A labdarúgás szabályai, szervezési elírások és a magyar foci aktuális kihívásai
A labdarúgás napjaink egyik legnépszerűbb sportja, szabályai egyszerűek, és széles körben elterjedtek, csak egy labda szükséges hozzá. Szinte alig akad ember, aki ne tudná, hogy a foci lényege csupán annyi, hogy az ellenfél kapujába juttassuk a labdát. Focizni még akkor is bárki tud, ha a szabályokkal nincs teljesen tisztában, de a következőket azért nem árt tudni.
A játék alapjai és a pálya jellemzői
A játék két félidőből áll, amelyek általában 45 percig tartanak. Azonban léteznek specifikus versenykiírások is, ahol a mérkőzés időtartama eltérő lehet; például fiúknál 2x10 vagy 2x15 perc, lányoknál 2x6 vagy 2x10 perc. A kapu az alapvonalon helyezkedik el, belső szélessége 7,32 méter, belső magassága pedig 2,44 méter. A kapufákat és a felső lécet háló fogja össze. A büntetőpontnak 11 méterre, az öt és feles sarkának pedig 5,50 méterre kell lennie a gólvonaltól. A tizenhatos előtti körszeletet, valamint a büntetőpontot fehér mészporral jelölik meg.
Nemzetközi meccseket műfüves illetve füves pályán játszanak. A FIFA a füvet, illetve gyeptéglával beültetett pályát fogad el, azonban bizonyos esetekben a műfüves pályákat is engedélyezi. A stadionok általában csak a nézőtér felett fedettek, de léteznek teljesen fedett stadionok is, ahol a nézők szinte óriás sportcsarnokban érezhetik magukat, és száraz talaj várhatja a játékosokat.
A labda és a játékosok száma
A mérkőzéseket 5-ös méretű labdákkal lehet csak lejátszani. A labda kerülete 68-71 centiméter, súlya 396-453 gramm. Tartaléklabdák nélkül nem szabad mérkőzést elkezdeni. A játékban két csapat vesz részt, mindkét csapatban egy kapus és tíz mezőnyjátékos, azaz 11 játékos. Azonban a különféle bajnokságokon vagy tornákon eltérő létszámok is érvényesek lehetnek: fiúknál 6-6 játékossal, közülük 1-1 a kapus; lányoknál 7-7 játékossal, közülük 1-1 a kapus. A mérkőzés megkezdéséhez minimum 4 játékos szükséges egy csapatban.
Felszerelés és cserék
Minden csapat lehetőleg kettő, egymástól eltérő felszerelést hozzon magával. Teremcipő ill. műfüves cipő (hernyótalpas) használata engedélyezett, azonban a stoplis használata nem megengedett. A játékosok száma jól láthatóan fel kell tüntetni a mez hátán.
A cserejátékosok maximális száma 9. Az úgynevezett "repülőcserék" korlátlan mennyiségben hajthatók végre egy-egy mérkőzésen. A csere akkor van végrehajtva, amikor a cserejátékos belép a játéktérre. A kapus helyet cserélhet bármely más játékossal, ha a játékvezető engedélyt adott erre, és ha a cserét akkor hajtják végre, amikor áll a játék.
A játék újraindítása: Szabályok és Módok
A labdarúgásban számos módon lehet újraindítani a játékot, miután az valamilyen okból megszakadt. Ezek a szabályok biztosítják a játék folyamatosságát és igazságosságát.
Kezdőrúgás
A mérkőzés előtt a térfélválasztás és a kezdőrúgás jogát pénzfeldobással kell kisorsolni. A második félidőt a másik csapat kezdi, és a játék gól után is a gólt elszenvedő csapat részéről folytatódik. A kezdőrúgásnál a labda játékban van, ha már 70 centiméteres távolságot megtett. Ezt megelőzően a kezdő játékos nem játszhatja hátra a labdát. Minden játékosnak legalább 9,15 méterre kell lennie a labdától, vagyis a kezdő körön kívül kell állnia.
Labda játékban és játékon kívül
A labda akkor van játékon kívül, ha teljes terjedelmével keresztezte a gólvonalat vagy az oldalvonalat, akár a földön, akár a levegőben, vagy ha a játékvezető megállította a játékot. A játéktér határvonalai ahhoz a területhez tartoznak, amelyet határolnak. Ebből következik, hogy a kapuvonalon guruló labda még akkor is játékban van, ha csak egészen kis részével is érinti a vonalat, mivel teljes terjedelmével még nem hagyta el a játékteret.
Bedobás
Bedobás ítélendő annak a csapatnak a javára, amelyiknek az ellenfele utoljára érintette a labdát, amikor a labda akár a földön, akár a levegőben teljes terjedelmével keresztezte az oldalvonalat. A bedobás kézzel és lábbal is elvégezhető. A bedobásból közvetlenül nem érhető el gól. A labdát azon a ponton juttatja be a játékos, ahol az elhagyta a játékteret. Minden ellenfél játékosnak a dobás helyétől legalább 2 méterre kell állnia. A labda játékban van, amikor bekerül a játéktérre. A labda bejutása után a dobó játékosnak nem szabad a labdát ismét érintenie, mielőtt az más játékost érintett volna.
Kirúgás
Kirúgást ítél a játékvezető akkor, ha a labda az alapvonalon hagyja el a pályát, és a támadó játékos ért bele utoljára. A kapusnak a büntetőterületen belülről kell kidobnia a labdát a pályára. A labda akkor van játékban, ha elhagyta a büntetőterületet. A kirúgást meg kell ismételni, ha a labda nem hagyja el a büntetőterületet.
Szöglet
Szögletet akkor ítél a játékvezető, ha egy védőjátékosról megy ki a labda az alapvonalon. A szögletrúgás egy módja a játék újraindításának, és közvetlenül elérhető belőle gól. A labdát az alapvonal és oldalvonal metszéspontjára kell helyezni. Szögletrúgáskor az ellenfél játékosának a labdától legalább 5 méterre kell állnia.
Szabadrúgások
Szabadrúgások (közvetlen és közvetett) járnak az ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálysértés történt. Szabadrúgáskor az ellenfél játékosának a labdától legalább 5 méterre kell állnia. A közvetett szabadrúgást a játékvezető feltartott karja jelzi. A szabadrúgás elvégzéséhez a labdának el kell hagynia a büntetőterületet.
Büntetőrúgás (Tizenegyes)
Büntetőrúgást a kaputól hét méterről vagy 11 méterről kell elvégezni, a versenykiírásoktól függően. A büntetőrúgást a büntetőpontról kell elvégezni. A labda elrúgásának pillanatáig a kapusnak a gólvonalon kell állnia, nem léphet onnan előre, csak a vonalon mozoghat, így zavarhatja a rúgó játékost. A nekifutás alatt az ellenfél megtévesztésére irányuló cselezés megengedett, a bíróknak csak abban az esetben kell közbeavatkozniuk, ha a cselezés a nekifutás befejezését követően történik. Ebben az esetben a sportszerűtlenül cselező játékosnak sárga lap jár.
Fegyelmi intézkedések és szabálytalanságok
A labdarúgásban a játék tisztaságának fenntartása érdekében a játékvezetők fegyelmi intézkedéseket alkalmazhatnak a szabálytalanságok és sportszerűtlen viselkedések esetén.
Sárga lap és piros lap
A sárga lap figyelmeztetést von maga után, például sportszerűtlen magatartásért, játék késleltetéséért, szabályok ismételt megsértéséért. Piros lapos 5 perces kiállítás esetén a büntetés letelte után a játékos visszaállhat a játékba. Piros lapos végleges kiállítás esetén a büntetés letelte után csak másik játékos állhat játékba. A végleg kiállított játékos automatikusan nem játszhat a soron következő mérkőzésen. Súlyos szabálytalanság vagy erőszakos magatartás esetén jár a végleges kiállítás.
Főbb szabálytalanságok
- Veszélyes játék: Ha egy játékos olyan módon játszik, ami sérülést okozhat, még akkor is, ha nincs fizikai kontaktus.
- Szándékos kezezés: Ha egy játékos szándékosan érinti kézzel a labdát. Nem minden kézzel érintés számít azonban szándékosnak.
- Hazaadás a kapusnak: Közvetett szabadrúgás jár az ellenfél javára, ha a kapus a saját büntetőterületén belül kézzel érinti a labdát, amit csapattársa szándékosan hozzárúgott.
- Sértések a büntetőterületen belül: Ha a szabálysértés a büntetőterületen belül történik, büntetőrúgás jár.
A játékvezető és az előnyszabály
A játékvezető feladata a mérkőzés irányítása és a szabályok betartatása. A játékvezető alkalmazhatja az előnyszabályt, ami azt jelenti, hogy ha egy szabálytalanság történik, de a vétlen csapat előnyös helyzetbe kerülne a játék folytatásával, akkor a játékvezető engedi tovább a játékot ahelyett, hogy megállítaná és szabadrúgást ítélne. A játékvezető döntései mérvadóak, és a munkáját szövetségi ellenőr is értékeli.
A Magyar Labdarúgás sajátos szabályozásai
A magyar labdarúgásban az elmúlt években több olyan szabályozást és ösztönzőrendszert vezettek be, amelyek célja a hazai játékosok és sportszakemberek foglalkoztatásának növelése, valamint a labdarúgás eredményességének erősítése. Ezek a „hazai szabályok” és akadémiai ösztönzők a 2025-2026-os szezontól válnak teljességgel érvényessé.
Az „ötmagyaros ajánlás” és a támogatási rendszer
A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) hivatalos oldalán tette közzé, hogy a 2025-2026-os szezontól bevezetésre kerülő „hazai szabály”, vagy ismertebb nevén „ötmagyaros ajánlás” teljesítéséhez pontosan milyen feltételeknek kell megfelelniük az NB I-es kluboknak, hogy hozzájussanak a maximális támogatási összeghez. Az MLSZ célja a magyar játékosok és sportszakemberek foglalkoztatásának növelése, valamint a legújabb sporttudományos eszközök használatának elterjesztése, ezen keresztül a magyar labdarúgás és a különböző magyar labdarúgó-válogatottak eredményességének erősítése.
A férfi NB I-ben a teljes támogatási összeg 325 millióról 500 millió forintra emelkedik. Ez utóbbi megszerzéséhez a csapatoknak minden NB I-es mérkőzésen legalább öt hazai (akinek érvényes hivatalos okmánnyal igazolt magyar állampolgársága van) labdarúgót végig a pályán kell tudniuk, és ebből legalább egynek fiatalnak (2005. január 1-jén vagy utána született magyar állampolgár) kell lennie. A részteljesítéshez átlagban mérkőzésenként legalább 45 percet kell játszania egy fiatalnak és átlagosan legalább 450 percet kell kapniuk a hazai játékosoknak.
Ami a többi bajnokságot illeti, a férfi NB II-ben egyértelműbb a helyzet: csak az a klub részesül külön díjazásban, amely a bajnoki és kupamérkőzésekre csak és kizárólag magyar állampolgárságú labdarúgót nevez, valamint a vezetőedzője is magyar.
Labdarúgó akadémiák és a produktivitási rendszer
Magyarországon jelenleg kilenc államilag elismert labdarúgó-akadémia van, ebből hétnek az élvonalban, kettőnek pedig a másodosztályban szerepel az első csapata. Ezeknek a többnyire állami támogatásokból fenntartott kiemelt akadémiáknak a működését az NSMI felügyeli, a kifizetések egy részét pedig a produktivitási feltételek teljesítéséhez köti.
A kiemelt akadémiai címnek egyetlen „belépő” és egyben kötelező alapfeltétele van jelenleg: eszerint az élvonalbeli kluboknak minden bajnoki mérkőzésen öt magyar labdarúgót végig a pályán kell tudniuk. A produktivitási rendszer lényege, hogy az MLSZ-ajánlása mellett a kiemelt akadémiával rendelkező kluboknak egy előzetesen az NSMI-vel egyeztetett fiatalpercet is el kell érniük minden szezonban. Ezt kisebb részben a 2004-es születésű játékosokkal, nagyobb részben pedig 2005-ös vagy azutáni születésű játékosokkal kell elérni. Játékperceket azonban nemcsak a bajnokságban, hanem a nemzetközi kupában és a Magyar Kupában (a legjobb nyolcban rendezett meccsektől kezdve) is lehet gyűjteni.
Szervezési és Versenyszabályok
Egyes bajnokságok és versenyek sajátos szervezési és versenyszabályokkal rendelkeznek, amelyek kiegészítik a nemzetközi normákat.
Játékosnyilvántartás és csapatszervezés
A bajnokságon résztvevő játékosok névsorát a bajnokság megkezdése előtt kötelesek leadni a szervezőknek, vagy a játékvezetőnek. Új játékossal ki lehet egészíteni a listát, feltéve, hogy a bajnokság másik csapatában az adott játékos nem szerepel. Egy játékos csak egy csapatban szerepelhet. Ha valaki mégis több csapatban szerepel, akkor azokat a csapatokat büntetjük, amelyekben a későbbiekben játszott.
Kizárás és visszalépés
Ha egy csapat bármilyen oknál fogva kizárás sorsára jut, vagy visszalépni kényszerül, annak eredményét az összes korábbi eredménnyel együtt (3 ponttal és 5-0-s gólkülönbséggel) az ellenfelek javára írjuk jóvá!
Mérkőzések időpontja és halasztás
Mérkőzéseknél várakozási idő nincs. Ha valamely csapat a mérkőzés kezdetére nem jelenik meg, a jelenlévő csapat 5-0-s gólkülönbséggel nyeri az adott mérkőzést. A mérkőzések időpontjának utólagos megváltoztatására nincs lehetőség. Azonban minden csapat egy mérkőzést halaszthat. A halasztás összege 10.000 Ft/mérkőzés. Halasztási igényt az adott mérkőzés előtt két nappal 18h-ig le kell adni. Az összeget az igénylő csapatnak kell befizetnie, a mérkőzés előtti napon 18h-ig. A halasztott mérkőzés új időpontját a szervezők a versenynaptár alakulásának megfelelően határozzák meg. Az esetleges halasztás esetében előfordulhat, hogy a halasztást igénylő együttes egy nap két mérkőzést is lejátszik. Az utolsó fordulóban halasztani már nem lehet!
Ha a megadott határidő után jelzi az adott csapat a halasztást (lemondást), esetleg ennek jelzése elmarad és nem jelenik meg a gárda a mérkőzésen, akkor az érintett összecsapást a vétlen csapat 5-0-ra nyeri meg. Ezen felül távolmaradási díjat kell a vétkes csapatnak fizetnie, amelynek összege 12.000 Ft.
Egyéb szabályok
A sportlétesítmény sportpályáinak, valamint kiszolgáló létesítményeinek rongálása azonnali kizárást von maga után.
Gyakori tévhitek a fociszabályokkal kapcsolatban
A labdarúgás szabályai bár egyszerűnek tűnnek, számos tévhit kering velük kapcsolatban. Ezek tisztázása segíthet jobban megérteni a játékot és a játékvezetői döntéseket.
-
Pálya alkalmassága
Tévhit: A pálya minőségét a labda leejtésével és felpattanásának magasságával kell tesztelni.
Valóság: A játéktér alkalmasságának vizsgálatára nincs olyan szabály, amely megmondja, meddig kell felpattannia a labdának. A játéktér ellenőrzését a bíró saját belátása szerint végzi.
-
Két labda a pályán
Tévhit: Azonnal meg kell szakítani a játékot, ha egy még egy labda kerül a pályára.
Valóság: Erre csak akkor van szükség, ha a második labda zavarja a játékot.
-
Leshelyzet (offside)
Tévhit: Ha a labda hátrafelé ment, akkor nem lehet les.
Valóság: Egy játékos akkor van lesen, „ha közelebb van az ellenfél kapuvonalához, mint a labda és az utolsó előtti ellenfél”. Ha hátrafelé gurul a labda, de a támadó a labda elrúgásának pillanatában a labda előtt volt, akkor lehet lesen.
-
Szabálytalanság a 16-os vonalán
Tévhit: Ha a 16-os vonalán történt a buktatás, az nem tizenegyes.
Valóság: A játéktéren a vonalak ahhoz a területhez tartoznak, amelyet határolnak. Ha a büntetőterület vonalán történik egy szabálytalanság, akkor 11-est kell ítélni.
-
Tizenegyes és lap
Tévhit: Minden esetben, ha büntetőrúgást ítél a játékvezető, akkor sárga (vagy piros) lap is kötelezően jár.
Valóság: A szabályokban nincs erre való utalás. Nem igaz az sem, hogy egy szabálysértésért nem lehet dupla büntetést (például kiállítás + büntetőrúgás) alkalmazni.
-
Cselezés tizenegyesnél
Tévhit: Tizenegyesnél nem lehet cselezni.
Valóság: Egy büntetőrúgásnál a nekifutás alatt az ellenfél megtévesztésére irányuló cselezés megengedett, a bíróknak csak abban az esetben kell közbeavatkozniuk, ha a cselezés a nekifutás befejezését követően történik.
-
Kezezés szándékossága
Tévhit: Ha a labda ment a kézhez, nem fordítva, akkor nem kezezés.
Valóság: A bíró csak akkor avatkozik közbe, ha a játékos szándékosan kezezett. A kezezés szándékosságának nem egyértelmű kritériuma, hogy a kéz megy-e a labdához, vagy a labda megy-e a kézhez. Lehet test mellé szorított kézzel is szándékosan megjátszani a labdát, és lehet nem szándékos találkozás is.
-
Szándékos kezezésért mindig sárga lap
Tévhit: A labda kezezéséért mindig sárga lap jár.
Valóság: Nem kell például büntetni, ha a játékos egy nézőtéri sípszót hallva fogta meg a labdát, ezt ugyanis külső zavaró hatásnak kell tekinteni. Ilyenkor a bíró megszakítja a játékot és a mérkőzés labdaejtéssel folytatódik.
-
„Utolsó emberként” elkövetett szabálytalanság és kiállítás
Tévhit: Ha valaki „utolsó emberként” szabálytalankodott, az automatikusan kiállítást von maga után.
Valóság: A kiállítás kritériuma nem az, hogy a szabálysértést a védő „utolsó emberként” kövesse el, hanem hogy szabálysértésével nyilvánvaló gólhelyzetet akadályozzon meg.
-
Hazaadás szabálya
Tévhit: Nem minden esetben tiltott a labdát a saját kapusunknak hazaadni.
Valóság: Közvetett szabadrúgás csak akkor jár az ellenfél javára, ha a kapus a saját büntetőterületén belül „kézzel érinti a labdát, amit csapattársa szándékosan hozzárúgott”. A térddel vagy fejjel hazaadott labdát meg lehet fogni.
-
Hosszabbítás időtartama
Tévhit: Játékoscserénként fél percet, hordágyas ápolásonként egy percet kell adni a játékidőhöz.
Valóság: Irányelvek ugyan vannak, de az elvesztegetett idő hosszát minden kötöttség nélkül a bíró határozza meg.
tags: #harmas #korbe #veres #foci #szabaly
