Simon Balla István: Az atléta, aki a labdarúgás erőnléti edzését forradalmasította, és a ZTE-nél örök emléket hagyott

Simon Balla István neve egyet jelent a magyar atlétika és a labdarúgás erőnléti edzésének úttörő munkájával. Egykori válogatott atlétaként és ötszörös magyar bajnokként szerzett hírnevet, majd sportágat váltva a futballisták felkészítésében vált elismert szakemberré. Munkássága nem csupán a Ferencváros 1995-ös Bajnokok Ligája szereplésében mutatkozott meg, hanem a Zalaegerszegi Torna Egylet (ZTE) sportkomplexumának megálmodásában és fejlesztésében is, ahol tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halála után is tisztelegnek emléke előtt.

Simon Balla István: Egy legendás atléta és erőnléti edző

Simon Balla István aktív pályafutása során az atlétika egyik legnehezebb számában, a 400 méteres gátfutásban ért el kiemelkedő sikereket. Ötször nyert magyar bajnokságot 400 méteres gátfutásban, és váltóban négyszer állhatott a dobogó tetejére. Tíz éven át volt tagja a magyar atléta-válogatottnak. 1986-ban felállított 49,62 másodperces magyar rekordja 400 méteres gátfutásban kilenc éven át élt, s ugyanebben az évben a 10. legjobb európai eredmény is a nevéhez fűződött. Két esztendővel korábban ott lehetett volna az 1984-es Los Angeles-i olimpián, de a magyarok akkor nem utaztak el.

Simon Balla István kiemelkedő atlétikai eredményei:

Ezt követően szeretett sportága mellett maradt, ám nem csupán az atléták családjában. Később az UTE-nél atlétaedző lett, aztán a labdarúgóknál tűnt fel a neve, hiszen ő volt a Ferencváros erőnléti edzője, s éppen abban az időszakban, amikor a Fradi 1995-ben a Bajnokok Ligájában szerepelt.

Simon Balla István beszélgetésünkkor elmondta: a Ferencvárosnál elfogadták azt a munkát, amit vele végeztek a játékosok, s olyan labdarúgókkal dolgozott, mint Simon Tibor, Telek András vagy Lisztes Krisztián. A labdarúgással való kapcsolatfelvétele Hollandiában történt, ahol Jámbor Lászlóval, egy sikeres erőnléti edzővel találkozott, és hasonló elképzeléseikről derült fény. Új gyakorlatokat is fejlesztett, és a Ferencvárosnál öt sikeres évet töltött el. Kiszállt az atlétikából, dolgozott együtt az ökölvívó Kótai Mihállyal, a teniszező Kapros Anikóval, s persze labdarúgókkal. Huszti Szabolcs, Hajnal Tamás, Szabics Imre, Gyepes Gábor, Tímár Krisztián és Lisztes Krisztián mozgását is úgymond ő rakta össze, és megesett, hogy már külföldön futballozva, a pihenőidejükben is visszatértek hozzá. S nem mellékesen, Lendvai Miklós, a ZTE FC vezetőedzőjét is edzette az FTC-nél, akivel később Egerszegen immár együtt is dolgozhatott.

Az erő, gyorsaság, dinamika filozófiája

A magyar labdarúgásban akkoriban még nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget az erőnléti trénerek munkájának, de Simon Balla Istvánnak nagy szerepe volt abban, hogy később az FTC a Bajnokok Ligájában szerepelt. Erőnlét, gyorsaság, dinamika - vallotta és tanította is. Több mint húsz évvel ezelőtt már befutottnak számító játékosok mozgáskoordinációját korrigálta. "Sinya" fél órákig igazgatott egy-egy mozdulatot, hogy a játékos egy-két tizedmásodperccel gyorsabb legyen, ezzel vívta ki a futballszakma megbecsülését.

Mint mondta: "A gyorsaság eleve mérhető, s amiben a magyar labdarúgás talán a legjobban le van maradva az éppen az erő és a dinamika. Általában az utolsó húsz percben jön mindez elő látványosan. Az erőfejlesztés a hagyományos módszerekből indul, de ha a labdarúgást tekintjük, kell hozzá úgymond atlétaszem is, hogy kiszúrjuk, mi a hiba a mozgásban. Nekem ez megvan, s az a szerencsém, hogy annak idején Oros Ferenc volt a mesterem, aki megtanította nekem, hogy a 400 méteres gátfutás igazából technikai szám." Hozzátette: "A labdarúgásban kell a futballtudás, de ha a mozgás nem jó, mindez nem érvényesül teljesen. A gyorsaság, fejleszthető képesség, s ebből kell kiindulni. A mai futballt a gyorsaság felől kell megközelíteni, s nem az állóképesség oldaláról."

Az atlétikai képességfejlesztő pálya a ZTE Arénánál: Simon Balla István öröksége

2019. május 12-én, a ZTE Aréna mögött átadták az évek során folyamatosan fejlődő sportkomplexumot. Ez a terület teljesen új, két teljes futballpálya méretű edzéslehetőséget biztosít az utánpótlás számára, megépült a „ketreces” és a műfüves pálya közötti lelátó, új gyepszőnyeget kapott a „ketreces” pálya, majd sor került az atlétikai képességfejlesztő pálya átadására is. A pálya egyik megálmodója klubunk korábbi erőnléti edzője, a tragikus hirtelenséggel elhunyt Simon Balla István egykori válogatott atléta volt.

Simon Balla István emlékére emléktábla tiszteleg az atlétikai képességfejlesztő pálya bejáratánál. Az ötlet megvalósítását szívügyének tekintette Végh Gábor tulajdonos, aki a sportkomplexum-avatón az önkormányzat kitüntető oklevelét vehette át a klub érdekében kifejtett eddigi munkájáért.

A pálya hasznossága és a modern felkészülés

Az atlétikai képességfejlesztő pálya nem csak a labdarúgók koordinációfejlesztése szempontjából rendkívül hasznos, hanem a többi sportág képviselői (legyen szó csapat- vagy egyéni sportról) is komoly hasznát vehetik. Szűcs Valdó atléta kiemelte:

• "Ez a pálya a futballistáknak és az atlétáknak egyaránt szuper lehetőségeket kínál."
• "A három fokozatú lépcső például a téli felkészülésnél a leghasznosabb, és nálunk, atlétáknál ez az egyik legfontosabb időszak, ami megalapozza az egész évünket."
• "Jól lehet gyakorolni a lépéshosszokat, a legfontosabb izmunkat, a hajlítót is nagyon fejlesztik a lépcsők."
• "Előnyös még, hogy van két, különböző emelkedésű rekortános pálya, valamint műfüves is. Ez a labdarúgóknak a megindulásoknál jelenthet igazán sokat, de nálunk is óriási a rajt jelentősége, pont azért futunk és rajtolunk rendszeresen dombon."

Szűcs Valdó szerint célszerű lejönni minden sportolónak, így a kosárlabdázóknak is, hiszen például Amerikában is látott hasonló pályákon készülő sportolókat. Rengeteg variációt találhatnak ki az edzők, például lehet az emelkedőn 10 kilós mellényben is futni, és még sorolhatná, mennyi hasznos mérés végezhető ez alatt. Barcelonában is találkozott atlétikai képességfejlesztő pályákkal, amiket labdarúgók használnak, például a rekortános lábtengópálya is erősíti a lábat, ezáltal rengeteget lehet fejlődni. A különböző emelkedésű sávok pedig akár rehabilitáció során is hasznosak, hiszen egy sérülés után nyilván nem megy a játékos a meredekebbre, hanem az enyhébben emelkedőn fut. A domb- és lejtőfutás fontos a rehabilitációnál, erősíti a hajlítókat.

Szűcs Valdó kiemelte, hogy "Mindennek ez az alapja. Nagyon fontos, hogy valaki ügyes legyen, de Ronaldóék, vagy például a kosaras világsztárok is rengeteg atlétikai feladatot használnak a felkészülésüknél. Ronaldo például láthatóan rendkívül gyors, ami nem csak adottság, hanem rengeteg hozzáértő munka eredménye is. Nyilván „ért a labdához”, de a gyorsasága nélkül nem tudna ilyen szinten játszani. Ha nincsenek meg a megfelelő alapok, nem lehet magas szinte eljutni."

Simon Balla István munkája a ZTE-nél

Simon Balla István, a korábbi többszörös válogatott és magyar bajnok atléta, erőnléti edzőként vált ismertté a labdarúgósportágban. Bár már lassan két hónapja dolgozott a ZTE FC-nél, maga is úgy tartotta: igazából a téli felkészülés során lehet eredményes és hatékony az ő munkája is. Zalaegerszegre úgy került, hogy először az utánpótlásban kapott szerepet, de mint mondta, Végh Gábor tulajdonos arra kérte, hogy a felnőtt csapatnál is dolgozzon, ezáltal Zalaegerszegre tette át székhelyét.

Simon Balla István a fiatalok erőnléti képzéséért is felelt, és hosszú távon is kamatozhatott ez a munka. Az egerszegi feladat kapcsán atlétaedzőkkel is dolgozott. A ZTE FC közvetlen utánpótlását adó Szőcs János akadémia szinte valamennyi korosztályánál elindult ősszel ez a fajta képzés, amiben Kámán Ferenc, a ZAC atlétáinak vezetőedzője és Csiszár Attila, a ZAC utánpótlás-szakágának vezetője is segítségére volt. "Hogyne, ebben hiszünk, ugyanis felállítottunk egy rendszert, ami szerintem jelenleg Magyarországon is újszerűnek számít" - mondta Simon Balla István. Hozzátette, hogy az erő és gyorsaság a felnőtteknél is fejleszthető, csak megfelelő edzésmódszer kell hozzá. Ami a ZTE FC csapatát illeti, a téli felkészülés során már sokkal hatékonyabb lehetett a munkájuk, hiszen ősszel, a versenyszezon kellős közepén már nehéz lett volna belenyúlni a munkába. Számára kihívást jelentett ez a munka a ZTE-nél, ezért is vállalta el.

Zalai gyökerek és kapcsolatok

Simon Balla István nem teljesen ismeretlenül érkezett a zalai megyeszékhelyre, sőt Zalába sem. Régi kapcsolatok fűzték a térséghez. "Együtt atletizáltam Bakos Györggyel az UTE-ben, akit gondolom nem kell bemutatni itt. A Zalaegerszegről indult 110 gátas többszörös magyar bajnok és csúcstartó atléta máig jó cimborám. Annak idején számos alkalommal jöttünk együtt Egerszegre, s most is állandó vendége vagyok szüleinek, akiket most, hogy idekerültem, rendszeresen látogatok." - mesélte. Felesége, a kanizsai Kalamár Andrea, az N. Olajbányász színeiben lett ismert 100 gátas, majd az MTK-hoz igazolva felnőtt magyar bajnok lett.

Simon Balla István tragikus halála és emlékezete

Kocogni indult hétfőn az 58 éves Simon Balla István, de már nem ért haza. A 400 méter gátfutás ötszörös magyar bajnoka Pesterzsébeten, otthona közelében lett rosszul. Egy másik futó talált rá, aki értesítette a mentőket, rendőrséget, és megpróbálta újraéleszteni a korábbi kiváló atlétát. Később a kiérkező mentősök küzdöttek az életéért, mindhiába. A magyar bajnok atléta, a későbbi erőnléti edző életét nem tudták megmenteni. Felesége, Kalamár Andrea, aki szintén edző, a Borsnak mesélte könnyek között: "Nem tudom elhinni, ami történt. A kocogó fölvette István csörgő telefonját, így tudta meg, hogy ki az áldozat. Mostanában rakoncátlankodott a vérnyomása a férjemnek, ezért diétázott és a mozgásra is odafigyelt." Megdöbbentő, de igaz: az atlétaedző Simon Balla István futás közben halt meg.

Simon Balla István egész életét átjárta a sport. Aktív pályafutása befejezése után erőnléti edzőként ért el sikereket. Nagy szerepe volt abban, hogy a Ferencváros labdarúgócsapata 1995-ben bejutott a Bajnokok Ligájába. A fővárosi zöld-fehér klub mellett számtalan gárdában megfordult, többek közt a Zalaegerszegnél készítette fel a felnőtt és utánpótláskorú játékosokat. Simon Balla István 58 évesen hunyt el. Felesége, István kérésének eleget téve, a hamvait a Dunába szórta majd.

Tisztelgések és búcsúbeszédek

A sportvilág számos képviselője búcsúzott a Mestertől:

• Jandovics Jenő, a ZTE FC Angels NB II-es női csapat vezetőedzője: "Sinya! Jó lenne, ha most is csak átverni próbálnál! Nincs egy hónapja, hogy ugrattuk egymást, mint ahogy mindig tettük. Ma pedig elmentél egy másik pályára. Nyugodj békében!"
• Hrutka János, korábbi válogatott labdarúgó: "A BL-szereplés, bajnoki és kupasikerek, számos neves játékos felépítése, gyorsítása, dinamikusabbá tétele… és még sorolhatnám! Én sem és sokan mások sem futották volna be azt a pályafutást, amit elértek, ha ő nincs! Isten veled, „Mester"!"
• Ifj. Simon Balla István: "A legjobb apa voltál, aki mindent meg akart adni nekem és anyukámnak. Te voltál a legjobb szakember. Te vagy nekem a legsikeresebb ember. Mindig itt leszel velünk, sosem felejtünk el."

A sportberkekben csak „Sinyaként” ismert férfi olyan volt a hétköznapokban, mint néhány évtizede a rekortánon. Az erejét okosan beosztva, mégis gyorsan és ügyesen vette az előtte tornyosuló gátakat, egyiket a másik után. Mintha egy végtelenített akadálypályát állított volna elé a sors, amely persze tartogatott számára fentről jövő ajándékokat Andreával, a szépséges feleséggel és gyönyörű gyerekekkel. Az élet nem verseny. Már nincsenek gátak, már nincs cél a vonalon túl.

tags: #zte #simon #balla #istvan #eronleti

Népszerű bejegyzések:

• A Bologna-Palermo mérkőzés
• Összefoglaló a Fradi és a Vidi kupameccseiről
• Virág Ernő kulcsszerepe a siófoki sikerekben
• regionális kosárlabda események
• A válogatott labdarúgó karrierje