Magyarország a nemzetközi bajnokságok színpadán: Rendezési sikerek és sporttörténelmi pillanatok

Magyarország gazdag történelemmel rendelkezik a nemzetközi sportesemények, különösen a labdarúgó- és szektorlabda Európa-bajnokságok terén, mind rendezőként, mind pedig sikeres résztvevőként. Az elmúlt évtizedekben hazánk számos emlékezetes pillanatnak adott otthont, és a magyar válogatottak is felejthetetlen teljesítményekkel örvendeztették meg a szurkolókat.

Magyarország mint rangos labdarúgó események házigazdája

Jelentős sportdiplomáciai sikert aratott Magyarország Genfben, amikor 2014. szeptemberében az UEFA a 2020-as Európa-bajnokság mérkőzéseinek helyszíneiről döntött. Mint ismeretes, 2020-ban rendhagyó Európa-bajnokságra került sor, a mérkőzéseket ugyanis nem egy vagy két országban, hanem kontinens-szerte 13 városban rendezték.

A pályázat sikerében komoly szerepet játszott, hogy Magyarország az utóbbi években egy sor olyan világeseménynek, világ- és Európa-bajnokságnak adott otthont, amelyek kiemelkedő színvonalú rendezése osztatlan elismerést aratott a nemzetközi sport világában, ezzel is megalapozva a Magyar Labdarúgó Szövetség pályázatának sikerességét. Az elmúlt esztendőkben, hazánkban elinduló infrastruktúrafejlesztés megkoronázásaképpen - Magyarország kormánya által nyújtott kormánygarancia segítségével - 2018-ra felépült az új Puskás Ferenc Stadion, amely 68 ezer fő befogadására alkalmas, a XXI. századi igényeket mindenben kielégítő, európai színvonalú létesítmény lett. A döntés értelmében ez a stadion lett három Európa-bajnoki csoportmérkőzés és egy egyenes kieséses mérkőzés helyszíne. Mindezek mellett a kitűnően előkészített magyar pályázat bemutatta a nívós szállás- és közlekedési lehetőségeket, a pezsgő kulturális életet, a magyar sport, azon belül is a futball hagyományait.

A bukaresti sorsolás során kiderült, hogy az F-csoportba került volna Magyarország, amennyiben kivívja a márciusban a szereplés jogát. Ellenfele Budapesten a portugál és a francia, Münchenben pedig a német válogatott lett volna. A budapesti meccsnapok a következők lettek: június 16. Portugália és a Nemzetek Ligája playoffból kijutó (ez lehet Magyarország), június 20.: Franciaország és a Nemzetek Ligája playoffból kijutó (ez lehet Magyarország), június 24.: Portugália-Franciaország, a 2016-os Eb-döntő „megismétlése”.

A Labdarúgó Európa-bajnokság története magyar szemmel

Az Európa-bajnokság kezdete előtt Magyarország már a nemzetközi porondon volt. Az Európa-bajnokságot 1960-ban hozták létre, amelyet akkor még Európa-kupának hívtak. Az első Európai Nemzetek Kupája 1960-ban zajlott, de a nyitó tornán Magyarország nem vett részt.

Az első lépések és a '64-es bronz

Az UEFA 1954-ben alakult meg, és a francia Henri Delaunay kezdeményezésére azonnal megkezdődtek egy Európa-bajnokság megszervezésének az előkészületei is. Az ötletgazda 1955 őszén elhunyt, de a fia, Pierre Delaunay az UEFA második főtitkáraként természetesen szívügyeként kezelte az Eb tervének a megvalósítását, a szervezési javaslat kidolgozója pedig az UEFA alelnökeként egy bizonyos Sebes Gusztáv volt.

A torna históriájának első selejtezőjét a magyar válogatott játszotta - ennél több büszkeségre akkor nem lehetett oka -, az ellenfele a Szovjetunió volt 1958. szeptember 28-án. A sorsolást egyébként néhány hónappal korábban, a svédországi világbajnokságon tartották meg, és lehangolóan kevés, mindössze tizenhét ország nevezett. A történelmi első selejtezőn a moszkvai Lenin-stadionban 120 ezer néző előtt 3-1-re kikapott a magyar csapat, úgy, hogy a szünetben már három gól volt a hátránya. A visszavágóra csaknem napra pontosan egy év múlva, 1959. szeptember 27-én került sor, és a Népstadion mintegy kilencvenezer nézője előtt a szovjetek 1-0-ra nyertek, és ezzel továbbjutottak. A két találkozó viszont nézettségi rekordot döntött. Az első mérkőzésre százezer, a másodikra kilencvenezer belépő kelt el, így az Eb valamennyi mérkőzése közül erre a kettőre volt a leginkább kíváncsi a publikum.

1964-ben azonban a második versenyen debütáltunk Franciaországgal szemben, amely kieséses formátumú volt. A selejtezők párosítását 1962-ben sorsolták ki, első ellenfelünk Wales volt. Hazai pályán kétgólos előnybe kerültünk, így a visszavágón elért 1-1-es döntetlen után a nyolcaddöntőben találta magát a magyar együttes, ahol a keletnémet válogatottat sorsolták a mieink mellé. Az NDK az előző körben az elődöntőbe jutásra is esélyes csehszlovákokat búcsúztatta, így nem ígérkezett sétagaloppnak a németországi odavágó. A berlini mérkőzésen már-már úgy tűnt, hogy nem jutnak dűlőre egymással a csapatok, még a 90. percben is 1-1 állt az eredményjelzőn, ekkor azonban Rákosi Gyula eresztett el egy távoli bombát, ami utat talált a kapuba. A november 3-i találkozó volt a magyar labdarúgó-válogatott 400. mérkőzése, ahol a vendégekre átragadt a magyar virtus, és ugyan egy másodpercig nem vezettek a mérkőzésen, végül mi örülhettünk a 3-3-as döntetlennek, ami továbbjutást ért.

Ezután Franciaországgal kellett megvívni a négyes döntőért. Az első találkozón Párizsban remekelt a csapat: Tichy Lajos kettő, Albert Flórián egy góljával 3:1-re győztek. A visszavágóra - nem meglepő módon - megtelt a Népstadion, amit a válogatott egy 2-1-es győzelemmel, összességében pedig egy 5-2-es sikerrel és az Eb-re való kijutással hálált meg.

A Magyarország, Szovjetunió, Dánia és Spanyolország négyes közül utóbbit választották a zárószakasz helyszínéül, a párosítások után pedig spanyol-magyar és szovjet-dán mérkőzéseket rendeztek. A párharc abszolút kétesélyes volt, dacára annak, hogy a házigazdával került össze Baróti Lajos együttese. A mérkőzést a spanyolok uralták, a 35. percben Pereda fejesével szerezték meg a vezetést, de hat perccel a rendes játékidő lejárta előtt Bene egyenlített. A hosszabbításban a 112. percben egy szöglet után Amancio passzolta a magyar kapuba a labdát, döntőbe lőve Spanyolországot.

A vereség után, három nappal később a bronzéremért játszhatott a csapat - s ha nem is könnyen, ismét 120 perces mérkőzésen, legyőzte a dánokat. Bene vezető találata után Berthelsen egyenlített, de ezek után nem sikerült újabb gólt szerezni. A hosszabbításban egy hátvéd, Novák Dezső döntött a bronzérem sorsáról. A gólkirályi címért hármas holtverseny alakult ki, a spanyol Jesús María Pereda mellett Bene Ferenc és Novák Dezső is 2 góllal zárta a kontinenstornát.

Ekkor még nem is sejthettük, milyen szépen fog csillogni évekkel később ez a bronz. Az 1964-es labdarúgó-Európa-bajnokság a labdarúgás történetének második Európa-bajnoksága volt, hivatalosan Európai Nemzetek Kupájának hívták, amelyen a spanyolok nyertek.

Az 1970-es évek és a hosszú csend

1972-ben viszont megint ott volt a négyes döntőben a magyar válogatott. Bulgária, Franciaország és Norvégia előtt megnyerte a csoportját. Az Illovszky Rudolf által irányított válogatott tagjai a négyes döntőért Romániával harcoltak, végül semleges helyszínen, Belgrádban 2-1-re győzött Szőke István és Kocsis Lajos góljaival. Az elődöntőben a Szovjetunió válogatottja jelentette a végállomást, majd a bronzmeccsen a hazai belgák is jobbnak bizonyultak. Az egyetlen magyar gólt Kű Lajos szerezte tizenegyesből.

A sikerek ellenére az 1970-es évek nem alakultak a legjobban a magyar válogatott számára. Habár továbbra is rendkívül tehetséges volt a keret, Magyarország sem 1972-ben, sem pedig 1976-ban nem jutott ki az Európa-bajnokságra. Az 1980-as években újult erőre kapott a keret, és kijutott az 1984-es, Franciaországban megrendezésre kerülő Európa-bajnokságra. A verseny tulajdonképpen kibővített formában zajlott, és 8 csapatot két csoportra osztottak. Sajnos Magyarország teljesítménye nem volt elég az erős csapatok legyőzéséhez, így Belgiumtól és Franciaországtól vereséget szenvedtek, Dániával pedig döntetlen lett az eredmény. Az 1990-es évek szintén egy kihívásokkal teli időszak volt, ezek a küzdelmek sajnos a 2000-es évek elején is folytatódtak. Magyarország sem 2004-ben, sem pedig 2008-ban nem tudott kijutni.

A visszatérés: Euro 2016 és 2020 (2021)

44 éves átok tört meg 2016-ban. Több évtizedes csalódás után Magyarország végül kijutott a 2016-os, szintén Franciaországban megrendezett Európa-bajnokságra. Rögös út vezetett a 2016-os, franciaországi Eb-re. A mieink az F csoportban kaptak helyet a selejtezőben Görögország, Románia, Finnország, Észak-Írország és Feröer-szigetek mellett. Sokáig úgy tűnt, hogy vereséggel mutatkozik be a Dárdai Pál, de aztán jött Dzsudzsák Balázs és a 82. percben szabadrúgásból egyenlített, így egy pontot elhoztunk Bukarestből, ez pedig hatalmas lendületet adott a csapatnak. Ezt követően Feröer ellen idegenben, majd Finnország ellen hazai pályán is 1-0-ra győzött a Dárdai-csapat. Időközben Dárdait kinevezték a Hertha vezetőedzőjének, így egy darabig egyszerre volt vezetőedző és szövetségi kapitány is, de a román meccs után döntéskényszerbe került és felállt a válogatott kispadjáról.

Helyét Bernd Storck vette át, aki egy Észak-Írország elleni 1-1-es döntetlennel mutatkozott be, majd a Feröer elleni 2-1-es sikerrel gyorsan hős lett belőle, ez a győzelem ugyanis azt jelentette, hogy az utolsó forduló eredményétől függetlenül a magyar válogatott már biztosan pótselejtezős helyen végez. Ott aztán Norvégiával került össze, amelyet kettős győzelemmel ütött el az Eb részvételtől. Megtört az átok, 44 év után ismét kijutott az Európa-bajnokságra a magyar labdarúgó-válogatott. A mieink az F csoportban kaptak helyet Ausztria, Izland és Portugália mellett, a tornát pedig a Bundesliga játékosokkal teletűzdelt sógorok ellen indították. Szalai Ádám és Stieber Zoltán góljaival győzelemmel kezdődött az Eb, a veretlenségi sorozatot pedig egészen az egyenes kieséses szakaszig tartott. Izland ellen 1-1, Portugália ellen 3-3, ami csoportelsőséget ért. A belgákkal aztán nem bírtunk, gurítottak egy négyest Toulouse-ban, de a magyar csapat így is várakozáson felül teljesített.

Joggal lehetett viszont elvárás, hogy a 2020-as Eb-n - ami a koronavírus-járvány miatt 2021-re tolódott át - is ott legyen a magyar válogatott. A selejtezőtorna ugyan nem a mieink szája íze szerint alakult, de a Nemzetek Ligája C ligájában nyújtott teljesítményével pótselejtezőt játszhatott a válogatott. Ott előbb Bulgáriában nyert 3-1-re, majd hazai pályán Izlandot is kétvállra fektette, így megismételte a 2016-os bravúrt. Marco Rossi együttesére ez hatványozottan igaz volt, ismét az F csoportban kapott helyet nemzeti tizenegyünk Portugália társaságában, az izlandi és az osztrák válogatottat viszont Németország és Franciaország váltotta.

Gyakorlatilag az esélytelenek nyugalmával vágtak neki a csoportkörnek a mieink, ám nüanszokon múlott, hogy nem sikerült csodát tenni. A portugálok elleni nyitómeccs ígéretesen indult, sokáig úgy tűnt, hogy a hazai közönség előtt legalább egy pontot elcsípünk, ám az utolsó percekben a címvédő háromszor is villant és magabiztosan győzött. A következő mérkőzését is a Puskás Arénában játszhatta Marco Rossi csapata, amely a legnagyobb meglepetésre 1-0-s előnnyel hagyta el a pályát az első félidő után Franciaország ellen. Hiába volt hatalmas nyomás a magyar kapun, egy pontot így is elcsentünk az előző torna döntősétől. Mindez azt jelentette, hogy a németek elleni zárómeccs előtt még esélye volt a továbbjutásra a válogatottnak. Az Allianz Arénában igencsak megizzasztották a Nationalelfet Szalaiék, a házigazda ugyanis csak a mérkőzés végén tudta döntetlenre menteni a derbit, ezzel kiharcolva a továbbjutást.

Zsinórban harmadszor is az Eb-n: Euro 2024

A lecke fel volt adva a Rossi-csapatnak a mostani selejtezőtornán is, ám a mieink magabiztosan játszva nyerték meg a csoportjukat. Az alaphangot egy Bulgária elleni hazai 3-0-s győzelem adta meg, amit egy montenegrói 0-0 és egy Litvánia elleni 2-0-s hazai siker követett. A csoportgyőzelem felé való legnagyobb lépést a két, Szerbia elleni 2-1-es diadal jelentette, hiszen innentől kezdve nagyon kényelmes helyzetbe került a magyar válogatott. Már Litvániában meglehetett volna a kijutás, ám ekkor még csak egy 2-2-es döntetlenre futotta Szoboszlaiéknak, de a bolgárok elleni 2-2 már azt jelentette, hogy ott lesz az Eb-n a magyar csapat. Az utolsó fordulóban Montenegrót is helyre tettük (3-1), így veretlenül, csoportelsőként lett meg a kijutás a németországi kontinenstornára.

Magyar sikerek a Szektorlabda Európa-bajnokságon

Az október 21.-i hétvégén Lakitelken került megrendezésre a nyolcadik Szektorlabda Európa Bajnokság, amelynek minden kategóriájában magyar siker született! Kijelenthetjük, hogy az idei volt a legmagyarabb EB a sportág fennállása során. Itt volt a szektorlabda szakág világbajnoki címvédője, Románia, valamint az "örök bronzérmes" Szerbia, vagy a 12 érintéses szakágban szárnyaikat bontogató Lengyelország.

A csapatversenyekkel vette kezdetét a küzdelem, ahol nagy kérdés volt, hogy Magyarország vissza tud-e vágni a világbajnoki döntőért az évről évre erősebb Romániának. A VB-n a magyar válogatott állt fel tartalékosan, most pedig a románok nem tudták felvonultatni legerősebb csapatukat, így a Fülöp Elemér, Szatmári Tamás, Lukács Viktor, Szili Balázs, Bottyán Zoltán összeállítású magyar válogatott könnyed győzelmet aratott felettük. Szerbia egyre öregedő csapatának semmi esélye nem volt a két "nagy" ellen, bár ebben nem kis szerepet játszott, hogy kezdőcsapatukból ketten is hiányoztak. A 12 érintéses szakágban ugyanaz a forgatókönyv zajlott, mint szektorlabdában: Magyarország torony magasan győz, Románia a második, Szerbia a harmadik.

A párosok versenyében olyan sok volt a végső sikerre esélyes duó, hogy gyakorlatilag lehetetlen volt megjósolni, hogy ki végez az élen. Azt azonban nyugodtan kijelenthetjük, hogy senki nem gondolt rá, hogy Kiss István és Mészáros György nyakába akasztják az aranyérmet! A harmadik helyet megszerző Szendrey-Tyukodi páros normál esetben semmiféle meglepetést nem jelentene, azonban messze állunk a normál esettől. Tyukodi György hosszas betegeskedés- és lábának elveszítése után tolószékből játszotta végig a versenyt, így kettejük sikere nem hogy meglepetés, de egyenesen szenzáció számba megy. A rendezőség egy különdíjjal, az "Akarat díjával" jutalmazta Tyukodit, aki igazi példakép lehet mindenki számára alázatból, akaraterőből, kitartásból.

A szektorlabda szakág egyéni versenye is bővelkedett esélyesekben. A dobogó itt is tisztán magyar lett, miután a harmadik helyet Bottyán Zoltán, a másodikat pedig Szili Balázs hozta el. Az idei Európa bajnok ifj. Farkas Gábor lett. A 12 érintéses szakágban csak az volt kérdés, hogy Puskás Zoltán bele tud-e szólni testvére László és Kiss Levente párharcába az aranyéremért. Azonban nagyon másképp alakult a történet, miután a koromfekete ló, Szathmáry Károly már a tizenhat között búcsúztatta Puskás Lászlót. Kiss Levente és Puskás Zoltán a nyolcban találkoztak, Levente pedig nem hagyott esélyt klubtársának, így eldőlt, hogy a három gigász közül Kiss nyeri a versenyt. Aztán ez a teória is a feje tetejére állt, amikor a négyben Szathmáry Kiss Leventét is legyőzte, és mindenki meglepetésére a döntőben találta magát, ahol Kovács Nándorral csaptak össze.

A Lakitelki Szektorlabda Európa-bajnokság eredményei

tags: #vilag #es #europa #bajnoksagok #magyarorszagon

Népszerű bejegyzések:

• Helyesírási kérdések a labdarúgó-válogatottról
• A Fradi címerének története és jelképei
• A Békéscsaba 1912 Előre SE Labdarúgócsapatának históriája
• A Honvéd különleges tulajdonosi időszaka
• A Bajnokok Ligája trónján: Győri ETO