A Mol Vidi FC athéni párharca és tanulságai
A Mol Vidi FC hősiesen küzdve 1-1-es döntetlent ért el az AEK Athén otthonában, és bár az utolsó percig megvolt az esélye arra, hogy kiharcolja legalább a hosszabbítást, a csapat a hazai pályán elszenvedett 2-1-es vereség miatt a Bajnokok Ligája helyett az Európa Liga csoportkörében folytatja.
Végül ugyan az athéniak örülhettek a Bajnokok Ligája főtáblás szereplésnek, de az biztos, hogy a csoportkör első meccsein nem számíthatnak majd Marko Livajára, aki hatalmas ostobaságot követett el a lefújást követően.
A párharc alakulása és a vitatott pillanatok
A hazai 2-1-es vereség után - amelyet Huszti Szabolcs korai, vitatható kiállítása alapozott meg a Groupama Arénában - Athénban 1-1-es döntetlent játszott a MOL Vidi, amely így nem jutott be a Bajnokok Ligája csoportkörébe.
A párharcokra koncentráló futballnak persze megvan a maga kockázata is, és ha onnan nézzük, hogy Huszti - bár vitatható, de a szabályok szerint mégiscsak adható - piros lapja jó eséllyel eldöntötte a párharcot, már korántsem egyértelmű a mérleg.
A mérkőzés végét követően egy kisebb csetepaté alakult ki a pályán, és ekkor történt, hogy a horvát csatár egyszerűen hasba talpalta Danko Lazovicsot. Hosszú eltiltás várhat a horvát támadóra.
Zsinórban 4. éve rendeznek Final4-t magyar csapat nélkül | KéziLab | S01E23 | SportMix
A Vidi ereje és taktikai felkészültsége
Mivel Juhász Rolandék az idei nyáron sorrendben a bolgár és a svéd bajnokot is elbúcsúztatták a BL-szereplés lehetőségétől, majd a görög aranyérmes ellen is - minimum - állták a sarat, érdemes elgondolkodni, melyek azok a tényezők, amelyekben az NB I első helyezettje is kiállja a nemzetközi összevetést.
Az AEK elleni párharc egyik nagy tanulsága az volt, hogy a Vidi jobban bírta erővel a meccsek hajráját. Már a hazai találkozón szembetűnő volt, hogy a mérkőzés hajrájában a fehérváriak beszorítják a görögöket, de a visszavágón még egyértelműbben le lehetett szűrni a fizikai különbséget a csapatok között.
Azt ugyanakkor mindenképp ki kell emelni, hogy magyar csapat évek óta először látszott folyamatosan frissebbnek, élesebbnek és a meccs előrehaladtával erősebbnek, gyorsabbnak, ütőképesebbnek, mint nemzetközi riválisai. Utóbbinak is lehet például szerepe abban, hogy a Videoton fizikálisan látványosan jól helytállt a nemzetközi párharcokban.
Marko Nikolić, a taktikai mester
Az AEK elleni visszavágó remek példa volt erre. A Vidi szinte tankönyvi 4-1-3-2-es felállással kezdte a meccset (Hadzic szűrt a védelem előtt, Nikolov, Kovács és Nego feladata inkább az összeköttetés biztosítása volt, Lazovics és Scsepovics pedig szinte egymás mellett játszott), ám a félidőben gond nélkül váltott a csapat 4-3-1-2-re.
Hogy ezt megtehette, annak két oka volt. Egyrészt az, hogy a csapat képes több formációban játszani, mert az edző több felállást is leoktatott a játékosoknak, akik így zökkenőmentesen váltanak a szerepkörök között. A görögöknek arra sem volt válasza, hogy Nikolics érezhetően előre eltervezett ritmusban diktálta a meccs tempóját. A Vidi nem esett neki a görögöknek, hanem előre meghatározott periódusokban pörgette fel a játék tempóját, váltott sebességet.
A szerb edző játékosként - sérülései miatt - nem futott be karriert, cserébe viszont már húszas évei elejétől tudatosan készülhetett az edzői pályára. A mai napig ő a szerb élvonal történetének legfiatalabb vezetőedzője (2008 októberében, 29 évesen debütált a Rad kispadján), de még akkor sem volt 35, amikor a Vojvodinát az Európa Liga play-off köréig vezette 2013 nyarán.
Edzőként 50 százalék feletti győzelmi aránnyal rendelkezik (a Partizánnál töltött második időszakában, a 2016-17-es idényben 85 százalékos volt a mérlege), legnagyobb erénye pedig a taktikai rugalmasság.
Az átigazolási politika és a keret összetétele
A svéd Malmö kiverése után már értekeztünk arról, hogy a Videoton átigazolási politikája miben tér el a hazai riválisokétól, és mik ebben a sportigazgató, Kovács Zoltán érdemei.
A Videoton 2016 nyarán játszotta első nemzetközi kupameccseit úgy, hogy már Kovács Zoltán sportigazgató elképzelései szerint alakult a keret. Egy évvel később - már Marko Nikolics irányítása mellett - fokozatosan kezdte kiszorulni a magyar nevek a csapatból.
A máltai Balzan elleni páros meccsen mindkétszer öt magyar maradt a kezdőben, mint ahogyan az észt Kaljuval vívott párharcban is külföldiekből állt a kezdőcsapat több mint fele.
A Bordeaux ellen megfordult az arány és a hazai meccsen (1-0) hat hazai játékos kapott lehetőséget: Kovácsik kapus mellett Pátkai, Juhász, Varga, Fiola és Szolnoki volt a kezdőcsapat tagja. Innen tért vissza Nikolics a nagyjából feles arányhoz az idei szezonra.
A Malmö ellen mindkét meccsen 5-5 magyar játékost nevezett a kezdőbe, ahogyan az AEK ellen idegenben is. Feltűnő, hogy elsősorban a védelemben tudott megmaradni a magyar mag: Kovácsik évek óta őrzi helyét a kapuban, mint ahogyan Fiola, Vinícius és Juhász helye is viszonylag biztos előtte. A középpályán ugyanakkor Pátkai és Varga sem feltétlenül alapember már a nemzetközi meccseken, a támadósorban pedig egyértelmű a külföldi fölény (egyedül Kovács István idei kivirágzása javítja a helyzetet).
Kilátások az Európa Ligában
Közel volt a BL-álom elérése, de nem biztos, hogy nagy tragédia a kiesés: az Európa Ligában akár továbbjutási reményei is lehetnek a székesfehérvári csapatnak.
tags: #vidi #athen #merkozes #kritikaja
