A vércsoportok jelentése és a vérátömlesztés tudnivalói
Ugyanúgy, ahogy külsőnknek, a szervezetünknek és az egészségünknek megannyi egyedi vonása van: eltérő jellemzők vonatkoznak a biológiai felépítésünkre, a szerveink működésére és például a vérünkre is, ami alapjában véve befolyásolja rendszerünk működését. A vércsoportok jellemzői és a vércsoportok gyakorisága eltér egymástól, éppen ezért nem adhatunk bárkinek, vagy nem kaphatunk bárkitől vért.
A vércsoport meghatározás során eláruljuk, hogy mi a vércsoportok gyakorisága, mi a legritkább vércsoport és mi a különbség a vércsoportok között. Hogyan változnak a vércsoportok jellemzői típusonként és hogyan zajlik a vércsoportok öröklődése? A vércsoportok meghatározása a vérben található antigének alapján történik.
Az AB0 és az Rh rendszer jelentősége
Az AB0 a nemzetközi szinten elismert vércsoport rendszer; felfedezése Karl Landsteiner nevéhez fűződik, aki 1900 és 1901 között azt vizsgálta, hogy a vérátömlesztés miért hatékony egyes embereknél, míg mások egyenesen belehalnak ebbe az orvosi műveletbe. Landsteiner 4 alapvető vércsoportot határozott meg, amibe az emberek a fenotípusaik alapján tartoznak: ezek az A, B, AB és 0 vércsoportok.
Fontos tisztáznunk, mi az antigén és az antitest közötti különbség. Az antigének a gerincesek szervezetében lévő fehérjék, amelyek valamilyen idegen anyagot észlelve ellenanyag-termelést és immunválaszt indítanak el. Minden vércsoport a saját antigénjét tartalmazza, de az ellentétes vércsoport antitestjeivel kombinálva. Az AB vércsoport éppen ezért mindenkitől kaphat vért, mert A és B antigén is van a vérében, viszont nem termel antitesteket. A 0 vércsoportnál egyik antigén sem szerepel, éppen ezért ő nem kaphat sem az A-tól, sem a B-től, ellenben mindenki másnak adhat vért.
Vércsoportok fiziológiája (ABO és Rh vércsoportok)
Ahhoz, hogy átfogó képet kapjunk a vércsoportok meghatározásáról, az AB0 rendszer még nem elég - mindenképpen tudnunk kell azt is, hogy egy vércsoport Rh negatív vagy Rh pozitív. Az RhD-ről tudnunk kell, hogy ez az antigén az emberi vérben vagy jelen van, vagy nincs jelen. Rh+ vércsoportok esetében szükséges az antitest vizsgálat is, ugyanis ha egy Rh- ember Rh+ vért kap, az antitestek nála is kialakulhatnak.
Vércsoportok gyakorisága és öröklődése
A vércsoportok gyakorisága kontinensenként és rasszonként is eltérhet. Közép-Kelet-Európában, Magyarországot is beleértve, a leggyakoribb vércsoport az A (44,5%), ezt követi a 0 vércsoport (40%), a B (10,5%), végül az AB (4,5%) következik.
| Vércsoport | Gyakoriság (Magyarország) |
|---|---|
| A | 44,5% |
| 0 | 40% |
| B | 10,5% |
| AB | 4,5% |
A vércsoportok öröklődése egy meghatározott rendszerben történik, így a vérvizsgálat felhasználható például apasági tesztek készítéséhez, rokonsági szálak kimutatásához is. Általánosságban elmondhatjuk azt, hogy azonos vércsoportú szülőknek azonos, vagy 0-s vércsoportú gyermeke születik, 0-s vércsoportú szülők esetén a gyermek egyértelműen 0. A és B eltérő vércsoportú szülők esetén a gyermek A, B vagy AB lesz, de 0 is előfordulhat.
A vércsoportok öröklődése változatos, mindre egyedi jellemvonások jellemzőek, azonban nagy problémát jelent, hogy sokan nem tudják, milyen vércsoportok vannak, vagy hogy milyen az ő saját vércsoportjuk, amit odaadhatnak másnak, vagy amire szükségük lehet egy - akár életmentő - beavatkozás esetében.
tags: #you #vere #stade #jelentese
