívtam be, egyrészt hogy bizonyíthassanak, másrészt, hogy elkezdjük építeni a jövő csapatát.”

Várhidi Péter azt is elmondta, hétfőig változhat a névsor, mert a hétvégi bajnoki forduló után elképzelhető, hogy szűkíti a keretet, és természetesen sérülések is előfordulhatnak. A keret tagjai hétfőn reggel találkoznak az MLSZ székházában, majd Tatán készülnek a barátságos mérkőzésre. Az újságírók figyelmébe! A válogatott hétfő reggeli találkozója után 9 óra 30 perckor az MLSZ székházának tárgyalótermében tart sajtótájékoztatót a megbízott szövetségi kapitány. Másnap 10 órakor a sajtó munkatársai számára nyilvános edzést tart a csapat Tatán. Várhidi Péter kedden 18 órakor, a csapat délutáni edzése után hozza nyilvánosságra a másnapi, Kanada elleni kezdőcsapatát (a csapathirdetés pontos helyszíne és időpontja a sajtótájékoztatón kerül ismertetésre). Felhívjuk az újságírók figyelmét arra, hogy az akkreditálási határidő vasárnap éjfélkor jár le.

A Kanada Elleni Válogatott Keret (2006. november 15.)

2006. december 14-én egy évvel meghosszabbították kinevezését. 2008 márciusáig 16 mérkőzésen irányította az A-válogatottat. Végül tizenhat meccsen volt szövetségi kapitány a szakember. Legnagyobb sikere a világbajnok olasz válogatott emlékezetes legyőzése volt 2007. augusztus 22-én, akinek az irányításával a válogatott 3-1-re nyert az akkori világbajnok Olaszország ellen.

„Ez olyan magyaros nem? Hiába nyerünk, kell keresni valami hibát. Én azért láttam a feszültséget rajtuk, mert nem kikapni jöttek ide. Nagy balhé volt közöttük. A meccs után azonnal rohantak be a vezetők az öltözőbe és elmondták mindenkinek, hogy mi kell mondani: elsősorban gratuláltak a magyar válogatottnak.” Várhidi Péter elmondta, hogy nem számított a győzelemre, pláne akkor nem, amikor megszerezték a vezetést az olaszok. 2007-ben a magyar újságírók az év edzővéjé választották. A görögök és a norvégok ellen már lehetőséget kapott, de a világbajnok ellen már kezdő volt.

Az olaszok elleni találkozó után, ötből négy mérkőzést megnyert a csapat, nem véletlen, hogy Várhidi Péter szerződését meghosszabbították az MLSZ-ben. 2007 végéig a válogatott további 13 mérkőzéséből 7-et nyert meg, illetve a FIFA-világranglistán egy év alatt 28 hellyel előrébb lett sorolva csapat, ami ekkor a 48. helyen állt. Erre 2003 augusztusa óta nem volt példa. 2008. január 22-én az MLSZ tagjai egy öt órás ülést követően határozatlan idejű szerződést kötöttek Várhidivel.

„Már akkor megmondták, hogy maximum két mérkőzést kapok. Azzal indokolták, hogy összeraktunk egy olyan csapatot, amelyhez érdemes edzőt hozni. Én nem kaptam meg a lehetőséget.”

Várhidi pedig úgy ment, hogy maradt, mert továbbra is az MLSZ alkalmazottja volt, így érhette az a megtiszteltetés, hogy leülhetett az U21-es válogatott kispadjára, amellyel 8-0-ra kikapott Szerbiában. „Már a meccs előtt éreztem, hogy gond van. A mérkőzést le kellett játszani. Engem előtte már kineveztek az olimpiai válogatott mellé és azt mondták, hogy ilyen még nem volt ugyan, de Magyarországon két szövetségi kapitány lesz: Koeman a felnőttek mellett, én az olimpiai csapatnál, amelyel a londoni játékokra kellett volna kijutni. Kisteleki István és Koeman szólt nekem, hogy az U21-es csapattal valakinek el kell mennie két meccsre. Ezek szeptemberben voltak és a korábbi edző, Róth Antal szerződése az előző év végén lejárt, így kilenc hónapig nem találkozott a csapat. Hallottam olyan megjegyzéseket a játékosoktól, hogy ugyanazt kapja majd a szövetség tőlük, mint amit ők kaptak. San Marino ellen 5-0-ra nyertünk, majd utána több játékos lemondta az U21-es szereplést. Ez a sok kérdést felvető 8-0-s vereség alapvetően befolyásolta Várhidi Péter további pályafutását.”

Pályafutása a Sport Televíziónál és Jelenlegi Tevékenysége

2000 óta, megalakulásától fogva a Sport TV szakértője. Várhidi Péter jelenleg nyugdíjas nagypapaként éli a hétköznapjait és közben Nagykanizsán gyerekeknek tart edzéseket. Azóta csak gyerekekkel foglalkozik, őket oktatja a futballra.

„Csalódott vagyok… Egyrészt azért, mert a magyar edzők semmivel sem rosszabbak, mint azok a külföldiek, akiket a magyar klubok meg tudnak fizetni. Nem értem, hogy miért nem lehet megadni a lehetőséget azoknak a korábbi újpesti játékosoknak, akik bajnokok voltak, válogatottban szerepeltek és edzőségre adták a fejüket. Kimondhatom akár Véber György nevét is, de akár Pető Tamásét is. Gyuri újpesti kötődése és a játéktudása is megkérdőjelezhetetlen. Lehet, hogy lennének balhés meccsei, de ez benne van és azt hiszem, hogy akár Szlezák Zoltánnal közösen belekezdjenek a munkába.”

Várhidi a magyar futballról is megosztotta gondolatait. „A futballból nálunk hiányzik a következetesség és az alázat. A gyerekeknek jobban kellene a futballhoz állniuk, kicsit unalmasnak tartják a technikai képzéseket.” Hozzátette: „Kellene, hogy legyen elég magyar játékos a kluboknak, de ha őszinte vagyok, akkor azt mondom, hogy nincs. Az igazán tehetségeseket elviszik külföldre, ezért mondtam néhány éve, hogy magyar válogatottja lehet az országnak, de klubcsapata nem.”

„Sajnos azonban az a generáció, ami sikeres volt az elmúlt években kezd kikopni. Nem vagyok biztos benne, hogy a mostani lehetőségekkel Marco Rossi ugyanoda el tud jutni a válogatottal, mint korábban. Egy picit talán szerényebb képességű futballisták vannak most. Nem a szervezettségről és a mentalitásról beszélek, hanem a tudásról és ezt a törökök elleni meccs is megmutatta. A válogatottban most inkább gürizős, jó mentalitású, jó szemléletű játékosok vannak, de nem ők döntik el a meccseket. Rossi pontosan annak az iránymutatója, aki a védekezésből is tud építkezni és nyerni.”

tags: #varhidi #peter #jatekosok #szama

Népszerű bejegyzések:

• Versenykiírások Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében
• MLSZ Adatbank: Megyei Bajnokságok
• Hogyan vált profi sporttá a csocsó?
• A BOUNCE technológia előnyei a kézilabda cipőkben
• A paksi stadion építése