A futball furcsa arca: Elképesztő jelenetek az európai pályákról és lelátókról
Nem mindenki futballista. Én az voltam. Negyedosztályú futballista. Ősi, futballista családból származom. Én sose lettem néző, mindig játékos maradtam. Helyem a világban: ott belül. Nem azért nézem, hogy lássam, hanem mert van lenni. A futball számomra nem puszta agyjáték, hanem a valóság hazugsága, ahol a klisék és a közhelyek valóságos érzelmeket takarnak. Ez a játék tele van olyan pillanatokkal, amelyek egyszerre nevetségesek, meghatóak és tanulságosak, mélyebb betekintést engedve az európai futball esszenciájába.
Amikor a géniusz ellenfeleként állsz a pályán
Vannak rüsztök és bal lábak, melyeket egyszerűen akceptálni kell. De vannak olyan pillanatok is, amikor a futballista tehetetlensége egy zseniális játékos ellen szinte vicessé válik. Ilyen volt az, amikor Albert ellen kellett játszanom. Én fogtam őt, rám bízták a semlegesítését!
Egy előkészületi meccs volt a régi BEAC-pályán, ahol most a Sugár Áruház van, de akkor még agyagos-földes pálya volt, esős februári idő. De közelről! De odáig nem is jutottam, hogy hozzáérjek! Ha megkapta a labdát, akkor… akkor lefordult. Elfordult. Úgynevezett másik irányba. A pillanatban, mintegy varázsütésre három méterre kerültem tőle. Semmit, nem trükközött, nem cselezett, csak elment, otthagyott. Útján, és én nem estem az útjába. Kísérteties volt. Ebben tévedtem. Korlátaim tudója. Máshol is voltak ilyen, nem is hasonlók, csak rosszabbak. Más játékot játszanak „ott fent”.

És akkor volt még a Hidegkuti-eset! Az aranycsapat harmadik zsenijével játszottam egy tanárok kontra diákok meccsen. Tátott szájjal lehetett figyelni, amit csinál. De nem csak mást. Fölismertem, vagyis csak oda kellett neki passzolnom, és gól. Ez egy hiányzó, egy új tér volt, ami addig hiányzott a teremtésből. Igen tanulságos egy íróember számára.
A szurkolói lelkület abszurditása
A futball nem csak a pályán zajló eseményekről, hanem a lelátón vibráló szenvedélyről és néha a komikumról is szól. Akik az eredménytől függetlenül tudják a szépséget élvezni, ők a valódi szurkolók. De mi történik, ha ez a szenvedély furcsa helyzeteket teremt?
Szeretném az európai összefüggésekre irányítani a figyelmet. Egyszer egy Liechtensteini meccsen egy szurkoló böfögött egyet, majd azt harsogta társaival együtt: „Engelland! Engelland!” Ekkor váratlanul az egyik liechtensteini csatár kapura lőtt. A közönség tapsba verte a tenyerét. Alig hittem a szememnek. Nincs még egy ország a világon, amelynek szurkolói ezt megtették volna. Ez a kettőségben áll a mai európai értékrend: a huliganizmus és a fairness között. Egyik pillanatban pedig egy liechtensteini nagynéni sikoltott föl mellettem: „Les! Mi van, bíró, elvesztetted a sípod? Tudod, mi a les?” Persze, hogy az volt.
A legikonikusabb futballszurkolói pillanatok (1. rész)
A szurkolás terén a generációs szakadék is képes vicces, vagy éppen elkeserítő pillanatokat produkálni. A másik fiamnak, úgy tizenöt év múlva már nem tudtam mutatni semmit. De hát ez: hogyan lehetséges?, meredtem rémülten az idegenszívű gyerekre. Az erre ételemszerűen nem válaszolt. Te?, nyögtem ki az alapkérdést. Ez most hogy jön ide? Egyébiránt persze. De hogy akkor hogyan képes a magyarok ellen drukkolni. Fütyülök az igazságra és a méltóságra! Nem a jobbiknak kell győzni, hanem nekünk! Vajon? - Szokásommal ellentétben most nem lágyultam el finom nyelvi megoldásaitól. És ki az a nekünk, akinek nyernie kell? Erre hirtelen nem tudtam mit válaszolni. És ha megtámadják az országot?!, kiáltottam. Hát neked semmit nem jelent a haza? Élni, halni, márciusi forradalom. Élni, halni, az már nincs. Vagyunk, megtámadás sincs. Rút, sybarita váz!, üvöltöttem. Azt hitte, némiképp tréfálok. Édesen rám vigyorgott. Ték it ízi, fadör. Nédd csak, milyen zseni a Totti!

Brazil álom, magyar valóság
A futball univerzális nyelve képes hidakat építeni kultúrák és elvárások között, de néha a valóság és az elképzelés ütközése is különös pillanatokat szül. Év teli volt gyönyörű meccsekkel. Föléledt bennem a régen halott szurkoló, amikor eljöttek a brazilok is. Azt akartam a fiamnak elmagyarázni, hogy a világ nem egy siralomvölgy. Nem az. Hogy itt vannak a brazilok, akik nem reálisak, de vannak. Amit hiszünk róluk, a légstopok, a sarkalások, a tánc, a homok, a Copacabana, mindez reményt ad.
De a brazil virtus és a magyar március találkozása nem volt éppen idilli. Hideg március volt. „Vettél jégeralsót?” - kérdeztem szigorúan. Amin átsiklottam. Hetvenezer ember közt. Szerencsém volt, nem nagyon figyelt. „Neki!, a Garrincha-lányokat!” Akkor rám nézett. Ez a kontinentális éghajlat, ahol a tél arany és forró, nem biztos, hogy szabadna focizni. Vagy mezténláb, de csak igazolt mezténláb.

A futballista örök ifjúságának illúziója
Az öregedésről egyetlen valódi tapasztalatom van: a futballistáé. Az öregedő futballista (a továbbiakban: ö.f.) meghatározhatatlan korú, lassú emlős; ö.f. kortól: állapot, bölcselet, világnézet. Helyünk a világban. Ö.f. tajtékja és az őt kétségkívül körülvevő csönd jellemzi. Az ö.f. főként gyanakvó. Legfőképp, ami nem gyanús. Az ö.f. dogmatikus. Mindenkit fiatalnak lát, tekinti gyereknek, elfelejtve, hogy ő is annyi. Edzésen(!) még mindent ő tud a legjobban. Így aztán kevély. Kevélység kézen fogva jár a megalázkodással, mert az ö.f. ajándéknak tekinti, melyet tehát ki sem lehet érdemelni, csak megköszönni. Az ö.f. az nagyon hálás tud lenni. Látjuk, hogy az ö.f. egy hisztérikus, szép, viharos múltú vénkisasszony.

A magyar labdarúgás szervezeti háttere: Egy pillantás a múlttra
A futball nem csupán a pályán zajló pillanatokról és a lelátókon elhangzó kiáltásokról szól, hanem egy mélyen gyökerező rendszerről is. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) története is tele van változásokkal, melyek a sportág fejlődését kísérték. Az alábbiakban egy rövid áttekintés látható az MLSZ vezetőségi tagjainak változásairól a korai évekből, megmutatva a sport mögötti szervezeti stabilitást és folytonosságot.
| Év | Elnök | Főtitkár | Pénztáros |
|---|---|---|---|
| 1901. január | Jász Géza | Horváth Ferenc | Gabora Károly |
| 1905. február | Banovits Kajetán | Németh Andor | Glauber József |
| 1910. január | Kárpáti Béla | Steiner Hugó | Glauber József |
| 1914. március | Betöltetlen | Maleczky Román | Minder Frigyes |
| 1920. március | Betöltetlen | (Nem jelölt) | Minder Frigyes |
| 1923. március | (Tiszteletbeli: Oprée Rezső) | Kenyeres Árpád | Minder Frigyes |

tags: #a #legvicesebb #europai #futball #jelenetek #pof





