A Budapesti Labdarúgó Szövetség (BLSZ) Bajnokságai: Rendszer, Történelem és Jövő

A Budapesti Labdarúgó Szövetség (BLSZ) a magyar labdarúgás alsó régiójának egyik legfontosabb szervezete, amely a fővárosi amatőr és szabadidős futballt irányítja és rendezi. A tegnapi napon a Budapesti Labdarúgó Szövetség nyilvánosságra hozta a BLSZ I.- és II. osztály 2025/26-os szezonjának várható mezőnyét, ami számos változást hoz a tavalyi szezonhoz képest. Ez a cikk részletesen bemutatja a BLSZ struktúráját, történelmét, a bajnokságok lebonyolítását, valamint a legfrissebb és korábbi feljutási és kiesési rendszert érintő változásokat.

A Budapesti Labdarúgó Szövetség (BLSZ) története és felépítése

Ebben az esztendőben ünnepli 95. születésnapját a magyar labdarúgás budapesti szervezete. 1926. Az első tisztikar így festett: Zsarnóczay János, Laky Dezső dr. társelnökök (az elnöki posztot egyelőre nem töltötték be), Bíró Dezső, Springer Ferenc dr., Toldy Zoltán dr., Pártos Gyula, Kovácsházy Vilmos, Labiner Gyula alelnökök. Aki egy kicsit is járatos a magyar labdarúgás történetében, persze pontosan tudja, hogy szervezett futballunk, a Magyar Labdarúgók Szövetsége 1926-ban már 25. születésnapját ünnepelte. De, nem csak ezért fontos hangsúlyozni, hogy „volt már élet” 1926 előtt is a magyar labdarúgásban.

Az 1926-os esztendő legfontosabb eseménye az „amatőr-profi szétválasztás”. Ekkor alakultak meg a korábban is domináló nagy klubok profi alakulatai, kerültek - az 1926-1927-es bajnokságban először - vidéki csapatok is a bajnokság I. osztályába. A szétválasztás (ma talán úgy mondanánk, „profiltisztítás”…) nem csak a profikat érintette. 1926. szeptember 20-án, este 7 órakor ültek össze első ízben az amatőr-profi szétválasztás után a budapesti amatőr egyesületek, hogy megválasszák a Budapesti Labdarúgók Szövetsége első tisztikarát, amely hivatva volt új utakra vezetni az amatőr labdarúgást. Hosszú, sokszor késő éjszakába nyúló tanácskozások, heves harcok előzték meg a közgyűlést és nem egyszer már úgy látszott, hogy lehetetlen az egymással szemben állókat egy táborba sorakoztatni. Végül mégis győzött a jobb felfogás.

Igaz, az amatőr-profi szétválasztás után az amatőr egyesületek nagy többsége még a legszükségesebb kiadásokat sem tudta fedezni. A szövetség ezért kénytelen volt néhány csapatot kizárni a bajnokságból, de egyúttal megengedte nekik, hogy versenyen kívül lejátszhassak mérkőzéseiket. A nehézségek azonban nem, hogy kedvét szegték volna az új szervezet vezetőinek, inkább egymásnak támasztották a vállakat. 1927. március 24-én, már arról jelent meg közlemény - 104 egyesület vezetőjének aláírásával - hogy: „Hisszük és reméljük, hogy a tekintetes elnökségben lesz elég erő és akarat, nem csak a támadások kivédésére, hanem a munka további folytatására is és hogy ebben a nehéz és hálátlannak látszó munkában a tekintetes elnökség lássa, hogy az amatőr egyesületek hatalmas tömegére számíthat”.

Arra, hogy a némi jogi csatározás után nem BLSZ, hanem BLASZ néven működő szervezet milyen hatalmas erőt képviselt, jó példa, hogy az első ízben kiírt BLASZ-bajnokságban (1926-1927) három szinten (a BLASZ I. két csoportban, 33 csapattal, BLASZ II. két csoportban 30 csapattal, és BLASZ III. öt csoportban 68 csapattal) 131 csapat indult. Közben a fővárosi szövetség nagy hangsúlyt helyezett a nemzetközi kapcsolatokra is. Olyan erős bázisa alakult ki Budapesten a magyar (amatőr) labdarúgásnak, amelynek nyomai máig látszanak, amelynek hatása ma is érezhető.

A BLSZ mint szervezet a magyar labdarúgás alsó régiójába, illetve a megyei labdarúgó-szövetségek által üzemeltetett bajnokságok közé tartozik. Erőlködnünk sem kell nagyon, hogy a működő civil társadalom modelljének tekintsük az amatőr (szakszerűbben: szabadidős) futballt. A BLSZ feladata pontosan az, ami - elvben - az MLSZ-é: a bajnokságok lebonyolítása (a sorsolás, a játékvezető-küldés, a fegyelmi ügyek) és a válogatott(ak) fenntartása. Mint Fa Sándortól, a BLSZ ügyvezető elnökétől megtudta, a budapesti szövetség 19 000 játékost tart nyilván, ebből 15 000-re tehető az aktívan sportolók száma, a serdülő hattól az ifiken és az öregfiúk százcsapatos mezőnyén át a BLSZ felnőtt első osztályáig (ami fölött már az NB III hósipkás csúcsai húzódnak). Ezt az irdatlanul soknak mondható sporttársat a BLSZ hatfős fizetett apparátusa mozgatja, meg társadalmi munkában a szövetség körül sertepertélő öregek (például a "beírók", akik, számítógépes rendszer ide vagy oda, még mindig kézzel vezetik rá keddenként a hétvégi eredményeket hatalmas árkusokra). A szövetség némi fővárosi önkormányzati támogatásból és az úgynevezett játékosengedélyekből, illetve a nevezési díjakból befolyó összegekből és apró baráti kölcsönökből, elsejéig, tartja fenn magát, az MLSZ-től függetlenül.

A BLSZ Bajnokságok lebonyolítása és szabályai

Hogy mennyire amatőr ez a futball, arról később még lesz szó. A nevezések előtt érdemes újra áttekintenünk a kiesés és a feljutás kérdését a BLSZ-bajnokságokban. Vegyük azt az esetet, hogy tizenöt fiatalember úgy gondolja, már idén szeptembertől nagypályás bajnokságban szeretne futballozni. Ehhez semmi esetre sem árt, ha valaki vagy valami állja a szórakozás költségeit; ellenkező esetben saját maguknak kell kiköhögniük fejenként 10, de inkább 15 ezer forintot (egy szezonra). Ezután a leglelkesebb közülük (ő lesz az intéző, ami szép, de hálátlan feladat, neki kell járnia majd meccseket lekötni, igazolásokat intézni, fegyelmi tárgyalásokra stb.) most rögtön telefonáljon be a BLSZ Curia utca 3. alatt székelő irodájába (118-1338), és keresse Koszta Tibi bácsit: a BLSZ IV. osztályú bajnokságainak sorsolását július 15-én készítik el, szólni kell, hogy lesz még egy csapat, ki ne hagyják őket. A Curia utcában aztán elégséges felvilágosítással látják majd el arra vonatkozóan, hogy hogyan kell megcsináltatni az igazolásokat, meg hogy mi a játékengedély, hol kell sportorvosit intézni, hol vehet egy garnitúra szerelést, meccsjelentőt, jegyzőkönyvet. Ugyanitt kaphat útmutatást az érdeklődő arra vonatkozóan is, hogy hol indulhat kispályás bajnokságban.

Ezután már csak pályát kell találni: Budapesten némi utánjárással (elsősegély abszolút kezdőknek: térkép, telefonkönyv, ebben a sorrendben) meccsenként 3000 forintért már lehet füves pályát találni. A nevezési határidő jellemzően július 4. Aki a határidőig nem adja le a nevezését, elveszíti a jogát az indulásra.

A BLSZ1-ben induló sportszervezetek U21 és U14 korosztály között három (3) férfi/fiú csapatot kötelesek szerepeltetni. Korosztályonként egy csapat vehető figyelembe! Emellett kötelező számukra az OTP Bank Bozsik program korosztályainak szerepeltetése / U12-13, U10-11, U8-9, U6-7 / Valamennyi Bozsik program korosztály versenyeztetése kötelező. A BLSZ2-ben induló sportszervezetek U21 és U15 korosztály között egy (1) férfi/fiú csapatot kötelesek szerepeltetni és az OTP Bank Bozsik program korosztályaiból legalább 2 (kettő) különböző korosztály szerepeltetése kötelező számukra. A 2014/15 bajnokságtól a BLSZ2-ben is bevezetik az elektronikus jegyzőkönyvet.

Változások a BLSZ I. és BLSZ II. osztályban (2025/26-os szezon)

A 2025/26-os szezon számos izgalmas változást hoz a Budapesti Labdarúgó Szövetség I. és II. osztályában. Kezdjük sorrendben: az NB3-ból eredetileg két budapesti csapat esett volna ki, ám a BKV Előre együttese a Nógrád Vármegyei I. osztály bajnokának, azaz a Silver Tüzép Karancslapujtő utolsó pillanatos visszalépésének köszönhetően megőrizhette NB3-as tagságát, így csak a már általunk is jól ismert Kelen SC együttese csatlakozik a BLSZ I. osztály mezőnyéhez. A Területi I. Osztályozók is elég érdekesen alakultak Budapest szempontjából, hiszen a bajnokság győztese, az Unione FC együttese nem vállalta az osztályozót, így automatikusan a 2. helyezett Csepel UFC együttese állhatott rajtvonalhoz, akik éltek is a lehetőséggel. A Területi I. Osztályozó odavágóján 2-1-es sikert arattak a csepeliek a Balatonlelle SE együttesével szemben, a visszavágón azonban elég sima 2-0-ás vereséget szenvedtek, így maradnak a BLSZ I. osztály tagjai. A Kelen kiesése és a Csepel maradása miatt a BVB Akadémia-UDSE Gázgyár és a Budai FC együttese mellett kiesett a 14. helyezett II. Kerület UFC együttese is, emiatt a BLSZ II. osztály mezőnye is rendesen átalakul.

A BLSZ II.-ből a bajnok Nagytétényi Kohász és a 2. helyezett Ikarus BSE együttese jutott fel, a nagytétényiek nagyon hosszú idő után szerepelnek majd újra a Budapesti I. osztályban, az Ikarus BSE együttese pedig hosszú éveken keresztül meghatározó tagja volt a BLSZ I. osztály mezőnyének, így az ő visszatérésükkel kicsit nosztalgikus érzése lesz az olyan régi meccsrejáróknak, mint jómagam.

A BLSZ II. osztályból a bajnok Nagytétényi Kohász mellett a 2. helyezett Ikarus BSE együttese is feljutott az I. osztályba. A BLSZ I.-ből kiesve csak a II. Kerület UFC és a Budai FC együttese folytatja a BLSZ II. osztályban, ugyanis a korábbi BVB Akadémia-UDSE Gázgyár együtteséből kivált a BVB Akadémia (és átpártolt az NB3-ból kieső Kelen SC együtteséhez), a nagymúltú gázgyáriak pedig a sok távozó miatt úgy döntöttek, hogy csak a BLSZ III. osztályban állnak rajtvonalhoz. A BLSZ II.-ből biztosan kiesett a II. Kerület UFC II., a Stand98 FC, illetve a Közterület SK együttese, előbbi nyilvánvalóan automatikusan kiesett felnőtt I. csapatuk kiesése miatt, míg a másik két csapat kiesése szinte borítékolható volt a 2024/25-ös bajnoki évad tavaszi szezonja alatt. A legjobb 2. helyezett Budatétény SE együttese járhat nagyon jól azzal, hogy a Gázgyár nem indul a BLSZ II.-ben, hiszen így valószínűleg őket kérik majd fel az osztályváltásra, hogy meglegyen a 16 csapat, de még az is benne lehet a pakliban, hogy a 14. helyezett KISE együttesét kérik fel a maradásra, ez még a jövő zenéje. A BLSZ III. osztályból mindhárom csoport bajnoka vállalta az egy osztállyal feljebb való szereplést, a Nimród SE együttesét leszámítva egyébként nagyon magabiztosan nyerték meg saját bajnokságukat a feljutó csapatok, ezért úgy sejtem, hogy nem lesz egyszerű dolgunk ellenük. A BLSZ II. osztály sorsa valószínűleg 1-2 héten belül eldől, a bajnokságok sorsolásai is a következő hetekben történnek meg valószínűleg.

A BLSZ I. osztály 2025/26-os mezőnye:

• 1908 SZAC Budapest
• 43. Sz. Építők SK
• Budafoki MTE II.
• Csepel UFC
• Flotta 2001 SE
• Fővárosi Vízművek SK
• Ikarus BSE
• Kelen SC/Kelen-BVB
• Ludovika SE
• Nagytétényi Kohász
• REAC
• Szabadkikötő Sport Kft.
• TESTVÉRISÉG-ÚJPALOTA SE
• TFSE-11teamsports
• Unione FC
• XV. Kerületi Issimo SE

A BLSZ II. osztály 2025/26-os várható mezőnye:

• Airnergy FC
• Baráti Bőrlabda FC
• Budai FC
• II. Kerület UFC
• Kelen SC II./Kelen-BVB II.
• Mészöly FSM
• MLTC
• Nimród SE
• Pestszentimrei SK
• Rákosmente FC
• Soroksár SC II.
• Szent István SE
• TESTVÉRISÉG-ÚJPALOTA SE II.
• TFSE II.
• Unione FC II.
• Budatétény SE/KISE

Az alábbi táblázat részletesen összefoglalja a BLSZ I. és II. osztályban történt változásokat:

Korábbi szezonok tapasztalatai és eseményei (2014/15)

A nevezések előtt érdemes újra áttekintenünk a kiesés és a feljutás kérdését a BLSZ-bajnokságokban. Az NB3-ból egy fővárosi csapat esett ki, a Ferencvárosi TC II. A BLSZ1-ből viszont a bajnok III. Kerületi TVE felkerült a harmadosztályba. A BLSZ1-ből két csapat esett ki, a 15. helyezett Nagytétény és a 16. helyezett Internationale CDF SE. Mik befolyásolhatják a 2014/15-ös BLSZ1? Az FTC-nek van második csapata, amely bár kiesett az NB3-ból, mégis lehet, hogy a harmadik vonalban indulhat majd, hiszen a feltöltési listán az előkelő második helyen áll. Ez a nevezések elbírálásakor derül majd ki. A Bp. Honvéd második csapata bronzérmes lett az NB3-ban. Az Újpest FC-nek nincsen jelenleg tartalékgárdája, ha indítani szeretne, július 4-ig adhatta le a nevezését a BLSZ1-re. Az MTK-nak sincs második csapata, ők is a BLSZ1-ben indíthatnának tartalékot. Másfél hónappal ezelőtt Domonyai László klubigazgató úgy nyilatkozott, hogy nem fognak indítani tartalékot a Budapest 1. Az Inter jogorvoslati kérelmet nyújtott be az MLSZ-hez, amiatt, hogy az MLSZ Budapesti Igazgatóság Versenybizottsága a rendelkezésre álló bizonyítékok (mérkőzés jegyzőkönyvek) és vallomások alapján megállapította, hogy Oyedeji Emmanuel öt BLSZ I. osztályú bajnoki labdarúgó mérkőzéseken az Inter CDF SE játékosaként jogosulatlanul lépett pályára, ezért az Inter CDF SE BLSZ I. büntetőpontokat kapott. Egyébként az Inter CDF-től le se lehetett vonni mind a 17 pontot, hiszen a szabályok szerint a bajnokságban megszerezhető pontok egynegyedénél több büntetőpont nem vonható le. Összesen 22 büntetőpont állt a bajnokság lezárultával az Inter neve mellett.

Az NB1-es csapatok feltehetően nem indítottak majd második csapatot a BLSZ1-ben. A kieső helyen végzett Inter és Nagytétény búcsúzott Budapest első osztálytól. A III. Kerület feljutásával egy betöltendő hely maradt, ezt a helyet pedig a feltöltési sorrend alapján a BLSZ2. osztályból kaphatta meg egy csapat. A BLSZ2. osztályból két csapat jutott fel a BLSZ1-be, a 43. Sz. Építők SK és a KISE. Három csapat esett ki, az MLTC, a Goldball és a BÜSKE. Három jutott fel a BLSZ2-be. Az ismertettek alapján a nevezések után minden valószínűség szerint itt is egy feltöltésre váró hely maradt. Ennek betöltésére a BLSZ3. legjobb harmadikjának volt erre lehetősége, ez pedig az ESMTK II.

Az MLSZ változásainak hatása a BLSZ bajnokságokra

A Magyar Labdarúgó Szövetség közzétette a 2026-2027-es idény versenykiírását. A dokumentumból kiderült: az NB I következő szezonja csak 2026. július 24-én kezdődik. A szurkolóknak így hosszú heteket kell kibírniuk élvonalbeli bajnoki nélkül. Az MLSZ honlapján megjelent dokumentumból az is megtudhatjuk, hogy a lebonyolítás alapjai nem változnak: marad a 12 csapatos, 33 fordulós rendszer. Egy fontos ponton viszont átalakul a bajnokság. A legnagyobb újdonság, hogy ismét lesz osztályozó az NB I-es szereplésért. Az NB I július 24-én kezdődik, a bajnokság egymeccses osztályozóval ér véget. Az új rendszer szerint: az NB I 12. helyezettje kiesik, az NB II bajnoka feljut, az NB I 11. helyezettje és az NB II második helyezettje osztályozót játszik. Ez komoly változás a korábbi rendszerhez képest, amikor két csapat esett ki és kettő jutott fel automatikusan.

NB I vagy NB II? Egy meccsen dől el minden. Az osztályozót egyetlen mérkőzésen rendezik meg, semleges pályán. Döntetlen esetén hosszabbítás és tizenegyesek döntenek. Ez azt jelenti, hogy egy teljes szezon munkája akár egy meccsen múlhat - mind az élvonalban maradásért küzdő, mind a feljutásra hajtó csapat számára. Nem mindenkinek jó hír. A változás mögött komoly érdekellentét húzódik: az NB I-es klubok számára kedvezőbb lehet az új rendszer, hiszen egy plusz esélyt kapnak a bennmaradásra, míg az NB II-es csapatoknak nehezebb lett a feljutás. Korábban ugyanis két hely volt biztos az élvonalba, most viszont csak egy, a második feljutó sorsa pedig egyetlen osztályozón dől el.

A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) alaposan belenyúl az OTP Bank Liga menetébe, és a következő szezontól jelentős változásokat eszközöl majd az első és a másodosztályú bajnokságot illetően. Újra előtérbe kerül az osztályozó kérdése, azaz módosul a kiesés és feljutás rendszere, illetve a következő, 2025/26-os szezonban azok a csapatok járnak jól anyagilag, amelyek legalább öt magyar játékost szerepeltetnek mérkőzésenként, de a fiatalok szerepeltetése is hangsúlyos eleme lesz a bajnokságnak. Az MLSZ tervei megreformálhatják a két profi liga működését.

Az amatőr futball szellemisége és kihívásai a BLSZ-ben

Az amatőr futball világát gyakran tarkítják felejthetetlen történetek és különleges karakterek. Emlékszünk például egy Donka nevű bíróra, aki játékvezetés közben effektíve az ellenfélnek szurkolt, 0:0-nál "na, lődd már be, bazeg" kiáltással biztatta az (azóta magasabb osztályokban játszó) KSC bénázó középcsatárát. A középcsatár nem lőtte be, és Donka, aki nyilvánvalóan nem volt híján némi dramaturgiai érzéknek, sőt, eleganciának, végül a 89. percben ítélt meg egy jogtalan tizenegyest; evvel lett 1:0, és, ha nem csal az emlékezetem, evvel jutott fel a KSC. Mindez a blasz háromban, azaz a Budapesti Labdarúgó Szövetség III. osztályában zajló bajnoki találkozón történt, három, talán négy évvel ezelőtt, e sorok írójának aktív sportpályafutása idején; a bírónak - állítólag - azért volt fontos a KSC feljutása, mert az asszony működtette a pálya melletti büfét, márpedig a magasabb osztály magasabb színvonalat jelent, a magasabb színvonal több nézőt, a több néző pedig több nagyfröccsöt. És Donka nem az egyetlen színfoltja (volt?) a blaszban eltöltött éveknek!

A nagy jellemek és a sunyi rugdosódók az ellenfél soraiban, a bonyolult viszonyrendszer a csapaton belül; a részvétel, hogy beleilleszkedni, funkcionálni valamiben; az együtt átélt traumák (egy 0:11, zuhogó esőben, a MAFC ellen, például); és a környezet, amiben a bajnokságok zajlanak; a Gamma olajos salakja, amit napokig nem lehet kimosni a horzsolásos sebekből, a partvonal felrajzolására szolgáló mészporos talicska, amelynek kacskaringóit a pályagondnokban dolgozó szesz diktálja, az örökös széngázszag a Duna Cipő öltözőiben; és a BLSZ idős, társadalmi munkás ügyintézői, akik még Orthot is látták, és "mi az, hogy hasba rúgod a játékvezetőt, fiam, én ´38-ban még vigyázzba álltam a bíró előtt, és engedélyt kértem, örök életedre eltiltalak, baszki", és persze, főként és mindenekelőtt, a játék; a gyep, ahogy az ember viszi felfelé a labdát, és körbenéz, és akkor tényleg ő a maldini. Szóval: nagypályán focizni.

Az elmúlt években sorra szűntek meg egykor BLSZ-ben játszó csapatok, leginkább azok, amelyeket egy-egy vállalat tartott fenn. Ennek ellenére még a budapesti harmadosztályban, azaz a magyar labdarúgás hatodik vonalában (ez alatt már csak egy van) is akad csapat, amelyik szerény meccspénzt tud fizetni a játékosainak (és van ilyesmire példa a megyei kettőben is). Egy- és ötezer forint körüli összegekről van szó fejenként, amit szponzorok adnak össze, kft-k, a futballt szerető nouveau rich-ek vagy olyan cégek, amelyeknek megéri reklámozni ezen a szinten (a Nemzeti Sportban például hetente megjelenik a csapat neve; "még mindig óriási értéke van ennek a rossz magyar labdarúgásnak", állítja Fa Sándor); vidéken gyakran előfordul, hogy a helyi kocsmáros "dob fel ötven rongyot a fiúknak". Megélni ebből persze nem lehet, de még mindig jobb, mint egy másodállás, és otthon sem hörög az asszony, ha pénz áll a házhoz, nem kell a vasárnapi rántott húst a földhöz vágni, hogy "már a focit is elvetted tőlem, szemétláda". Van, ahol a helyi önkormányzat csönget egymilliót az éves működésre, de ez is tiszta ügy: ha a falu fölösleges luxusnak tartja a futballt, a polgármestert nem választják újra. A rendszer tehát működik, van benne egy kis pénz is, pont annyi, amennyi kell; a dolgozók testedzenek, adott esetben külföldre utaznak, Szlovákiába mondjuk, vagy Olaszba, vendégjátékra egy ugyanolyan kiscsapathoz, bérelt busszal, együtt a családdal, aztán azok jönnek ide, és az idény végén bankett van, amikor mindenki megint együtt lehet; és ez így helyes.

Hogy működőképes is marad-e ez a dolog vagy sem, kérdés. Ahhoz, hogy futballozni lehessen, mindenekelőtt pályára van szükség. A budapesti "kiscsapatok" pályáinak tulajdonjoga pont annyira zavaros, mint minden, a tulajdonlással kapcsolatos kérdés ebben az országban. A bezárás és/vagy privatizálás előtt/után tartó vállalatok számára a céghez tartozó futballpálya több tízmilliós érték, hiszen a telekre építkezni lehet: ehhez képest kit érdekel, hogy heti néhány alkalommal pár elmeháborodott épp ott akar rohangálni? Rohangásszanak az erdőben vagy a spájzban. A sporttörvény tervezete ugyan tartalmaz egy olyan kitételt, amelynek értelmében az új tulajdonosnak 15 évig eredeti funkciójában kell működtetnie a sportpályát, ám ez a rendelkezés könnyen kijátszható. Fa Sándor szerint a pályákat a kerületi önkormányzatoknak kellene megvenniük, ez jelenthetne garanciát a fennmaradásukra. De akár így lesz, akár magánkézbe kerülnek, arra már most fel kell készülnünk, hogy egyszer, nem is olyan soká, a szabadidősportból Magyarországon is jól menő üzlet lesz, és az, aki focizni akar, vagy azt akarja, hogy a gyereke focizzon, fizetni fog.

tags: #blsz #bajnoksag #jelentese

Népszerű bejegyzések:

• a labdarúgás üzleti kihívásairól szóló elemzésünk
• A Száguldó Őrnagy legendája
• Hatékony röplabda támadástechnikák
• Részletes elemzés a kórházi ágyakról
• a magyar labdarúgás aktuális kihívásai