A vízilabda és a Siketlimpia: Magyar diadalok és a sportág története
A világ legrégebbi, fogyatékossággal élő embereknek szervezett nemzetközi versenye a Siketlimpia, korábbi nevén Csend Világjátékok.
A Siketlimpia története és működése
A Siketsportok Nemzetközi Bizottsága (ICSD) 1924-ben alapult, és azóta felelős a Siketlimpia és más siket világbajnokságok szervezéséért. A közel százéves intézmény célja nem csupán a sportesemények megszervezése, hanem az egyes országok és a sorstárs siket- és nagyothalló nemzeti közösségek közötti jó kapcsolat kialakítása is. A Siketlimpiát négyévente, mindig az olimpiát követő évben rendezik meg.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elismeri a Siketlimpiát. A hallássérült sportolók részvételének alapfeltétele az 55 decibeles, vagy ennél nagyobb mértékű hallásveszteség. A versenyen csak olyan sportolók vehetnek részt, akiknek mindkét fülön legalább 55 decibeles a hallásveszteségük. Csak a természetes hallásmaradványukat használhatják; nem viselhetnek hallókészülékeket, cochleáris implantátumokat és más segédeszközöket. A sportolók siketségéhez alkalmazkodva a futballbírók zászlót lengetnek síp helyett, és a futásnál a startpisztolyt fényjelek helyettesítik.
A vízilabda, mint sportág
A vízilabda, vagy régebbi elnevezéssel vízipóló, olyan labdajáték, melyet két, 7-7 fős csapat (hat mezőnyjátékos + egy kapus) vív egymás ellen egy medencében. A vízilabdás játék célja, hogy a négy negyedből álló játékidő alatt a játékosok, szabályos körülmények között, minél többször az ellenfél kapujába juttassák a labdát. Az a csapat győz, amelyik több gólt ér el, vagy kevesebbet kap.
A játékidő 4 × 8 perc tiszta játékidő, a támadóidő 30 másodperc. A szabályok szerint a kétszer háromperces hosszabbítást követően, feltéve, ha az sem hoz döntést, ötméteres-párbajban dől el, ki nyeri meg a mérkőzést.
A sportág kialakulása és története
Mint megannyi labdás sportágé, Angliában merült fel először a vízilabdázás gondolata. Az első, kezdetleges formáit tekintve többféle, egymástól eltérő változatot ismerünk, például a vízi futballt. Az első olyan vízilabda-mérkőzést, amely már némiképp hasonlított a mai játékra, 1876-ban játszották Bornemouthban.
Az Egyesült Államokban is elindult egy vízi játék, melynek a polo nevet adták. Az első szabályokat a skót William Wilson jegyezte le. Az angol úszószövetség 1885-ben hivatalosan is sportágnak ismerte el a vízilabdát, és 11 pontban egységesítette Wilson szabályait. Az angolok a világon először, 1888-ban rendeztek bajnokságot. A századfordulót megelőző évtizedben, egész Európában hódító útjára indult a vízilabdázás.
A Nemzetközi Úszószövetség (FINA) angol kezdeményezésre 1908. július 19-én alakult meg Londonban. A vízilabda szakágat a későbbiek folyamán a Nemzetközi Vízilabda Technikai Bizottság (Technical Water Polo Committee - TWPC) irányította. A játék népszerűségét igazolta, hogy a futballal párban első csapatsportként kapott helyet az 1900-as olimpia műsorán. A sportág 1908 óta állandó a játékok programjában. A női vízilabda az olimpiai játékok programjában először 2000-ben mutatkozott be Sydney-ben.
A magyar vízilabda története és sikerei
Hazánkban Dr. Füzesséry Árpád lelkes munkájának köszönhetően, az első mérkőzést Siófokon, 1899. július 30-án játszották, az első hazai bajnokságot pedig 1904-ben írták ki. A Magyar Úszó Szövetség 1907-ben történő megalakulásától felügyelte a sportágat. 1919-ben megalakult a Magyar Vízilabda Szakbizottság, amely csak évtizedekkel később, 1989. december 9-én lett önálló szövetség.
A magyar válogatott első olimpiai szereplése 1912-ben, Stockholmban volt. Számottevő fejlődést Komjádi Béla korszakalkotó munkája hozott a ’20-as években. Komjádi valósággal forradalmasította a vízilabdázást, és a magyar válogatott hamar a világ legjobb csapatává emelkedett. 1926-ban Európa legjobbjai, majd az 1928-as olimpiai játékok ezüstérmesei lettünk. Azonban 1932-ben és 1936-ban már nem találtunk legyőzőre.
A II. világháború évekre visszavetette a vízilabda színvonalát. Az 1952-1976-ig tartó időszakban a magyar vízilabdázás négy olimpiai bajnokságot nyert. Játékosaink közül kiemelkedett Gyarmati Dezső, Kárpáti György, akik háromszoros olimpiai bajnokok. A montreali győztesek közül Csapó Gábor és Faragó Tamás nevét jegyezte meg leginkább a világ vízilabdázása.
Ezt követően 24 évet kellett várni az újabb sikerre. Kemény Dénes tanítványai Sydney-ben, Athénben és négy évvel később Pekingben is aranyérmesként hagyták el a medencét. A magyar vízilabda sportág a kilenc olimpiai aranyérem mellett számos világbajnoki, Európa-bajnoki és világkupa-győzelemmel büszkélkedhet.
A női vízilabdázás története az ’50-es években kezdődött, de az igazi áttörést a ’80-as évek hozta meg. Magyarországon főként Ördög Évának köszönhetően kezdett kibontakozni a szakág. 1984-ben írtak ki először bajnokságot, melyre 6 csapat nevezett. A női magyar póló dr. Tóth Gyula irányításával ekkor már Európa és a világ legjobbja is volt. A gyűjteményt, a hagyományokhoz híven a nők is gyarapították.
A siket vízilabda és a magyar siketek sikerei
Fábián István, aki hallását hét hónapos korában, egy járvány következtében veszítette el, kiemelkedő alakja a siket sportolóknak. Már tizenegy évesen elkezdett úszni, és négy évvel később, 1973-ban már a siketek világjátékán (2001 óta hívják siketlimpiának) szerepelt, ahol a 4x100-as vegyes váltóval ezüstérmet szerzett.
A hallók között is úszott, és van egy országos bajnoki bronzérme 1981-ből. Közben, 1974-ben a koppenhágai siketek Európa-bajnokságán a győztes csapat legfiatalabbjaként már a vízilabdázók között is bemutatkozott, és a 80-as évektől kezdve már csak a pólósok között szerepelt. Fábián István hét siketlimpián vett részt, ahol három arany- és három ezüstérmet szerzett.
Fábián István hangsúlyozza a hallássérült sportolók hátrányait, mint például a játékvezetői sípszó hiánya a vízilabdában, ami nagyobb koncentrációt igényel. Az úszásban a rajtnál van különbség, mivel a rajtpisztoly hangját nem hallják, ami tizedmásodperces lemaradásokat okozhat.
Magyar diadal a tajpeji Siketlimpián
A magyar válogatott a vízilabdatorna döntőjében 17:11-re verte az olaszokat, s ezzel aranyérmet szerzett a 21. Nyári Siketlimpián, amelyet Tajpejben rendeztek meg. A tajpeji Siketlimpián a magyar férfi vízilabda-válogatott lenyűgöző teljesítményt nyújtott, minden mérkőzését fölényesen megnyerve.
A magyar férfi vízilabda válogatott eredményei a tajpeji Siketlimpián
| Mérkőzés | Eredmény | Gólok negyedenként | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Németország - Magyarország | 13:20 | (2:4, 2:5, 4:6, 5:5) | Csoportmérkőzés |
| Magyarország - USA | 27:6 | (8:0, 8:3, 5:2, 5:1) | Csoportmérkőzés |
| Magyarország - Írország | 14:8 | (1:3, 6:4, 3:1, 4:0) | Csoportmérkőzés |
| Magyarország - Olaszország | 12:6 | (1:2, 6:1, 3:0, 2:3) | Csoportmérkőzés |
| Magyarország - Írország | 19:7 | (5:2, 4:2, 5:2, 5:1) | Elődöntő, Nemes Norbert 7 gól |
| Magyarország - Olaszország | 17:11 | (2:3, 4:2, 7:3, 4:3) | Döntő, Nemes Norbert 7, Király Róbert Belián 6 gól |
| A torna végeredménye: 1. MAGYARORSZÁG, 2. Olaszország | |||
További magyar sikerek a Siketlimpián
A magyar küldöttség a tajpeji Siketlimpián a vízilabda aranyérem mellett további jelentős eredményeket is ért el. Földi Bence mountain bike-ban ezüstérmes, Csontó Ádám 8. lett. Zsilinszki Orsolya úszó hat számban állt rajthoz, mindegyiken pontszerző helyen végzett, 200 m pillangón pedig 3. helyen végzett. Biatovszki Mira lövészetben, légpuska számban ezüstérmes, 50 méteres fekvő számban bronzérmes lett.
Ötvös Patrik a 81 kg-os judo súlycsoportban a harmadik, bronzérmes helyen végzett. Tájfutásban Mihályi Ferenc a sprinttávon 6., középtávon 6. és hosszútávon az 5. helyen futott be. Máthé Gábor tenisz egyéniben játszmaveszteség nélkül lett olimpiai bajnok.
A 25. Siketlimpián, Tokióban is folytatódtak a magyar sikerek. Biatovszki Mira lövészetben, 50 méteres összetett puska számban bronzérmet szerzett, ami egymást követő ötödik siketlimpiáján dobogós helyezést jelentett számára. Úszásban a 15 éves Boros Tamara 200 méter vegyesen ezüstérmet, 1500 méter gyorson pedig bronzérmet szerzett. Az atléta Gál Nikolett 100 méter gáton győzött, a cselgáncsozó Ötvös Patrik (81 kg) ezüstérmes lett. A tájfutóknál a sprint vegyes váltó, Szűcs Nikolett, Boros Imre, Bojtor Szabolcs és Szabó Nóra, a harmadik helyen végzett.
A siketlimpikonok diszkriminációja és elismerése
A siketek világjátékát diszkriminációk is érték az azt nem, vagy alig ismerő többségi társadalom részéről. A hallók világában kevéssé ismert esemény; az itt eredményeket elért sportolókat nem ismerik el teljesítményükhöz mérten, és nem kapnak megfelelő támogatást a külvilágtól. Korábban a siketlimpikonok életjáradékot is kaptak; az újabb versenyek győzteseit azonban nem ismerik el megfelelően.
Pedig a paralimpiai sportolók nem tudnak versenyezni az ép sportolókkal, ezért külföldre kell utazniuk a selejtezőkhöz; a siket labdarúgók ellenben akár külön csapatban, akár halló csapatokban a hazai bajnokságban is megállják a helyüket. A Siketlimpiát érő diszkrimináció az alkotmánynak is ellentmond.
A Széchenyi Tudományos Társaság elsőként jutalmazta meg a tajpeji siketlimpián érmes magyar versenyzőket és edzőiket, ezzel is felhívva a figyelmet a sportolókra és eredményeikre.
tags: #vizilabda #master #siketlimpia
