A Várpalotai Bányász Kézilabda Története
A sport Várpalota életében mindig is kiemelkedő szerepet játszott, és ezen belül a Várpalotai Bányász Sportkör, különösen a kézilabda szakosztály, gazdag és dicső múlttal rendelkezik. A klub története mélyen összefonódik a város bányászatával és közösségi életével, számos sportolót nevelve és felejthetetlen pillanatokkal ajándékozva meg a helyi szurkolókat.
A klub alapítása és kezdeti sikerei
A klub 1927-ben jött létre Várpalotai Unió Testedző Egylet néven. Az egylet első elnöke Homoki Mihály lett. A csapat még ez év őszén benevezett a Magyar Ifjúsági Labdarúgó Szövetség (MIL) nyugat-dunántúli kerületébe, majd hamarosan átkerült a Nyugat-Dunántúli Labdarúgó Szövetség II. osztályába. Innen azonban csak közel 10 év után, 1936-37-ben, jutott fel az I. osztályba. A labdarúgás és a játékosok szempontjából fontos szerepet játszott a bánya és annak társadalmi szervezete, a Jó Szerencsét Kör.
A csapat 1946-tól már Várpalotai Munkás Testedző Egylet néven működött. Az 1948-49-es szezonban a kitűnő szakember Lukács Gedeon (korábban olasz csapatok, valamint a bajnok Csepel trénere) edzette sikerrel a csapatot, amely feljutott az NB II-be. A zöld-fehérben játszó VMTE ekkor fogadta itthon a többek között Csanádival és Cziborral felálló Fradit, melyet 6:4-arányban le is győzött, valamint a magyar válogatottat is! Nemzeti csapatunk végül 9:2-re nyert Várpalotán, de a tények kedvéért írjuk le, hogy abban a csapatban kik szerepeltek. 1952-ben már Várpalotai Bányász Sport Kör néven szerepelt a gárda és a klubszínek is piros-feketére változtak.
A kézilabda felemelkedése
A kézilabda szakosztály történetében kulcsfontosságú szerepet játszott Poór Gyula, aki 1958-ban került Várpalotára és azóta a kézilabdával foglalkozott. A VBSK csapatát 1961-től edzette, és nagyon szép, sikeres évek következtek.
A legendás Fisli Lajos pályafutása és a korai sikerek
Fisli Lajos, becenevén Jasin, akit később Thuri-díjjal is kitüntettek, gyermekkorában találkozott először a kézilabdaspotral. Osztálytársa, Selmeczki András - aki akkor már látogatta a Bányász edzéseit - alakított általános iskolai osztályukban egy kézilabdacsapatot. Lajos bácsi ennek hatására szeretett bele a sportágba, s kezdte el maga is az edzéseket, immár a VBSK keretein belül, edzők keze alatt. Első trénere Deák Balázs, a Bányász akkori kitűnő jobbszélsője volt. Az évek során egyre több edzés, egyre több mérkőzés állt az ifjú sportoló mögött, mígnem 1966-ban az országos ifjúsági kupára nevezték be az akkor csapatot. Négyszáznál is több csapat indult, és a részvételnek előfeltétele is volt: a városi, megyei, területi bajnokságot kellett nyerni, s ezeket Fisli Lajos és csapattársai mind sikerrel abszolválták. Debrecenben volt a végső megmérettetés, ahol már csak a legjobb hat csapat vehetett részt. A legrangosabb társaságban öt NB I-es gárda mellett egyedül a palotaiak voltak NB II-esek. A szerencse nekik is megvolt, és megnyerték az országos bajnokságot.
1966-ban hármukat, Forgács Ferencet, Forgács Gábort és Fisli Lajost meghívták a területi utánpótlás válogatottba. 1974-ben Fisli Lajost kinevezték csapatkapitánynak, amely akkor még titkos szavazás útján történt, és visszavonulásáig meg is tarthatta ezt a címet. Legjobb kapus tiszteletdíjat nyert Fonyódon, a Balaton Kupán 1974-ben, ahol későbbi edzője, Horváth József is részt vett; akkor ő még a budapesti Vasasban védett. 1978-ban pedig Lengyelországban egy nemzetközi tornán első osztályú lengyel csapatokkal mérkőztek. Akkor vezették be, hogy a kapus az ellenfél kapujába lőhet gólt, és Fisli Lajosnak itt is sikerült gólt szereznie, s a legjobb kapus címet is ő kapta.
A Várpalotai Bányász csapata eközben folyamatosan erősödött. 1963-ban például veretlenül nyerték meg a megyei bajnokságot, 1974-ben veretlenül az NB II-es pontvadászatot. Az országos ifikupa megnyerése után 1968-ban harmadik lett a csapat az NB II-ben - amely akkor a másodosztály volt -, 1971-ben második helyen végeztek, 1973-ban pedig megint harmadik hely a másodosztályban. A sikeres évek egymás után jöttek. Ekkoriban került a csapatba a Bányász két legendája, Bakacs Ferenc és Kelemen József, az NB I későbbi rettegett átlövőpárosa.
NB I-es debütálás: a sporttörténelmi győzelem
A legnagyobb siker 1981-ben köszöntött Fisli Lajosra, a Várpalotai Bányászra és a városra, amikor is a kézilabdások az akkor már NB I/B-nek nevezett másodosztályt megnyerve feljutottak az országos elitbe, az NB I-be.
Idén múlt 30 éve, hogy a Bányász férfi kézilabda együttese elkezdhette története első NB I-es szezonját. A jeles évforduló alkalmából elevenítsük fel az első NB I-es mérkőzésünket röviden. Ellenfelünk az a Tatabányai Bányász volt, amely az előző (1981) szezonban bronzérmes volt a bajnokságban, korábban pedig a bajnoki címet is sikerrel hódította el. Soraikban pedig olyan kitűnő, nemzetközileg is ismert sztárok szerepeltek, mint Hoffmann László, Kontra Zsolt vagy éppen a későbbi világválogatott Marosi László. A vörös-feketék azonban 1500 (!!!) néző előtt legyűrték a sokkal esélyesebb "testvércsapatot" és megérdemelten szerezték meg első győzelmüket a sportág hazai elitjében.
Az első NB I-es mérkőzés részletei
VÁRPALOTAI BÁNYÁSZ - TATABÁNYAI BÁNYÁSZ 31:29 (15:12)
Várpalota, 1500 néző
Vezette: Kiss L., Papp I.
| Csapat | Játékosok és góljaik | Cserék | Edző | Kiállítások | Hétméteresek |
|---|---|---|---|---|---|
| VBSK | Németh Cs. (kapus), Forgács L. 1, Szórády 9, Forgács F. 6, Kelemen 3, Tábori 4, Fodor J. 4 | Bárány (kapus), Székely, Hanák, Horváth J. 4, Fisli | Horváth József és Poór Gyula | 16 perc | 7/3 |
| TBSC | Hoffmann (kapus), Básti 1, Gubányi 5, Pánovics 1, Bábos 5, Pá 6, Kontra 10 | Vincze (kapus), Bényei 1, Marosi, Füredi | Simó Lajos | 10 perc | - |
Fisli Lajos visszaemlékezései szerint az NB I/B-s lét utolsó mérkőzését a Székesfehérvári MÁV-val vívta a csapat, s a tét az első osztály volt a, ki-ki alapon. A meccs előtti összetartáson Horváth József edző kijelentette: nem a Lajost állítom a kapuba. Poór Gyula szakmai igazgató nem ellenezte ezt, csak annyit mondott az edzőnek: hát, ha ezt vállalod… Horváth végül nem vállalta, tehát Fisli Lajos állt a palotai kapuban, s így részese lehetett a várpalotai kézilabdázás mai napig egyik legdicsőbb pillanatának.
A bányászsportolók élete
Az akkori játékosok többségéhez hasonlóan Fisli Lajos is a bányában dolgozott. A sport támogatása gyanánt minden kedden, szerdán és csütörtökön két-két óra munkaidő-kedvezményt kaptak, így tudtak részt venni az edzéseken. Hétfőn nem volt edzés, szombat akkor még munkanap volt, vasárnap volt a mérkőzések, tehát így teltek a munkával és sporttal kitöltött hetek. Az Ernő-bányán kezdett, ugyanazon a fronton dolgozott több játékostársával, a csákány és a szívlapát korszakában, s a napi kemény fizikai munka után együtt mentek edzésre szeretett csapatukhoz. Sajnos a bányákat visszafejlesztették, majd a rendszerváltás éveiben a legtöbbet be is zárták, ami a legmagasabb osztálybeli szereplést is befolyásolta.
A 90 éves jubileum: Értéktár Nap Várpalotán
Az 1927-ben alapított Várpalotai Bányász Sportkör volt az idei értéktár nap középpontjában. A városi sportközpontban rendezett egész napos ünnepen látványos bemutatók, izgalmas mérkőzések, sportrelikvia kiállítás, kirakodóvásár és koncert is várta az érdeklődőket. A szombati nap nyitányaként a Várpalotai Bányász Kórus és a Várpalotai Bányász Fúvószenekar adta elő közösen a Bányász himnuszt, majd az előcsarnokban ünnepélyes megnyitóra várták az érdeklődőket, köztük természetesen a 90 éves sportkör egykori és jelenlegi sportolóit, akik közül - a szervezők nagy örömére - igen sokan elfogadták a meghívást az értéktár napra.
Galambos Szilvia önkormányzati képviselő, a Várpalotai Értéktár Bizottság elnöke köszöntőjében elmondta, ötödik alkalommal szerveznek értéktár napot a városban. Ezúttal a település egyik büszkesége, az idén 90 éves Várpalotai Bányász Sportkör került a nap középpontjába, hogy ily módon is tisztelegjenek ezen egyedülálló közösség sikerei előtt. Campanari-Talabér Márta, Várpalota polgármestere hozzátette, a bányászat rengeteg értéket adott a városnak, amelyért az utódok csak hálásak lehetnek. Ilyen a megnyitón fellépő kórus és fúvószenekar, s természetesen a megannyi sikert magáénak tudó sportkör is. A polgármester azt is elmondta, hogy a sport kiemelkedő fontosságú az önkormányzat számára, a város lehetőségeihez mérten eddig is, s a jövőben is minden támogatást megad a Bányász sportkörnek a sikeres működéshez. Szoboszlay István, a házigazda Palotasport Kft. ügyvezető igazgatója a megnyitón hangsúlyozta, hogy a Várpalotai Bányász Sportkör immár hivatalosan is bekerült a várpalotai értéktárba.
Sportbemutatók és öregfiúk mérkőzések
A megnyitót követően aztán egymást követték a programok a csarnokban és annak környékén. A parkolóban kialakított streetball pályán ádáz küzdelmet vívtak egymással a döntően fiatalokból álló csapatok, míg a füvesen gyermek labdarúgó mérkőzéseknek tapsolhatott a közönség. A kerékpárosok Bakonykútiba szerveztek túrát, míg az ökölvívó szakosztály Süle Tibor edző vezetésével a csarnokban tartott látványos bemutatót az érdeklődőknek. Nagy sikert aratott az ifjú vívók bemutatója, ahogy a három és fél évtizede működő karate szakosztály, avagy hivatalosan nevén a Főnix Dojo cseréptöréssel „színesített” produkciója is. A Faller szakképző, a Magániskola és a Thuri gimnázium egykori és jelenlegi diákjai kosárlabda mérkőzésen csaptak össze a csarnokban, a VBSK asztalitenisz szakosztálya pedig válogatott játékosok segítségével mutatta be a sportág szépségét a vendégeknek.
Délután aztán mindenki a labdarúgópályára figyelt, hiszen VBSK, a Fradi és a Videoton öregfiúk csapata, valamint a Parlament válogatottja mérkőzött meg egymással a Bányász sporttelepen. A jó hangulatú, látványos megmozdulásokat és szép gólokat hozó találkozókon ugyan az eredmény másodlagos volt, a mini-tornán azért mégis eredményt hirdettek a szervezők. Az első helyen a Ferencváros együttese zárt, megelőzve a második parlamenti válogatottat és a bronzérmes székesfehérváriakat, míg a Bányász öregfiúk a negyedik helyen zártak. Kövér László házelnök volt a parlamenti válogatott csapatkapitánya. Kontrát Károly államtitkár, térségünk országgyűlési képviselője is ott volt a Parlament válogatottjában, sőt, néhány perc erejéig a Várpalotai Bányász csapatában is pályára lépett.
Emlékek és jövőképek
A labdarúgás után aztán a kézilabdáé volt a főszerep az értéktár napon. A csarnokban a Bányász legendás játékosait láthatta újra egy bemutató mérkőzésen a lelkes közönség. Forgács Ferenc, egykori válogatott kézilabdázó, aki 1963-tól és 1985-ig Várpalotai Bányász színeiben játszott, és 2012 óta a VBSK utánpótlásánál edzősködik, elmondta, jó érzés volt együtt pályán lenni a régi játékostársakkal. Hasonló véleményen volt Poór Gyula, a VBSK egykori edzője, aki a leghosszabb ideig irányította a kézilabda szakosztályt. Büszke arra, hogy rendkívül ügyes és tehetséges játékosokra sikerült rátalálnia. Elég, ha Fisli Lajos, Forgács Gábor, Forgács Ferenc, Bakacs Ferenc, Fodor János vagy épp Kelemen József nevét említi.
Fisli Lajos a díj átvétele kapcsán életéről, pályafutásáról beszélt. 1967-ben, már a második évét töltötte a felnőtt csapatban, amikor a Ferencváros ellen játszottak hazai pályán mérkőzést. Az első félidőben 10:7-re vezetett a Fradi, aztán a második félidőben az edzőjük, Poór Gyula bácsi beállította. Végezetül 14:13-ra nyertek, mindössze három gólt kapott harminc perc alatt a Ferencvárostól. 1975-ben a Debrecen elleni hazai mérkőzésen 12 hétméterest ítéltek ellenük a játékvezetők. Kilenc hetesből nyolcat hárított, s a társa, Balogh Laci is védett egyet. 1980-ban a Várpalotai Bányász Sportkörtől 20 éves kiváló sportteljesítményért és klubhűségéért emlékvázát kapott. Ezen sikereknek az elérésében a családtagjainak, sporttársainak, edzőinek nagyon nagy szerepe volt.
Lajos bácsi a mai napig rendszeres látogatója a Várpalotai Bányász kézilabdameccseinek. A közelben ülők mindig hallják bölcs, indulatoktól mentes megjegyzéseit, észrevételeit. Büszkén, csillogó szemmel meséli, hogy a minap az egyik korosztályos csapat edzője megkérte, meséljen az ifjú játékosoknak a hősidőkről, ossza meg velük élményeit.
A tartalmas napot a Tourmix zenekar koncertje zárta. Az éjszakába nyúló nagy sikerű fellépésen a dobok mögött Várpalota egykori polgármesterét, a közismerten nagy Bányász-drukker Németh Árpádot is láthatta (és hallhatta) a közönség.
tags: #varpalotai #banyasz #kezilabda
