A Játékvezetői Döntések Visszhangja: Vasas és Ferencváros Rangadók Bírói Megítélése
A magyar labdarúgásban kevés olyan párosítás létezik, amely annyi szenvedélyt és vitát váltana ki, mint a Vasas és a Ferencváros összecsapásai. A piros-kékek és a zöld-fehérek megannyi nagyszerű csatája a magyar futball legszebb hagyományait idézi. Ezek a mérkőzések nemcsak a pályán zajló események, hanem a játékvezetői döntések és azok utóélete miatt is gyakran kerülnek a figyelem középpontjába, különösen a legutóbbi években, a VAR bevezetésével.
Vitás Esetek az NB I-es Összecsapásokon
Az NB I 28. Forduló: A Sigér-kezezés
A labdarúgó NB I 28. fordulójának Budapest, Illovszky Rudolf Stadionban rendezett mérkőzésén a Vasas FC-Ferencváros 0-1-es eredménnyel zárult, Erdős játékvezető irányítása mellett, Lisztes góljával a 79. percben. Az egyik csapat a bajnoki címért hajtott, a másik talán már feladta a reményét, hogy elkerülje a kiesést. Az agilis kezdést meghökkentő hibák sorozata követte, és az első negyedóra végén azt rögzíthettük, hogy a játék jellemzően a hazai térfélen zajlott.
A találkozó egyik legvitatottabb momentuma fél óra elteltével történt:
Fél óra telt el a mérkőzésből, amikor a hazai szöglet után Sigér Dávid kezére pattant a labda. Bár a VAR vizsgálta az esetet, a játékvezetők közösen úgy döntöttek, az eset nem ér büntetőt, a televíziós felvételek alapján viszont egyértelműnek tűnt, hogy ezért tizenegyest kellett volna ítélni. Az FTC futballistája nem akart kézzel beleérni a labdába, de a döntő pillanatban nagyon messze volt a testétől a karja, amelyet érintett a labda, érthetetlen, hogy elmaradt a büntető.
A 2017-es NB I Rangadó: Hosszabbítás, Véres Orr és Sportszerűtlen Viselkedés
Nagy küzdelmet, helyenként lendületes játékot és drámai végkifejletet hozott az élvonal 30. fordulójának fővárosi rangadója a Groupama Arénában. Az események a hajrára csúcsosodtak ki, amikor a hazaiak a 89. percben megszerezték a vezetést és már úgy nézett ki, hogy a győzelmet is, a kiesés rémétől űzött vendégek azonban az utolsó másodpercekben kiegyenlítettek. A Ferencváros drámai körülmények között játszott 1-1-es döntetlent a Vasas ellen, így három fordulóval az NB I vége előtt pontelőnybe került a Haladást legyőző Videoton (3-0). A mérkőzést Andó-Szabó Sándor vezette.
Hosszabbítási Vita
Éppen ezek az "utolsó másodpercek" vetnek fel kérdéseket, jelesül, hogy valóban csak 94 percig kellett -e tartania a mérkőzésnek, vagy ott bizony "lemaradt" még egy-két perc? A játékvezető ugyan valóban négy perc hosszabbítást jelzett, a ráadásban azonban egy kisebb csetepaté miatt közel két percig állt a játék, amivel Andó-Szabó játékvezető megtoldhatta volna a jelzett a négy percet. Ezzel kapcsolatban a korábbi FIFA-játékvezető, Bede Ferenc az Origo megkeresésére az alábbiakat nyilatkozta:
„A hosszabbítás 1:12 percétől 3:00 percéig állt a játék tömegjelenet miatt, és minden elfecsérelt időt be kell számítani a játékvezetőnek a hosszabbításban is. Elég feszült volt a hangulat, amit a mérkőzés befejezése után a gólszerző játékos megnyilvánulásaiból is jól leszűrhetünk és ez is befolyásolhatta a játékvezető döntését az ídőbeszámítással kapcsolatban - válaszolta az Origo megkeresésére Bede Ferenc, korábbi FIFA-játékvezető, aki azt is elmondta, hogy ennek eldöntése a mérkőzésvezetőre van bízva.”
Egerszegi Tamás Esete
A Vasas gólszerzője, Egerszegi Tamás a hajrában többször is figyelmünk fókuszába kerülhetett. Először a 80. percben, amikor egy Lovrencsics Balázzsal történt vétlen összefejelés után vérző orral hagyta el a pályát, majd ő rúgta az egyenlítő gólt, ezt követően pedig obszcén szavakat üvöltve küldött el minden ferencvárosit melegebb éghajlatra. Felmerült a kérdés, hogy visszatérhetett-e volna a pályára vérző orral. Bede Ferenc szerint:
„Vérző orrú játékos nem lehet a játéktéren, azonban a tampon behelyezése után a játékvezető "csak" külső vizuális ellenőrzést végez, így az orr belső vérzését nem érzékeli. A felvételeken sem látni vérző, csak tamponos orrot” - mondta el Bede Ferenc, hozzátéve, az nem perdöntő, hogy a lefújás után, a tamponokat eltávolítva, vérzett a játékos orra. Amiért viszont Egerszegi megérdemelt volna egy sárga lapot, az a gólja és a lefújás után tanúsított sportszerűtlen viselkedése, az ellenfél játékosaira zúdított káromkodás özön volt, tette még hozzá az egykori játékvezető.
Vida Máté Szabálytalansága
Ugyancsak vitára adhat okot, hogy érdemelt-e piros lapot a Bőle Lukácsot a 92. percben felrúgó Vida Máté? Látszott, hogy a labdát elrúgni nincs esélye, így csak az lehetett a célja, hogy megállítsa a Fradi meglódulni készülő játékosát. Bede Ferenc erről az esetről a következőképpen vélekedett:
„A Vasas játékosa a labda megjátszásának esélye nélkül térdmagasságban buktatta ellenfelét, azonban nem túlzott erőbevetéssel, nem veszélyeztette ellenfele testi épségét, ezért nem súlyos szabálytalanság, hanem felelőtlen buktatás volt csupán, ami sárga lapos figyelmeztetéssel jár - mondja határozottan Bede Ferenc, hozzátéve, hogy az ilyen jellegű szabálytalanságok megítélése sokat változott az elmúlt években. Pár évvel ezelőtt talán valóban piros lapot ért volna, most viszont egyértelműen jó döntést hozott Andó-Szabó Sándor, hogy nem állította ki a fiatal védőt. Ahogy a szabálytalanság után kialakuló dulakodás hazai főkompolosa, Leandro is jogosan kapott sárgát.”
A 2017-es Magyar Kupa-döntő Játékvezetői Döntései
A Groupama Arénában rendezett Vasas-Ferencváros Magyar Kupa-döntőn az 1-1-es döntetlen, majd gól nélküli hosszabbítás után tizenegyesekkel a Ferencváros győzött, így sorozatban harmadszor, összesen 23. alkalommal nyerte meg a serleget. A mérkőzést Solymosi Péter vezette. A találkozó során az egyik vitatott eset egy meg nem adott Ferencváros-gól volt:
Amadou Moutari lőtte a labdát a kapuba, ám Solymosi Péter játékvezető a Vasas javára ítélt szabadrúgást, tegyük hozzá, jogosan, mert Radó András nyújtott lábbal ütközött Nagy Gergellyel, aki lent is maradt az esetnél, így üresen maradt a kapu.
A Modern Játékvezetés Kihívásai és A VAR Rendszer
A Játékvezetői Döntéshozatal Komplexitása
A játékvezetői tévedés olyan, mint a közúti baleset: egy is sok belőle. A bírók dolguk azonban nem csak a megannyi döntés miatt nehéz. A brit játékvezetői testület - PGMO - 2018-ban készített vizsgálata szerint egy játékvezető átlagosan 245 döntést hoz meccsenként (ehhez jön hozzá még az asszisztensek által 50-50 - például bedobások és lesek megítélésekor). Ez átlagosan háromszor annyi, mint ahányszor egy játékos labdába ér 90 perc alatt - így pedig háromszor annyi hibalehetőség is. Döbbenetes belegondolni, de a játék minden 22-23. másodpercére jut egy döntéshelyzet játékvezetői szempontból, még ha ezek többsége kívülről észrevétlen is, 35-40 jár együtt tényleges beavatkozással - például egy szabálytalanság lefújásával.
A VAR Rendszer és a Pontosság Növelése
A VAR (videobíró) rendszer bevezetése jelentősen hozzájárult a játékvezetői teljesítmény javulásához és a vitás esetek tisztázásához. A VAR-rendszer kitalálóinak célja volt, hogy a futball tradícióját, ezt az egyszerű, gyönyörű játékot megtartsák a lehető leginkább olyannak, mint előtte száz éven keresztül volt. - mondta ezzel kapcsolatban Hanacsek egy még korábbi, 2022 tavaszán tartott VAR-bemutatón, megjegyezve, pontosan tudja, hogy minden elért javulás ellenére is a játék részei maradnak a játékvezetői tévedések.
Esetpéldák a VAR Működésére
A VAR protokolljának alkalmazása azonban nem mindig eredményez tökéletes, mindenki számára elfogadható döntést. A 2021-2022-es idényben Kristoffer Zachariassen egy nyilvánvalóan tévesen megítélt sarokrúgás után szerzett győztes gólt a Budapest Honvéd otthonában a ráadás perceiben - ezzel megfosztva a döntetlenért járó egy ponttól a kispestieket. Hiába látta mindenki, hogy ez egy rossz döntés volt, a protokoll miatt nem lehetett beavatkozni. Murphy, hogy nyolc-tíz szögletet elvégeztek előtte, egyikből sem lett gól, s nyilván ebből, aminek nem is kellett volna sarokrúgásnak lennie, ebből igen. Ha tetszik, ha nem, ha rossznak tartjuk, ha nem, ezeket az elveket a videobírónak alkalmaznia kell.
A VAR rendszerrel kapcsolatos hibák komoly következményekkel is járhatnak. A Felcsúton történteket Hanacsek a VAR-busz hibájának tudta be - az ott ülőknek kellett volna a kontrollmonitorhoz hívni a kezezés miatt Vad II-t -, és bár a szövetség hivatalosan ezt nem közölte, jelen állás szerint Iványi videobírói pályafutásába került a dolog. A jelenlegi idényben már az NB II-ben szereplő klub vezetősége mindenesetre nem hagyta ki a „ziccert”, augusztusban közleményben jelezte, ami a játékvezetőknek „csupán álmatlan éjszaka”, az az együttesnek százmilliós anyagi kár és presztízsveszteség.
Nyomásgyakorlás és Percepció: A Játékvezetők Külső Befolyásolása
Klubok és Edzők Reakciói
A jelentős nyomásgyakorlás szintén hátráltatja a játékvezetők megfelelő döntéshozatalát és rontja az ítéletek minőségét. Rich Neil, Paul Bayston, Sheldon Hanton és Kylie Wilson 2013-as tanulmánya szerint a professzionális sportcsapatok hozzáállása jelentősen megváltozott a nyomásgyakorlás kultúrájához. Mivel a pályán elkövetett egyetlen hibának is jelentős anyagi kár lehet a hozadéka, igyekeznek ezeket a hibákat minden lehetséges eszközzel minimalizálni - függetlenül attól, hogy egy játékos követi-e el, vagy épp egy játékvezetői döntés történik az adott klub kárára. Ebből következően a vélt vagy valós tévedésekre is sokkal hevesebben reagálnak.
Michael Oenning, a Vasas akkori edzője egy mérkőzés után a sárga lapok kiosztását kritizálta:
„Sok volt a sárga lap, ráadásul szerintem kicsit egyoldalúan osztotta ki őket a játékvezető. A kiállítás fordulópontot jelentett, határozottan más irányt vett a mérkőzés, ahogy ez ilyenkor lenni szokott.”
A Hazai Pálya Előnye és a Játékvezetés
A vizsgálat evidenciaként fogadja el, hogy mind a mai napig létezik hazai pálya előnye, noha ennek jelentősége évtizedről évtizedre csökken. Ennek egyik tényezője a rendezők és a közönség által a játékvezetőkre kifejtett nyomás. Neilék korábbi tanulmányokat is hivatkozva egyértelmű összefüggést határoznak meg a kétes szituációkban a hazai csapatok számára kedvező döntések száma és a szurkolótábor mérete, valamint az első széksorok pályához való közelsége között is. Mindez nem tudatos viselkedés: a játékvezetők a külső ingerek hatására egyszerűen nagyobb stresszt élnek meg, ezáltal pedig tudat alatt csorbul az objektivitásuk.
Kubatov Gábor és a Ferencváros Kezdeményezései
Nem ez az első alkalom, hogy Kubatov Gábor és a Ferencváros frontot nyit a játékvezetői testülettel szemben. 2017-ben nagy visszhangot váltott ki, hogy a zöld-fehér klub a korábbiaknál csak jóval távolabb biztosított parkolási lehetőséget a Groupama Arénához érkező bíróknak, akiknek így rendszeresen a hazai drukkereken keresztülvágva kellett megközelíteniük a stadiont. Emlékezetes, akkor Orosz Pál vezérigazgató Kassai Viktor ténykedését kritizáló nyilatkozata jelentette a gócpontot. Az akkor még aktív FIFA-kerettag spori a Vasas elleni (2-2) hazai bajnokin három büntetőt is megítélt a piros-kékeknek, miközben az FTC egyik játékosát kiállította. Válaszul Kubatov a hagyományos évértékelő beszédében jelezte, a zöld-fehérek a jövőben a játékvezetői rendszer megreformálására tesznek javaslatokat. 2017 tavaszára a játékvezetői öltözőt is átalakították, az addigi, az előírásokat messze meghaladó komfortot biztosító bútorok, síkképernyős televízió és üdítők és gyümölcstálak helyét jóval puritánabb, az előírásokat a kötelező minimumhoz közelítve betartó felszereltség váltotta fel.
Szurkolói Szabályismeret
Ellentétben a Hanacsekék által korábban bemutatott számokkal, a nézetkutatások lényege, hogy nem tényekre, mint inkább a vizsgált személyekben kialakult benyomásokra, véleményekre, tapasztalatokra világít rá. A Kubatov által bemutatott statisztikák is ilyenek. Bár a Fradi-elnök posztjai hangzatosak, a felmérés korlátaira - és így objektivitására vagy épp annak hiányára - a klubelnök nem tér ki. Túl a kutatásmódszertanon, a szurkolói vélemények, benyomások pontosságával kapcsolatban beszédes adatot jelenthet Bartha Csaba, a MOB operatív igazgatójának 2006-os doktori értekezése is. A sportvezető anno a játékvezetők szakmai teljesítményét és szerepvállalását kutatta a labdarúgásban. Dolgozata szerint az akkori játékvezetői karból a FIFA-kerettagok 98 pontot értek el szabályismeretből, az országos keret tagjai 95-öt, az utánpótlásban dolgozók 88-at. Azaz szűk húsz évvel ezelőtt a megyei szinten bíráskodók többsége a szabályok jó harmadával nem volt tisztában! Gondolhatjuk, hogy a szurkolók átlaga milyen lehetett - és milyen még napjainkban is.
Játékvezetői Teljesítmény Statisztikák Összehasonlításban
A játékvezetői ítéletek pontossága és a VAR bevezetése előtti, illetve utáni adatok érdekes összehasonlítást mutatnak a magyar és az angol élvonalban:
| Bajnokság | Jelenlegi szezon - pontosság (VAR-ral) | VAR előtti szezon - pontosság |
|---|---|---|
| NB I (MLSZ adatok) | 97,8% | 90,4% |
| Premier League (The Athletic adatok) | 96% | 82% |
A The Athletic szerint a PL-játékvezetők a jelenlegi idényben 96 százalékos pontossággal hoznak ítéleteket, a videobíró bevezetése előtti utolsó évadban pedig 82 százalékos volt a teljesítményük (itt némi ellentmondás mutatkozik a Sky Sports cikkével). Mindenesetre mindkét mutató elmarad az MLSZ által közölt NB I-es átlagtól (97,8 és 90,4).
Sportszerűség és a Játékvezetői Döntések Elfogadása
A játékvezetőkkel szembeni hozzáállás nemzetközi szinten is eltérő. Nem is olyan rég Németországban, a másodosztályú Hertha Berlin kispadján ülő Dárdai Pál merőben más - a német sajtó által határozottan szimpatikusnak titulált - gondolkodásmódról tett tanúbizonyságot. Volt szövetségi kapitányunk már-már meghökkentő sportszerűséget mutatott a játékvezetőkkel szemben, miután a 24. fordulóban a Hertha hosszabbításban egy tizenegyessel elbukta a győzelmet a tabella második helyén álló Holstein Kiel ellen:
„2-0-nál be kellett volna lőnünk a harmadik és a negyedik gólunkat is. Volt vagy 20 lehetőségünk, ezekből gyilkosan le kellett volna zárnunk a meccset. De nem tettük. Nincs kifogás. A meccs után odamentem a játékvezetőhöz, és gratuláltam neki.”
tags: #vasas #fradi #jatekvezeto #velemeny
