A Real Madrid, a Spanyol Labdarúgás Ékköve: 33 Bajnoki Cím és Legendás Története
A Real Madrid évtizedek óta a világ egyik legismertebb és legsikeresebb sportklubja, amelynek történetét megannyi legendás alak írta. A Harvard Egyetem 2007-ben végzett kutatása szerint a Real a világ második legnagyobb és legdrágább, valamint a második legnagyobb bevétellel gazdálkodó klubja, költségvetése mintegy 350 millió euró, a klub összértéke pedig közel egymilliárd euró. 2000. december 23-án a FIFA a 20. század legjobb klubjának választotta.
A Klub Alapítása és Korai Évei
A labdarúgás Madridba az Institución Libre de Enseñanza egyetem tanárai és diákjai által jutott el, akik közül többen Nagy-Britanniában (Oxford és Cambridge) tanultak, így megismerkedhettek a játék alapjaival. Ők alapították meg 1897-ben az első madridi labdarúgóklubot, a Footbal Club Sky-t. Ez a klub 1900-ban kettévált, a New Foot-Ball de Madrid és a Club Español de Madrid léptek a Footbal Club Sky helyébe.
A Club Español de Madridból 1902. március 30-án jött létre a Madrid Football Club, a Real Madrid közvetlen elődje. Nem sokon múlt, hogy a sikertörténet egy katalán testvérpár ruhaboltjában kezdődjön. Az 1902. március 6-án hivatalosan is megalakult Madrid Foot-Ball Club első választott elnöke Juan Padrós lett, őt 1904-ben öccse, Carlos Padrós váltotta a poszton. A korabeli visszaemlékezések szerint a női ruhákat is árusító butik egyik kis helyiségében intézték az egyesület ügyeit, sőt voltaképpen ez volt a Madrid Foot-Ball Club első központja. A legtöbb forrás Julián Palaciost tartja számon első elnökként, ám ő még a hivatalos, 1902-es megalapítása előtt irányította a Madrid Foot-Ball Clubot.
A csapat első edzője a sok helyen angolként feltüntetett, egyes források szerint Írországból származó Arthur Johnson volt, aki 1902. május 13-án az együttes első hivatalos mérkőzésén, a történelem első el Clásicóján csapata egyetlen gólját szerezte a Barcelona ellen 3:1-re elveszített mérkőzésen. Johnson játékosként négy Spanyol Kupát nyert, tagja volt a klub első trófeáját elhódító, 1905-ben kupagyőzelmet ünneplő csapatnak. Mindössze három évvel alapítása után a Madrid FC megnyerte első rangosabb serlegét, miután legyőzte az Athletic Bilbaót a spanyol kupa döntőjében.
1929-ben, a spanyol labdarúgó-bajnokság első szezonjában a Real Madrid egészen a szezon utolsó mérkőzéséig az első helyen állt, ám mivel az utolsó fordulóban vereséget szenvedett az Athletic Bilbao vendégeként, a bajnoki címet végül az FC Barcelona nyerte, a Real pedig a második helyen végzett, mindössze 1 ponttal a katalán csapat mögött.
A Királyi Előtag és az Első Bajnoki Címek
A Real Madrid néven kezdett futballozni a csapat, miután 1920 nyarán XIII. Alfonz király engedélyezte a királyi előtag felvételét és a korona használatát a klubcímerben. Ami elsőre nem sikerült, negyedik nekifutásra igen: a klub első ízben az 1930-1931-es kiírásban lett bajnok, méghozzá veretlenül. Tíz győzelem mellett nyolc döntetlen volt a mérlege, a következő szezonban pedig három vereséggel ugyan, de az első címvédést is elkönyvelhette. A Real első bajnoki címét az 1931-32-es szezonban szerezte.
Azóta még harmincegyszer, tehát összesen 33-szor volt aranyérmes, ami spanyol rekord: nyolc címmel előzi meg a 25-ször bajnok Barcelonát, és 23-mal a szintén ősi riválisnak számító Atlético Madridot.
Santiago Bernabéu Yeste Korszaka: Az Aranykor Építője
A 33 bajnoki cím felét gyakorlatilag az aranykorban, Santiago Bernabéu Yeste elnöksége idején hódította el a klub. A Real Madrid történetének egyik legnagyobb alakja 1943-tól egészen 1978. június 2-i haláláig irányította a klubot, amely nélküle ma aligha lenne az, ami. A klub elnöke 1945-ben a klub stadionjának későbbi névadója, Santiago Bernabéu Yeste lett. Elnöksége alatt felújították a Santiago Bernabéu stadiont (ekkor még Estadio Chamartín) és a klub korábbi edzőkomplexumát, a Ciudad Deportivát is. Az 50-es évek elején kialakította a klub mai arculatát, miszerint főleg külföldi világklasszis játékosokra építi csapatát.
1955-ben a L'Équipe újságírója, Gabriel Hanot ötletéből, Sebes Gusztáv segítségével Bernabéu megalapította a BEK-et, amely ma Bajnokok Ligája néven ismert. Az újonnan alakult sorozatban a Real Madrid sokáig egyeduralkodó volt, ugyanis 1956 és 1960 között zsinórban megnyerte az első öt kiírást. Ezek közül az egyik legemlékezetesebb döntő az 1960-as volt, amikor a Hampden Parkban, több mint százezer néző előtt 7-3-ra győzték le az Eintracht Frankfurt együttesét, Puskás 4, Di Stéfano 3 góljával. Amikor a Real ötödször is megnyerte a sorozatot, megkapta az eredeti serleget. A Real hatodik BEK-győzelmét 1966-ban aratta a Partizan Beograd 2-1-es legyőzésével.
A polgárháború után gyakorlatilag romjaiból kellett újjáépítenie a Real Madridot. Teljesen új, professzionális alapokra helyezte a klub működését, elkülönítette a különböző szervezeti egységeket, létrehozta a játékosmegfigyelői részleget, megalapította egyebek mellett a kosárlabda-, a kézilabda- és a teniszszakosztályt, nem utolsósorban pedig az elnöksége kezdetén az ő javaslatára és kezdeményezésére felépült a már említett, később róla elnevezett stadion. Az 1947. december 14-én felavatott Nuevo Estadio Chamartín lelátói 75 ezer nézőt fogadtak be, a több néző nagyobb bevételt jelentett, vagyis több pénzt lehetett játékosokra költeni, s ennek meg is lett az eredménye.
REAL MADRID ● Út a győzelemhez - Bajnokok Ligája 2022
A Legendás Játékosok és a Magyar Kapcsolat
Bernabéu elnöksége alatt állt össze a futballtörténelem egyik legerősebb csapata, ebben az időszakban sikerült Madridba csábítani Puskás Ferencet, Francisco Gentót, Raymond Kopát, Héctor Rialt és Alfredo Di Stéfanót. „Kell nekem, kerül, amennyibe kerül, ennek a játékosnak a Madridban kell futballoznia” - jelentette ki Alfredo Di Stéfano játékát látva Bernabéu, s kívánsága teljesült, de nem sokon múlt, hogy az argentin csatár a Barcelona játékosa legyen. Így lett Di Stéfano a Real Madrid történetének egyik legnagyobb, kétszeres aranylabdás klasszisa.
Puskás Ferenc viszonylag idősen, harmincegy évesen érkezett a klubhoz, sokan kételkedtek benne, ő azonban legendaként és a klub egyik legjobb góllövőjeként távozott a csapattól. Puskás Ferenc négy gólt jegyzett az 1960-as glasgow-i BEK-döntőben. Természetesen a kupasorozat megszületésében Santiago Bernabéunak is kulcsszerepe volt. Amióta sem szerzett soha senki négy gólt a legrangosabb európai kupasorozat döntőjében, mint ahogy az egymás után elnyert öt trófea is egyedülálló rekord.
A 80-as évek elején a Real Madrid egy kisebb hullámvölgyben volt, egészen addig, amíg fel nem nőtt egy főleg saját nevelésű játékosokra épülő generáció. Egy spanyol újságíró, Julio César Iglesias a csapatnak az egyik játékos, Emilio Butragueño beceneve után a Quinta del Buitre (szabad fordításban „keselyűsereg”) nevet adta a csapatnak. A csapat gerincét adó további játékosok: Manolo Sanchís, Martín Vázquez, Míchel és Miguel Pardeza.
Magyar Játékosok a Real Madridban
A spanyol lap címoldalán Buzássy és Alberty. Buzássy Ferenc 1931 és 1935 között játszott az Attila csapatában, innen igazolta le a Real Madrid, melynek játékosa volt a következő idényben. Bajnoki mérkőzésen nem lépett pályára a madridi csapatban, de még ez sem biztos, mert nem sok használható információ maradt fenn ebből az időből Spanyolországban. Ami biztos az az, hogy 72 meccset játszott az Attilában mielőtt a királyiakhoz igazolt volna.
Alberti Gyula kapus, 1932/33-as szezonban az Attila játékosa volt, amikor a klub anyagi gondjai miatt el kellett adni a debreceni Bocskai csapatának. Onnan igazolt a Real Madrid csapatába, amikor Buzássy - 1935-ben. Meglepő, hány vidéki város van még Magyarországon, ahonnan a Real igazolt játékost.
| Játékos | Évek a Real Madridban | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Puskás Ferenc | 1958-1966 | Legendás csatár, négyszeres BEK-győztes, ötszörös spanyol bajnok |
| Buzássy Ferenc | 1935-1936 | Az Attila Miskolc-ból igazolt, kevés mérkőzés információ |
| Alberti Gyula | 1935-1936 | Az Attila Miskolc-ból igazolt kapus |
A „Galaktikusok” és a Modern Kor Sikerei
2000 júliusában Florentino Pérezt választották meg a klub új elnökének. Első jelentősebb intézkedése elnökként Luis Figo megszerzése volt. Az ő elnöksége alatt nagyon sok pénzt költöttek játékosvásárlásra (Zinédine Zidane 75 millió euróért történő megvásárlása egészen 2009-ig rekord volt), és létrejött egy főleg nemzetközi sztárokra (Figo, Zidane, Ronaldo, Raúl, Roberto Carlos, Beckham) épülő csapat, a „Galaktikusok”.
Azonban hiába játszott együtt a sok sztárfutballista, 2003 és 2014 között a csapat egyszer sem tudta megnyerni a Bajnokok Ligáját, sőt a 2004-2005 és 2009-2010 közötti hat szezonban rendre a nyolcaddöntőben búcsúzott. A vezetőség pedig kénytelen volt ráébredni: a közönségcsalogató gigasztárok mellett zongoracipelőkre is szükség van, és azoknak van igazuk, akik szerint hatalmas melléfogás volt eladni Claude Makélélét.
Több mint tíz évig nem termett babér az európai kupaporondon, és az utolsó percig úgy tűnt, hogy 2014-ben sem sikerül megszakítani a rossz sorozatot. Aztán jött az azóta is első számú megmentőnek számító Sergio Ramos, mindenkinél magasabbra ugrott, és a lisszaboni BL-döntő 93. percében pályafutása egyik legfontosabb gólját fejelve kiegyenlített az Atlético Madrid ellen, hogy aztán a blancók a hosszabbításban 4-1-re bedarálják a városi riválist, és megszerezzék a híres „Décimát”, vagyis a tizedik BEK-/BL-serleget. Máig vita tárgya egyébként, hogy vajon „Décima” vagy a hetedik, a „Séptima” az értékesebb.
2007-ben a klub négy év után ismét bajnoki címet ünnepelhetett. A 2007-2008-as szezont, immár Schusterrel, ismét az első helyen fejezték be, így 18 év után sikerült ismét egymás után két bajnoki címet szerezniük. 2009. május 14-én ismét Florentino Pérez lett a klub elnöke. Terveiben szerepelt egy új „galaktikusok” létrehozása, melyre előzetesen 300 millió eurót szán. Első komolyabb intézkedése a vezetőedzőt illetően történt, Juande Ramos helyett Manuel Pellegrinit szerződtette. Nem sokkal később a Real Madrid megszerezte a már régóta a kívánságlistájukon szereplő Kakát 65 millió euróért. Később leigazolta Cristiano Ronaldót, Raúl Albiolt és Karim Benzemát is. Cristiano Ronaldo 94 millió eurós vételárával megdöntötte Zidane korábbi, 75 millió eurós csapatváltását, szintén Pérez állított fel, előző elnöki ciklusa alatt.
Rivalizálás és Jelentőség
A Real Madrid több spanyol labdarúgócsapattal rivalizál évtizedek óta, ezek például a szintén madridi Atlético vagy az FC Barcelona. Az Atlético elleni mérkőzéseket El Derbi madrileñónak, a Barcelona elleni találkozókat pedig El Clásicónak nevezik Spanyolországban. Ezeket a szokottnál is nagyobb érdeklődés kíséri.
Zidane, a Real Madrid akkori mestere a Getafe elleni meccs előtti sajtótájékoztatón hangsúlyozta: „A bajnokság számomra a legfontosabb: a következő idényben ennek a megnyerése kell hogy legyen a prioritás a csapatnak. Amúgy csak elmondom, hogy a Real Madridnak 33 bajnoki trófeája van. Mennyi is van a Barcelonának?” Hozzátette: „Elismerem, hogy az előző és a mostani idény is az övék Spanyolországban, de ha a két klub történelmét nézzük, akkor a Real Madrid eredményesebb (25-ször lett bajnok a Barcelona - a szerkesztő).“
A Klub Címere és Arculatának Fejlődése
A Real Madrid legelső címere a maihoz képest még elég egyszerű volt. A címerben fehér alapon a klub nevének rövidítése (MCF - Madrid Club de Fútbol) szerepelt egyéni elrendezésben. 1920-ban a klub megkapta a spanyol királytól a Real (királyi) előtagot, így a klub neve Real Madrid Club de Fútbol-ra változott. Ezután a spanyol korona is belekerült a címerbe.
A Franco-diktatúra idején, amikor Spanyolországban köztársaság volt, az összes spanyol labdarúgócsapatnak, így a Real Madridnak is el kellett távolítaniuk a nevükből a királyi jelzőt, címerükből pedig a koronát. A klub címere a jelenlegi formát 1941-ben nyerte el, a betűk ekkor kaptak arany színezést, végleg visszakerült a címerre a spanyol királyi korona, a betűk hátterébe pedig keresztben egy lila csík került, ami Kasztíliát szimbolizálja.
tags: #33 #bajnoki #cim #real #madrid
