Az Aranycsapat és a berni csoda: Az 1954-es labdarúgó-világbajnokság döntője

Az 1954-es labdarúgó-világbajnokság döntőjére Bernben került sor 1954. július 4-én. A NSZK és Magyarország közötti mérkőzés 3-2-es nyugatnémet győzelemmel zárult, és a német futballtörténelembe „berni csoda” néven vonult be. Ez volt a magyar labdarúgó-válogatott 311. mérkőzése.

A magyar válogatott a mérkőzést megelőzően utoljára 1950-ben szenvedett vereséget. A döntőre Bernben, a Wankdorfstadionban került sor és az ellenfél a csoportkörben korábban már legyőzött NSZK gárdája volt. A csapat szakvezetője, Sebes Gusztáv a döntő előtt némileg felforgatta a csatársort. Bár ennek oka máig nem tisztázódott, szerepet játszhatott benne, hogy az előző két mérkőzést kihagyó Puskás ismét játékra jelentkezett. Puskás beállítása is vitatéma a mai napig a szakemberek és a szurkolók körében, mivel többen is azon a véleményen vannak, hogy a legendás balösszekötő a mérkőzés előtt még nem volt teljesen egészséges.

A magyar csapat összeállítása a következő volt: Grosics-Buzánszky, Lóránt, Lantos-Bozsik, Zakariás-Czibor, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Tóth M. Az eredetileg balszélső Czibor átkerült a csapatból kiszorult Budai II helyére a jobbszélre, az ő helyén kezdett Tóth. A német szövetségi kapitány, Sepp Herberger hat helyen változtatta meg csapatát a 8-3-as meccshez képest.

Bár a mérkőzés előtt esett az eső, a döntő mégis jól kezdődött a magyarok számára. Az esőtől felázott, mély talajon Puskás és Czibor korai góljával 8 perc alatt elhúztak 2-0-ra. A 19. percben mégis 2-2 állt az eredményjelzőn, Rahn és Morlock kiegyenlítették a mérkőzést. Ez maradt az állás a szünet után is, egészen a 84. percig, amikor Rahn csípett el egy átadást, majd a labdát a csúszós talajon a kissé késve elvetődő Grosics mellett a kapu jobb oldalába rúgta, így lett 3-2. Néhány perccel később ugyan Puskás lőtt egy gólt, ám azt Ling játékvezető les miatt nem adta meg (ez a döntése is viták tárgya mindmáig).

A magyar válogatott az NSZK elleni berni döntőre veretlenül készülhetett (1952. május 27. óta). A magyar válogatott a 2. csoportban 9-0-ra ütötte ki Dél-Koreát (ez sokáig vb-rekordnak számított, 1982-ben Salvador 10-1-es legyőzésével épp a mieink döntötték meg), és 8-3-ra győzte le az NSZK-t. Így a magyar csapat két győzelemmel és négy ponttal, csoportgyőztesként jutott az egyenes kieséses szakaszba. A magyar válogatott a negyeddöntőben - Puskás Ferenc nélkül - 4-2-re győzött története első dél-amerikai ellenfelével, Brazíliával szemben. A legjobb négy között aztán együttesünk hasonló arányban a címvédő Uruguayt fektette két vállra hosszabbítás után.

A nyugatnémet csapat Törökország 4-1-es legyőzésével kezdte a svájci tornát, majd a magyaroktól elszenvedett súlyos vereség miatt ismételten Törökországgal kellett játszania a csoport második helyéért. A „rájátszást” az NSZK nyerte meg fölényesen, 7-2-re.

Sebes Gusztáv több helyen változtatott az elődöntőhöz képest, visszakerült Puskás Ferenc, aki kihagyta a brazilok és az uruguayiak elleni meccset. A csapatkapitány Palotás Péter helyett került be, míg Sebes kivette az Uruguay ellen remekül futballozó Budai II Lászlót és berakta Tóth Mihályt, így pedig Czibor Zoltán lett a jobbszélső.

A mérkőzés nagyszerűen kezdődött a magyaroknak: a 7. percben Kocsis Sándor lövése levágódott a védőről, a labda Puskás elé került, aki az ötös sarkáról ballal kilőtte a bal alsót (0-1). Pillanatok múva a nyugatnémet kapus kiejtette a labdát a kezéből, arra Czibor Zoltán csapott le, majd öt méterről az üres kapuba gurított (0-2). A 11. percben Helmut Rahn baloldalról laposan érkező beadását Zakariás József nem tudta felszabadítani, így Morlock a kimozduló Grosics mellett a magyar kapuba pöccintett (1-2). A 19. percben Rahn távoli lövése után a labda a kapufáról vágódott be (2-2). Az első félidő közepén Hidegkuti Nándor jobbal a jobb alsó kapufát találta telibe a tizenhatos vonaláról. Az 57. minutumban Tóth Mihály jobb oldali átadásából Kocsis fejelt és a labda a felső lécen csattant. A 84. percben a röviden kifejelt labda Rahnhoz került, a nyugatnémet játékos megcsinált egy cselt, ezt követően jobbal kilőtte a jobb alsót (3-2). Nem sokkal később Kocsis csúsztatását Puskás kiszorított helyzetből a kapus mellett a hálóba lőtte, de a gólt Griffiths partjelző jelzése alapján a játékvezető les miatt nem adta meg.

Az NSZK váratlan világbajnoki győzelméhez, vagyis a magyar szemszögből a „berni tragédiához” több minden járulhatott hozzá (a németek „berni csodaként” emlegetik). Sokan Budai II László kihagyása és Tóth Mihály csatasorba állítása miatt kritizálták Sebes Gusztávot, valamint Puskás Ferenc még nem volt teljesen egészséges a döntőben. A magyar válogatott az Uruguay elleni hosszabbítás után lekéste a vonatot és csak későn jutott vissza taxikkal a szállására. Ráadásul a döntőt megelőző éjszaka a magyarok szállása mellett népünnepélyt rendeztek és a hangos zene miatt szinte alig tudtak aludni a játékosok. Sőt a magyar együttes a Wankdorf Stadionba is késve érkezett meg, s csak nehezen tudott bejutni a szurkolóktól. Ugyancsak nem könnyítette meg a magyar csapat dolgát, hogy a mérkőzés előtt esett az eső, így a pálya állapota a modern futballcipőkben játszó nyugatnémeteknek kedvezett szemben Puskásék rosszabb minőségű lábbelijeivel.

A németek második góljánál Grosics a levegőben próbálta tisztázni Fritz Walter szögletét, de a hatoson belül összeütközött Schäferrel. Ennek következtében a labda Rahnhoz került, aki értékesítette. A magyar válogatott harmadik gólját les miatt érvénytelenítette a játékvezető. A nézők beszámolói eltérnek abban a kérdésben, hogy Puskás leshelyzetben volt-e. A hivatalos televíziós felvételek nem egyértelműek, mivel nem mutatják Puskás helyzetét a labda átadásának pillanatában.

Közvetlenül a mérkőzés után olyan pletykák láttak napvilágot, hogy a német csapat teljesítményfokozó szereket használt. A csapat több tagja sárgaságban megbetegedett, feltehetően egy szennyezett tűtől. Emiatt petíció is indult 2021-ben, hogy doppingvétség vádjával vizsgálják felül a német csapat világbajnoki címét.

A vereség után a labdarúgással kapcsolatban megváltoztak a dolgok Magyarországon. Az elveszített finálé miatt a II. világháború után és az 1956-os forradalom és szabadságharc előtt először tört ki utcai zavargás Budapesten. A világbajnoki címet rengetegen biztosnak vették, a Magyar Postánál például kétmillió emlékbélyeget nyomtak, amely a magyar vb-aranyéremnek állított volna emléket. Farkas Mihály és Sebes Gusztáv pozíciója meggyengült, a szövetségi kapitányt 1956 nyarán menesztették is. A Népstadion építését sohasem fejezték be, illetve politikai bizottsági döntés született a pártban, hogy a játékosok „kiváltságait” megszüntetik, sztárallűröket visszaszorítják és szükséges a „szerény, szocialista sportemberek” nevelése. Grosics Gyulát 1954-ben letartóztatták csempészés vádja miatt, majd a kommunista államhatalom ÁVÓ-s felügyelet alá helyezte, eltiltotta labdarúgástól és a Budapesti Honvédtól Tatabányára száműzték. Czibor Zoltán kocsmai verekedés miatt szintén letartóztatták.

A két csapat játékosai jó barátságot ápoltak egymással. Puskás megbocsátotta Liebrichnek, hogy lerúgta őt a csoportmeccsen. Fritz Walter az 1956-os forradalom után pénzt küldött a külföldön maradt magyar futballistáknak. Majd a rendszerváltást követően többször találkoztak (a döntő évfordulóin, Fritz Walter születésnapján).

Ami a magyarokat berni tragédiaként élte meg, azt a németek berni csodaként. A győzelem visszaadta a németeknek a második világháború miatt elvesztett önbecsülésüket. A Süddeutsche Zeitung című lap a döntő félszázadik évfordulóján azt írta, hogy az a berni vasárnap volt a Német Szövetségi Köztársaság tényleges megszületésének napja, fontosabb, mint a pénzreform, az alkotmány elfogadása vagy a berlini fal ledöntése.

A magyar válogatott az 1952-es helsinki olimpián aranyérmet szerzett. A korabeli szabályok szerint olimpián amatőr sportolók vehettek részt, ez természetesen a labdarúgókra is vonatkozott. Mivel az államszocializmus nem ismerte a profi futball fogalmát (a szocializmusban mindenkinek munkahellyel kellett rendelkeznie, ezért a futballistáknak is volt papíron állásuk és munkahelyük), a szocialista országok a legjobb játékosaikkal állhattak ki az olimpiai tornákon. Ez is az egyik oka annak, hogy 1952 és 1980 között kizárólag szocialista országok szereztek az olimpián futballban aranyérmet. 1952-ben a magyar válogatott is a legerősebb összeállításában vett részt a helsinki játékokon - és verte meg a döntőben a hasonló okok miatt ugyancsak a legjobbjaival pályára lépő Jugoszláviát.

A közkeletű vélekedés szerint Anglia legyőzése (6:3, London, 1953. november 25.) azért volt mérföldkő, és azért nevezik ezt a meccset az évszázad mérkőzésének, mert ez volt az első alkalom, amikor hazai pályán megverték az angolokat. Ugyanitt szóba szokott kerülni egy 90 éves időtartam is. Nos, az angol labdarúgó-szövetség (The Football Association) valóban 1863-ban alakult meg, az angol válogatott azonban első mérkőzését 1872-ben játszotta - természetesen Skócia ellen, ez volt egyben a világ első válogatott labdarúgó-mérkőzése. Az angolok azonban már a 6:3 előtt elveszítették hazai veretlenségüket, 1949-ben, Írország ellen (0:2). Igaz, azt a meccset Liverpoolban (a Goodison Parkban - a szerk.) játszották, ám két évvel később a válogatott otthonában, a nemzeti stadionban is elúszott a veretlenség, 1951 áprilisában ugyanis a skótok győztek a Wembleyben (2:3).

A magyar válogatott történetének egyik legsötétebb időszaka egybeesik a magyar futball legfényesebbnek tartott korszakával. A legenda máig él, azonban, ahogy az a legendákkal lenni szokott, a mítosz keveredik a valósággal. Ma is több helyen szerepel például, hogy a magyar labdarúgó-válogatott 1950. május 14. és 1954. július 4. között egyetlen mérkőzést sem veszített el. Ez sokáig így volt, sőt a korabeli közvélemény és maguk a futballisták is így tudták. 2001-ben azonban a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöksége akként döntött, hogy két 1952. májusi, az úgynevezett Moszkva-válogatott ellen megvívott találkozót hivatalos válogatott mérkőzésnek minősít. Ebből a kettőből az egyiket, az 1952. május 27-eit elveszítette az Aranycsapat.

tags: #varlie #svajci #csapat #kapusa #1954

Népszerű bejegyzések:

• Successes of the Hungarian Men's Basketball Team
• ZTE és Nubia telefonok tesztje
• foci a megyei III. osztályban
• 1:1, 2:2, 3:3 játék kosárlabdában
• A brazil aranykor Mexikóban