Az 1980-as moszkvai olimpia: A bojkott árnyékában és a magyar női kosárlabda negyedik helye

Még ma is, az 1980-as moszkvai olimpia hallatán az emberek többségének a "csonka olimpia" elnevezés ugrik be először. Történt ugyanis, hogy 1979-ben a szovjet csapatok megtámadták Afganisztánt, amit az Egyesült Államok nem nézett jó szemmel, és tiltakozásképp bojkottálták a moszkvai olimpián való részvételt.

A bojkott okai és hatásai

1979. december 27-ig semmi jel nem utalt arra, hogy a moszkvai olimpia bojkottól lesz terhes. Ezen a napon azonban a szovjet hadsereg alakulatai bevonultak Afganisztánba, majd kezdetét vette az a háború, amelynek az olimpia is vesztese lett. Jimmy Carter amerikai elnök először 1980. január 19-én vetette fel a moszkvai olimpiai bojkott lehetőségét abban bízva, hogy az USA valamennyi szövetségese örömmel csatlakozik ehhez a felhíváshoz.

Az amerikai elnök végletesen és rögeszmeszerűen ragaszkodott a bojkotthoz, amelyet hivatalosan 1980. március 21-én jelentett be 150 amerikai sportoló és edző előtt. A távolmaradás mellett döntöttek az USA szövetségesei is, többek között Japán, Kanada, Kína és az NSZK is. Bár az Egyesült Államok valóban távol maradt az olimpiától, de komoly NATO-szövetségesei közül egyedül az NSZK tette meg ugyanezt. Muhammad Ali, aki személyesen győzködte az afrikai országokat, hogy ne vegyenek részt a moszkvai olimpián, nem járt teljes sikerrel.

Több ország, mint Ausztrália, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország, stb., olimpiai közös csapatban indultak. Végül 81 nemzet sportolói vettek részt a XXII. olimpiai játékokon, míg 65 ország olimpikonjai csak a tévéből nézték azt. Az Amerikai Egyesült Államok és társaik távolmaradása azt jelentette, hogy a csapatsportágakban jó néhány kvalifikációt szerzett ország csapata nem vett részt a versenyeken. Így végül néhány olyan csapat is kikerült az olimpiára, akik nem szereztek kvótát.

A nyitóünnepség és a politikai háttér

Így jött el a nagy nap, 1980. július 19., a moszkvai olimpia nyitóünnepsége. Napra pontosan 45 évvel ezelőtt, 1980. július 19-én, budapesti idő szerint 14 órakor a Luzsnyiki Stadionban kezdetét vette az 1980-as moszkvai olimpia nyitóünnepsége. A díszpáholyban a legjobb helyen az akkor már nagyon beteg SZKP-főtitkár, Leonyid Brezsnyev ült, mögötte a kommunista szovjet pártvezetés hatalmasságai következtek.

A dísztribünön az akkor 74 éves Leonyid Iljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára remegő lábakkal próbálta magát egyensúlyban tartani, miközben dörmögésszerű hangokat hallatva nyitotta meg az olimpiát. Brezsnyev beszéde így szólt: "Igen tisztelt elnök úr! Világ sportolói! Tisztelt vendégeink! Elvtársak! Az 1980. évi olimpiai játékokat, amely a modern kor XXII. nyári olimpiáját jelenti, megnyitottnak nyilvánítom." A már nagybeteg Leonyid Brezsnyev integetett, mellette balra Lord Killanin, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke foglalt helyet.

Jó hely jutott volna Kádár Jánosnak is, de a kor legfőbb magyar politikusa nem volt jelen a moszkvai olimpia megnyitóján. Így azután megúszta azt is, hogy Leonyid Brezsnyev a moszkvai érkezéskor szájon csókolja őt. Kádár János a korabeli lapok beszámolói szerint 1980. július 19-én Budapesten a Minisztertanács elnökének, Lázár Györgynek a társaságában bemutatkozó látogatáson fogadta Jeelani Bakhtarit, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. Ugyanezen a napon hivatalos, baráti látogatást tett hazánkban a jugoszláv kormány elnöke, Veszelin Gyuranovicsot saját irodájában fogadta Kádár János.

A magyar politikai küldöttséget Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke, Korom Mihály, az MSZMP KB titkára, Maróthy László, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkára és Méhes Lajos, az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára alkotta. Mellettük ott volt az OTSH elnöke, Buda István is, aki az ő vezetésével vonult be a magyar olimpiai csapat a nyitóünnepségen, amikor oroszul, franciául és angolul is elhangzott Magyarország neve.

Az olimpia harmadik versenapján, 1980. július 23-án Kádár János - a korabeli sajtó beszámolói alapján - rövid pihenésre, az SZKP meghívására a Szovjetunióba utazott, de nem Moszkvába és nem az olimpiára, hanem a Krím félszigetre. Egy nappal később, 1980. július 24-én megjelent a Krímben Leonyid Brezsnyev is, így a találkozás elől már nem lehetett kitérni. Jöhetett az elvtársi csók, amelytől annyira viszolygott Kádár. Az olimpiáról egy szó sem esett a hivatalos jelentések szerint.

Magyarország szereplése az olimpián

Magyarország, a szocialista blokk tagjaként természetesen részt vett az olimpián, mégpedig rekordszámú 236 sportolóval. A magyar sportolók az 1980-as moszkvai olimpián összesen 32 érmet nyertek, ebből hét volt az aranyérem.

Az érmek megoszlása a következőképpen alakult:

• Aranyérmesek: Wladár Sándor (úszás), Kocsis Ferenc (birkózás), Növényi Norbert (birkózás), Varga Károly (sportlövészet), Foltán László (kajak-kenu), Vaskúti István (kajak-kenu), Baczakó Péter (súlyemelés), Magyar Zoltán (torna).
• Ezüstérmesek: Kolczonay Ernő (férfi párbajtőr), Maros Magda (női tőr), Verrasztó Zoltán (úszás, 200 m hát), Szombathelyi Tibor (öttusa).
• Bronzérmesek: Detre Szabolcs és Detre Zsolt (vitorlázás, repülő hollandi), Kincses Tibor (cselgáncs, 70 kg), Ozsvár András (cselgáncs, nehézsúly), Lévai István (ökölvívás, nehézsúly), Váradi János (ökölvívás, légsúly), Verrasztó Zoltán (úszás, 400 m vegyes), Seres Ferenc (birkózás, kötöttfogás 48kg), Kovács István (birkózás, szabadfogás 82 kg), Gedővári Imre (férfi kard), férfi kard csapat (Gedővári Imre, Gerevich Pál, Hammang Ferenc, Nébald György, Nébald Rudolf), női tőr csapat (Kovács Edit, Maros Magda, Tordasi Ildikó, Stefanek Gertrúd, Szőcs Zsuzsanna), férfi tornacsapat (Donáth Ferenc, Guczoghy György, Kelemen Zoltán, Kovács Péter, Magyar Zoltán, Vámos István).

A női kosárlabda torna: Magyarország negyedik helye

A hat csapatos női kosárlabda tornán az USA helyett Magyarország kapta meg az indulás jogát és végül nem is szerepelt olyan rosszul, hisz a pontszerző negyedik helyen zárt. A magyar csapat (Beloberk Éva, Boksay Zsuzsa, Gulyás Ildikó, Kiss Lenke, Kovács Ilona, László Erzsébet, Medgyesi Judit, Németh Ágnes, Szabics Magdolna, Szuchy Katalin, Vertebics Gyöngyi, Winter Ilona) a csoportküzdelmek során a negyedik helyet szerezte meg Kubát és Olaszországot megelőzve.

A 3. helyért Jugoszláviával játszott, de 68-65-tel alulmaradt. A döntőben a Szovjetunió 104-73-ra verte a bolgárokat, így megnyerte a női kosárlabda tornát.

További magyar csapatsportok

Női röplabdában a magyar csapat (Bardi Gyöngyi, Csapó Gabriella, Énekes Emőke, Jánosi Zsuzsa, Kőszegi Bernadett, Lengyel Gabriella, Radó Lucia dr., Sebők Éva, Siry Emerencia, Szalonna Julianna, Torma Ágnes) a kosarasokhoz hasonlóan a negyedik helyen végzett, az elődöntőben a későbbi győztes Szovjetuniótól szenvedtek vereséget a lányok, majd a bronzmeccsen Bulgária bizonyult jobbnak a mieinknél. Az ezüstérmes az NDK csapata lett.

Vízilabdában csak a férfiak mezőnye versenyezhetett, a magyar csapat (Csapó Gábor, Faragó Tamás, Gerendás György, Hauszler Károly, Horkai György, Kiss István, Kuncz László, Molnár Endre, Sudár Attila, ifj. Szívós István, Udvardi István) címvédőként érkezett a tornára. A válogatott csoportelsőkét lépett a rájátszásba. Itt az első meccsen kikapott a szovjetektől, majd a másodikon Jugoszláviától is, viszont a későbbiekben nyert Spanyolország, Kuba és Hollandia ellen is, így bronzérmet szerzett.

Kézilabdában mindkét csapatunk kiharcolta az olimpián való részvételt és egyaránt a negyedik helyen végeztek. A nőknél hat csapat vett részt, egy csoportot alkotva körmérkőzések után alakult ki a végső sorrend. Magyarország a szovjetektől, a jugóktól és a kelet-németektől is vereséget szenvedett, míg Csehszlovákiával döntetlent játszott, és csak a Kongói Népköztársaságot sikerült megvernie. A tornát Szovjetunió nyerte Jugoszlávia és az NDK előtt.

A férfi tornán 12 csapat vett részt, a magyarok (Fodor János, Gubányi Ernő, Jánovszki László, Jegenyés Alpár, Kenyeres Imre, Kontra Zsolt, Kovács Péter, Lele Ambrus, Kovacsics Miklós, Pál Árpád, Szilágyi István, Vass Sándor) az A csoport második helyén végeztek, így a B csoport másodikjával, Romániával játszhattak a bronzért. A románok 20-18-ra nyertek ellenünk, így maradt a negyedik hely.

Az olimpiai labdarúgó tornán 16 csapat vett részt, sajnos a verseny magyar résztvevő nélkül zajlott. Az elődöntőben az NDK a Szovjetuniót, Csehszlovákia pedig Jugoszláviát múlta felül. A bronzmeccsen a szovjetek jobbnak bizonyultak Jugoszláviánál, a döntőt pedig 1-0 arányban Csehszlovákia nyerte meg. A női gyeplabda küzdelmeit Zimbabwe nyerte Csehszlovákia és a Szovjetunió előtt, míg a férfiaknál India bizonyult a legjobbnak.

Magyar egyéni sikerek

Atlétikában 27 versenyzőnk szerezte meg az olimpiai indulás jogát, Szalma László távolugrásban negyedik lett, ezenkívül két ötödik helyet csíptek el atlétáink, az egyiket Papp Margit révén ötpróbában, a másikat pedig a 4x100 női váltónk a Forgács Judit, Orosz Irén, Pál Ilona, Tóth Éva négyes révén. Evezésben a pontot szerző hatodik helyen végzett a Bata Ilona, Langhoffer Klára alkotta női kétpárevezős és a Molnár Éva, Bednarik Teréz női kormányos nélküli kétevezős páros is. Íjászatban egy ötödik hely jutott nekünk Nagy Béla révén nagytávú összetettben, kerékpározásban azonban hiába indult 10 versenyzőnk is, a pontszerzés nem sikerült. Vitorlázásban Detre Szabolcs és Detre Zsolt elhozta a repülő hollandi versenyszám bronzérmét, cselgáncsban pedig ez két indulónknak is sikerült. Kincses Tibor 70 kg-ban, Ozsvár András pedig nehézsúlyban nyerte meg a bronzcsatát, 95 kg-ban Szepesi István szerzett pontot a magyar küldöttségnek ötödik helyével. Ökölvívásban szintén két bronz (Lévai István, nehézsúly és Váradi János légsúly) és egy ötödik hely (Gedó György, nehézsúly) jutott nekünk, míg öttusában Maracskó Tibor egyéniben futott be az ötödik helyen, Szombathelyi Tibor pedig másodikként lépte át a célkaput.

Sportlövészetben szerezte meg a magyar küldöttség az első aranyérmét Varga Károly révén kisöbű puska fekvő 50 m-es versenyszámban. Rajta kívül Doleschall András 4., Bodnár Tibor pedig 5. lett futóvad lövésben. Tornában Donáth Ferenc lólengésben hatodik, Kovács Péter műszabadgyakorlatban ötödik lett. A férfi tornacsapat a Donáth Ferenc, Guczoghy György, Kelemen Zoltán, Kovács Péter, Magyar Zoltán, Vámos István összeállításban bronzérmet szerzett Bulgáriával egyetemben az NDK és a Szovjetunió csapatai mögött. Magyar Zoltán harmadik olimpiáján 1976 után másodszor is a legjobbnak bizonyult lólengésben, a versenyszámot 19.925 ponttal nyerte meg. Az olimpiák magyar sikersportszámai között tartjuk számon a vívást és a kajak-kenut. Vívóink révén két ezüstéremmel (Kolczonay Ernő, férfi párbajtőr; Maros Magda női tőr) és három bronzéremmel (Gedővári Imre, férfi kard; férfi kard csapat; női tőr csapat) bővült a kollekció, valamint egy pontot érő helyezést (6) is sikerült elcsípni a férfi tőrcsapat által.

Kajak-kenuban a férfi kajak négyes (Deme József, Kosztyán József, Rátkai János, Sztanity Zoltán) 1000 méteren ötödik, Wichman Tamás C-1 500 m-en negyedik lett. Az úszás a világ egyik legkedveltebb és legnézettebb sportágai közé tartozik. A magyarok mindig is szép eredményeket értek el benne, és ez nem volt másképp Moszkvában sem. Tíz férfi és három női versenyzőnk indult az olimpián, a pontszerzők között volt a hatodik helyet elérő Nagy Sándor férfi 200 méteres gyorsúszásban és a 4x100-as vegyesváltónk, az ötödik helyen végző Dzvonyár János 100 m mellen és Wladár Sándor 100 méter háton, valamint a negyedikként a célba csapó Hargitay András 400 vegyesen. Verrasztó Zoltán épp Hargitay előtt ért célba 400 méter vegyesúszásban és egy bronzéremmel gazdagodott, illetve begyűjtött egy ezüstérmet 200 méter háton is. Az 1980-as moszkvai olimpián a legsikeresebb sportágunknak a birkózás bizonyult. A 19 főből álló birkózó küldöttség 45 pontot szerzett, Bíró László a szabadfogásuak 48 kg-os versenyében, Toma Mihály pedig 82 kg-ban lett hatodik. Negyedik helyezést ért el a kötöttfogás +100 kg-os mezőnyében Farkas József, illetve a szabadfogás 52 kg-jában Szabó Lajos. A két bronzérem Seres Ferenc (kötöttfogás 48kg) és Kovács István (szabadfogás 82 kg) nevéhez fűződik.

Az olimpia nemzetközi sztárjai

Ami a nemzetközi mezőnyt illeti az egyéni számokban, az olimpia legeredményesebb sportolója a tornában három aranyat, négy ezüstöt és egy bronzérmet begyűjtő szovjet Alekszandr Gyityatyin lett. Ugyanebben a sportágban a nőknél az 1976-ban 14 évesen olimpiai bajnoki címet szerző román Nadia Comaneci két első és két második helyezést ért el. Vlagyimir Szalnyikov úszásban remekelt, 1500 méteren megdöntötte a 15 perces álomhatárt és világcsúcsot ért el, valamint nyert 400 méter gyorson és a 4X200-as szovjet gyorsváltó tagjaként is. A nőknél két kelet-német úszó, Rica Reinisch és Barbara Krauss lett a legeredményesebb 3-3 aranyéremmel. Ökölvívásban a kubai Teófilo Stevenson harmadik olimpiáján sem talált legyőzőre, mint ahogy rajta kívül még öt kubai versenyző szerzett olimpiai bajnoki címet, két ezüst és két bronzéremmel egyetemben.

Az 1980-as moszkvai olimpia éremtáblázata

Az 1980-as moszkvai olimpia éremtáblázatán torony magasan végzett az első helyen a Szovjetunió, sportolói 80 aranyat, 69 ezüstöt és 46 bronzot szereztek. Másodikként zárt az NDK 47 arannyal, 37 ezüsttel és 42 bronzzal. Bulgária lett a harmadik, Kuba a negyedik, Olaszország az ötödik, Magyarország pedig a hatodik, 7 arany, 10 ezüst és 15 bronzéremmel.

tags: #1980 #moszkva #noi #kosarlabda

Népszerű bejegyzések:

• Origami focilabda és pálya útmutató
• Részletek az MLSZ utánpótlás bajnokságairól
• Részletes tudnivalók a Soroksári Labdarúgó Pályáról
• MKOSZ utánpótlás-képzési rendszere
• Fedezd fel a légi sport felejthetetlen pillanatait a Harry Potter filmekben