Fókuszban a Real Madrid és a Villarreal: Nyilatkozatok és Kihívások

Az új év mindig jó alkalmat kínál, hogy mérleget készítsünk az előző évről, ugyanakkor az új célok is felszínre buknak. Az emberek ilyenkor már-már sportot űznek belőle, hogy az évkezdetre teszik a változás kezdetét is, hiszen hangzatos, hogy január 1-től nekiállok. Ez jó alkalom, hogy a Real Madrid kapcsán is leüljünk, és átgondoljuk a tavalyi évet és az idei célokat.

Újévi kihívások a Real Madridnál

Szigorúan a 2018-as naptári évet tekintve, még mindig sikeresnek mondhatjuk kedvenceinket, mivel egy BL- és egy Klub-vb serleg is bekerült a vitrinbe. Azonban a korábbi években lappangó problémák végre felszínre törtek, ezért az ősz igencsak keserű szájízt hagyott. Most azonban, tiszta lappal indulva javíthatunk.

A Real Madrid kapcsán jelenleg az érkezők és távozók kérdése a legforróbb téma, lévén, hogy átigazolási időszak van. Ráadásul erősen rászorul a keret a változásra, az új impulzusokra, ezért releváns is a lehetőségekről beszélni. Habár az igazi jövés-menésre mindenképp nyárig kell várni. Sőt, szerintem igazán nagy névre sem szabad áhítozni a téli ablak során, mivel csekély a valószínűsége, hogy bárki betoppanna. Ellenben távozók terén már akadhat nagy név. Isco ugyanis esélyes, hogy továbbáll, és persze Navas is könnyen távozhat, ami bár érhető, de szomorú is, hiszen az elmúlt években mindig helytállt, és fontos eleme volt a csapatnak több edző alatt is. Azonban Solari még nem az az edző, aki meg tudná oldani a problémát. Érdemes körbenézni a piacon, hogy kit lehet elhozni már most.

Emellett szintén releváns téma a sérülteké, mivel Mariano mellé a betegszobába Llorente egészen frissen csatlakozott. Sajnálatosan 2 hetet biztosan ki fog hagyni, ami a zsúfolt januári menetrendben nem túl szerencsés, de legalább Casemiro visszatérhet a jól megérdemelt posztjára. Egy biztos pont van a felállásban, hacsak nem lesz egy váratlan húzás Solari részéről, és igazi védekező középpályás nélkül fog felállni.

Ami pedig az új évi célokat, kívánságokat illeti, a magam részéről elégedett lennék, ha a szezon második felében ismét érdekes lenne a csapat játéka. A realitás persze az, hogy igazán új impulzusokra nyárig várni kell.

A Villarreal helyzete és a felkészülés

Az első ellenfél, nem más, mint a Villarreal csapata. Mindkét csapat edzője beszélt a jó évkezdetről és az első meccs fontosságáról, de különösen igaz ez a Villarrealra, akik olyannyira kátyúba kerültek, hogy 15 ponttal a 18. helyen, azaz kiesőjelölt pozícióban vannak. Igaz, egy meccsel kevesebbet játszottak, de ennek ellenére hatalmas a kontraszt, tekintve, hogy előző szezonban az 5. helyen végeztek, és csoportgyőzelemmel jelenleg is versenyben vannak az Európa Ligában.

Éppen ezért hozzánk hasonlóan náluk is szezon közben történt edzőváltás, bár nekik frissebb a történet, mert csupán december 10-én váltotta Luis Garcia Javi Calleját. Az új edzővel mindeddig két meccset teljesítettek, egy 2-0-s győzelem a Szpartak Moszkva ellen és egy 2-2-es döntetlen a Huesca vendégeként. Most azonban egy győzelemmel két helyet ugranának előre, azaz kikerülnének a veszélyzónából - legalábbis egy időre. Éppen ezért tempós, izgalmas összecsapásra lehet számítani.

A Villarreal alapvetően nem áll rossz erőkből és a Királyi Gárdával kifejezetten nehéz mérkőzéseket vívnak. Ha visszanézünk a 2018-as (naptári) évre, akkor rábukkanhatunk egy januári 0-1-es győzelemre a Bernabeuban, és egy májusi 2-2-es döntetlenre. Utóbbi már az El Madrigalban volt, tehát ez alapján sem lesz sétagalopp a habfehérek számára. A formációjuk 4-4-2, ha marad az előző két meccsen is látott szisztéma. A legveszélyesebb játékosaik pedig két csatáruk, Gerard Moreno és Carlos Bacca, de a fiatal szélsőre, Samuel Chukwuezére is érdemes lesz figyelni.

Versenyintegritás és vitatott helyszínek: A Miami mérkőzés esete

A Real Madrid C.F. szeretné egyértelművé tenni tagjai, szurkolói és általában a labdarúgás szerelmesei számára, hogy határozottan elutasítja a Villarreal C.F. és az F.C. Barcelona közötti Nemzeti Első Divíziós Bajnoki Liga mérkőzés Miamiban való lejátszására vonatkozó javaslatot.

A versenyszféra integritása megköveteli, hogy minden mérkőzés azonos feltételek mellett zajljon az összes csapat számára. Az egyoldalú változtatás megtöri az esélyegyenlőséget a versenytársak között, veszélyezteti az eredmények legitimitását, és elfogadhatatlan precedenst teremt, amely megnyitja az utat a nem sportszakmai érdekeken alapuló kivételek előtt, egyértelműen befolyásolva a sport integritását és kockáztatva a verseny meghamisítását.

Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) október 6-án hagyta jóvá a La Liga tervét, miszerint a Barcelona és a Villarreal decemberi mérkőzését Miamiban, a Hard Rock Stadionban rendezzék meg. Ennek kapcsán hangzott el az a nyilatkozat, hogy "Soha nem láttam még egyetlen sportliga elnökét sem így nyilatkozni a közösségi médiában. Ez befolyásolja a versenyt. Az NBA-ben 82 mérkőzést játszanak, és nem változik semmi, ha ezek közül egyet máshol rendeznek. Ezek a bajnokságok a klubok tulajdonában vannak, ellentétben a La Ligával, amely ellentmond a játékosok kérésének. Nem hiszem, hogy ez így helyes."

A Villarreal egyedi klubmodellje: „Hogyan pótoljuk a jó pénzért eladott kulcsjátékosainkat?”

Habár a város szinte teljes lakossága beférne a félkész Camp Nouba, a Villarreal korántsem kiscsapatot idézően futballozik. Idén is a La Liga élmezőnyének tagja, de hogy miért képes a nagyokkal is felvenni a versenyt, vagy legalábbis a nyakukon lihegni, azt alább bővebben is kifejtjük. Ha valaki szakdolgozatot kívánna írni a kiválasztásról, vagy éppen arról, „miképpen pótoljuk a jó pénzért eladott kulcsjátékosainkat olcsóbb, de hasonlóan kiváló teljesítményre képes labdarúgókkal”, bátran forduljon a Villarreal elöljáróihoz. Ők ennek a mesterei.

A „sárga tengeralattjáró” legénységéből a legutóbbi nyáron történetesen távozott Álex Baena, Thierno Barry, Yéremy Pino, Karl Etta Eyong, jött helyettük Georges Mikautadze, Alberto Moleiro, Tani Oluwaseyi, Manor Solomon, az eredmény mégis ugyanaz. Ez persze dicséri a helyzethez tökéletesen alkalmazkodó trénert, Marcelinót is, ahogyan a klub szakmai irányítóit szintén.

Nagyon úgy fest, hogy ezúttal is jól sikerült a klubnak a transzferpolitika. Mert ha ki is kellett adni Mikautadzéért 30 milliót, Veigáért 24,5-öt, Moleiróért 16-ot, Mourinóért tízet, a klubban azt remélik, egy nap, amikor ezek a játékosok is elköszönnek a Cerámicától, jóval többet érnek. Mert ez a Villarreal működési elve: éles szemmel, az adatokból jól sakkozva megvenni a már jó teljesítményre képes, de még nem horror áron kapható klasszisjelölteket, néhány év alatt ténylegesen klasszissá tenni őket, és drágábban értékesíteni.

Villarreal átigazolások és azok hatása

Ezért gondolhatnánk azt, hogy meglehetősen fájdalmasan érintette a klubot a nemzetközileg is kapós kameruni Karl Etta Eyong távozása a Levantéba potom 3 millió euróért, csakhogy az ennél komplexebb ügylet volt, amelynek az volt a célja, hogy a Cádiz részesedését a jövőbeni eladásból megvágják. 3 millióért ment csak Etta Eyong a Levantébe, a Villarrealnak visszavásárlási joga van, amellyel nyilván a jövő nyáron él is, az azt követő eladásából viszont nem kell már a Cádiznak fizetnie. Okos?

Abban, hogy pénzügyileg is versenyezni tudjon a nagyokkal, a tulajdonos Fernando Roig szerepe elévülhetetlen. A kerámiákból milliárdossá váló üzletember 1997-ben vásárolta meg a klubot, a stabilitásra és a közösség erejére támaszkodva vezeti azóta is példásan. Mint azt hangoztatja, miközben az üzletben a „pénzcsinálás” a legfontosabb, a Villarreal élén korántsem. Itt az a cél, hogy ne nagyon legyen veszteség, és hogy a klub eredményei és játéka örömmel töltse el a szurkolót. Szerinte ugyanis a drukker a valódi tulajdonosa egy klubnak, és nem az elnöki székben ülő vállalkozó. Amondó, a siker összetevői a kemény munka, az akadémiára helyezett hangsúly, valamint hogy a saját neveléseket jó érzékkel kiválasztott „külsősökkel” tudják kiegészíteni.

Az akadémia szerepe és a tehetséggondozás

És ha sokakat meg is lepett, hogy az ötödik helyen zárt a csapat, azért mégsem ment csodaszámba: a Villarreal 143 millió eurós éves bevétele a hetedik legnagyobb a spanyol élvonalban, bérekre az ötödik legtöbbet költi. Az 1998-1999-es szezonban szerepelt először a spanyol élvonalban, immár tizennyolcadszor jutott ki a nemzetközi porondra, kétszer BL-elődöntőt vívhatott, 2021-ben pedig a Manchester Unitedet legyőzve Európa-ligát nyert. Utóbbi az akadémia nélkül aligha sikerülhetett volna: a keretből több mint tíz játékos a Villarreal saját nevelése volt.

A José Manual Llaneza utánpótlásközpont 1998-ban nyitotta meg kapuit, több mint száz bentlakásos nebulóval. Épp az edzőkomplexumnak köszönhetően Spanyolországban az egy főre jutó futballpálya Villarrealban a legmagasabb. „Ha valaki itt él, az a klubot a második családjának tekinti - jegyezte meg még a Villarreal játékosaként Álex Baena. - Ha kicsi is a város, a körülmények jobbak, mint sok nagycsapatnál.”

De Rodrira is büszkék arrafelé, aki 16 éves korában választotta a Villarreal akadémiáját, miután az Atléticóban nem bíztak benne. Öt szezon után visszatért Madridba, majd a Manchester Citybe igazolt, ahol elindult a világfutball trónja felé. 2024-ben Aranylabdával a kezében ült fel oda. Ha a Villarreal trónra nem is jut, amilyen príma futballt produkál idén, nagy meglepetést keltene, ha nem csípné meg a biztos BL-indulást érő negyedik helyet.

Kontroversz Thomas Partey ügyében

Az egyetlen szégyenfolt a klub renoméján Thomas Partey nyári szerződtetése. A ghánai futballistát Angliában ötrendbeli nemi erőszakkal vádolták meg, a jogi procedúra nem ért még véget, és hiába tiltakozott több Villarreal-drukker is petícióban leigazolása ellen, Roig elnök hajthatatlannak bizonyult. Ő amondó, hogy amíg valakiről nem bizonyosodik be a bűnössége, ártatlannak tekintendő…

Ezen kívül viszont irigylésre méltóan működik a Villarreal, mely bebizonyítja, hiába tudná a teljes lakossága is csak félig megtölteni a majdnem kész Camp Nout, egy kisváros „kiscsapata” is naggyá válhat, ha okosan, értőn, előrelátóan vezetik.

Játékvezetői döntések és edzői reakciók

Győzelemmel javított az Atlético Madrid elleni vereség után a bajnokságban a Real Madrid. Xabi Alonso együttese 3-1-re felülmúlta a Villarrealt. A tizenegyest és kiállítást is hozó összecsapáson a vendégeket irányító Marcelino García Toral nem volt hajlandó reagálni a játékvezető döntéseit firtató kérdésekre, míg Xabi Alonso a Real Madrid két sztárjáról, Vinícius Júniorról és Kylian Mbappéról is beszélt.

Feszültség a pályán kívül: Valverde és Baena incidense

Áll a bál Spanyolországban. A helyi beszámolók szerint Fede Valverde, a Real Madrid futballistája megvárta és megtámadta Álex Baenát a szombat esti bajnoki mérkőzés (2-3) után. A Marca azt írja, bosszúról van szó, Valverdét újra a családi drámájával hergelte a Villarreal spanyol labdarúgója.

„Most sírj, hogy nem születik meg a fiad!” - idézik a lapok a gyalázatos szavakat, amelyek állítólag elhangzottak. A mérkőzés után Álex Baena nyilatkozott: „Nagyon örülök a csapat lenyűgöző győzelmének egy olyan helyszínen, mint a Santiago Bernabéu, ugyanakkor nagyon szomorú vagyok a meccs után elszenvedett agresszió miatt, és meglepett, amit rólam mondanak.”

tags: #villarreal #real #madrid #nyilatkozat

Népszerű bejegyzések:

• A Szuperkupa El Clásico története
• Fedezze fel a kosárlabda statisztikák világát
• A futballpálya vonalai és jelölései
• Quicky, a Nyuszi és a Nesquik története
• Ismerd meg az FC Barcelona történelmét és gólstatisztikáit