A futball védekező középpályásai: A csapat láthatatlan motorjai és a játék alakítói
A labdarúgásban mindig örök kérdés a legjobbak sorrendbe állítása, illetve már önmagában az, hogy lehet-e ilyen sorrendet felállítani. Sokan úgy tartják, hogy mindenekelőtt posztonként kell meghatároznunk, kik is a legkiemelkedőbbek. Nem elhanyagolható az sem, hogy a futball folyamatosan változik, így minden játékost a maga korában kell megítélni.
A középpálya közepén elhelyezkedő játékosoknak nem kisebb feladatot kell ellátniuk, mint csapat mozgatórugójaként az egész pályát bejátszani, ehhez pedig nélkülözhetetlen a pálya átlátása és a teherbíró képesség. Így nem meglepő, hogy a belső középpályán játszóknak van az egyik legösszetettebb és legnehezebb feladata egy-egy mérkőzés során, annak ellenére is, hogy a klasszikus értelemben vett 10-esek, azaz a tipikus irányítók kora már lejárt. A védelmet és a támadósort összekötő sorok játékosainak legtöbbször mind a két irányba elképesztő iramot kell diktálniuk, megszűrni az ellenfél meginduló támadásait és kiszolgálni a góléhes támadósort.
Persze a középpályások feladatköre a mára már igen tarkává vált felállásnak köszönhetően igencsak különböző lehet, betölthetnek védekezőbb vagy támadóbb szerepkört is. Akár egy-egy meccsen belül is képesnek kell lenniük arra, hogy változtassanak a felfogáson. A többrétűséget mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az elmúlt években nem egy alapvetően középpályásnak számító játékos került a védelem soraiba (például Lucas Vazquez vagy Saul Niguez), hiszen képességeiknek köszönhetően ott is tudtak játszani. Nehéz tehát a belső középpályások egységes funkciójáról beszélni, ami a mélységi irányítótól kezdve az összekötőn át a labdaszerző középpályásig terjedhet, és még közel sem teljes a felsorolás. Ez azonban csak azt támasztja alá, hogy a futballpályán a középpályásoknak a csapat motorjaiként a legtöbb és legnehezebb szerepköröknek és taktikai elemeknek is meg kell tudniuk felelniük.
A védekező középpályás: A csapat motorja és alapja
Ha pedig a motor megsérül, akkor könnyen döcögővé válhat egy-egy csapat gépezete. Ezt megállapítást a spanyol klasszis, Fernando Torres is megfogalmazta, amikor Xabi Alonso Liverpoolból való eligazolásáról kérdezték. „Ő volt a csapat motorja, és ha egy járműben kicserélik a motort, akkor annak idő kell, hogy újra a régi legyen” - mondta az akkor még 26 éves Torres, aki később világbajnoki címet ünnepelhetett Xabi Alonsóval. A nagy klubok, vagy patinás válogatottak kapcsán elsőre jellemzően a csatár, vagy más támadó játékosok neve ugrik be, aztán a védelem oszlopos tagjai, vagy a gyakran csapatkapitányi posztot is betöltő kapusok, de a védekező középpályások továbbra sem kapnak elég figyelmet. Ezeknek a játékosoknak nem csak a védekező feladatokban kell nagyot alkotniuk, hanem össze kell kötniük a hátsó és első alakzatokat és persze besegíteni a támadásokban is.
A modern futball kiemelkedő védekező középpályásai
Rodri: A jelenkor legjobb hatosa?
Ilkay Gündogan, a német válogatott játékosa úgy véli, a pénteki Eb-negyeddöntőbeli ellenfél, Spanyolország középpályása, Rodri a világ legjobbja a hatos poszton. A már a Barcelonában profiskodó Gündogan és Rodri 2019 és 2023 között együtt játszott a Manchester Cityben, a német játékos napról napra nyomon követte az Atlético Madridtól szerződtetett spanyol fejlődését Pep Guardiola mellett. „Hihetetlenül sokat fejlődött ebben a néhány évben, jelenleg nincs párja a világon védekező középpályás poszton, ő a legeslegjobb hatos manapság” - mondta Gündogan.
A 28 éves Rodrinál (104) csak Toni Kroosnak (126) és Jorginhónak (109) van több sikeres passza meccsenként, átadásai 93.5 százaléka jut el csapattársaihoz, szerelési kísérletei 70%-ban sikeresek, nyolcból hat fejpárbajt megnyert. A játékos kiváló évet zárt: megnyerte az angol bajnokságot klubcsapatával, a Manchester Cityvel, a spanyol nemzeti tizeneggyel pedig az Európa-bajnoki trófeát emelhette a magasba. Pep Guardiola, a City menedzsere szerint jelenleg messze ő a világ legjobb középpályása. A City 2023 februárja óta abból a hét meccsből, amelyen Rodri nem volt bevethető, ötöt elveszített. Rodri előtt az Aranylabda történetében ugyanis csak néhány négy védekező stílusú játékos nyerte el az elismerést. Előtte a Juventus hátvédje, Fabio Cannavaro nyert 2006-ban, miután Olaszországot világbajnoki címre vezette, korábban pedig a német középpályás, Matthias Sammer 1996-ban. A 70-es években a német védőlegenda, Franz Beckenbauer kétszer is nyert, míg a 60-as években az oroszok kapusa, Lev Yashint ismerték el, ezen kívül a többi évben kizárólag támadó szellemű futballisták nyerték el az Aranylabdát. A történelem tehát nem Rodri oldalán állt.
MILYEN JÓ Rodri?! ● ELEMZÉS
Ngolo Kanté: A futómennyiség szinonimája
Ngolo Kanté karrierje egészen kivételes, ami sokkal többről szól, mint a kitartásról és akaraterőről. A Chelsea és a francia válogatott középpályása egy kilencedik ligás, Párizs környéki klubnál tanulta a futballt, egészen 19 éves koráig. Majd öt év alatt öt szintet lépett: francia másodosztályú tartalékbajnokság, francia harmadosztály, másodosztály, első osztály, Leicester City, Chelsea és persze a francia válogatott. 2015-ben angol bajnoki címet ünnepelhetett a Leicester Cityvel, amit aztán megismételt a Chelsea-vel is, 2018-ban pedig világbajnoki címet nyert a francia válogatottal.
A bajnok Leicester City akkori edzője, Claudio Ranieri a Mi nem álmodunk című könyvében így írt az alacsony termetű játékosáról. „Ott volt ez a Kanté, aki annyit futott, hogy azt hittem, elemmel megy, és a nadrágjába rejtve ott van nála tartalék is. Minden edzésen végig futott. Szólnom kellett neki: »Hé, N’Golo! Lassíts le, lassíts már le. Ne fuss minden labda után, oké?« Mire azt mondta: »Igenis, főnök«, majd tíz másodperc múlva odanéztem, és már megint futott. Mondtam neki, egy nap még azt fogom látni, hogy a saját beadásából fejel gólt.” És valóban, Kanté futóképességét még talán Forrest Gump is megirigyelte volna. Azonban nemcsak kitartása, hanem a gyors előre játéka és passzainak száma is az elmúlt évek kiemelkedő középpályásává tette. De nemcsak állóképessége és játékstílusa határozta meg karrierjét, hanem alacsony termete is (168 centi), amely a kezdetektől fogva rengeteg hátrányt jelentett számára. Hiába volt nyilvánvaló a tehetsége, mégsem kapkodtak utána, elsősorban magassága és visszahúzódó jelleme, azaz a gyenge PR-prioritások miatt.
Casemiro: A Real Madrid oszlopa
A Real Madrid hírhedt és félelmetes támadótriója mellett (Ronaldo, Bale, Benzema) a királyi gárda középpályásainak nem volt könnyű dolga reflektorfénybe kerülni. Azonban Modric és Kross mellett a brazil válogatott, Casemiro neve is szépen lassan a legjobbakkal egy lapon került megemlítésre. A Real Madridhoz 2013-ban igazoló középpályás mindent megnyert a királyi gárdával. Pályafutását még csatárként kezdte, a „szerepcserét” pedig a következőképp indokolta: „Az edző megkérdezte, hány csatár van, erre vagy ötvenen emelték fel a kezüket. Így én inkább nem jelentkeztem, hiszen láttam, hogy óriási a verseny. Aztán azt is megkérdezte, hogy ki játszik a tízes pozícióban, ekkor is legalább ötvenen tették fel a kezüket. Aztán megkérdezte, hány védekező középpályás van - nyolcan jelentkeztek, én meg erre azt mondtam magamnak: »Oké, akkor védekező középpályás vagyok.«” Utólag már mondhatjuk, hogy jó döntést hozott a brazil. A fizikai adottságainak köszönhetően egy erős és kivételes középpályás, aki rendkívül határozott, ha védekezésről van szó.
Sergio Busquets: A csendes zseni
A világ- és Európa-bajnok, BL-győztes Sergio Busquets ugyan már kiöregedőfélben van, de Xavi és Iniesta mellett ő volt az, aki rendre kisegítette mind a Barcelonában, mind a spanyol válogatottban a két klasszis munkáját. Ugyan ő csak halkan csillogott a sztárok mellett - Vicente del Bosque szavaival élve -, hiszen nagyon sokszor a csapat érdekeit a sajátja elé helyezte, ezáltal kevésbé tűnt fel, kevésbé villogott, pedig erre is képes lett volna. Sergio Busquets Burgos 1988. július 16-án született Sabadellben. Ifjúkori klubjai a Badia (1995-1996), a Barberà Andalucía (1996-1999), a Lleida (1999-2003) és a Jàbac Terrassa (2003-2005) voltak. 2005 óta az FC Barcelona tagja. Nyolcszoros spanyol bajnok (2008-2009, 2009-2010, 2010-2011, 2012-2013, 2014-2015, 2015-2016, 2017-2018, 2018-2019), hatszoros Király Kupa-győztes (2008-2009, 2011-2012, 2014-2015, 2015-2016, 2016-2017, 2017-2018), háromszoros Bajnokok Ligája-győztes (2009, 2011, 2015), háromszoros UEFA Szuperkupa-győztes (2009, 2011, 2015), háromszoros klubvilágbajnok (2009, 2011, 2015). A spanyol válogatottban 2009 óta 116 mérkőzésen 2 gólt szerzett.
Toni Kroos: A német precizitás
A német világbajnok futballista a 2014-es Real Madridba igazolása óta mondhatni kirobbanthatatlanul a kezdőcsapat tagja. Luka Modriccsal és Casemiróval karöltve az egymás után három BL-trófeát begyűjtő madridi csapat gerincét alkotta.
Luka Modric: A horvát karmester
Az elmúlt évtizedekben sok találgatás zajlott, hogy vajon ki lesz az, aki majd megtöri Ronaldo és Messi hatalmát, és 2007 után végre egy új név kerülhet fel az Aranylabdások listájára. Talán nem sokan gondolták, hogy ez a név egy sokáig kevesek által ismert és becsült fiatalembert fog rejteni, Luka Modricot. A horvát zseni 2012-ben érkezett a Real Madridhoz, ahol hamar húzóerővé vált, és nagyon komoly szerepe volt abban, hogy 5 év alatt 4 Bajnokok Ligája-trófeát nyerjen a királyi gárda. A 2018-as világbajnokságon pedig a torna legjobbjává választották amellett, hogy csodával határos módon döntőig vezette a horvát válogatottat. Mélységi irányítóként remekül szolgálta ki társait, a passzainak száma, azok pontossága pedig méltán emelték a horvátot a kora egyik legjobb játékosává. Külsővel tekert passzai pedig egészen egyedivé tették játékát.
Kevin De Bruyne: A sokoldalú belga maestro
A 2015-ös Manchester Citybe való igazolása óta megkerülhetetlen futballistává vált a belga Kevin De Bruyne. Klubcsapatával mindent begyűjtött Angliában, a BL-serleg ugyan még hiányzik a vitrinből, de Pep Guardiola irányítása alatt minden szezonban a BL egyik legesélyesebb csapataként van számontartva a manchesteri klub. A belga válogatott pedig olyan játékosokkal fémjelezve, mint Hazard, Lukaku vagy éppen De Bruyne, történelme legjobb nemzeti tizenegyévé nőtte ki magát, aminek a 2018-as világbajnoki bronzérem jelentette az eddigi csúcsát. Mourinho a Chelsea-nél lemondott róla, a londoni szurkolók nagy bánatára azonban a Manchester Cityben igazi klasszis vált belőle, aki nagyszerűen uralja le a középpályát. Kezdetben sokan féltették őt a katalán sikeredzőtől, azonban Guardiola és De Bruyne hamar megtalálta a közös hangot. „Mindenre képes. A labda nélkül ő kezd először harcolni, a labdával a lábán pedig mindent lát a pályán. Minden egyes alkalommal a megfelelő pillanatban dönti el, hogy mit akar tenni. Néha egyetlen érintéssel kell megjátszanunk a labdát, néha kontroll alatt kell tartanunk a meccset, és van, hogy agresszívan kell támadnunk a labdát. Ő minden alkalommal meghozza a helyes döntést. Egy különleges és kiemelkedő játékos, az egyik legjobb, akivel dolgoztam.” - nyilatkozta róla spanyol mester. De Bruyne sokoldalúságát és összetett játéktudását mutatja, hogy az utóbbi időben kezdett kilépni a visszavontabb középpályás szerepköréből.
Cesc Fabregas: A gólpasszok mestere
A spanyol aranygeneráció tagja, aki a nemzeti tizenegyben, az Arsenalban, a Barcelonában és a Chelsea-ben is meghatározó játékos volt, bár a katalánoknál hamar kegyvesztetté vált, Londonba való igazolása újra a csúcsra terelte karrierjét. Ha cipőjét elhagyta a labda, mintha varázsütésre szemeket is növesztett volna, majd kényelmes méltósággal meg is érkezett a címzetthez. Fabregas érte el a futballtörténelemben leggyorsabban a 100 gólpasszt, amihez csupán 293 meccsre volt szüksége. A második helyen az a Ryan Giggs áll, akinek ugyanennyi gólpassz eléréséhez 367 mérkőzésre volt szüksége. Pedig a spanyol világbajnoknak nem volt könnyű dolga, hiszen olyan élő legendák mellett kellett csillogtatnia képességét, mind a válogatottban, mind a Barcelonában, mint Xavi és Iniesta. Ha nem is váltotta be azt a reményt, hogy ő lesz Xavi utódja, az mindenképpen elmondható, hogy játékát a mai napig örömmel nézzük vissza. 2011-es barcelonai hazatérése ugyan nem vált leányálommá. A várt sikerek is elmaradtak, nem beszélve arról, hogy helyéért folyamatosan meg kellett küzdenie, ráadásul edzőjével, Pep Guardiolával sem ápoltak jó viszonyt. 2014-ben viszont ismét az angol főváros felé vette az irányt, és London kékebbik felén, a Chelsea-ben folytatta pályafutását.
Andrea Pirlo: Az Építész
Bár az idei szezontól már a Juventus vezetőedzőjeként tevékenykedik a világbajnok és BL-győztes Andrea Pirlo, az évtized közepéig nyújtott elegáns játéka megköveteli, hogy helyet kapjon a listánkon. Pirlo technikája, játékstílusa, cselei és lobogó hajkoronája kora egyik legegyedibb játékosává tette. Csapattársai csak „Építésznek” vagy éppen „Tanár úrnak” becézték, aki már labdaérintés előtt másodpercekkel tudta, hogy hova kell passzolnia, így aztán kvázi csukott szemmel osztogatta a 40-60 méteres passzokat is. A labda fedezésében és kihozatalában is egészen kiemelkedő volt, tulajdonképpen mágnesként vonzotta a labdát. A válogatott mellett, az olasz sikercsapatok is Pirlo kreativitására építettek, ő maga volt nagybetűvel leírt stílus. 2011-ben pedig, amikor már a Milan nem hitt benne, a rivális Juventus lecsapott az olasz mágusra, aki bebizonyította, hogy 32 évesen is világ elitjébe tartozik. Andrea Pirlo 1979. május 19-én született Fleróban. Klubjai a Brescia (1992-1998), az Internazionale (1998-2001), közben kölcsönjátékosként a Reggina (1999-2000) és a Brescia (2001) voltak. 2001 és 2011 között az AC Milan, 2011 és 2015 között a Juventus, végül 2015 és 2017 között a New York City tagja volt. Hatszoros olasz bajnok (2003-2004, 2010-2011, 2011-2012, 2012-2013, 2013-2014, 2014-2015), az Olasz Kupa kétszeres győztese (2002-2003, 2014-2015), kétszeres Bajnokok Ligája-győztes (2003, 2007), kétszeres Európai Szuperkupa-győztes (2003, 2007), klubvilágbajnok (2007). Az olasz válogatottban (2002-2015) 116 mérkőzésen 13 gólt szerzett.
Xavi és Iniesta: A tiki-taka szívverése
Sokszor feltehettünk már magunknak a kérdést, ki a jobb: Xavi vagy Iniesta? Persze a két spanyol legenda külön-külön is egy nagy fejezete a futball történelmének, Xavi jobban meghatározta csapata játékát, míg Iniesta inkább egy az egyben volt megbízhatóbb játékos. Azonban mind a Barcelonában, mind a spanyol válogatottban olyan egységet alkottak, hogy talán érdemesebb úgy megközelíteni a kérdést, hogy Xavi és Iniesta. Mind a ketten gyors, pontos passzjátékra voltak képesek, amire a hírhedt barcelonai és spanyol tikitaka is építkezhetett. A kiemelkedő játékintelligencia, és játékolvasás mellett Xavi és Iniesta is kifejezetten ügyes „cselkirályok” voltak, nemegyszer rázták le ellenfelüket egy-egy jó mozdulattal, és ezt tették olyan eleganciával, mintha éppen egy tankönyvi leckét írnának a futballról.
Klubcsapatukkal és a nemzeti színekben is mindent megnyertek, amiről focista csak álmodhat. Ráadásul a 2010-es világbajnoki döntőben Iniesta 116. percben lőtt gólja tette világbajnokká a spanyol csapatot. Ugyan egyikőjük sem a gólerősségéről volt híres, őket inkább a kiszolgálásaik és a pályát átlátó tudásuk tette felejthetetlenné. Xaviról a volt Real Madrid-edző, Jorge Valdano mondta azt, hogy „ha a futball tudomány lenne, Xavi találta volna fel a képletét. Senki sem tudott úgy kommunikálni a labdán keresztül társaival, mint ő”. Nem csak Xavi, de Iniesta is képes volt arra, hogy a csapattársaikat is naggyá tegye. Sokan gondolják, hogy minden idők egyik, ha nem legjobb játékosa, Lionel Messi sem ért volna el akkora gólszámokat Xavi és Iniesta nélkül. Talán az egyik legnehezebben elfogadható történése a futballnak, hogy egyik játékos sem kapott Aranylabdát a karrierje során. Igaz, Iniesta még a japán bajnokságban aktívan futballozik, de már régebben átadta trónját a fiatal titánoknak. XAVI (Xavier Hernandez Creus) 1980. január 25-én született Terrassában. Klubjai az FC Barcelona (1991-2015) és a katari al-Szadd (2015-2019) voltak. Nyolcszoros spanyol bajnok (1998-1999, 2004-2005, 2005-2006, 2008-2009, 2009-2010, 2010-2011, 2012-2013, 2014-2015), a Király-kupa háromszoros győztese (2008-2009, 2011-2012, 2014-2015), katari bajnok (2018-2019), a Katari Emir Kupa győztese (2017), a katari Kupa győztese (2017), négyszeres BL-győztes (2006, 2009, 2011, 2015), háromszoros UEFA Szuperkupa-győztes (2009, 2011), kétszeres klubvilágbajnok (2009, 2011). A spanyol válogatottban (2000-2014) 133 mérkőzésen 13 gólt szerzett.
Szoboszlai Dominik: A Liverpool motorja
Az ESPN Szoboszlairól írt elemzésében a Liverpool elnyűhetetlenjének (Mr. „Második angliai idényében pontosan megmutatta, miért akarták őt annyira megszerezni. Ha Alexis Mac Allister a liverpooli középpálya szívverése, akkor Szoboszlai a motorja. Szívóssága és futómennyisége Slot játékrendszerének az alapja. Brighton, 2025. Szoboszlai Dominik, a Liverpool játékosa ünnepli gólját az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság 37. fordulójában játszott Brighton-Liverpool mérkőzésen Brightonban 2025. május 19-én. Az angol válogatott játékos mindenre képes, a mélységből való passzolás, a szerelés és még a távolról való lövés sem áll messze tőle. A sokoldalú játékos rendszeresen bevethető a középpálya jobb oldalán, és ezt a 2022-es, Liverpool elleni Bajnokok Ligája döntőben is nagyszerűen helyt állt, amikor Vinícius Junior győztes góljához adott gólpasszt. Gólerős formája átragadt a Barcelonába is, az idei szezonban 24 mérkőzésen öt gólt és hat gólpasszt szerzett. Mivel Bellingham elsajátította a tökéletes ütemben való érkezést a kapu előtt, ebben a szezonban már elképesztő módon 20 gólt szerzett az összes versenysorozatot figyelembe véve - ennél több gólt egyetlen másik La Liga játékos sem szerzett.
Történelmi áttekintés: legendás középpályások
Xabi Alonso: A Real Madrid és Liverpool motorja
XABI ALONSO Olano 1981. november 25-én született a spanyolországi Tolosában. Klubjai az Antiguoko (1990-1999), a Real Sociedad (1999-2004), közben kölcsönjátékosként az Eibar (2000-2001), a Liverpool FC (2004-2009), a Real Madrid (2009-2014) és a Bayern München (2014-2017) voltak. Angol FA-kupa-győztes (2005-2006), spanyol bajnok (2011-2012), a spanyol Király Kupa kétszeres győztese (2010-2011, 2013-2014), háromszoros német bajnok (2014-2015, 2015-2016, 2016-2017), a német DFB-kupa győztese (2015-2016), a Bajnokok Ligája kétszeres győztese (2005, 2014). A spanyol válogatottban (2003-2014) 114 mérkőzésen 16 gólt szerzett.
Josep Guardiola: Az irányító a pályán és a kispadon
PEP GUARDIOLA Josep Guardiola Sala 1971. január 18-án Santpedorban született. 1984 és 2001 között a Barcelona, 2001-2002-ben a Brescia, 2002-2003-ban az AS Roma, 2003-ban ismét a Brescia, végül 2003-2005-ben a katari al-Ahli, 2005-2006-ban a mexikói Dorados tagja volt. Hatszoros spanyol bajnok (1990-1991, 1991-1992, 1992-1993, 1993-1994, 1997-1998, 1998-1999), a spanyol Király Kupa kétszeres győztese (1996-1997, 1997-1998), BEK-győztes (1992), KEK-győztes (1997), kétszeres európai Szuperkupa-győztes (1992, 1997). A spanyol válogatottban (1992-2001) 47 mérkőzésen 5 gólt szerzett.
Lothar Matthäus: A sokoldalú kapitány
LOTHAR MATTHÄUS: A sokoldalú csapatkapitány, aki a Mondialén még leginkább támadó középpályásként szerepelt, 1961. március 21-én született Erlangenben. Klubjai az 1. FC Herzogenaurach (1971-1979), a Borussia Mönchengladbach (1979-1984), a Bayern München (1984-1988), az Internazionale (1988-1992), ismét a Bayern München (1992-2000), a MetroStars (2000), majd egy mérkőzés erejéig újra az 1. FC Herzogenaurach (2018) voltak. Hétszeres (nyugat)német bajnok (1984-1985, 1985-1986, 1986-1987, 1993-1994, 1996-1997, 1998-1999, 1999-2000), háromszoros DFB-kupa-győztes (1985-1986, 1997-1998, 1999-2000), olasz bajnok (1988-1989), az UEFA-kupa kétszeres győztese (1991, 1996). A (nyugat)német válogatottban (1980-2000) 150 mérkőzésen 23 gólt szerzett, világbajnok 1990-ben, vb-ezüstérmes 1982-ben és 1986-ban. Európa-bajnok 1980-ban.
Steven Gerrard: A Liverpool ikonja
STEVEN GERRARD 1980. május 30-án született Whistonban. Klubjai a Liverpool FC (1989-2015) és az LA Galaxy (2015-2016) voltak. Kétszeres angol FA-kupa-győztes (2000-2001, 2005-2006), háromszoros angol Ligakupa-győztes (2000-2001, 2002-2003, 2011-2012), a Bajnokok Ligája győztese (2005), UEFA-kupa-győztes (2001), az UEFA Szuperkupa győztese (2001). Az angol válogatottban (2000-2014) 114 mérkőzésen 21 gólt szerzett.
Frank Rijkaard: Az Ajax és Milan pillére
FRANK RIJKAARD 1962. szeptember 30-án Amszterdamban született. Az AFC Ajax nevelése volt (1980-1987), majd a Sporting CP megvette, de azonnal kölcsönadta a Real Zaragozának (1987-1988). Az AC Milanban (1988-1993) érte el legnagyobb nemzetközi sikereit, végül az Ajaxban zárta le pályafutását. Ötszörös holland bajnok (1981-1982, 1982-1983, 1984-1985, 1993-1994, 1994-1995), a KNVB kupájának háromszoros győztese (1982-1983, 1985-1986, 1986-1987), olasz bajnok (1991-1992, 1992-1993), háromszoros BEK/BL-győztes (1989, 1990, 1995), KEK-győztes (1987), európai Szuperkupa-győztes (1989, 1990, 1993), Világkupa-győztes (1989, 1990). A holland válogatottban (1981-1994) 73 mérkőzésen tíz gólt szerzett.
Clarence Seedorf: A BL-győztes rekordbajnok
CLARENCE SEEDORF 1976. április 1-jén Suriname-on, Paramaribóban született. Klubjai az AS’80 és a Real Almere-ben, majd az Ajax akadémiájára került. Tizenhat évesen mutatkozott be a felnőtt csapatban, amelyben kupagyőztes (1992-1993), kétszeres bajnok (1993-1994, 1994-1995) Bajnokok Ligája-győztes (1995) lett. 1995-1996-ban a Sampdoria, 1996 és 1999 a Real Madrid (1996-1997-ben bajnok, egy évvel később Bajnokok Ligája- és Világkupa-győztes), 1999-től 2002-ig az Internazionale, 2002-től 2012-ig az AC Milan (2003-2004-ben és 2010-2011-ben bajnok, 2002-2003-ban Olasz Kupa-győztes, 2003-ban és 2007-ben Bajnokok Ligája-győztes, 2003-ban és 2007-ben európai Szuperkupa-győztes, 2007-ben Világkupa-győztes) sztárja volt. Pályafutása utolsó két szezonjában (2012-2014) a riói Botafogót erősítette. Brazil klubjával 2013-ban megnyerte Rio állam bajnokságát. A holland válogatottban (1994-2008) 87 mérkőzésen 11 gólt szerzett.
Marco Tardelli: Az olasz harcos
MARCO TARDELLI 1954. szeptember 24-én Caregginében született. A pisai San Martino (1970-1972), majd a Pisa (1972-1974), a Como (1974-1975), a Juventus (1975-1985), az Internazionale (1985-1987) és a svájci Sankt-Gallen (1987-1988) középpályása volt. Ötszörös bajnok (1977, 1978, 1981, 1982, 1984), kétszeres Olasz Kupa-győztes (1979, 1983), BEK-győztes (1985), KEK-győztes (1984), UEFA-kupa-győztes (1977), európai Szuperkupa-győztes (1984), BEK-döntős (1983) volt. Az olasz válogatottban (1976-1985) 81 mérkőzésen 6 gólt szerzett.
Fernando Redondo: Az elegáns argentin
FERNANDO REDONDO: Az argentin középpályás 1969. június 6-án született Androguéban. Első klubja a Talleres RE volt, majd 1979 és 1990 között az Argentinos Juniorst erősítette. Európában előbb a Tenerifében (1990-1994), utóbb a Real Madridban (1994-2000) és az AC Milanban (2000-2004) játszott. Kétszeres spanyol bajnok (1994-1995, 1996-1997), olasz bajnok (2003-2004), Olasz Kupa-győztes (2002-2003), háromszoros Bajnokok Ligája-győztes (1998, 2000, 2003).
Bernd Schuster: A spanyol bajnokság sztárja
BERND SCHUSTER 1959. december 22-én Augsburgban született. Első két klubja az SV Hammerschmiede (1971-1976) és az FC Augsburg (1976-1978) volt. 1978 és 1980 között az 1. FC Köln tagja volt, majd Spanyolországban (Barcelona 1980-1988, Real Madrid 1988-1990, Atlético Madrid 1990-1993) játszott. Később a Bayer Leverkusen (1993-1996), végül a mexikói „pumák”, az UNAM játékosa volt (1996-1997). Spanyol bajnok (1985, 1989, 1990), hatszoros spanyol Király-kupa-győztes (1981, 1983, 1988, 1989, 1991, 1992), Ligakupa-győztes (1983), KEK-győztes (1982). A nyugatnémet válogatottban (1979-1984) 21 mérkőzésen négy gólt ért el.
Didi, Gérson, Falcão: A brazil középpályás varázslat
DIDI (Valdir Pereira) Campos dos Goytacazesben született 1928. október 8-án. Három világbajnokságon vett részt, az 1954-esen, valamint a megnyert 1958-as és 1962-es tornán. Svédországban, ahol 6 mérkőzésen 1 gólt szerzett, a vébé legjobb játékosaként ünnepelték. Pályafutása során tizenötször váltott klubot, a Fluminense, a Botafogo, a Real Madrid és a Valencia tagja is volt.
GÉRSON (Gérson de Oliveira Nunes) Niteróiban született 1941. január 11-én. Három idény kivételével, amelyet a São Paulo FC-ben töltött (1969-1972), csak riói klubokban szerepelt, előbb a Canto do Rióban (1958-ban), majd a Flamengóban (1959-1963), aztán a Botafogóban (1963-1969), végül pedig a Fluminensében (1972-1974). Négyszer nyerte meg Rio állam bajnokságát (1963, 1967, 1968, 1973), háromszor a Rio-São Paulo-tornát (1961, 1964, 1966), egyszer a Taça Brasilt (1968). São Paulo állam bajnoka lett 1970-ben és 1971-ben.
PAULO ROBERTO FALCÃO 1953. október 16-án születettt a brazíliai Abelardo Luzban. Klubjai az Internacional-PA (1973-1980), az AS Roma (1980-1985) és a São Paulo FC (1985-1986) voltak. Háromszoros brazil bajnok (1975, 1976, 1979), Rio Grande do Sul állam ötszörös bajnoka (1973-1976, 1978), olasz bajnok (1982-1983), az Olasz Kupa háromszoros győztese (1981, 1982, 1984), São Paulo állam bajnoka (1985). A brazil válogatottban (1976-1986) 34 mérkőzésen hét gólt szerzett.
Bozsik József: A magyar futball legendája
BOZSIK JÓZSEF Kispesten született, 1925. november 28-án, Budapesten hunyt el, 1978. május 31-én. Klubja a Kispesti AC, illetve a névváltozás után a Bp. Honvéd (1938-1962) volt. Ötszörös bajnok (1950, 1950 ősz, 1952, 1954, 1955), vb-ezüstérmes (1954), vb-résztvevő (1958), olimpiai bajnok (1952), Európa Kupa-győztes (1953), a Balkán Kupa-győztese (1947). A magyar válogatottban (1947. augusztus 17.-1962.
Josef Masopust: A csehszlovák ezüstérmes
JOSEP MASOPUST 1931. február 9-én született Střimicében. Klubjai a Most (1949-1950), a Teplice (1950-1952), az az ATK, ÚDA, később Dukla Praha (1952-1968) és a Molenbeek (1968-1970) voltak. Nyolcszoros csehszlovák bajnok (1953, 1956, 1957-1958, 1960-1961, 1961-1962, 1962-1963, 1963-1964, 1965-1966), háromszoros Csehszlovák Kupa-győztes (1960-1961, 1964-1965, 1965-1966). A csehszlovák válogatottban (1954-1966) 63 mérkőzésen tíz gólt szerzett. Vb-ezüstérmes (1962), Eb-bronzérmes (1960).
Johan Neeskens: Az Ajax és Barcelona legendája
JOHAN NEESKENS 1951. szeptember 15-én született Heemstedében, az ottani RCH-tól igazolta át az Ajax 1970-ben. A piros-fehéreknél 1970. augusztus 23-án játszotta az első, 1974. május 12-én az utolsó meccsét. Háromszoros BEK-győztes, kétszeres európai Szuperkupa-győztes, egyszeres Világkupa-győztes lett, kétszer volt bajnok és Holland Kupa-győztes is. 410 mérkőzésen 171 gólt lőtt, minden sorozatot beszámítva. Távozása után a Barcelona (1974-1979) és a New York Cosmos (1979-1984) mezét viselte, majd levezetésként még a Groningen (1984-1985), a South Florida Sun (1985), a teremligában szereplő Kansas City Comets (1985-1986), aztán Svájcban a Löwenbrau (1986-1987), a Baar (1987-1990) és a Zug (1990-1991) tagja is volt. A katalánokkal Spanyol Kupa-győztes és KEK-győztes, a Cosmosszal kétszer az NASL bajnoka lett.
Jean Tigana: A francia labdarúgás alakja
Amadou JEAN TIGANA 1955. június 23-án született Bamakóban. Klubjai az ASPTT Marseille (1965-1972), az SO Les Caillols (1972-1974), a Cassis (1974-1975), a Toulon (1975-1978), az Olympique Lyon (1978-1981), a Girondins de Bordeaux (1981-1989) és az Olympique Marseille (1989-1991) voltak. Ötszörös francia bajnok (1984, 1985, 1987, 1990, 1991), kétszeres Francia Kupa-győztes (1986, 1987), BEK-döntős (1991). Az Év játékosa Franciaországban (1984), az Aranylabda-szavazás második helyezettje (1984). A francia válogatottban (1980-1988) 52 mérkőzésen 1 gólt szerzett.
LUÍS SUÁREZ Miramontes 1935. május 2-án született La Coruñában. A Perseverancia, a Fabril (1949-1953), a Deportivo (1953-1954), az España Industrial (1954-1955), a Barcelona (1955-1961), az Internazionale (1961-1970) és Sampdoria (1970-1973) játékosa volt. Kétszeres spanyol, háromszoros olasz bajnok, kétszeres országos kupagyőztes hazájában, kétszeres VVK-győztes, kétszeres BEK-győztes, Világkupa-győztes. A spanyol válogatottban (1957-1972) 32 mérkőzésen 14 gólt szerzett.
tags: #vilag #legjobb #foci #vedekezo #kozeppalyasa
