A Zambiai Válogatott Tragédiája és Főnixszerű Feltámadása

A zambiai futballtörténelem tele van drámai fordulatokkal, amelyek közül kiemelkedik az 1993-as repülőgép-baleset, majd az azt követő, rendkívüli erejű feltámadás. Zambia ugyanott nyerte meg vasárnap az Afrika-kupát, ahol 19 éve a csapat repülőgépe lezuhant: a gaboni döntőben a sztárok nélküli válogatott büntetőrúgásokkal győzte le a tizenegyest hibázó Didier Drogbára épülő Elefántcsontpartot. Zambia ott nyerte meg az Afrika-kupát, ahol 19 éve egyszer mindent elveszített.

A tündérmeseszerű történetnek különös keretet ad, hogy a döntőt abban a gaboni stadionban rendezték, amely mindössze pár kilométerre található az 1993-as repülőgép-katasztrófa helyszínétől. „Megható élmény volt, ugyanakkor megerősített minket." A repülő Gabonban zuhant le, mi pedig ugyanott nyertük meg az Afrika Kupát. Vasárnap a gaboni meccs előtt a csapat ellátogatott a tragédia helyszínére, a tengerparton átszellemült hangulatban, virággal a kezükben készültek a meccsre, amelyen nem titkoltan a tragédiában elhunytak emlékére szerettek volna győzelmet aratni.

Az 1993-as Repülőgép-baleset Részletei

Harminc éve, 1993. április 27-én zuhant le a zambiai futballválogatottat szállító repülőgép, amelynek a fedélzetén harmincan utaztak. 1993. április 27-én a Szenegál elleni vb-selejtezőre készülő válogatott egy katonai géppel indult el a helyszínre. Az anyagi gondokkal küszködő zambiai szövetség nem tudta kivitelezni, hogy különgépet béreljen a csapat számára, így a hadsereg tulajdonában lévő DHC-5D Buffalo típusú repülővel indult útnak a társaság.

Egy olyan géppel, amelyet előtte négy hónapig nem használtak, és amelynek a pilótája egy mauritiusi repülőút másnapján, holtfáradtan indult útnak a csapattal. A gép 1992 decembere és 1993 áprilisa között nem volt használatban, így a szenegáli út előtt két próbarepülést is végrehajtottak, és csak utólag, túl későn derült ki, hogy gondok adódtak a motorral. A repülő leszállt Libreville-ben tankolni (a 19 évvel későbbi döntő helyszínén), majd a felszállás után a bal oldali motor meghibásodott, a pilóta pedig tévedésből a működő jobb oldali motort állította le.

A szerencsétlenségben elhunyt játékosok közül az egyszeres válogatott védő, Kenan Simambe volt a legfiatalabb, mindössze 18 éves, a legidősebb pedig a 33 éves kapus, Richard Mwanza. A repülőgép a gaboni partoktól 500 méterre az Atlanti-óceánba zuhant. A fedélzeten utazó 18 válogatott játékos, a szövetségi kapitány és a 30 fős kísérő személyzet minden tagja életét vesztette. A balesetben elhunyt 18 focistát a lusakai Függetlenségi Stadion mellé temették, pénteken ennél az emlékműnél tartottak megemlékezést. Ez talán még orvosolható probléma lett volna, ám egy 2003-as gaboni jelentés szerint a csapatot már a mauritiusi meccsre is elszállító, fáradtsággal küszködő pilóta elnézte a hibajelzést, és a működő hajtóművet állította le.

Kalusha Bwalya Szerepe és az Újjáépítés

Egyedül a csapat legjobbja élte túl a balesetet: Kalusha Bwalya nem volt rajta a gépen, mivel a PSV légiósaként Eindhovenből utazott a meccs helyszínére, Dakarba. A csapat kapitánya, egyben legnagyobb sztárja, Kalusha Bwalya nem tartott a csapattal, ugyanis Európában, a PSV Eindhovenben légióskodott, és egyénileg utazott volna a dakari vb-selejtezőre. A korábban takarítással foglalkozó zambiai szövetségi kapitány, Hervé Renard szerint a siker fő letéteményese a szövetség elnöke, Kalusha Bwalya, aki azért nem halt meg az 1993-as repülőgép-balesetben, mert túl jó klubcsapatban futballozott.

A válogatott tragédiája után Bwalya volt az, aki elkezdte toborozni a játékosokat a helyi klubokból, hogy újjáépítse a csapatot. Bwalyának később óriási szerepe volt abban, hogy a zambiai labdarúgás felállt a padlóról. Iszonyúan nehéz feladatot vett a nyakába, mivel a legjobb zambiai csapat, a Power Dynamos öt játékosát vesztette el a szerencsétlenségben.

A Tragédia Utáni Gyors Feltámadás

Alig több mint két hónappal a légikatasztrófa után a zambiai válogatottnak már tétmeccsen kellett pályára lépnie, és a Marokkó elleni vb-selejtező nem indult jól, mert a vendégek Rasid Daudi őrült nagy góljával megszerezték a vezetést. A gyorsan újjáépített csapat az ő vezérletével csodával határos módon majdnem kijutott az 1994-es vb-re: Marokkó és Szenegál legyőzése után az előbbi elleni második meccsen egy döntetlen is elég lett volna a világbajnoki részvételhez, ám a játékvezető Casablancában 1-0-s hazai vezetés után jogos büntetőtől fosztotta meg a csapatot.

Zambia egészen közel volt ahhoz, hogy kijusson az Egyesült Államokban rendezett tornára, 1993 októberében úgy utazhatott Marokkóba, hogy ha nem kap ki, története során először kvalifikálja magát a világbajnokságra. A vereség nemcsak azért volt fájdalmas Zambia számára, mert nem jött össze a vb-részvétel, hanem azért is, mert ronda utóélete volt a meccsnek. A tragédia után egyből összejött a döntőbe jutás. A teljesen kicserélt válogatott ugyanebben az évben döntőt játszott az Afrika-kupán, és bár Nigériát nem tudta legyőzni, a játékosokat az ezüstérem ellenére is győztesként ünnepelték Zambiában. A csalódottság és a fájdalom után aztán a válogatott 1994-ben gondoskodott arról, hogy a zambiai emberek újra mosolyogjanak, mivel a Tunéziában rendezett Afrika Kupán fantasztikusan szerepelt az ekkor már a skót Ian Porterfield által irányított csapat. A döntő után nemcsak a nigériai, hanem a zambiai játékosokat is hősökként fogadták hazájukban, hiszen a válogatott egy év alatt főnixmadárként támadt fel hamvaiból. A Rézgolyók becenevű csapat (Zambia fő exportcikke a réz) két évvel később bronzérmet nyert, majd hosszú szünet után az idén váratlanul ismét döntőbe jutott.

Az Afrika-kupa Győzelemhez Vezető Út (2012)

„Kalusha Bwalya az elmúlt évszázad legjobb zambiai játékosa, aki megúszta az 1993-as repülőgép-balesetet, és sokan kritizálták, hogy megadja nekem a kispadon a második esélyt." Kalusha Bwalya a kupával. A száz válogatott meccsén 50 gólt szerzett Bwalya - aki az 1988-as olimpián mesterhármast ért el Olaszország ellen, és akit 1996-ban a FIFA a világ 13. legjobb játékosának választott - jelenleg a zambiai futballszövetség elnökeként dolgozik, 2003 és 2006 között pedig szövetségi kapitány volt. Ő tette le az alapjait a mai sikercsapatnak, és lépésről lépésre előrehaladva készült a nagy dobásra.

„A hosszú távú terv akkor kezdődött, amikor Kalusha Bwalya alelnök lett. 2006-ban a csapat az Afrika-kupán kiesett az első fordulóban, ugyanúgy, mint 2008-ban, ám Bwalya azt mondta, együtt kell tartani a csapatot. 2010-ben bejutott Zambia a csoportkörbe, majd kikapott Nigériától. Az idén pedig a csúcsra ért" - vette pontokba a fejlődés szakaszait Christopher Katongo csapatkapitány. Zambia döntőbe jutása akkor is óriási meglepetés, ha figyelembe vesszük, hogy az Afrika-kupa legutóbbi kilenc győzteséből csak egy jutott ki: a 2004-ben aranyérmes Tunézia. Nem volt ott a tornán a legutóbbi három kiírást megnyerő Egyiptom, az 1994-ben első Nigéria, az 1996-ban aranyérmes Dél-Afrika, valamint a 2000-ben és 2002-ben élen végzett Kamerun.

Zambia a Szenegál elleni 2-1-es győzelem után 2-2-t játszott Líbiával, majd 1-0-ra verte a társrendező Egyenlítői Guineát a csoportkörben, aztán a nyolc között Szudánt három, a döntőbe jutásért Ghánát egy góllal verte, úgy, hogy egyik kieséses meccsen sem találtak a kapujába. Ott volt viszont a Premier League-sztárokra - Touré fivérek (Manchester City), Didier Drogba, Salomon Kalou (Chelsea), Gervinho (Arsenal) - épülő Elefántcsontpart, amely kapott gól nélkül hozta le a tornát, mégsem ünnepelhetett győzelmet. 120 perc és büntetőrúgások után 8-7-re nyert a főként helyi labdarúgókra számító Zambia, amelynek a legismertebb játékosa a svájci bajnokságban második helyezett Young Boys 21 éves csatára, Emmanuel Mayuka. A legtöbben a zambiai bajnokságban szerepelnek, Afrikán kívül pedig Izraelből, Kínából és az orosz másodosztályból is van a válogatottnak játékosa.

A Döntő Kulcspillanatai és a Szövetségi Kapitány

Zambia kapusa, Kennedy Mweene a döntő után elárulta: Didier Drogbának odaszólt a 70. percben, amikor Elefántcsontpart tizenegyeshez jutott. „Mielőtt Drogba odament a 11-eshez, azt mondtam neki, 'ki fogod hagyni akkor is, ha nem volt jogos a büntető, de akkor sem fogsz gólt látni, ha jogos volt” - nyilatkozta a kapus. „Elvállalta, de fölé lőtt, mire én azt mondtam neki: 'Na látod, nem volt jogos!' Erre csak mosolygott” - mesélte Mweene, aki szerint várható volt, hogy Drogba a büntetőpárbajban nem fog ismét hibázni, pedig idegesnek tűnt. A zambiai kapus maga is elvállalt egy tizenegyest, és flegmán be is lőtte, majd kezet fogott kapustársával, az elefántcsontpartiakon viszont szerinte látszott az ijedtség, mert egymást lökdösték a büntetőpont irányába.

„Kukaürítés után Afrika-kupa-győzelem." „Meg volt írva, hogy ez a sorsunk. Velünk volt egy különleges erő. Úgy érzem, Isten adott erőt nekünk a győzelemhez” - nyilatkozta a vasárnapi kupagyőzelem után a zambiaiak francia szövetségi kapitánya, Hervé Renard, aki szerint a siker fő letéteményese nem volt ott a pályán. „Éppen ezért neki ajánlom a győzelmet, mivel megbízott bennem” - folytatta a sikeredző, aki hét éve még azzal került be a sporthírekbe, hogy menesztette őt a Cambridge United, és 2008-2010 között egyszer már ült a zambiai kispadon.

A szövetségi kapitány nem titkolja a múltját: „Nyolc éve, amikor edzősködni kezdtem, egy takarítócégem volt. Hajnali 3-4-kor keltem, és a munkám része volt a szemetesládák kiürítése. Bevallom, a döntő előtt ez a kép is megjelent előttem.” A védjegyévé vált, a pálya szélén felül kigombolt fehér ingben álldogáló Renard a döntő után nem kezdett el pezsgőt locsolni és szaladgálni, hanem a karjaiba vette a döntőben megsérült, befáslizott lábú Joseph Musondát, majd elindult vele a díjkiosztóra. „Nem volt a sikerünknek realitása a torna előtt, de mi hittünk magunkban. Nem a mi csapatunk volt a legjobb, de bennünk volt a legtöbb erő ahhoz, hogy idáig eljussunk” - mondta a tréner.

A Torna Csapata

A 2012-es Afrika Kupa hivatalos álomtizenegye, melyben több zambiai játékos is helyet kapott:

Hétfőn hajnalig tartott az ünnep Lusakában, Zambia fővárosában, és az emberek abban bíznak, hogy a siker hatására kapnak egy pluszszabadnapot az ország vezetőitől.

tags: #zambiai #valogatott #tragedia #1993

Népszerű bejegyzések:

• Tehetséggondozás a magyar fociban
• Tudnivalók a Gran Turismo World Series versenysorozatról
• Információk és esélyek a prágai darts tornáról
• Olvasd el az ETO FC Győr – Vasas FC rangadóról szóló cikkünket!
• A Fradi kézilabda öröksége Tóth Nikolett szemével