A magyar labdarúgás legemlékezetesebb pillanatai
A magyar futball története tele van olyan pillanatokkal, amelyek egyszerre váltanak ki nosztalgiát, értetlenséget és keserédes mosolyt. A profizmus és az amatőrizmus határán egyensúlyozó sportágunk múltjából olyan momentumokat válogattunk, amelyek méltán íródtak be a honi sporttörténelembe.
10. Détári Lajos, a magyar labdarúgás utolsó Európa-klasszisa
Détári Lajos a magyar labdarúgás utolsó Európa-klasszisa volt, az 1988-as nyugatnémet kupát is eldöntő világválogatott, aki utána a „világ legdrágább játékosa” címet is kiérdemelte. Fájdalom, azzal, hogy pályafutása csúcsa felé haladva hatalmas összegért a perifériára, az Olympiakosz Pireuszhoz igazolt. Az elmenedzselésnek köszönhető, hogy Détári csak edzőmeccsen ölthette magára a Juventus mezét, bár ez nem akadályozta meg, hogy már FTC-szakmai igazgatóként lesajnálóan nyilatkozzon Paulo Sousa akkori Videoton-edző technikai képességeiről. Szóval Détári a magyar utánpótlás-válogatottakkal ellentétben nem csak pincérként tudott Olaszországban maradni, és mikor hazatért az NB I-be, a BVSC-ben is úgy oktatott száz napon át, mintha Napóleon tért volna vissza Elba szigetéről.
Détári Lajos góljai a Magyar Válogatottban ● 1984-1994
9. Hercegfalvi Zoltán és a „tizenegyes”
A minden erejével elkészült, aranylabdás Roberto Baggio 1994-es vébédöntős tragédiája tragikomédiaként ismétlődött meg a sörfociligában, amikor Hercegfalvi Zoltán meg se próbálta eltalálni a kaput. Hercegfalvi egy megbízható gólvágója volt a 2000-es éveknek, aki nem teljesen érdemtelenül húzhatta magára Puskás Ferenc egykori mezét a Kispestben. A Geréb-díjas büntetőjénél azonban nem varázsolt, hanem - Rodolfóval szólva -, „vigyázat, csalt”, legalábbis ezt gyanítjuk. Ami igazán döbbenetes Hercegfalvi tizenegyesénél, hogy mennyire nem volt önbizalma ennek az embernek: Hercegfalvi azonban nem hitte el, hogy képes erre, ezért durr bele, akkorát belerúgott a labdába, hogy amerikai fociban se lett volna találat, mert kiküldte a B-középbe.
8. Az 1997-es finnországi „flippergól”
A felejthetetlen öngól az 1997. októberi Finnország-Magyarország vébéselejtezőn annyira abszurd, hogy még egy Monty Python-filmből is kivágták volna. Nehéz szakírói elemzést adni egy olyan szituációról, amikor úgy születik a gól, hogy a hátvéd seggbe lövi a kapust, úgyhogy inkább Horváth Feri fantasztikus gólörömére fókuszálunk. Az egész kispad, de még egy pillanatra Faragó Richárd kommentátor is elhitte az imposztőrnek, hogy ő lőtte a gólt. Helsinkiben azonban végre visszanyalt a fagyi, és Magyarország továbbjutott a selejtezőcsoportból ezzel az utolsó utáni perces bohócgóllal.
7. Amikor a Fradi Szív megmutatta, hogy mennyire is tud szeretni
A 2002/2003-as szezon végén, miután az utolsó fordulóban az MTK beelőzte a Fradit, a csalásra gyanakodó dühös fradisták összevertek mindent és mindenkit maguk körül, mivel a csapat nem tudta legyőzni a Debrecent. A szóbeszéd szerint, amikor a meccs vége felé Lipcsei csapatkapitány már aggódva figyelte a pálya szélén sötét viharfelhőként gyülekező keménymagot, kérlelni kezdte a debreceni védőket, hogy engedjenek be egy gólt, mert „asszem mindenféleképpen baj lesz ebből”. Ez persze mindent elmond a magyar futball profizmusáról.
6. Tokody Tibor és a tökéletes öngól
Most a törzsökös megfelelőjével, Tokody Tibor találatával foglalkozunk, már csak azért is, mert a Sportlexikonban szerepelhetne ez a dugó a „tökéletes technikai kivitelezés” címszó alatt. Tokody Tibor a válogatottban is bemutatkozó ígéretes támadó volt, de mégis ez maradt a legemlékezetesebb megmozdulása, hiszen ez a 2001-es Újpest-Dunaferr meccsen megesett öngól úgy üdít föl több mint tizenöt év után is, mint egy jó pohár hideg rizlingfröccs egy meleg nyári napon.
5. Váczi Zoltán, a részeges zseni
Ha Détári az utolsó Európa-klasszisunk volt, akkor Váczi Zoltán az utolsó világklasszisunk lehetett volna, mivel saját bevallása szerint Messi-szintű karrierre volt hivatott, csak hát alapozásként enyhén szólva nem alkalmazta a folyadékmegvonást. A gátlásait piálással oldotta, a nagy történet szerint még 1994-ben, Békéscsabán alvás nélkül vezette 5-2-es diadalra a viharsarki csapatot a Fradi ellen. Amikor a Videoton ellen az év gólját lőtte a pornófilmzene ütemére, nemhogy messis, de egyenesen maradonás erényeket csillogtatott Váczi Zoli.
4. A kakas a pályán
Arra viszont mindenki felkapta a fejét, amikor az 1995-ös Stadler FC - Parmalat mérkőzésen Disztl Péter fehérvári kapusnak nem egy égő petárdát, hanem egy kakast kellett kihajítani a pályáról. Gyakorlatilag a „szabadság” metaforája volt, amikor a Stadler FC delelőjén a kakas besétált a pályára a kezdődő heresérvként lifegő taréjával, egyszerűen mindannyian ott voltunk vele.
tags: #a #futball #legnagyobb #pillanatai
