A Magyar Labdarúgó-közvetítési Jogok Piaca: Tenderek, Szereplők és Kilátások
Az utóbbi években a sportközvetítések világa jelentős átalakuláson ment keresztül, és ez a dinamika különösen érezhető a magyar labdarúgásban. A sportesemények közvetítései ma már sokak számára mást jelentenek, mint néhány évvel ezelőtt. A változások középpontjában a közvetítési jogokért folyó versengés áll, amely mostanra kulcsfontosságúvá vált a hazai labdarúgás jövője szempontjából.
A Közvetítési Jogokért Kiírt Pályázat
Áprilissal együtt a labdarúgó-NB I és -NB II közvetítési jogáért kiírt pályázat is végéhez ért. Ez azonban még közel sem jelenti azt, hogy hamarosan döntés születhet arról, július végétől hol követhetjük hazánk legjobb focicsapatainak küzdelmeit. Ahogyan arról már beszámoltunk, a nyáron lejár a Magyar Televízió (MTVA) és a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) közvetítési jogokra kötött megállapodása, és az MLSZ tendert írt ki.
A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) pályázatot hirdetett a szervezésében megrendezésre kerülő labdarúgó és futsal versenyprogramok - ideértve a férfi és női bajnokságokat, kupasorozatokat, futsal versenyeket, valamint az UEFA által nem elvont válogatott mérkőzéseket - közvetítési és sugárzási jogainak értékesítésére, a 2026/2027-es bajnoki évtől kezdődő időszakra.
A pályázati felhívásból kiderült, hogy a jogok két kategóriába sorolódnak:
- I. kategória - Fő Versenyprogram csomagok: Átfogó, kizárólagos audiovizuális közvetítési jogcsomagok, amelyek a versenyprogramok élő és rögzített közvetítési jogait tartalmazzák, lineáris televíziós és egyéb platformokon.
- II. kategória - Kiegészítő csomagok: Meghatározott kiegészítő médiajogok, amelyek digitális, rádiós, streaming és összefoglaló jogokra terjednek ki.
A Nemzeti Sport beszámolója szerint az érdeklődőknek legkésőbb hat nap múlva, április 23-ig előminősítésre kellett jelentkezniük, majd amely pályázók megfelelnek az előírt anyagi feltételeknek, azoknak április 30-ig be kellett nyújtaniuk pályázatukat az eljárás első fordulójára. Hogy ezt eddig kik, vagy hogy hányan tették meg, a különböző titoktartási nyilatkozatok védik a nyilvánosságtól.
A szövetség honlapján szerdán megjelent versenykiírás szerint július 24-én kezdődik és 2027. május 23-án ér véget a labdarúgó-NB I következő idénye. Az NB II július 26-án rajtol és a 30. fordulóval 2027. május 27-én zárul.
A Lehetséges Szereplők és Terveik
A jelenlegi jogbirtokos, az MTVA - amely az M4 Sporton közvetítette a mérkőzéseket - szerződése a szezon végén lejár. Az országgyűlési választások eredeménye után ugyanis a köztévében is jelentős változások jöhetnek, most még azt sem tudni, hogy ki lenne az a vezető, aki felelősségteljesen pályázhatna a jogok megtartásáért. Egyelőre az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy elköltözik a köztévéről a magyar élvonalbeli futball.
Azonban sajtóhírek szerint az MLSZ módosított a határidőkön és a hárommillió forintos letétet is eltörölte, ami megnyithatja az utat a közmédia előtt is. Mindez azt jelentheti, hogy megvan az esély arra, hogy az M4 Sport legalább az érdeklődését tudja jelezni a jogok iránt, és nem esik ki teljesen a pályázati lehetőségből.
A csakfoci.hu információi szerint az M4 mellett az RTL és a Sport TV tulajdonosa, az AMC is harcba szállhat a közvetítési jogokért. A lap úgy értesült, hogy az RTL és az AMC közösen pályázhat, és megosztoznának a mérkőzéseken: az előbbi inkább a streamingre feküdne rá, a Sport TV minden hétvégén három meccset adna le.
Az RTL-nek elsősorban a Ferencváros mérkőzései jelentenek vonzerőt, ráadásul ők inkább streamingben gondolkodnak, míg a Sport TV-nek - amely továbbra is komolyan esélyes arra, hogy részt vegyen a pályázatban - nehézséget okozna, ha a teljes csomagot egyedül kellene teljesítenie. A lap szerint a Spíler TV-t sem lehet kizárni a lehetséges érdeklődők sorából, de akár külföldi streamingszolgáltatók is feltűnhetnek új szereplőként.
Ami pedig a magyar válogatott tétmeccseinek közvetítését illeti, azok a jogok az MTVA-nál maradnak a Blikk információi szerint, mivel a szerződés 2028-ig érvényes, és nem a hazai, hanem a nemzetközi szövetségekkel kötötték.
Pénzügyi Tét és a Klubok Szerepe
Az, hogy végül melyik társaság szerzi meg a jogot, csak az egyik fő kérdés, a másik, hogy mennyiért. A klubok számára nem elhanyagolható szempont, hogy mennyi pénzért talál gazdára az NB I közvetítéseinek joga, ez ugyanis fontos bevételi forrás számukra, és jelentős hatással van a költségvetésükre.
A jogdíjak kapcsán annyit érdemes tudni, hogy a 2021-es szerződésben idényenként 9,8 milliárd forintos összeget rögzítettek, ez pedig olyan nagyságrend, amit egyedüli szereplőként nehezen lenne tartható bárki számára. Azt nehéz persze megmondani, hogy annak, aki sikeresen akar pályázni, mennyit kell az ügyre áldoznia, szakértők szerint az utóbbi évek tízmilliárd forintja irreálisnak mondható.
A cikk azzal folytatódik, hogy az sem kizárt, hogy a tender első fordulója sikertelen lesz majd, és egy esetleges második kör után kerül ki a győztes.
A Sport és Szerencsejáték Kapcsolata
Az utóbbi években feltűnővé vált, hogy a sportközvetítések során egyre gyakrabban jelennek meg fogadási utalások. Ez a tendencia 2024-ben különösen szembetűnő lett, amikor a gyanús mérkőzések száma is számottevően emelkedett. Sok néző ezek után már automatikusan keresni kezdi a fogadási lehetőségeket, vagy a meccs közben is figyeli, hogyan változnak az ajánlatok.
Ez az újfajta fogyasztói élmény azt is jelzi, hogy a sport és a szerencsejáték közötti határ egyre kevésbé egyértelmű. A sport és a szerencsejáték kapcsolatának átalakulása a gazdasági mutatókban is visszaköszön. Ezzel a dinamikával összhangban a fogadási lehetőségek még szorosabban kapcsolódtak a sportközvetítésekhez. Nemcsak a nagy ligák, hanem kisebb bajnokságok is profitálnak a növekvő médiaérdeklődésből. A hazai sport-játékiparban is érzékelhető ez a trend.
tags: #a #labdarugas #kozvetitesi #jogok #piaca
