A történelmi 1964-es tokiói olimpiai vízilabda-döntő és Dömötör Zoltán legendás gólja

A magyar vízilabda története tele van dicsőséges pillanatokkal, amelyek közül az egyik legfényesebb az 1964-es tokiói olimpián született. Ebben az időszakban nehéz napjai voltak a sportágnak, de a tokiói döntőben aratott győzelem örök időkre beírta magát a magyar sport krónikájába. Dömötör Zoltán, a magyar válogatott tagja, leghíresebb gólját a szovjetek elleni döntőben szerezte 1964-ben, Tokióban, amellyel eldöntött mindent.

Dömötör Zoltán, a vizes sportok polihisztora

Dömötör Zoltán 1935-ben született Budapesten, és kivételes sportolói pályafutást futott be. Már 13 éves korában felfedezték az UTE úszószakosztályánál, ahol villámgyors úszóként kezdte. A berlini olimpián váltóban bronzérmes Gróf Ödön egyengette az útját, segítette a fejlődését. A históriás könyvek szerint 200 és 400 méteren volt különösen erős, a korosztályos versenyeken halmozta az érmeket. Dömötör nagyon beleszállt, az első ötven után nemcsak a hátrányt dolgozta le, hanem a vezetést is átvette. Száz méternél már másfél méter volt a váltónk előnye.

Az 1954-es torinói Európa-bajnokságon Dömötör Zoltán, Kádas Géza, Nyéki Imre, Till László összeállításban óriási fölénnyel győzött a 4x200-as férfi gyorsváltóval, megelőzve az olimpiai bronzérmes franciákat. Az ifjú, mindössze 19 éves Dömötör második emberként a minimális lemaradásból csaknem nyolcméteres előnyt kovácsolt, az üldözők eztán sem tudtak közelebb zárkózni. A váltóval elért Eb-győzelem mellett az 1954-es országos bajnokságon három aranyéremmel gazdagította a gyűjteményét, ráadásul ugyanabban az évben 200 és 400 méteren egyaránt ifjúsági országos csúcsot úszott.

Ilyen sikerek után ritkaságszámba megy, ha valaki átkacsint a labdafogó háló másik oldalára, Dömötör azonban így tett. Húszas éveibe lépve kezdett el komolyabban foglalkozni a vízilabdázással, úszóként ugyanis a helsinki után a melbourne-i olimpiáról is lemaradt. Gyorsasága kiemelkedőnek számított, érezte a kaput - egyszóval sikerre volt ítélve.

Már-már hihetetlenül gyorsan történt minden: 1957-ben már alapembernek számított az Újpesti Dózsában, ráadásul a válogatottban is bemutatkozott. Egy évre rá Budapesten rendezték az Európa-bajnokságot, amelyet nagy várakozás előzött meg, mégiscsak címvédők és olimpiai bajnokok voltak a mieink. Dömötör négy évvel az úszásban szerzett Eb-aranya után vízilabdázóként is Európa-bajnok, nem mellesleg gólkirály lett. A döntő körben a szovjeteknek (4:2) három, az olaszoknak (7:0) két gólt lőtt. Négy év múlva, 1962-ben megismételte a budapesti bravúrt, vagyis ismét megnyerte a kontinensviadalt a pólóválogatottal, és újfent ő szerezte a legtöbb gólt a mezőnyben. A kettő között a római játékokon bronzérmet szerzett Lemhényi Dezső alakulata.

A cél adva volt: 1964-ben, már Laky Károly irányításával hazahozni az aranyat Tokióból. Természetesen Dömötör Zoltán is ott volt a csapatban (egy évtizeden át minden nagy tornán bizalmat szavaztak neki), s ha már ott volt, ismét vezérszerepet vállalt. Klasszissá nemesedett: akkor villant meg, amikor a leginkább kellett.

Az 1964-es tokiói olimpia vízilabdatornája és a döntőig vezető út

Az 1964-es tokiói olimpián a magyar vízilabda-válogatottnak a nemzeti csapat ötödik olimpiai bajnoki címét kellett megszereznie. A 64-es olimpiára a nyolc évvel korábbi győztes magyar csapat tagjai közül ott volt Boros Ottó a kapuban, Mayer Mihály, Gyarmati Dezső, Kanizsa Tivadar, Kárpáti György a mezőnyben. Két könnyed bemelegítő meccs, vagyis Egyiptom (11:1) és Belgium (5:0) könnyed legyőzése után a hollandok ellen egy váratlanul kemény meccs jött (6:5). A jugoszlávok ellen ennél több kellett, ezt mindenki tudta, négy évvel korábban ugyanis az a vereség döntötte romba az álmokat. 1964-ben elkerülte a vereséget a csapat, 4:4-es döntetlenre mentette a meccset. A jugoszlávok elleni döntetlen után a folytatásban az olaszok ellen ismét győzelem kellett, de nem volt mindegy az aránya sem. Bodnár becserélése azonban remek húzásnak bizonyult, mert ő egyenlített a második félidő elején, dinamikusan húzott a kapu felé, és be is fejezte a támadást. A csapat olyan lendületbe jött, hogy Rusorán és Dömötör góljaival a 3:1-es győzelem is megszületett.

Jöhetett a szovjetek elleni döntő csata. A négyes finálé előző meccsén Jugoszlávia 2-1-re legyőzte Olaszországot, így a magyar válogatottnak nem csupán győznie kellett, de ezt több góllal kellett megtennie. 2-0, 3-1, 5-2 vagy ennél nagyobb gólarányú siker kellett, a 4:2-es siker viszont nem lett volna elég. A válogatott jól kezdett, Rusorán szenzációs csellel játszott át két védőt, és a kapuba lőtt. A második negyedben viszont rövidzárlat jött: Szemjonov és Kalasnyikov megfordította az állást, és az is egyértelmű lett, hogy a hátralévő két negyedben minimum 4 gólt kell lőnünk, miközben egyet sem kaphatunk. Ambrus remekül védett, a meccs elején kapufákkal kezdő Felkai pedig a harmadik negyedben nem hibázott a kapu előtt. A duplájával 3:2 volt már, de ez a győzelem csak az ezüsthöz elég. A harmadikban Felkai László révén egyenlítettünk (2-2), de így is pokolian nehéznek ígérkezett a zárónegyed.

Szepesi György legendás közvetítése és a döntő drámai pillanatai

A meccs tele volt feszültséggel, amit Szepesi György legendás rádióközvetítése tett halhatatlanná. A Magyar Rádió sportszerkesztőségének nem volt könnyű dolga, amikor az 1964-es tokiói olimpiai közvetítést megtervezte. Nemcsak azért, mert a két ország közötti 8 órás időeltolódás miatt az események egy része éjszaka, vagy hajnalban zajlott, hanem azért, mert ennyire messziről addig egyetlen egyszer közvetített a rádió élőben sporteseményt. Többször előfordult, hogy a magyar válogatott meccsei alatt megszakadt a vonal, a kor technikai lehetőségei ennyit engedtek meg akkor. Volt olyan nap, amikor egy tengeralattjáró elszakította azt az óceán alatti kábelt, amelyen Japánból Európába rádiós közvetítések eljutottak. Ekkor megszakadt a kapcsolat az olimpia helyszínével. A lényeg azonban az volt, hogy a férfi vízilabdatornán a magyar-szovjet összecsapásra, 1964. október 18-án a hangtechnikusok valahogy összetákolták a vonalat Tokió és Budapest között. A közvetítővonal minősége szinte élvezhetetlen, de pont ez a sistergős-recsegős hang tette felejthetetlenné ezt a meccset.

Szepesi György mestere volt a feszültség fokozásának, annál izgalmasabban pedig nem alakulhatott volna ez a meccs, ahogy az események megtörténtek. Budapesten vasárnap reggel volt, amikor ezek az események Tokióban megtörténtek. Egy ország ült a rádió előtt, egy ország ordított fel Szepesivel együtt Dömötör Zoltán ejtése után.

A mindent eldöntő ejtés

A zárónegyedben Dömötör Zoltán vette át a főszerepet. Előbb egy négyméterest helyezett a kapuban - Grabovszkij kapus ugyan beleért, melléütni nem tudta a labdát. Tehát 4:2, újra felcsillantak a remények. A fiúk összeszorított fogakkal, utolsó erőfeszítéssel támadtak és támadtak. Külön érdekessége ennek a sztorinak, hogy a legendás gól előtt a magyar válogatott négymétereshez jutott. Rusorán Péter úszott oda, lőtt, de a büntető kimaradt. Pedig elsőre gól lett belőle, csakhogy a spanyol bíró, Batalle újradobatta a büntetőt, mert a szovjet kapus kiúszott a gólvonalról. A megismételt négyméterest Rusorán mellédobta. Dömötörnek ezek után is volt még lelki ereje, hogy felússzon, hogy eldöntse a szovjetek elleni csatát.

„És ekkor következett az a gól, amelyet, míg élek, nem fogok elfelejteni, s jelen időben látom ma is az akciót - folytatta Szepesi. - A játéktér közepén Konrád kezében a labda. Támadják, oldalt ad Rusoránhoz. Péter hátrál, megvárja, amíg Dömötörnek elöl sikerül tiszta helyzetbe hoznia magát. S akkor az utolsó pillanatban - mielőtt elnyomhatná valamelyik szovjet hátvéd - lágyan előreteszi a labdát. >Dömötör lőj... Zoli lőj... Dömötör lőj...Góóól! Góóól! Góóóóóól!<”.

Dömötör Zoltán 2001-ben a Színes Sportnak így idézte fel legnagyobb gólját: „És ezután történt, hogy egy elhibázott orosz támadás után felúsztunk Rusoránnal. Rusorán magára húzta az embert, és aztán átpasszolta nekem a túlsó oldalra. Ott álltam üresen a jobb oldalon, de ketten is befedték a kaput előttem. Egy dolgot tehettem: igyekeztem kivárni folytonos lóbálás közepette azt a pillanatot, amikor elkezdenek süllyedni a víz alá, és adódik kis hely fölöttük. Egyszer csak éreztem, hogy kezdek merülni. Elindítottam a labdát ívelve a hosszú sarok felé, és behullott... Meglett az arany! Hát így történt, és emiatt szoktam ugratni Gyurit, hogy helyesen azt kellett volna mondania, hogy >ívelj, Dömötör, ívelj, ívelj!<, ám ő arra hivatkozik, hogy ha ezt tette volna, akkor mire elindítom a labdát, már vége az adásidőnek... Csak tömörített. Ebben maradtunk.”

Más idők jártak: a rádióközvetítés miatt sokan sokáig lövésnek hitték a gólt, és csak később derült ki, hogy valójában ejtés volt. „Nekem is életre szóló élményt jelentett az a bizonyos ötödik találat, amelyre mindenképpen szükség volt az olimpiai győzelmünkhöz. Megszületését oly elemi erővel közvetítette Szepesi György… Az én gólom elvesztette volna jelentőségét, ha a szovjetek utolsó támadásánál Ambrus Miki bravúros védéssel nem akadályozza meg az ellenfél harmadik gólját. Ha nem véd, elvész a nagyon várt aranyérem.” De védett, hogy aztán egymás nyakában ünnepeljék a játékosok az olimpiai bajnoki címet.

A magyar csapat és az 1964-es tokiói olimpia

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert. Az 1964-es tokiói olimpián 182 sportoló képviselte hazánkat. A megnyitóünnepségen a magyar zászlót Kulcsár Gergely olimpiai ezüst- és bronzérmes gerelyhajító vitte. Sportolóink összesen tizenhét sportágban mérettették meg magukat, huszonkét érmet (10 arany 7 ezüst, 5 bronz) szereztek és a hatodik helyen végeztek az éremtáblázaton. A legeredményesebb magyar sportoló Rejtő Ildikó két elsőséget szerzett: női tőr egyéniben és a női tőr csapattal egyaránt a csúcsra ért. Az 1952 és 1956 után a római olimpián elmaradt a triplázás a magyar vízilabda-válogatottnak, 1964-ben viszont az utolsó meccsen egy szovjetek elleni 5:2-vel sikerült bebiztosítani az aranyérmet. Gyarmati Dezső és Kárpáti György ekkor szerezte meg harmadik aranyérmét, mindketten a sportág legendái lettek. Ők ketten vezették a csapatot edzőként az 1976-os olimpián, ami a következő győzelem dátuma.

Az 1964-es olimpiai bajnok vízilabda-válogatott tagjai

A tokiói aranyérmes csapat kulcsfontosságú játékosai és rövid életútjuk:

Ez volt Dömötör Zoltán pályafutásának katartikus csúcspontja, de korántsem a végállomás, a mexikóvárosi bronzérem után mondta le a válogatottságot. Közgazdászként diplomázott, ám az uszodai közegtől nem szakadt el: külföldön és itthon is edzősködött, a KSI-ben az életre is nevelte a tanítványait. Nyolc éven át, 2004 és 2012 között töltötte be a Magyar Olimpiai Bajnokok Klubjának elnöki tisztségét. Dömötör Zoltán 2019 novemberében, 84 éves korában hagyott itt minket.

Az 1964-es tokiói olimpia emlékezete ma

Az ötvenhét éve, 1964-ben megrendezett tokiói olimpia ereklyéi a tokiói magyar nagykövetség szervezésében, a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum együttműködésével kerültek vissza a japán fővárosba, a Magyar Kulturális Intézetben sporttörténeti kiállításra. Az olimpiai tárlatra látogatók megtekinthetik Kozma István birkózó aranyérmét, a ‘64-es vízilabda döntő labdáját, két olyan magyar játékossapkával, amelyben kiharcolták a bajnoki címet, továbbá a Magyarországnak, mint a vívóversenyek legeredményesebb nemzetének járó nagydíjat egy bronz tál formájában. A kiállításon nemcsak a fenti relikviák, hanem 40 fotó is megidézi az 1964-es olimpiát és a magyar csapat tokiói szereplését.

Az értékes ereklyék és a korabeli fotók mellett archív videók és kiadványok idézik fel a magyar csapat szereplését, a versenyek és az edzések emlékezetes pillanatait, valamint a sportolók ismerkedését a japán közönséggel és fővárossal. A kiállításhoz kapcsolódóan különleges beszélgetésre is sor kerül JAMADA Hirokóval, „Juci nénivel”, aki a magyar csapat hivatalos tolmácsa volt az 1964-es nyári olimpia idején. A kiállítás külön érdekessége, hogy a Magyar Kulturális Intézetben látható archív fotók a tárlatot követően a tokiói olimpiai faluba kerülnek, 1964-es sikereink így a magyar olimpiai csapat szálláshelyén adnak majd erőt és inspirációt olimpikonjainknak.

tags: #1964 #olimpia #vizilabda #donto

Népszerű bejegyzések:

• Ferencváros sikerei
• Európa-liga ezüstérem
• Összecsapás elemzés: Rangers vs Aberdeen
• Zalaegerszegi futballstadion
• Hol vehetők át MLSZ jegyek vidéken?