A kistérségi sport és utánpótlás eredmények

Szentendre Város Önkormányzata idén is közös ünneplésre hívta a város legeredményesebb sportegyesületeit, sportolóit és testnevelőit. A kilencedik alkalommal megrendezett Városi Sportkarácsonyt 2019. Az ünnepség elején a Vujicsics Tihamér Zeneiskola szaxofon együttese hangolta rá a közönséget remek muzsikával az estére. Skrobár Róbert konferált és méltatta a kitüntetetteket, a város polgármestere, Fülöp Zsolt mondott rövid beszédet, majd átadta az elismerő okleveleket és ajándékokat a szentendrei sportolóknak, edzőknek.

Ezen az eseményen számos kiemelkedő fiatal tehetség is elismerésben részesült, akik jelentős eredményeket értek el sportágukban, ezzel is öregbítve Szentendre város hírnevét. Az egyesületben jelenleg 80 fiatal sportol, 48 leigazolt versenyzővel. Versenyzőik kiváló eredményekkel öregbítik Szentendre város nevét az országban és a világban.

Kiemelkedő utánpótlás sportolók Szentendrén

A 2019-es Városi Sportkarácsonyon elismert kiemelkedő sportolók eredményei:

Utánpótlás tehetségek és elismeréseik

Vanda 4 éve karatézik a Piramis Sportegyesületben. Az edzéseken kiemelkedően szorgalmas. 2018-ban és 2019-ben utánpótlás versenyeken indult, ahol szép eredményeket ért el. Formagyakorlatával 1. helyezést, küzdelem kategóriában szintén 1. helyezést ért el. A Mikulás Kupa utánpótlás karate versenyen formagyakorlatával 1. helyezést, küzdelem kategóriában szintén 1. Miklós a Ferences Gimnázium tanulójaként nemcsak úszásban, de tanulmányaiban is kiemelkedő teljesítményt nyújt. Glenda a KÓPÉ ÚVSE tagja, versenyszáma a 200 méteres pillangó. A 2019. évi korosztályos országos bajnokságon ebben a versenyszámban országos bajnok lett. Eredményei alapján a Magyar Úszószövetség beválogatta a korosztályos válogatottba. Tavasszal a válogatott kerettel Olaszországban fog edző-táborozni. Patrik a Piramis Sportegyesület karatésa, versenyszáma a kumite, küzdelem. 2011-ben kezdett sportolni. 2018-ban több verseny megnyerésével és a háromfordulós Magyar Bajnokságon megszerzett 3. A 46. Wadokai Európa-bajnokságon U14 küzdelem kategóriában egyéni 3. 2019-ben a Magyar Bajnokságon elért 2. helyezésével ismét kvalifikálta magát a válogatottba, és a 47. Tehetsége és szorgalma folytán állandó tagja a magyar válogatottnak, szorgalma és kitartása példamutató. Az iskola mellett heti hat alkalommal edz, a felkészülési időszakban ennél is többet. A sport mellett kiváló edzőtárs. Magatartásával, a sport iránti alázatával kiemelkedik kortársai közül. Balázs 2009 óta a Szentendrei Kajak-Kenu Sportegyesület sportolója, a kenu szakág kiválósága. A Ferences Gimnáziumban érettségizett tavaly, és felvételt nyert az Óbudai Egyetemre. A 2018/19-es évet kihagyta, hogy minden idejét a felkészülésre fordíthassa. Ebben az évben még a 20. életévét sem betöltő fiatalember a felnőtt mezőnyben a duisburgi Világkupán 5000 méteren második helyen végzett. A Felnőtt Kajak-kenu Világbajnokságon a háromszoros olimpiai és 16-szoros világbajnok német versenyző mögött szoros közdelemben ezüstérmes lett. Judit az Elevenek Sportegyesület úszója, a Magyar Szervátültetettek Szövetségének rendszerében versenyez. Hat nemzetközi versenyen vett részt. Idén 59 ország részvételével rendezték meg Newcastle-ben a 22. Szervátültetettek Világbajnokságát, melyen a magyar csapattal összesítésben az előkelő 8. helyen végzett. Boglárka a Kinizsi Honvéd sportegyesület sportolója, sportága lábtenisz, teqball, versenyszámai: egyéni, páros és hármas. Idén az UNIF Női és Junior Világbajnokságon, a szlovákiai Mihalovcében egyéni versenyszánban aranyérmet, párosban ezüstérmet, hármasban bronzérmet szerzett. Ez már a 6. András a Piramis Sportegyesület karatésa. 2005 óta sportol, heti négyszer edz. András az egyesület ovi torna szakosztályában kezdett. Az edzéseken mindig kitartó, szorgalmas, karate tudása folyamatosan nőtt az évek során. 2018-ban a Magyar Bajnokságon összesített Magyar Bajnoki címet szerzett és kvalifikálta magát a válogatottba. A Wadokai Karate Európa-bajnokságon a csapattal Európa-bajnoki címet szerzett. Nemzetközi eredményei: csapat formagyakorlat 2. helyezés, U21 kategóriában Európa-bajnok, U21 küzdelem kategóriában Európa-bajnok, csapat formagyakorlat kategóriában szintén Európa-bajnok. A 47. Wadokai Karate Európa-bajnokságon elért eredményei: egyéni 2. helyezés és csapat 3.

Sikeres edzők és egyesületi munka

A fiatal sportolók mögött elhivatott edzők és jól szervezett egyesületek állnak. Ildikó a Piramis Sportegyesület edzője. Az egyesület alapítása óta, 1995-től részt vesz az egészséges életmódra nevelés kistérségi feladatrendszerében, aktív szerepet vállal rendezvények szervezésében, lebonyolításában. Ágnes 6 éve edző a Farkasvár Kulturális és Diáksport egyesületnél. Mint gyógytestnevelés-kézilabda edző szakos pedagógus nagy szakértelemmel és pedagógiai érzékkel végzi edzői munkáját. Ez az év különösen eredményes volt számára, hiszen csapatával a bajnokság megnyerésén túl két nemzetközi rangos kupát is megnyertek Szombathelyen és Kecskeméten. A csapat tagjai: Suhajda Vanda, Zakar Anna, Borbély Írisz. Eredményesen szerepeltek a 2018. évi és a 2019. évi utánpótlás versenyeken. Csapat formagyakorlatban 2 helyezést értek el. A csapat már évek óta együtt dolgozik, és már az előző korosztályban is kiemelkedő eredményeket értek el. Folyamatos résztvevői a Magyar Tánc-sport Szakszövetség versenyeinek, így évente hét budapesti területi, és három országos versenyen vesznek részt. A 2019-es évben a csapat megmérettette magát a Magyar Látványtánc Szövetség versenyein is. Itt a budapesti területi verseny 1. helye után, a Magyar Bajnokságon is 1. helyet szereztek. A látványtánc legrangosabb versenyén, az Európa-bajnokságon 2. helyezést értek el. A csapat tagjai: Batka Réka, Börzsei Natasa, Ubránkovics Zulejka, Veres Aliz, Vitályos Dorka. László Ábel és Rudolf János ebben az évben töltik be a 14. életévüket. Edzőjük szerint a tavalyi évhez képest mindketten hatalmasat fejlődtek. Hetente hat edzésen esznek részt. A Pest Megyei Bajnokságon, valamint az Országos Bajnokságon a párosok mezőnyében az első helyet szerezték meg. Ezzel a kiváló eredménnyel mindketten a Magyar Serdülő Válogatott tagjai lettek. Az egyesület versenyzői már több éve sikeresen versenyeznek. Hazai országos szövetségi és diákolimpiákon is dobogós helyezéseket érnek el. A müncheni Nemzetközi Kötélugró Bajnokságon csapatban, párosban és egyéni versenyszámokban is több dobogós helyezést kaptak. Két évvel ezelőtt a portugáliai nyílt Európa-bajnokságon kétszer is felállhattak a dobogóra. Idén a Kötélugró Világbajnokságon csapatban a 18 évnél fiatalabb kategóriában a csapat 1. helyezett lett a formáció gyorsasági versenyszámban. Páros szabadon választott gyakorlatban 2 helyezést ért el Dévényi Nikoletta és Hilbert Petra. 4. A budapesti bajnokság B osztály dobogósként feljutottak az A osztályba. Három éve minden évben léptek egy osztályt. Edzőjük Horváth Viktor. A háromfős csapat már több éve jelentős eredményeket ér el a Magyar Bajnoki versenyrendszerben. 2018-ban megnyerték a háromfordulós Magyar Bajnokság valamennyi fordulóját, valamint Összesített Csapat Magyar Bajnoki címet szereztek. 2019-ben szintén megnyerték a háromfordulós Magyar Bajnokság valamennyi fordulóját, és Összesített Csapat Magyar Bajnoki címet szereztek. Megnyerték a World Karate Federation Magyar Bajnokságot. A Wadokai All National Championship versenyen a második helyezést érték el. A 46.és a 47.Wadokai Karate Európa Bajnokságon is az előkelő 3. A csapat tagjai: Kollár Eszter, Uhlyarik Panna, Bokori Kata. 2018-ban a Stílus Európai Bajnokságon Portugáliában 1. helyezést, 2019-ben Magyarországon 2. helyezést értek el. A Wadokai All National Championship versenyen 2. A csapat tagjai: Tóth Péter, Bereczki Roland, Kollár András. Csaba a II: Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Gimnázium testnevelő tanára. Kiváló szakember, jelentős szerepet vállal az alsós, felsős és gimnáziumi kézilabda csapatok felkészítésében, versenyeztetésében. Szakmai tudása folyamatosan megújuló, sokrétű. Jó kapcsolatot ápol a gyerekekkel, a szülőkkel, és kollégáival. A Magyar Diáksport Szövetség által szervezett „A szivacskézilabdázás oktatásmódszertan alapjai az iskolai testnevelésben” című pedagógus-továbbképzés vezetője. István az Altiszti Akadémián dolgozik. Az akadémián tanulók és a Szentendrén szolgáló katonák fizikai felkészítését, oktatását végzi. Felkészíti a katonasportolókat a különböző szintű versenyekre. Aktív birkózó edző, szentendrei tanítványi diákolimpiákon értek el dobogós eredményeket szabad és kötött fogásban. A Piramis Sportegyesület Szentendre egyik meghatározó egyesülete, 550 főnek biztosít versenyzési, további 400 főnek tanfolyamrendszerű sportolási lehetőséget. Évi 30 rendezvényt, versenyeket bonyolítanak le a régióban élőknek. Segítik az együttműködő egyesületek munkáját is. Önkéntes segítőikkel a városi rendezvényeken is találkozhatunk velük, mint például a sportágválasztón, a Pilisi Tekerőn, a jótékonysági futásokon. Az akrobatikus rock and roll versenyrendszerét Magyarországon a Magyar Tánc-sport Szakszövetség felügyeli. Utánpótlás, felnőtt páros, és formációs kategóriák léteznek. A felnőtt páros versenyszám eredetileg egy páros tánc, egy nő és egy férfi közös teljesítménye. A bonyolult pontszámítás és a veszélyes akrobatikai elemek miatt a versenyzők hónapokig gyakorolt koreográfiát mutatnak be a versenybíróknak. Zulejka és Dániel 2019-ben kezdett együtt dolgozni, de már a budapesti területi versenyen sikerült megnyerniük a kategóriájuk első helyét, így kvalifikálták magukat a Magyar Bajnokságra. Az őszi versenyszezonban a Dunaszerdahelyen 8 nemzet részvételével megrendezett nemzetközi versenyen szerezték meg a 2. Akorfball szakosztály létszáma jelenleg 40 fő. Öt utánpótlás csapatban edzenek és készülnek a versenyekre. Idei eredményeik: bajnoki címet szerzett az U11, duplázott az U13, tehát idén is magyar bajnokok lettek, és bronzérmes lett az U15-ös csapat. A korfballozó gyerekek nagyon motiváltak, és teljes mértékben elkötelezettek a sportág iránt.

A sport fejlődése egy régióban: Abaújszántó példája

Hét évtized a történelemben, egy-egy ország - megye vagy település életében nem számít hosszúnak. Egy sportegyesület történetében azonban már jelentős jubileum. Kutatómunkáim során sok helyen megfordultam az országban - nem csupán Borsod-Abaúj-Zemplén megyében - Tapolcán, Szombathelyen, Ajkától Martfűn át egészen Mátészalkáig. Eddig 27 munkám jelent meg nyomtatásban. Több lapul különböző településeken a fiókokban. Természetesen egyedül senki sem lett volna képes az elért eredményekre. Amikor ehhez a sporttörténelmi munkához láttam tudtam mire vállalkozom, hiszen hetven év sajtótermékeit kellett átböngészni. Ez azonban kevés lett volna, mert sok éven át csak minimális adatokra bukkantam. A régi sportvezetők, sportolók visszaemlékezései tették teljessé ezt a kiadványt. Remélhetőleg egyetlen fontos adat, név, esemény sem maradt ki a könyvből. A terjedelem sajnos megálljt parancsolt, így nem tüntethettünk fel valamennyi felkutatott eredményt, mérkőzést, adatot. Mindegyiket természetesen nem “gyúrhattuk” bele a könyvbe. A “Mi újság?” című folyóirat 2003. októberi számában idéz a Magyar Városok Vármegyék monográfiája Abaúj-Torna vár-megye c. könyvből.

Abaújszántó Sport Egyesület: Kezdetek és átalakulások

“Abaújszántó Sport Egyesület - alakult 1934-ben, alapító elnöke dr. Thöresz Mihály, társelnöke Nagymáté Béla, titkára Telegdy Imre. Alakuláskor 45 tagja volt (jelenlegi taglétszáma növekedőben van. (jelenlegi taglétszáma 1935 fő - szerk.) Hét szakosztályban intézi a sport ügyét, de kulturális és társadalmi tevékenységet is fejt ki és kiadja az “Abaúj” c. “Abaújszántó, nagyk. Abaúj-Torna vm. gönczi j.-ban, a járás székhelye, (1900) 706 házzal és 4379 magyar lak., jbíróság, tkvi hatáskörrel, adóhivatal, csendőrors, kir. közjegyzőség, pénzügyőri biztosság, takarékpénztár, gőmalom, szegényház, kénesfürdő, posta és távíró. A hegyaljai borkereskedésnek egyik főpontja. Itt szül. 1809. Jászai Pál történetíró, kinek szülőházát 1909. emléktáblával jelölték meg. A szőllői már 1275. híresek voltak. A kat. templom építkezése a XIII. századra vall. V. ö. Rómer Flór., Az a.-i templom, Arch. Ért. A XVII. században a Rákócziak bírták, kiktől Bretzenheim Károly tulajdonába került, ki a sárospataki uradalomhoz csatolta, majd eladta Trauczon hercegnek. Az 1942-ben kiadott Magyarországi sportegyesületek története c. “MOVE Abaújszántói Társadalmi és Sport Egyesület. Egyesületi helyiség: Abaújszántó, Népház, MOVE Otthon, hivatalos órák: csütörtök 18-19, szombat: 18-19, vasárnap 10-11. A már említett vármegyei monográfia Nagymáté Bélával kapcsolatban ezt közli: “ref. lelkész. 1932-óta lelkész Abaújszántón. Újjá-szervezte a kórust, a női egyletet, a vasárnapi iskolát. Sok éven át nem sikerült a korabeli sajtóból adatokat felkutatni az abaújszántói sporttal kapcsolatban. Visszaemlékezésekből arra derült fény, hogy az ASE 1934-es megalakulása után a harmincas évek vége felé már Levente SE néven futott a sportkör. A Levente SE-ben mindenki helyet kaphatott, hiszen a levente foglalkozásokon a részvétel kötelező volt. A Levente SE labdarúgó csapata a körzetben játszott különböző csapatokkal többek között Encs, Tokaj, Vizsoly stb. de magasabb bajnokságokra tehát területire vagy országosra nem sikerült feljutnia. Az 1930-as években adták át a Fürdőt, amely eredetileg versenyuszodaként épült. Az első “igazi” bajnokság, amelyben a szántói focisták résztvettek az 1947-es úgynevezett “mezítlábas labdarúgó bajnokság” volt. Az 1947-48-as ÉLASZ II. Az 1951-es év nagy átszervezést hozott. Az előző évben kialakult új megyerendszer miatt a labdarúgó bajnokságokat is teljesen átalakították. Az ötvenes években az MHK mozgalom (MHK = Munkára Harcra Kész) keretében széleskörű tömegsport mozgalom alakult ki hazánkban. nem volt ez másként a megyében, de Abaújszántón sem. A különböző versenyeken, téli és nyári szpartakiádokon nagy létszámban vettek részt a sportszerető emberek.

Szakosztályok és kihívások Abaújszántón

Érdekes cikk jelent meg az Észak-Magyarország 1954. július 18-i számában. Az írás lényege: elhanyagolt az uszoda és könyéke. Gara Sándor a helyi tanács VB titkára szerint kértek póthitelt 161 ezer forintot a felújításra, de nem kapták meg. 1954-ben a férfi röplabdázók a megyei I-ben szerepeltek. Ez év végén asztaliteniszversenyen vettek részt a Traktor sportkörök Miskolcon. 1957. tavaszán osztályozókat írtak ki az egész országban a labdarúgók számára, miután teljesen átszervezték a bajnoki küzdelmeket. Az új - őszi-tavaszi rendszerű csatározások 1957. 1958-ban a megyei III-ban szerepelt a szántói focicsapat, ami egyébként a járási bajnokságnak felelt meg. Az érdekesség az volt ebben, hogy nem az Abaújszántói csoportba, hanem a megyei III. Az Észak-Magyarország 1960. június 9-i számában Leskó Pál cikkében hat szántói szakosztályról ír: asztalitenisz, sakk, atlétika, röplabda, labdarúgó és sí. A cikk szerint csak az utóbbi három végez valamire való munkát. Az írás kiemeli: a vezetőségi tagok közül egyedül Kucsmár Imre végez jó munkát, de nem támogatják eléggé. Az 1961-62-es bajnokságban a labdarúgó csapat az utóbbi időszak legjobb helyezését érte el: 5. lett a megyei II. 1961. szeptember 3-án adta hírül az Észak-Magyarország, hogy járási úszó szövetség alakult Abaújszántón. Elnöke Bagaméri Béla test-nevelő tanár lett. “Új sportköre van Abaújszántónak” címmel jelent meg Juhász István tudósítása az ÉM 1962. március 21-i számában. “Abaújszántón a művelődési ház nagytermében sportköri közgyűlésre gyülekeztek az érdeklődők. A volt Községi Sportkör tartotta átalakuló közgyűlését, amelyen Kucsmár Imre, a sportkör vezetője tartotta beszámolóját. Elmondotta többek között, hogy a vezetőség passzivitása, valamint az anyagi nehézségek miatt nem alakulhatott ki Abaújszántón megfelelő sportélet. Kizárólag a labdarúgó szakosztály működött, más sportág nem honosodott meg. A felsőbb sportszervezetek, valamint a MESZÖV, a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének Borsod megyei Bizottsága, valamint a Borsod megyei TST képviselőinek támogatásával elhatároztuk, hogy községünkben megalakítjuk a Vörös Meteor Sportkört. Az új sportkörben asztalitenisz, röplabda, atlétikai, labdarúgó és úszó szakosztály kezdte meg működését. A sportkör elnökének nagy lelkesedéssel Kucsmár Imre elvtársat választottuk meg. Ebben az évben úszásoktatásról és vizsgáról adott hírt az ÉM. Dr. Helyzetkép megyénk röplabda sportjáról címmel jelent meg írás az ÉM 1965. december 12-i számában. Idézzük a cikkből a Szántóról szóló sorokat: “Az Abaújszántói MG. Technikum is újonc volt ebben a bajnokságban. Ők is sok nehézséggel küzdöttek. 1966. január 19-én az ÉM a Szerencs járási sport közgyűlésekről írt. A cikk Abaújszántóra vonatkozó része: “Abaújszántón sok bírálatot kapott a régi vezetőség, mert vajmi keveset foglalkozott a fiatalság sportjával. A focicsapat egészen 1972-ig a járásiban szerepelt sőt két éven át: 1968-69-ben még itt sem játszottak. 1970-ben újjászerveződött a helyi sportélet. Erről írt Nyitrai Péter az ÉM 1970. július 19-i számában. Az írás címe: “Egy sportkör felébredt”. A cikkben többek között arról ad hírt az újságíró, hogy rendeződtek a sorok Abaújszántón és március 15-én megalakult a MEDOSZ sportkör. A nevet azonban magtámadta az Állami Gazdaság, így Abaújszántó SE néven szerepelt nyártól a klub. Juhász István sportköri elnök beszámolt a sportkör költségvetéséről. Eszerint az ÁG tízezer, a tanács szintén ennyi, a Petőfi MG TSz ötezer, míg az ÁFÉSZ háromezer forinttal járult hozzá az 1970. 1970. őszétől versenyszerűen egyelőre csak a labdarúgó szakosztály működött, míg szpartakiád szinten az atlétika és az úszás élt a községben. 1972. 1974. nyarán átszervezték a megyei bajnokságot. A megyei I. mögött csupán egyetlen másodosztály maradt megyei I/B néven. A helyi sportéletet vesézi ki Hajdú Imre az ÉM 1976. Homonnay Istvántól először a helyi sport múltjáról érdeklődött a cikk szerzője. Ebből kiderül, hogy 1945 előtt birkózó szakosztály is működött Abaújszántón, noha ennek nincs nyoma a korabeli sajtóban, de más visszaemlékezés sem említi. Tény viszont, hogy itt nevelkedett Tábori László kitűnő sokszoros bajnok futó, Encsi István egykori kalapácsvetö bajnok és a Csepel, majd a Honvéd labdarúgó kapusa Kiss János is. A továbbiakban a klub jelenéről írt Hajdu Imre. A labdarúgó csapat a járásiban szerepelt. Pedig az utánpótlással nem lenne gond - így a cikkíró - a szakközépben és a szakmunkásképzőben valamint az általános iskolában összesen kb. A sportlétesítményeket is górcső alá vonja a cikk. Ebből kiderül: az uszoda inkább strand célokat szolgál és a hideg víz miatt csak május közepétől használható. A középiskola rendelkezik egy füves labdarúgó és egy földes kézilabda pályával, az általános iskola egy-egy kézilabda és kosárlabda pályával. A község egy füves labdarúgópályát tart fenn. A legnagyobb gondként a megfelelő tornaterem, hiányát említik a cikkben. Az iskolák közül egyedül az általánosban van testnevelő szakos tanár. A többi intézményben mérnök tanárok tartják a testnevelési órákat. Merényi Gyula a nagyközségi tanács elnöke a legnagyobb gondnak az anyagi problémákon kívül a kevés sporthoz értő vezetőt jelölte meg. Továbbá azt, hogy sokan máshol dolgoznak és csak hétvégén járnak haza. Újjászervezték a vízilabda csapatot 1980-ban. Ezzel foglalkozott az ÉM 1980 szeptember 11-i cikke. Az írásból kiderül: dr. Angyalos László ennek a fő szervezője. A szakmai munkát Hídvégi Sándor irányításával kezdték el. “Sportélet Abaújszántón” címmel jelent meg Kolodzey Tamás tollából a szántói sporttal kapcsolatos írás 1984. A cikkben a sportköri elnök utal arra, hogy a hatvanas években NB II-es röplabda csapata volt a sportkörnek és megyei I-es kézilabda gárdája. Ezekre utaló adatot azonban sem a megyei sajtóban, sem a különböző évkönyvekben nem lehetett találni. A cikk születése időpontjában csak a labdarúgó szakosztály működött versenyszerűen. A felnőtt, tartalék, serdülő és iskolai csapatban összesen mintegy 150 igazolt focistát említenek. Célként jelölték meg 1984. őszétől a megyei II-be jutást. A sportkör támogatói között említik a tanácsot, az ÁFÉSZ-t, a Fővárosi Kézműipari Vállalat szántói gyár-egységét és a Prügyi TSZ helyi üzemét. A cikk szerint a tárgyi feltételek jók: megfelelő az öltöző, a pálya és a felszerelések is átlag fölöttiek. Időszakos szakosztályként működtek ezekben az években: atlétika, kézilabda, asztalitenisz, sakk, teke, sí, vízilabda és az úszás. A labdarúgó csapat egészen 1987. Hosszú évek - egészen pontosan 13 év - után újra a labdarúgó megyei II. osztályban játszhatott az Abaújszántó KSE csapata. A szántói foci addigi legnagyobb sikereként megnyerte a csapat a megyei II. osztályú küzdelmeket és fennállása során először a megyei I. A megyei elitben fokozatosan javulva 12., 11. majd 5. helyen zárt a gárda. Az 1991-92-es bajnokságban még az előző évi 5. Ezen sikeréveket a labdarúgó szakosztályt bemutató fejezetrészben részletesen böngészhetik majd az olvasók. Legyen elég ehelyütt annyi, hogy a legnagyobb ereje ennek a csapatnak az egység volt. 1992. február 6-án közgyűlést tartott az AKSE. A fórumon új elnökséget választottak. A társadalmi elnök dr. Angyalos László, az ügyvezető elnök Tóth Lajos lett. Elsősorban anyagi okok miatt az NB III-as “kirándulás” csupán egy évig tartott. A kiesést követően még négy évig a megyei elitban játszott az AKSE csapata, majd az 1996-97. évi bajnokság után - noha helyezése alapján nem esett ki - nem vállalta a további megyei I-es tagságot. Ennek oka rendkívül egyszerű volt: a főszponzor Soltész Zoltán már nem akarta tovább egyedül a hátán vinni a csapat ügyes-bajos dolgait. A helyi önkormányzat pedig nem akart nagyobb szerepet vállalni a sportkör támogatásából. Ezt a patthelyzetet végül úgy sikerült feloldani, hogy a csapat a megyei II-be lépett vissza. Két év után azonban ismét visszatért Soltész Zoltán a csapathoz, így a körzeti bajnokságot megnyerve 2000. nyarán feljutott a szántói együttes a megyei II-be. A következő oldalakon a könyv leghosszabb fejezetét böngészheti a Tisztelt Olvasó. Alfabetikus sorrendben tekintjük át a sajtóból és visszaemlékezések segítségével felkutatott sportágakat, amelyek valamilyen formában az elmúlt hetven évben hosszabb-rövidebb ideig működtek Abaújszántón. Legyenek azok akár versenyszerű szakosztályok, vagy akár csak alkalomszerűen - pl. különböző levente versenyek, szpartakiádok vagyis tömegsport szintű megmozdulások.

Részletes sportágak Abaújszántón

Asztalitenisz

A kutató munka során nem sikerült olyan jellegű adatot találni, amely a verseny szakosztály utalt volna. Az első adatot 1954-ben sikerült fellelni erről a szakosztályról. 1954. december 12. Női egyes: 3. Pohály. Női páros: 1. A következő hír a szakosztályról a sajtóban 1960-ban jelent meg. Leskó Pál az ÉM június 9-i számában hat szántói szakosztályról ír. Közöttük van az asztalitenisz is, ám a “valamire való” munkát végzők között nem szerepel. 1962-ben a szerencsi járási asztalitenisz szövetség Abaújszántón rendezett versenyt, mégpedig a járási tízek bajnokságát. helyezései: 7. Simon Imre (MG. Technikum), 8. Ivancsó József (MG. Technikum), 9. 1962. március 21-én az ÉM-ben cikk jelent meg “Új sportköre van Abaújszántónak” címmel. Az ÉM 1964. január 21-i számában a megyei asztalitenisz versenyről írt, amely Miskolcon a népkerti sportcsarnokban volt. Ezen részt vettek az Abaújszántói Gimnázium versenyzői is. A Szerencs járás 1966. évi asztalitenisz bajnokságán nyolc csapat vett részt. Az első két helyen a Szerencsi Gimnázium és az Abaújszántói Mg. Az ÉM 1984. január 12-i cikkében a szántói sportéletről ír. A cikk kiemeli: több más sportággal együtt az asztalitenisz is csak időszakos tevékenységet végez, inkább tömegsport jelleggel.

Atlétika

Az első adat 1953-ból került elő, bár visszaemlékezésekben az 1945 előtti levente időszakról is tesznek említést atlétikai versenyekről. Az 1953. évi járási mezei futóversenyen több szántói elsőség is született. 500 m női serdülő: 1. Laczkó (A.Technikum) 1:45 500 m női ifi: 1. Rozgonyi (A.Technikum) 1:43 1000 m férfi serdülő: 1. Vári (A. Az 1960. Sokáig nem került elő adat a szántói atlétákról. Az ÉM 1970. Július 19-i cikkében amelynek címe “Egy sportkör felébredt” írnak az atlétikáról is. Idézünk a cikkből: “Április 26. A szerencsi idénynyitó atlétikai versenyen már tizenegy abaújszántói versenyző is indult. Női 200 m. 3. Gönczi (A.Gimn), 400 m: 3. Kiss (A. Gimn.), Férfi 100 m: 3. Juhász (A. Gimn.), 200 m: 2. Buda (A. Gimn.), 400 m: 1. Varga (A. Gimn.), távol: 3. Juhász, magas: 1. Juhász, súly: 2. Juhász. 1970.júnis 14-én rendezték a XIX. Falusi Dolgozók járási szpartakiádját. Szerencsen. A szántói sikerek: Férfi 200 m: 1. Buda. Női 60 m: 1. Kiss E., 200 m, 400 m. és súlylökés: 1. A települések pontversenyében: 1. Szerencs 160, 2. Mád 131, 3. Abaújszántó 107, 4. Tokaj 87, 5. Taktaszada 80, 6. Az 1984. 1943. február 1-én született Abaújkérben Encsi István. Nyolc éves korában költözött családja Abaújszántóra. Egészen a szakmunkásképző elvégézéséig - amelyre Ózdon járt - itt nevelkedett. A sport szeretétére is Szántón nevelték.

tags: #viii #kistersegi #utanpotlas #torna #december #3

Népszerű bejegyzések:

• Magyar kézilabda és dzsúdó fejlődési irányai
• A futball kiszámíthatatlan varázsa
• A külföldi magyar játékosok áttekintése
• A megszerzett tudás megőrzése
• A magyar labdarúgó utánpótlás fejlesztése