A magyar élvonalbeli labdarúgó-bajnokság, az NB I jövője: 16 csapatos vagy sem?
A magyar élvonalbeli labdarúgó-bajnokság, az NB I lebonyolítása és létszáma évtizedek óta visszatérő vita tárgyát képezi. Mintegy tízévente merül fel a reform gondolata, mely gyakran létszámváltozással is együtt jár. Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke egy január végi M4 Sport interjúban megerősítette, hogy a 2025/26-os évadtól megváltozhat az NB I lebonyolítása.
Ez a folyamatos gondolkodás adta az ötletet a Hivatásos Labdarúgók Szövetsége (HLSZ) vezetőségének, hogy reprezentatív felmérést végezzen a profi labdarúgók között - hazai és külföldi játékosokat egyaránt megkérdezve - arról, hogy ők melyik változatra voksolnának.
A profi labdarúgók véleménye: a többség 16 csapatot szeretne
A Hivatásos Labdarúgók Szövetsége felmérése szerint a megkérdezett futballisták túlnyomó többsége a 16 csapatos bajnokságot részesítené előnyben. Horváth Gábor, a HLSZ főtitkára elmondta, hogy mintegy 700 futballistának küldték el a kérdőíveket, melyből körülbelül 300-at töltöttek ki és küldtek vissza. Ezt a mintát a szakértők reprezentatívnak tartják, amelyre lehet alapozni.
A konkrét elképzelés szerint a labdarúgók 16 csapatos mezőnyt szeretnének, kétfordulós rendszerben, ami összesen 30 mérkőzést jelentene egy idényben. A felmérés sokat mondó eredményeit az alábbi táblázat foglalja össze:
A labdarúgók preferenciái a HLSZ felmérése alapján
| Javasolt rendszer | Támogatók aránya |
|---|---|
| 16 csapatos mezőny (kétfordulós, 30 mérkőzés) | 69,3% |
| Jelenlegi 12 csapatos mezőny (33 játéknap) | 14,2% |
| 12 csapatos mezőny alsó- és felsőházzal | 13,9% |
A felmérés rávilágított arra is, hogy alternatívaként felmerült a jelenlegi rendszer megőrzése mellett, hogy csupán egyetlen együttes essen ki az élvonalból, az utolsó előtti pedig osztályozót játsszon az NB II második helyezettjével. Szóba került továbbá a jelenlegi rendszer átalakítása alsó- és felsőházi tagozódással két forduló után, amely a bajnoki cím és a kiesés kérdését döntené el.
Csányi Sándor, az MLSZ elnöke elmondása szerint nem kedveli a felsőház-alsóházas megoldást, ugyanakkor igazat ad azoknak, akik a jelenlegi lebonyolítást annak igazságtalan volta (nem ugyanannyiszor játszik egy csapat otthon, illetve idegenben) miatt bírálják. Az MLSZ elnöke kiemelte, hogy „folyik egy gondolkodás arról, hogy 2025 után hogyan alakuljon a magyar bajnokság rendszere”.
Az NB I létszámának történelmi ingadozása és a szurkolói oldal
A magyar élvonalbeli labdarúgásban a lebonyolítási rendszer és a létszám változása szinte állandó jelenség, mintegy tízévente felmerül a reform gondolata. A 16 csapatos formátum nem újkeletű a magyar futballban, hiszen 1967-1976, 1982-1996 és 2004-2015 között is ez a versenykiírás volt érvényben, ami miatt a szurkolók körében is népszerű.
A múltban is heves viták övezték a létszám kérdését, ahogyan azt a korabeli sajtó is tükrözi:
1941, Nemzeti Sport: „Az NB I létszáma körül áll a harc. Az egyesületek többsége kétségtelenül a 16-os létszám mellett van s éppen ezért feltűnő, hogy az MLSZ elnöksége húzódozik a létszámemelés gondolatától.”
1948, Népsport: „Az idény vége felé - főleg a kiesési mezőnyben lévők között - mindig felmerül a létszámemelés kérdése (…) Az elnökség megállapította, hogy a 16-os létszám a jelenlegi kereteknek tökéletesen megfelel.”
1957, Népsport: „Helyesebb lenne az NB I bajnokság tizennégyes létszáma, mert a mostani körülmények között a nagyobb létszámemelés felhígítást jelentene és a színvonal csökkenését eredményezné.”
1966, Népsport: „Vigyázni kell, hogy a létszámemelés következtében ne csökkenjen a színvonal, sőt, tovább emelkedjék.”
1976, Népújság: „Ezt a fejlődést kívánja elősegíteni - többek között - a jelenleginél több bajnoki mérkőzésszám, amely a közönség számára is nagyobb vonzerőt jelent. Ezek alapján: az 1976-77. évi bajnokságban az eddigi 16-ról 18-ra emelkedik az NB I résztvevőinek létszáma.”
1981, Népsport: „Tizenhat csapat talán közelebb van a realitásokhoz. Emlékezzünk csak vissza: a magyar labdarúgás nagy korszakában egy ideig például 14 csapat játszott az élvonalban. És micsoda jó mérkőzések voltak! Az erők összpontosítása szerintem feltétlenül hasznos volt, s ma is az. Jobban át lehet tekinteni az élvonalat, kevesebb lesz a mérkőzés.”
Jelenleg a szurkolók körében egyértelműen a 16 csapatos NB I tűnik a legnépszerűbb opciónak. A 16-os létszám valószínűvé teszi, hogy az öt tradicionális pesti nagycsapat (FTC, MTK, Újpest, Honvéd, Vasas) és a meghatározó vidéki együttesek közül alig maradnak ki. A drukkerek elégedetlenségét fokozza, hogy az élvonalbeli csapatok harmada-negyede 20 ezer lélekszám alatti településről érkezik, miközben sok megyeszékhely együttese, illetve a patinás fővárosi nagycsapatok egy része is az NB II-be szorult. A létszámnövelési igény részben ennek a frusztrációnak a következménye.
A 2004-es létszámemelés: érvek és célok
A magyar labdarúgás történetében a közelmúltban is volt példa a létszám bővítésére. A 2004-2005-ös idényre a 12-ről 16 csapatosra bővült az NB I mezőnye. Ezt a döntést az MLSZ elnöksége a hivatásos liga és a klubok javaslatára hozta meg. A változás értelmében az élvonalbeli 11. és 12. helyezett csapatok osztályozót játszottak az NB I/B 5-6. helyezettjeivel, míg a másodosztály első négy helyezettje automatikusan feljutott. Az NB I/B mezőnye ekkor 14 csapatra csökkent.
A létszámemelés mellett a következő érvek szóltak:
Új régiók bevonása: A tizenhatos létszám lehetőséget teremtett új földrajzi területek csapatainak bekapcsolódására az élvonalba.
Több esély a fiatal magyar játékosoknak: Az MLSZ célja volt, hogy több hazai fiatal kapjon lehetőséget az élvonalbeli szereplésre, ehhez pedig a külföldi labdarúgók szerepeltetésének korlátozását, minőségi kritériumokhoz kötését tervezték.
A korábbi rájátszásos rendszer kudarca: A szakemberek szerint az addigi rájátszásos szisztéma nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Edzőbizottsági ajánlás: Az MLSZ edzőbizottsága már évek óta a tizenhatos létszámot támogatta.
Fontos kritérium volt, hogy az NB I-ben induló kluboknak meg kellett felelniük a klublicenc előírásainak, garantálva a racionális gazdálkodási feltételeket. Átmeneti rendelkezések vonatkoztak az utánpótlás-labdarúgók átigazolására is, különös tekintettel azokra, akiknek a Bozsik-programban való részvétele már nem volt lehetséges.
A labdarúgó Európa-bajnokság története
Az MLSZ álláspontja és a 16 csapatos NB I jelenlegi realitása
Dr. Barczi Róbert, az MLSZ sportigazgatója egy M4 Sport interjúban kifejtette, hogy jelenleg nem látja a realitását egy 16 csapatos NB I-nek, bár az osztályozó mérkőzések bevezetése napirenden van. Barczi elismeri az MLSZ által végzett munka fontosságát a magyar labdarúgás hosszú távú fejlődése érdekében, de hangsúlyozza, hogy az együttműködés során vannak olyan sarokpontok, ahol eltérhet a vélemény.
Osztályozó mérkőzések és a ligák közötti különbségek
Az osztályozó kérdésében Barczi egyetért abban, hogy a 16 csapatos NB I-nek jelenleg nincs realitása, de más okokban látja a problémát. Szerinte az NB I-ben túlzottan sok a külföldi játékos. Ezt az is alátámasztja, hogy egy NB II-ből feljutó csapat, amely többnyire magyar játékosokkal ér el sikereket, az élvonalban 80-90%-ban külföldi játékosokkal erősít. Ha pedig kiesik, vagy elküldi a külföldieket, vagy elveszíti az MLSZ támogatást.
Az osztályozó mérkőzések kapcsán felmerülő aggályokat a következő különbségek erősítik:
Anyagi lehetőségek: Az NB I-es csapatok anyagi támogatása és reklámlehetőségei többszörösei az NB II-es klubokénak. Az NB I mérkőzéseit a televízió is közvetíti.
Technológiai különbségek: A VAR rendszer kizárólag az NB I-ben működik, ami további előnyt biztosít az élvonalbeli csapatoknak.
Csapatösszetétel és fiatal játékosok: Az NB I-ben a fiatal játékosok (pl. 2004-es születésűek) szerepeltetéséért „csak” pénzt kapnak a klubok, míg az NB II-ben kötelező folyamatosan szerepeltetni az egyre fiatalabb korosztályokat (idén egy 2005-öst, jövőre két 2006-ost). Az NB I-es klubok ráadásul jobban tudnak meríteni a saját akadémiáikról.
Barczi szerint, bár az NB I-es csapatok a bennmaradás esélyét látják az osztályozóban, az MLSZ-nek fenn kell tartania az egyensúlyt a két liga között.
Utánpótlás-nevelés és a külföldi játékosok kérdése
Az utánpótlás-nevelés minőségének javítása és a tehetséges fiatalok beépítése a felnőttcsapatokba kulcsfontosságú cél az MLSZ számára. Dr. Barczi Róbert szerint a képzési folyamat akkor lesz igazán eredményes, ha a legtehetségesebb fiatalok folyamatos lehetőséget kapnak az élvonalban.
A szövetség 2022-ben bevezetett, a fiatal játékosok szerepeltetését ösztönző támogatási rendszere az első két évben még nem hozott látványos eredményt, sőt, a fiatalok játékperceinek száma kezdetben csökkent. Ez annak tudható be, hogy a kluboknak időre volt szükségük a rendszer megértéséhez és kereteik átalakításához. A 2024/25-ös idénytől azonban jelentős változás indult, és a fiatalpercek száma közel duplájára emelkedett. Ennek ellenére Barczi kiemelte, hogy a kluboknál még hiányzik egy kiforrott üzleti modell a fiatal játékosok kapcsán.
A magyar klubok teljesítményét összehasonlítva a környező országokéval, riasztó a kép az U21-es labdarúgók külföldre történő értékesítése terén. Az elmúlt két és fél évben mindössze két magyar U21-es játékost adtak el külföldre, miközben Szerbia, Horvátország vagy Dánia 15-20 fiatal labdarúgót értékesített, ami tízszeres bevételt jelentett számukra.
Az MLSZ célja, hogy az utánpótlás-nevelés színvonala folyamatosan javuljon, és az NB I-es klubok aktívan építsék be, illetve adják el a tehetséges labdarúgókat. A szövetség kiemelten támogatja a fiatalok beépítését, és azt szeretné, hogy a következő időszakban az NB I-es csapatokban átlagban legalább egy fiatal és 4-5 magyar játékos legyen a pályán a mérkőzések alatt. Barczi szerint nem a 12 csapatos bajnokságon múlik a fiatalok beépítése; más országok példája (Dánia, Ausztria, Szlovákia) is mutatja, hogy 12 csapatos pontvadászat mellett is lehetséges a fiatalok hatékony szerepeltetése.
Jelenleg, 2024 őszét tekintve, három klub kivételével az NB I-es csapatok átlagban legalább öt magyar játékossal játszanak, azonban három klubban még mindig az idegenlégiósok vannak többségben. Az MLSZ vezetése hangsúlyozza, hogy döntéseiket szakmai és üzleti alapon hozzák meg, mindig a magyar labdarúgás fejlődését szem előtt tartva. Dr. Barczi Róbert szerint "nem vagyok meggyőződve arról, hogy jelenleg van 16 tőkeerős, stabil, a futball iránt elkötelezett tulajdonos, 16 első osztályú szintű menedzsment, 16 magyar és fiatal játékosokkal feltöltött keret. Egyelőre tehát nem látom a realitását a 16 csapatos bajnokságnak." Hozzátette, hogy az osztályozó kérdésében hamarosan döntés születik.
tags: #16 #csapatos #bajnoksagot #te #buzi
