A magyar vízilabda válogatott legendás sikerei és öröksége
A magyar vízilabda válogatott évtizedek óta a világ élvonalába tartozik, számos felejthetetlen győzelmet aratva és legendás játékosokat, edzőket adva a sportágnak. Ez a hagyományos magyar sikersportág olyan ikonikus alakokat termelt ki, akiknek neve összeforrt az olimpiákkal, világbajnokságokkal és Európa-bajnokságokkal.
Gyarmati Dezső - Egy sokszoros olimpiai bajnok pályafutása
Kiemelkedő példája ennek a dicsőséges múltnak Gyarmati Dezső, háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, a Nemzet Sportolója. Gyarmati az egyetlen játékos, aki öt olimpián szerepelt: Helsinkiben, Melbourne-ben és Tokióban a győztes, Londonban a második, Rómában pedig a harmadik helyezett csapatnak volt tagja. Kétszeres Európa-bajnok (1954, 1962) játékosként. A NOB honlapja a világ legjobb vízilabda játékosának ítéli, aki egyben a „Nemzet Hőse”.
Játékoskarrierje után edzőként is rendkívül sikeres volt. Münchenben már Rajki Béla szövetségi kapitány segítője volt, majd Montrealban, már szövetségi kapitányként olimpiai bajnokságra vezette a magyar csapatot. Világbajnokság (1973), Európa-bajnokság (1974, 1977), Világkupa (1979) jelzi sikeres kapitányi működését. A moszkvai szerényebb szereplés, a harmadik helyezés után azonban lemondásra kényszerült. Edzőként több klubcsapatnál dolgozott, itthon és külföldön egyaránt.
Családi öröksége is figyelemre méltó: lánya, Gyarmati Andrea a többszörös Európa-bajnoknő, Münchenben nagy esélyesként indult, de végül „csak” második lett a 100 m-es hátúszásban. Unokája, Hesz Máté élvonalbeli vízilabdázó volt, míg másik unokája Szilágyi Liliana, a magyar úszósport egyik legnagyobb reménysége, kiválóan szerepelt a tavalyi EYOF versenyeken.
Gyarmati Dezső számos magas kitüntetésben részesült, többek között 1994-ben, Samaranch elnöktől vette át az Olimpiai Érdemrendet. A rendszerváltás utáni első parlamentben az MDF képviselője volt. A Nemzet Sportolója és a vízilabda szövetség tiszteletbeli elnöke. Sikerekben gazdag, változatos életútját az 1996-ban megjelent "Gyarmati-sors, avagy egy balkéz története" című könyvében foglalta össze.
Az 1956-os melbourne-i olimpia - Több mint egy mérkőzés
A magyar sporttörténet egyik legemlékezetesebb eseménye az 1956-os melbourne-i olimpia, ahol a vízilabda-válogatott szereplése mélyebb értelmet nyert. A szovjetek elleni legendás mérkőzés, amelyet a magyar csapat 4-0-ra nyert meg, több volt, mint egy sportverseny az itthon zajló forradalmi események miatt. Az eseményt a "melbourne-i vérfürdő" néven emlegetik. A rendőröknek ki kellett menekíteniük a szovjet válogatott tagjait 1956 decemberében, egy hónappal a novemberi események után, a melbourne-i uszodából.
A mérkőzés alatt Zádor Ervinről, aki a meccs alatt erősen „puhított” Prokop visszakönyöklése után véres arccal - amit állítólag Kárpáti „Gyurika” kent szét, a művészi hatás kedvéért - állt a lelátó előtt, sokaknak emlékezetes maradt. Kárpáti György, a zseniális játékos, és Mayer Mihály, akit a korombeliek csak hangzatos felszólalásairól ismertek a sportág elnökségi üléseiről, szintén ezen a csapatban szerepeltek. Peterdi Pál sokat idézett mondata, hogy „a szovjetek melegítőjén virító négy betű (CCCP), sajnálatos módon megegyezett azzal a néggyel, amely a körúton nyikorgó tankok oldalát ékesítette”, messze nem fejezi ki annak a néhány napnak a hangulatát.
A magyar vízilabdasportnak a melbourne-i volt a negyedik olimpiai elsősége, de talán ez a győzelem volt az, amely hatásában mindegyiken túlmutat. Az 1956-os siker után végképp összekapcsolódott Magyarország neve a vízilabdával. Vélhetően ennek a gárdának a sikerei és a szovjetek elleni találkozó miatt vitték le a szülők vízilabdázni azt a generációt, amelynek legjobbjai 1976-ban - 1964 után 12 esztendővel - megszerezték hazánk hatodik olimpiai aranyát.
A MELBOURNE-I VÉRFÜRDŐ TÖRTÉNETE - A VILÁG LEGHÍRESEBB VÍZILABDA MÉRKŐZÉSE VLB. 263. epizód
Újjáépítés és további diadalok a '60-as években
Az 1956-os események után a válogatott számos kihívással szembesült, mivel az aranyérmesek közül többen a szabad világot választották, bár később majdnem mindenki hazatért. Rajki Béla, a vízilabda-válogatott edzője, a felkészülés során azzal a problémával nézett szembe, hogy "az olimpia után számos játékos kint maradt, a jól összedolgozott gépezet megbomlott, számos jó játékosunk cserbenhagyott minket." Elsősorban az olimpiai bajnokok, Boros, Jenei, Mayer, Hevesi, Markovits, Kárpáti, Szívós távoztak.
Hozzájuk csatlakozott néhány tehetséges fiatal, így Dömötör, Vitáris, Kiss Egon, Németh, valamint Svéda, Vízvári és Dancsa. Az OB I. színvonala alacsony volt, sok új játékossal. Ennek ellenére Rajki Béla bizakodó volt, mondván: "Eben az évben elsősorban a zágrábi hatos tornára készülünk, tehát van időnk kialakítani a csapatot, hiszen addig számos nemzetek közötti mérkőzésen veszünk részt. A magyar vízilabdaválogatott ez évi nemzetközi programja az 1958-as vízilabda Európa-bajnokság előiskolája lesz."
A kemény munka meghozta gyümölcsét. Az 1958-as budapesti Európa-bajnokságot Magyarország nyerte, utolsó mérkőzésén 4:2-re győzte le a Szovjetunió válogatottját. A Képes Sport hetilap írta: "Vízilabdacsapatunk káprázatos játékkal, száz százalékos teljesítménnyel nyerte az Európa-bajnokságot." A budapesti EB utolsó eredményhirdetésekor Markovits Kálmán, csapatunk kapitánya emelte magasra a kormány által adományozott serleget. A magyar válogatott az 1960-as római olimpián bronzérmet szerzett Olaszország és a Szovjetunió mögött, ezzel is bizonyítva a folyamatos nemzetközi sikereket.
Dömötör Zoltán és az 1964-es tokiói arany
Él Budapesten egy újpesti szívű közgazdász, aki úszóként nyert számos hazai bajnoki címet, az Európa-bajnoki dobogó tetején is állhatott, életét mégis a vízilabda határozta meg - játékosként és edzőként is világklasszis volt. Dömötör Zoltán Rómából (1960) és Mexikóból (1968) olimpiai bronzéremmel tért haza, Tokióban pedig ő volt az aranykovács. Dömötör Zoltán és társai szerezték vízilabdázásunk ötödik olimpiai bajnoki címét, korábban Los Angeles (1932), Berlin (1936), Helsinki (1952) és Melbourne (1956) hozott pólós aranyat.
"Úszókarrierem nem mondható boldog pályafutásnak, hiszen azzal az óriási blamával kezdődött, hogy egy gyermekversenyen, 100 gyorson megvert Gyurika - évelődik Dömötör Zoltán (70) a későbbi pólós olimpiai bajnoktárs, örök dumamester és viccgyáros, dr. Kárpáti György kárára. S megtudjuk, ezt követően is volt miért bánkódnia, hiszen zsinórban két ötkarikás vetélkedőről is „lecsúszott”. E kimaradt olimpiai szereplések alapozták meg Dömötör későbbi olimpiai érmeit, bajnoki címét."
"Csalódott voltam, s abbahagytam az úszást. S a mellékállású pólósból főállásra váltottam. Hamar belenőttem a rokon sportágba, csak azt kellett megtanulnom, hogy a hálóba, s nem a kapufára kell lőni a labdát… Ezzel ugrattak társaim 1957 nyarán, a bemutatkozó válogatott meccsem után, hiszen két gólom mellett tizenháromszor találtam telibe a lécet."
Dömötör Zoltán felidézi a kulcsfontosságú meccs pillanatait: "Magyar-szovjet pólómeccs. A tét az olimpiai arany. - Igazán elárulhatná már, mire várt akkor?! Ordíthatta Szepesi torkaszakadtából, hogy „Lőj, Dömötör, lőj!”, mégis évezredeknek tűnt, míg végre rászánta magát... - Hogy mire vártam? Hát arra, hogy elsüllyedjenek az oroszok... Rusoránnal megúsztunk, ő vitte fel a labdát, s amikor nekem passzolt, kétségtelen, hogy gólhelyzetben voltam, de az is igaz, hogy nem csak a kapus, hanem az egyik mezőnyjátékos is ott tornyosult a háló előtt. Meg kellett fontolnom, mit csinálok. Nem lehetett ész nélkül bombázni. Egy lövőcsel, két lövőcsel, jött a harmadik is, szépen elsüllyedtek mindketten, ott volt a lehetőség a hosszú saroknál. Ekkor sem lőttem, hanem ejtettem. Higgye el, nekem is az örökkévalóság volt, míg hálóba ért a labda."
"A lényeg, hogy ezután már nem kellett izgulni. Öt-kettőnél, harminc másodperc alatt, lehetetlen fordítani. - Fordítani valóban lehetetlen, de még mindent elveszíthettünk volna… A szovjet csapat a becsületéért harcolt: aranyérmes már semmiképp sem lehetett, de tőlünk elvehette volna az elsőséget. A meccs előtt tudtuk, hogy nekünk csak az 1-0, 2-0, 3-1, 5-2 vagy a 8-3 a jó eredmény ahhoz, hogy megelőzzük a velünk azonos pontszámmal álló jugoszlávokat. Három negyed után még 2-2 volt az állás. Képzelheti, milyen izgalmas volt az a hajrá! Három magyar találat, s abból kettőt Dömötör jegyzett... - A negyed elején emberelőnyből Felkai „Róka” lőtt gólt, majd egy támadásnál beforgattam a védőmet, s négyest kaptam, amit isteni szerencsével értékesítettem. A kapus belekapott, megállt a labda a jobb keze alatt, de úgy paskolt utána, hogy a hálóba ütötte. Ezután jött az aranygól, fél perccel a meccs vége előtt, ám ha az utolsó másodpercekben Ambrus nem véd ki egy bődületes ziccert, oda az elsőségünk."
Dömötör Zoltán őrzi az olimpiai bajnoki labdát, amit Gyarmati Dezső dobott ki neki a meccs végén. "Érdekes lehet az utókor számára: akkoriban bőrből készült, s hiába zsíroztuk, igencsak meg tudta szívni magát, rettenetesen utálták a kapusok, ha fejen találjuk őket, a tréningeken nem is gyakoroltuk az ilyen lövéseket." Később edzőként is sok egyéb trükkre megtanította a pólósokat. "Dolgoztam itthon és külföldön, mégis arra a két évtizedre vagyok a legbüszkébb, amit a Központi Sportiskola pólós szakágvezetőjeként töltöttem el."
Siketlimpia - A magyar vízilabda sikerek egy másik dimenzióban
A magyar vízilabda sikerei nem korlátozódnak a hagyományos versenyekre. A siket sportolók is kiváló eredményeket érnek el, különösen a Siketlimpián. A magyar férfi vízilabda-válogatott lenyűgöző teljesítményt nyújtott a tajpeji Siketlimpián, minden mérkőzését fölényesen megnyerve. A magyar válogatott a vízilabdatorna döntőjében 17:11-re verte az olaszokat, s ezzel aranyérmet szerzett a 21. Nyári Siketlimpián, amelyet Tajpejben rendeztek meg.
A csoportmérkőzések eredményei: Németország-Magyarország 13:20 (2:4, 2:5, 4:6, 5:5), Magyarország-USA 27:6 (8:0, 8:3, 5:2, 5:1), Magyarország-Írország 14:8 (1:3, 6:4, 3:1, 4:0), Magyarország-Olaszország 12:6 (1:2, 6:1, 3:0, 2:3). Az elődöntő eredménye: Magyarország-Írország 19:7 (5:2, 4:2, 5:2, 5:1) - Nemes Norbert 7 gólt lőtt a meccsen. A döntő eredménye: Magyarország-Olaszország 17:11 (2:3, 4:2, 7:3, 4:3) - Nemes Norbert 7, Király Róbert Belián 6 gólt lőtt a meccsen. A torna végeredménye alapján Magyarország végzett az első helyen, megelőzve Olaszországot. A Széchenyi Tudományos Társaság elsőként jutalmazta meg a tajpeji siketlimpián érmes magyar versenyzőket és edzőiket.
Fábián István, aki hallását hét hónapos korában, egy járvány következtében veszítette el, kiemelkedő alakja a siket sportolóknak. Már tizenegy évesen elkezdett úszni, és négy évvel később, 1973-ban már a siketek világjátékán (2001 óta hívják siketlimpiának) szerepelt, ahol a 4x100-as vegyes váltóval ezüstérmet szerzett. A hallók között is úszott, és van egy országos bajnoki bronzérme 1981-ből. Közben, 1974-ben a koppenhágai siketek Európa-bajnokságán a győztes csapat legfiatalabbjaként már a vízilabdázók között is bemutatkozott, és a 80-as évektől kezdve már csak a pólósok között szerepelt.
Fábián István sikerei vízilabdázóként: hét siketlimpián vett részt, három arany- és három ezüstérmet szerzett. Fábián István hangsúlyozza a hallássérült sportolók hátrányait, mint például a játékvezetői sípszó hiánya a vízilabdában, ami nagyobb koncentrációt igényel. Az úszásban a rajtnál van különbség, mivel a rajtpisztoly hangját nem hallják, ami tizedmásodperces lemaradásokat okozhat.
A jelen és a jövő - Varga Zsolt csapata
A Magyar Vízilabda-szövetség irányítja a magyar nemzeti csapatot. A szövetségi kapitány Varga Zsolt, edző Lukács Gergely, segédedző Gárdonyi András, csapatkapitány Manhercz Krisztián. A szövetség számos nemzetközi versenyen képviselteti magát, beleértve a Nyári olimpiai játékokat, Világbajnokságokat és Európa-bajnokságokat.
A szövetségi kapitány, Varga Zsolt a világbajnoki keret összeállításakor a World Cup-sorozatban nyújtott teljesítményt veszi alapul, valamint rutinos és fiatal játékosokra egyaránt számít. "Úgy gondolom, lesz elég időnk csapatot építeni, és lesz elég időnk mérkőzéseken tesztelni, hogy kik alkossák a szingapúri csapatot" - idézte a honlap Varga Zsoltot. A férfiválogatott vb bő keretében számos tehetséges játékos szerepel, mint például Csoma Kristóf, Gyapjas Viktor, Mizsei Márton (kapusok), és mezőnyjátékosként Angyal Dániel, Manhercz Krisztián, Vámos Márton, valamint a fiatal Varga Vince. A Bajnokok Ligája négyes döntőjében nem érintett játékosok már elkezdték az edzéseket, a teljes keret június 6-án találkozott először.
A felkészülés intenzív: Nápolyban az olaszokkal gyakorol a válogatott, majd három napon át a horvátokkal Rijekában. Ezt követően, június 20. és 22. között egy szicíliai négyes tornán szerepel a csapat, majd az azt követő hétvégén a budapesti BENU-kupán (június 27-29.). A vb-t, amelyre 15 játékos nevezhető, július 11. és 24. között rendezik meg Szingapúrban. Varga Zsolt együttese Ausztrália ellen kezdi meg szereplését, a második körben Japánnal, az utolsó csoportmeccsen pedig Spanyolországgal találkozik.
A magyar válogatott 14-14 után ötméteresekkel 18-15-re legyőzte a világbajnok horvát csapatot a férfi vízilabda világkupa bronzmérkőzésén Podgoricában. A magyar vízilabdázók az athéni olimpián aranyérmet szereztek, a pekingi olimpián pedig bronzérmet. A magyar küldöttség két arany- és három bronzéremmel a 22. helyen végzett a 2016-os riói paralimpiai játékokon.
A magyar vízilabda kiemelkedő nemzetközi eredményei
A magyar vízilabda válogatott hosszú és dicsőséges történelme során számos alkalommal állt a dobogó legfelső fokán a legnagyobb világversenyeken, bizonyítva ezzel a sportág iránti elkötelezettséget és a kiválóságot.
| Versenysorozat | Eredmény | Évek |
|---|---|---|
| Nyári Olimpiai Játékok | Aranyérem | 1932, 1936, 1952, 1956, 1964, 1976, 2004 |
| Világbajnokság | Aranyérem | 1973 (Gyarmati Dezső edzőként) |
| Európa-bajnokság | Aranyérem | 1954, 1958, 1962, 1974, 1977 |
| Világliga | Aranyérem | 2003, 2004 |
| Világkupa | Aranyérem | 1979 (Gyarmati Dezső edzőként) |
| Siketlimpia | Aranyérem | Taipei (201?) |
tags: #vizilabda #valgatott #sikere
