A magyar vízilabda kiemelkedő személyiségei és aranykorszaka

A magyar vízilabda történetében számos kiemelkedő személyiség hagyta ott kézjegyét, akik nemcsak eredményeikkel, hanem a sportág iránti elkötelezettségükkel és innovatív gondolkodásmódjukkal is formálták a sportágat. Magyarország 9 olimpiai aranyérmével a legeredményesebb a vízilabda győztes nemzetei között.

A kezdetek és a Komjádi-éra legendái

A csapatsportok közül egyedüliként a vízilabda már az 1900-as olimpián megjelent a programban. A sportág bölcsője Nagy-Britannia, az első szabálykönyvet Skóciában alkották 1876-ban, a textilgyárak melletti víztározókban rendezték az első meccseket, az első csapatokat tűzoltók alkották. Magyarországon is viszonylag gyorsan gyökeret eresztett a sportág, az első szabályos labda 1897-ben került Magyarországra, az első meccset 1899. augusztus 30-án rendezték Siófokon. Az első olimpiákat a britek uralták, a mieink 1924-ben vettek részt először olimpián, ahol a britek elleni győzelem (7:6) komoly szenzáció volt, de utána a belgák elleni negyeddöntős vereség (2:7) szertefoszlatta az érmes álmokat. A csapat azonban folyamatosan erősödött, 1926-ban és egy évvel később is Európa-bajnok lett.

A csapat irányítását Komjádi Béla kapta meg, akinek három célja volt: az olimpia megnyerése, a hegemónia fenntartása, ennek érdekében pedig egy fedett uszoda létrehozása. Egy fedett uszodában ugyanis az általa megkívánt, akkoriban brutálisnak számító edzésadagot teljesíteni tudják a játékosok akkor is, ha kint rossz idő van. Komjádi idején 2 kilométert is úsztak a játékosok.

Az 1928-as olimpiára nagy esélyesként érkeztek a magyarok, de váratlanul vereséget szenvedtek a németek elleni döntőben, és az ezüstérem akkor kisebb kudarcnak számított. A vereség egyik oka az elbizakodottság volt: már a meccs előtt arról beszéltek a játékosok, hogy mekkora különbséggel nyernek. A másik ok az egoizmus: 2:0-s vezetésnél a csapatjáték háttérbe szorult, mindenki hőssé akart válni a harmadik gól belövésével, így ha jobb helyzetben is volt egy társ, nem passzoltak neki. A harmadik ok a fáradtság, a 2:2 utáni hosszabbításban három gólt is bekaptak. A negyedik ok pedig egészen egyedi: a már akkor is az egyik legjobb játékosnak tartott Németh János nem került be az utazó csapatba.

A hazai gólkirályi címeket sorra begyűjtő center nem volt a legjobb viszonyban a kapitánnyal, emellett munkásosztálybeli származása miatt is hendikeppel indult. A vízilabda a középosztály sportjának számított, és mivel Németh félárva gyerekként nőtt fel testvéreivel, korán dolgoznia kellett, nem volt esélye érettségire. A gárda egyik húzóembere, Halassy Olivér úgy tartotta, hogy a társak által csak Jamesznek becézett Németh legalább annyira jó játékos, mint ő, mégis itthon kell maradnia, és ez felháborította. Halassyról feltétlenül említsük meg, hogy az akaraterő bajnoka, mert nyolc éves volt, amikor egy mozgó villamosra próbált felugrani, de a lába lecsúszott a lépcsőről, és a villamos kereke levitte a lábfejét. A bokája feletti részig amputálni kellett a bal lábát, de testi fogyatékossága nem akadályozta meg abban, hogy a válogatottságig vigye, és a folyami úszásban is bajnoki címeket szerzett.

Az ezüstérem után Komjádi belátta, hogy Németh nélkül esélytelen a '32-es aranyérem megszerzése, ezért 1929-ben elvitte egy berlini túrára. Németh itt olyan gólt lőtt, amitől még a német drukkerek is talpra ugrottak, és percekig megállt a meccs a dörgő tapsvihar miatt. Egy magyar támadásnál Németh a hátára feküdt, és miután rövid labdát kapott, lábbal a feje felett rúgta kapura. A labda a felső lécen csattant, onnan viszont pontosan a már kiemelkedő Németh kezébe pattant vissza, aki látva, hogy a kapus elmozdult az egyik sarok felé, nagy erővel a másik bombázott. A helyszínen tartózkodó neves magyar színészek odarohantak a medence széléhez, és a nevéről érdeklődtek, mert ilyen attrakciót mindaddig nem láttak. Mint Németh önéletrajzi könyvéből kiderült, ezek után kirobbanthatatlan lett a csapatból, a társak befogadták, a származása sem számított már annyira, egyedül újpesti csapattársával, Halassyval romlott meg a viszonya.

Az 1932-es olimpiára Komjádi tehát a legerősebb csapattal vágott neki a Los Angeles-i útnak - hajóval és vonattal mentek heteken át -, és persze a visszavágás vágyával. Az olimpián mindjárt az első meccsen, augusztus hatodikán sor kerülhetett a visszavágásra. Németh négy gólt ígért a kapitánynak a németek ellen. „Csak lődd is be azokat” - válaszolta neki a szakember, aki nehezen tudta leplezni izgalmát a meccsek előtt. Nem kis nyomás alatt volt, mert itthonról egy olyan táviratot kapott a szövetség vezetésétől a kezdés előtt, hogy az egyetemes magyar sport sorsa áll vagy bukik rajtuk: „Úgy menjetek a mérkőzésbe, hogy azon győznötök kell, mert a vereségnek óriási következményei lehetnek.”

Komjádi ennek a csapatnak szavazott bizalmat: Bródy - Ivády, Homonnai - Halassy - Vértesy, Németh, Keserü Alajos. Az első gólra nem kellett sokáig várni, Vértesy lőtte, majd Németh egy leheletfinom megoldással, az őt letámadó védőt és a kapust is megelőzve, félig a víz alól ívelt az üres kapuba. A folytatásban volt egy pimasz cseles gólja, értékesített egy általa kiharcolt büntetőt, majd a teljesítményét megkoronázta egy svédcsavarral, amikor háttal a kapunak vágta be a labdát a hálóba. Akkor már boldogan üvöltött ki, “megvan a négy, Komi bácsi”! Vértesy bevágta a hatodikat, onnan már a németek erejéből csak a szépítésre futotta. A végeredmény 6:2 lett, a németek szakvezetője, Walter Binner pedig megállapította, a magyarok úgy játszottak, ahogy még soha nem látták őket játszani: „Gyorsak, labdabiztosak voltak, a trükkjeiknek felültünk, művészei a játéknak. Megvan az ujjuk hegyében az a bizonyos érzék a játékhoz, ami senki máséban.” Az angol bíró, Emery, aki szintén megtekintette a találkozót, hasonlóan áradozott a magyar csapat okosságáról, nyugodtságáról, és kivételes akcióiról. Ilyen kombinatív összjátékkal addig még nem találkozott a medencében. Nyoma sem volt már a négy évvel korábbi egyénieskedésnek. A magyar csapat az amerikaiak elleni 7:0-ás győzelemmel biztosította be az aranyérmet, a meccsen Halassy ötször volt eredményes. A válogatott olyannyira ámulatba ejtette a világot, hogy egy olajfestményen is megörökítették a sportág forradalmasítóit.

A Komjádi-éra bajnokainak sorsa

Komjádi amennyire tudta, titkolta a betegségét, 1933. március negyedikén halt meg. Agyvérzés vitte el tragikusan fiatalon, kevéssel 41. születésnapja előtt. Halassy Olivér, a csapat legtragikusabb sorsú alakja, 1946. szeptember tizedikén kocsijából kiszállítva a sofőrrel együtt lelőtték. Németh János a '36-os olimpián szintén bajnok lett, aztán 1956-ban elhagyta az országot, Madridban telepedett le, és ott is halt meg 1988-ban. Karinthy Ferenc így emlékezett meg egykori csapattársáról, Némethről: „Soha csatár még annyi gólt nem lőtt, mint ez a labdaművész, ez a zsonglőr, százféle módját ismerte, miként kell lerázni a hátvédek erőszakoskodását, s »megetetni« a lesben álló kapusokat. Olykor az egész emberből csupán egy térd vagy egy tenyér meredt ki a vízből, a labda oda pattant, majd a kapuba.”

A csapat mindig hideg fejű kapusa, Bródy György is kirobbanthatatlan volt a '36-os olimpiai csapatból. Ő 1948-ban döntött úgy, hogy nem tér haza, Johannesburgba emigrált, üzletember lett, Dél-Afrikában is halt meg 1967-ben egy focimeccsen szívinfarktusban. Homonnai Márton is kétszeres olimpiai bajnok. A frontról hazatérve a nyilasok oldalára állt a háborúban, a főváros főparancsnok-helyettese volt, távollétében ítélték el később. Németországon keresztül Argentínába ment és kezdett új életet, ott is halt meg. Lánya, Szőke Kató 1952-ben megnyerte az olimpiát 100 méteres gyorsúszásban, és a 4x100-as győztes gyorsváltónak is a tagja volt. Ivády Sándor jogi végzettséget szerzett, 1937 és 1939 között ő lett a válogatott kapitánya. A háború után előbb Kistarcsára majd Recskre internálták a származása miatt, 1956-ban emigrált, Bécsben telepedett le, 95 éves korában, 1998-ban halt meg, néhány nappal karácsony előtt. Vértesy az 1936-os olimpián már mint edző vett részt, és Csik Ferencet készítette fel a 100 méteres gyorsúszásra, amit ő meg is nyert.

Az 1956-os Melbourne-i győzelem és a Rajki Béla-korszak

1956-ban, a vízilabdázók Melbourne-i olimpiai győzelme után az aranyérmesek közül többen a szabad világot választották, de aztán majdnem mindenki hazatért. Rajki Béla, a vízilabda-válogatott edzője így fogalmazott: „Én Melbourne-ben megmondtam nekik, hogy sehol a világon nem fogják úgy megbecsülni őket, mint nálunk, s olyan lehetőségeik sem lesznek, mint Magyarországon. Fiatalok voltak, forrófejűek, nem hittek nekem.” Az olimpia után számos játékos kint maradt, a jól összedolgozott gépezet megbomlott, számos jó játékosunk cserbenhagyott minket.

Rajki Béla vezetésével megkezdődött a csapat újjáépítése. A játékosok az egyfordulós bajnokság küzdelmeire készültek, emellett hetenként kétszer válogatott edzést is tartottak. Az akkori OB I. színvonala elég alacsony volt, szinte valamennyi együttes felforgatott csapattal indult. Ennek ellenére a közönség gyorsan megtanulta a tehetséges fiatalok neveit. Az 1958-as budapesti Európa-bajnokságot Magyarország nyerte, utolsó mérkőzésén 4:2-re győzte le a Szovjetunió(!) válogatottját. Vízilabdacsapatunk káprázatos játékkal, száz százalékos teljesítménnyel nyerte az Európa-bajnokságot. A budapesti EB utolsó eredményhirdetésekor Markovits Kálmán, csapatunk kapitánya emelte magasra a kormány által adományozott serleget. A csapat az 1960-as római olimpián bronzérmet szerzett Olaszország és a Szovjetunió mögött. Életének 83. évében váratlanul elhunyt Jeney László kétszeres olimpiai bajnok, aki Londonban ezüstérmet, Helsinkiben és Melbourne-ben aranyérmet, Rómában pedig bronzérmet szerzett a válogatott kapusaként.

A Kemény-éra felemelkedése és a millenniumi bajnokok

Amikor 1976-ban története hatodik olimpiai aranyérmét nyerte meg a magyar férfi vízilabda-válogatott, kevesen hitték volna, hogy 24 évet kell várni az újabb elsőségre. Pedig így történt, a nyolcvanas-kilencvenes években visszaesett a csapat, csak egy új sikergeneráció és Kemény Dénes 1997-es kapitányi kinevezése hozta vissza a sportágat a csúcsra. A húsz évvel ezelőtti játékok utolsó napja nem akármilyen sikereket tartogatott.

1996 decemberében négy pályázat érkezett a szövetségi kapitányi posztra, a regnáló Horkai György mellett Gerendás György, Görgényi István és Kemény Dénes adott be pályamunkát. Miközben a három vesztes csalódottan nyilatkozott, a Comóból hazatérő állatorvos, Kemény Dénes megkezdte a munkát. Az idősebb játékosok közül Benedek Tibor és Varga Zsolt már ott volt az 1989-es isztambuli ifjúsági Európa-bajnokságon, ahol az ifj. Szívós István vezette válogatott aranyérmet nyert. Ezek után senkit sem ért váratlanul a junior világbajnoki siker, Dunkerque-ben a Pelle Balázs, Székely Bulcsú, Vári Attila, Fodor Rajmund, Tiba Péter, Varga Tamás, Kiss Gergely, Regős Áron, Molnár Tamás, Kásás Tamás, Steinmetz Barnabás, Mód Péter, Hesz Máté összetételű válogatott - Kemény Ferenc szövetségi kapitánnyal és Faragó Tamás edzővel - végigverte a világot. Pláne úgy, hogy Benedek Tiborra ismét számíthatott a kapitány. Az olasz Ina Assitalia Roma magyar légiósának szervezetében 1999 nyarán az anabolikus szteroidnak számító Clostebolt találtak (egy orvosi kenőcsválasztás miatt), amiért előbb nyolc hónapra tiltotta el az Olasz Úszószövetség, majd később három hónapra mérsékelte a büntetést, hogy aztán a FINA is közbeszóljon, tizenöt hónapra emelve az eltiltás mértékét. Benedek a nemzetközi Sportdöntőbírósághoz fordult, amely nyolc hónapot ítélt meg.

A sydney-i olimpián a magyar válogatott bámulatos 5-0-s kezdéssel indított, ami mindenkit megnyugtatott, túlzottan is, mert a csapat a negyedik negyedre a frászt hozta mindenkire azzal, hogy egy 4-0-s szériát engedett az ellenfélnek is. A védekezés miatt Kemény Dénes sem volt maradéktalanul boldog, de a horvátok ellen már a támadójáték sem ment. Keményt kiállították a játékvezetők, sőt, két mérkőzésre el is tiltották, így a csapat nélküle (Martin György elnökkel a kispadon) győzte le 10-9-re az Egyesült Államok csapatát és jutott be a negyeddöntőbe. De talán jobb is volt így, mert ezzel kerülte a negyeddöntőben a spanyolokat, akik el is ütötték a továbbjutástól az addig veretlen horvátokat. Következett a jugoszlávok elleni második felvonás, a finálénak is beillő elődöntő, ahol a negyedik negyed előtt 7-7 volt az állás, de az utolsó felvonásban csak egy gólt született, azt Kiss Gergely dobta. „Comóban számtalanszor előfordult, hogy egy jó kapussal simán kibekkeltünk három és fél percet, elvégre kizárólag azzal törődtünk, hogy az ebbe a periódusba beleférő hat-hét támadásból ne kapjunk gólt. Ez volt az elsődleges, nem a góllövés.”

Ha előzetesen valaki azt mondja, az egész olimpia legkönnyebb, legsimább mérkőzését a döntőben játssza a magyar válogatott, biztosan kinevetjük. Ezen a mérkőzésen minden egyszerre működött jól, a támadás, a védekezés, az emberelőny kihasználása, az emberhátrány kivédekezése, így kijött a két csapat közötti különbség. Az, hogy végül ilyen fölényesen nyertünk, szerintem azért is volt, mert a játékosokat nem nyomta, hanem feldobta, hogy olimpiai döntőt játszanak. A csúcs meghódításánál azonban sokkal fontosabb volt, hogy sikerüljön is ott maradni. Az olimpiai bajnok magyar vízilabda-válogatott tagjai ünnepelnek, miután a sydneyi olimpiai játékok vízilabdatornájának döntőjében 13-6 arányú győzelmet arattak Oroszország felett 2000. október elsején. Szinte biztos, hogy mindenki tudja, hol, kivel nézte a sydneyi, az athéni és a pekingi olimpia vízilabdadöntőjét, hiszen a sorozatban három ötkarikás aranyat nyerő válogatott produkciója maradandó élmény. Kemény Dénes, a legendás csapat legendás kapitánya, minden idők legeredményesebb magyar vízilabdaedzője a válogatott irányítása után a komplett sportág vezetését vette a kezébe 2012-ben. Továbbra is a FINA edzőbizottságának alelnöke, s ott volt a világliga belgrádi nyolcas döntőjén is.

„A pólósok pólósa” - A sportág ikonikus alakjai

Megfellebbezhetetlen szaktekintélyeket kértek fel, hogy nevezzék meg minden idők tíz legjobb magyar vízilabdázóját a Nemzeti Sport, a Magyar Nemzet és az Origo közös játékán. A tizenegy tagú zsűri döntött, íme „A pólósok pólósa" szavazás 4-10. helyezettje, azaz heten a legjobbak közül.

1. Molnár Endre (29 pont). A közmegegyezés szerint valaha volt legjobb magyar kapus kacskaringós úton jutott el a pólóig, a kapuba pedig saját bevallása szerint teljesen véletlenül került. Tizenöt éven át, 1966 és 1980 között védett a magyar válogatottban, minden jelentős trófeát megnyert, olimpiáról négy (egy-egy arany és ezüst, két bronz), világbajnokságról három (egy arany, két ezüst), Eb-ről két érme van (speciel mindkettő arany). Elképesztő lábtempója szó szerint is a mezőny fölé emelte, kvalitásairól mindent elmond, hogy kapus létére idehaza ötször is megválasztották az év vízilabdázójának. Montreal olimpiai bajnoka visszavonulása után edzőnek állt, három bajnoki cím, egy-egy BEK- és KEK-döntő jelzi, hogy a parton sem adott alább a színvonalból. Jelenleg az OSC kapusedzőjeként segíti a vezetőedző Vad Lajos munkáját, a Kópé-UVSE nevű klub kapusedzője és szakmai vezetője.
2. Kárpáti György és Biros Péter (34-34 pont). A két egyaránt háromszoros olimpiai bajnok között holtverseny alakult ki.
   • Kárpáti György minden idők legfiatalabb magyar olimpiai bajnoka, az 1952-es helsinki játékok megnyerésekor mindössze 17 éves volt. Nem sorozatban triplázott, az 1956-os melbourne-i siker után 1960-ban Rómában bronzérmes lett a csapattal, hogy aztán 1964-ben Tokióban egy felejthetetlen, 5:2-es szovjetverés után harmadszor is aranyat akasszanak a nyakába. Nyert három Eb-t a válogatottal és öt bajnoki címet egyetlen klubjával, a Ferencvárossal - pólóban, mert négyet úszásban is szerzett. Az apró termetű, villámgyors és minden helyzetben a legjobb megoldást választó legenda Gyarmati Dezső szövetségi kapitány segítőjeként is nyert olimpiát, 1976-ban Montrealban. A nemzet sportolója, az ötvenes évek aranygenerációjának utolsó élő tagja.
   • A sokáig kézilabdázó Biros Péter valahogy úgy robbant be a vízilabdázás elitjébe, mint Kárpáti György majd' ötven évvel azelőtt. Igaz, Biros „Fácán" valóságos veterán volt Kárpátihoz képest az első világversenyén, hiszen az 1999-es firenzei Európa-bajnokság idején már 23 is elmúlt. „Biros-fehér-zöld aranyérem" - hirdette a Nemzeti Sport címlapja, miután a modern kor egyik legnagyobb meccsén a válogatott újonca öt góllal vette ki a részét a horvátok 15-12-es legyőzéséből. Onnantól kezdve kirobbanthatatlan volt Kemény Dénes korszakos csapatából, részese volt a sydneyi, az athéni és a pekingi olimpiai győzelemnek, nyert világbajnokságot, világkupát és két világligát is. BL-győztes, LEN-kupa-győztes, és aniszor nyert magyar bajnokságot, ahányszor az év vízilabdázójának választották: ötször. Klubszinten negyvenéves koráig pólózott, 2016-ban vonult vissza. Edzői pályára lépett, az Eger női vízilabdacsapatának irányítását vette át. Szavát több társához hasonlóan a Magyar Vízilabda-szövetség elnökségi tagként is hallathatja.
3. Kiss Gergely (38 pont). Egy újabb háromszoros olimpiai bajnok, aki Sydneyben (ahol gólkirály volt) három, Athénban négy gólt lőtt az olimpiai döntőben, az utóbbi talán a legnagyobb meccse volt a válogatottban a sok kiváló közül. És azért még a pekingi fináléban is pöttyintett egyet a félelmetes bal kézzel megáldott pólós. Mintegy mellékesen nyert két-két Eb-t és világligát, egyszeres világbajnok és világkupagyőztes. Öt bajnoki cím és három BL-győzelem után 2019 nyarán egy telt házas, megható gálán búcsúzott el szeretett sportágától a Duna Arénában - hogy aztán a nemrég lezárult, csonka idényben azért még háromszor medencébe ugorjon a Honvéd színeiben az ob I-ben, és biztos kézzel a felsőházba lője csapatát. A jogi egyetem után a sportszakjogászképzést is elvégző klasszis ma már civil életét építi, tanácsadó, az Ötpróba futónagykövete, 2016 óta pedig a Nagy sportágválasztó szóvivője és kommunikációs igazgatója.
4. Sárosi László (39 pont). A sportos családból származó klasszis az 1976-os montreali olimpián ért fel a csúcsra, de addigra már volt egy bronzérme az 1968-as mexikóvárosi és egy ezüstérme az 1972-es müncheni játékokról. Szép ívet járt be tehát a válogatottban, amelynek játékmestereként nyert egy-egy arany- és ezüstérmet világ- és Európa-bajnokságon is. A montreali olimpiai bajnokcsapat motorja, szíve és esze volt egy személyben, aki nem feltétlenül a góljaival tűnt ki, hanem virtuozitásával. A győzelem után vissza is vonult a válogatottságtól, de egészen 1980-ig pólózott magas szinten. Egyetlen csapatban, az Újpesti Dózsában játszott pályafutása alatt.
5. Szívós István (50 pont). Egy újabb montreali olimpiai bajnok, a Szívós-dinasztia középső tagja. Tizennyolc évesen már válogatott volt, több mint háromszáz meccset játszott a nemzeti csapatban, négy olimpián rettegtek lövéseitől a kapusok. Éppen az aranyéremmel zárult montreali játékokon játszott kevésbé gólerősen, de elképesztő mezőnymunkájával és pazar védekezésével kiemelkedett a csapatból. Olimpiáról volt még egy ezüstje és két bronza, vb-ről egy aranya és két ezüstje, míg Eb-ről - éppen fordítva - két aranya és egy ezüstje, nyert világkupát és kilenc bajnoki címet. Korszakos egyéniség volt, edzőként és sportvezetőként is tevékenykedett. 2019. november 10-én 71 évesen hunyt el.
6. Benedek Tibor (51 pont). Nála többet senki sem dolgozott azért, hogy világklasszis vízilabdázó váljon belőle, márpedig az lett, és ezt nem elsősorban tehetségének, hanem szorgalmának köszönhette. Addig gyakorolt, amíg Magyarországon és Olaszországban is ünnepelt sztár lett, pályáját többek között három olimpiai bajnoki cím, egy-egy világ- és Európa-bajnoki aranyérem, öt BL-győzelem és két országban összesen tizenhárom bajnoki cím szegélyezi. Azt a pályafutást, amelyet egy méltatlan doppingvád és egy szívritmuszavar sem volt képes megtörni. A balkezes kiválóság ikonikus alakja volt a Kemény-érának, aztán előbb segítője, majd utóda lett a kapitánynak. Edzőként világbajnoki címig vezette a magyar válogatottat, legutóbb pedig az UVSE-ben nevelte ki a jövő válogatottjának gerincét, mielőtt visszavonult volna „minden vízilabdázással kapcsolatos tevékenységtől".

A Kemény-éra olimpiai bajnokai ma: „Mi lett velük?”

A pekingi győző Kis Gábor visszavonulása adta az ötletet, hogy összeállításunkban megnézzük, mit csinálnak ma a 2000-es, a 2004-es és a 2008-as olimpia magyar pólóhősei.

Benedek Tibor

Született: 1972. július 12., Budapest. Olimpiai bajnok: 2000, 2004, 2008. A pályafutását a válogatottban 2008-ban, a klubjában 2012-ben befejező klasszis a londoni olimpián Kemény Dénes szövetségi kapitány segítője volt, majd átvette a felnőttválogatott irányítását. Legnagyobb sikerét 2013-ban aratta, amikor némileg váratlanul világbajnoki címet szerzett az átalakult csapattal. A 2016-os riói olimpia ötödik helye után távozott, később szakmai igazgató lett az UVSE-ben, majd életében először klubedzővé vált, hiszen ősztől átvette az ob I-ben szereplő férfiegyüttes irányítását, amelyet magabiztosan az első osztályban tartott. A szövetségben is tesz az utánpótlás fejlesztéséért, januárban megválasztották az utánpótlás-bizottság társelnökének.

Biros Péter

Született: 1976. április 5., Miskolc. Olimpiai bajnok: 2000, 2004, 2008. Az úszóként, majd kézilabdázóként kezdő, a sportágváltás után a vízilabda egyik legnagyobb magyar képviselőjévé váló Biros Péter klubszinten negyvenéves koráig pólózott, 2016-ban vonult vissza. Ő sem tétlenkedett, edzői pályára lépett, az Eger női vízilabdacsapatának irányítását vette át, a most záruló idényben ötödik lett az együttessel. Szavát több társához hasonlóan a Magyar Vízilabda-szövetség elnökségi tagként is hallathatja.

Fodor Rajmund

Született: 1976. február 21., Szeged. Olimpiai bajnok: 2000, 2004. Az 1976-os születésű pólósok fémjelezte nagy generáció tagjaként mindent, olimpiát, vb-t, Eb-t megnyerő vízilabdázó rablóból pandúr lett, hiszen játékvezető, napjainkban is rendszeresen látjuk a parton, élvonalbeli mérkőzéseken és nemzetközi összecsapásokon is fúj. A média világától sem áll távol, a közösségi fórumon is aktív exsportoló az idén szerepelt a TV2 Exatlon Hungary című sportvalóságshow-jában, a Bajnokok csapatát erősítette, nyáron pedig ott lesz a hagyományos máltai vízilabdatáborban.

Gergely István

Született: 1976. augusztus 20., Dunaszerdahely (Szlovákia). Olimpiai bajnok: 2004, 2008. A pályafutását 2012-ben befejező kétszeres olimpiai bajnok kapus a sportvezetők közé lépett. Még abban az évben indult a Magyar Vízilabda-szövetség elnöki posztjáért, de a tisztség végül Kemény Dénesé lett. Évekig dolgozott Benedek Tibor mellett a válogatott kapusedzőjeként, aztán a társ távozása után ő is befejezte a munkát. 2017 januárja óta a Honvéd ügyvezető elnöke, több korábbi játékostársához hasonlóan, ő is tagja a hazai szövetség elnökségének.

Hosnyánszky Norbert

Született: 1984. március 4., Budapest. Olimpiai bajnok: 2008. Peking bajnoka azon három játékos egyike, aki még aktív - miért is ne lenne 35 évesen? 2014 óta Egerben pólózik, és az ősztől is a hevesieket erősíti, csavarjainak ereje, hatékonysága mit sem kopott. A budapesti világbajnokság után gyakorlatilag visszavonult a válogatottól, ám a visszatéréshez hagyott kiskaput. „Azt mondtam a kapitánynak, hogy ha kellek, jövök. Nem csinálok belőle hiúsági kérdést, ha egy órával az indulás előtt szólnak, akkor is ott leszek” - fogalmazott az egri klubhonlapnak.

Kásás Tamás

Született: 1976. július 20., Budapest. Olimpiai bajnok: 2000, 2004, 2008. A rivaldafényt és a médiát mindig is visszahúzódóan, távolságtartással kezelő klasszis éli a leginkább „rejtőzködő” életet. Míg társai a medenceparton vagy a hivatali asztal mellett, de kivétel nélkül a sportágban maradtak, ő elsősorban a Komjádi Béla uszodában üzemelő, Tommy di Napoli nevű éttermével van jelen a közegben. Igaz, egyre többször tűnik fel az uszodában is, hiszen a gálamérkőzésekre újra összeálló Millennium Masters tagjaként ismét vízbe száll. Visszavonulása évében, 2012-ben M. Kiss Csabával közösen jegyezve könyv jelent meg róla. A háromszoros olimpiai győztes, világ- és Európa-bajnok Kásás Tamást választották meg a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének legújabb tagjának.

Kis Gábor

Született: 1982. szeptember 27., Budapest. Olimpiai bajnok: 2008. A csupa szív center visszavonulása adta összeállításunk apropóját. Az egész pályafutását Magyarországon töltő, a társasággal a 2008-as pekingi játékokon bajnok pólós példátlan szeretetözön közepette, 36 évesen fejezte be a pályafutását, igaz, a válogatottban már a 2016-os riói játékok után nem láttuk. Elmondta, edző nem szeretne lenni, ugyanakkor posztspecifikusan szívesen foglalkozna gyerekekkel, és július 1-jétől a mezőtúri Invictus Úszó és Vízilabda SC szakmai igazgatójaként dolgozik.

Kiss Gergely

Született: 1977. szeptember 21., Budapest. Olimpiai bajnok: 2000, 2004, 2008. Még mindig aktív, és aki látta játszani a Honvédban, tudja, noha a korral természetesen megkopott a sebessége, az a híres bal kéz még mindig képes parádés megoldásokra. A jogi egyetem után a sportszakjogászképzést is elvégző háromszoros olimpiai bajnok klasszis már korántsem a csúcséveiben látott mennyiségű edzésmunkát végzi, ellenben gőzerővel építi a civil életét, tanácsadó, az Ötpróba futónagykövete, 2016 óta pedig a Nagy sportágválasztó szóvivője és kommunikációs igazgatója, számtalan sportos esemény kedvelt szereplője.

Kósz Zoltán

Született: 1967. november 26., Budapest. Olimpiai bajnok: 2000. A felsorolt olimpiai bajnokok korelnöke sikeres pályafutása után ugyancsak edzőnek állt, dolgozott a Vasas utánpótlás-igazgatójaként, hosszú évekig pedig Cseh Sándor segítőjeként láthattuk Szolnokon, ebben a minőségében klubszinten szinte mindent megnyert a Tisza-partiakkal. Az idén váltott, immár az OSC kapusedzőjeként segíti a vezetőedző Vad Lajos munkáját, a Kópé-UVSE nevű klub kapusedzője és szakmai vezetője.

Märcz Tamás

Született: 1974. július 17., Budapest. Olimpiai bajnok: 2000. A huszonegyek klubjából talán az egykori sokoldalú játékos szerepel leginkább reflektorfényben, hiszen Benedek Tibort váltva 2017 elején ő lett a férfi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya. A sportág talán legnagyobb presztízsű pozícióját nehéz időszakban, klasszisok visszavonulása közepette átvevő szakember megélt mélységet és magasságot, ezüstérmet szerzett a budapesti világbajnokságon, 2018-ban világ-, 2019-ben Európa-kupát nyert a csapattal, ugyanakkor együttese nyolcadik lett a tavalyi Európa-bajnokságon. Most a kvangdzsui vb-n szerepel a társaság, cél az olimpiai kvóta megszerzése.

Madaras Norbert

Született: 1979. december 1., Eger. Olimpiai bajnok: 2004, 2008. Noha a társaság legtöbb tagjának nem okozott gondot átlépni a sportolói létből a civil életbe, a világéletében roppant tudatosan készülő Madaras Norbertnek ehhez képest is zökkenőmentesebben sikerült a váltás. Pályafutását bajnoki címmel fejezte be a Ferencvárosban tavaly, az idény második felében a színfalak mögött már sportvezetőként is tevékenykedett. Rögtön első, szakosztályelnökként végigdolgozott évében BL-győzelmet ünnepelt a klubbal, nemrég pedig megválasztották a Magyar Vízilabda-szövetség alelnökének.

Molnár Tamás

Született: 1975. augusztus 2., Szeged. Olimpiai bajnok: 2000, 2004, 2008. A pályafutása után bírónak álló, majd a játékvezetői bizottságot is vezető, Papesz becenéven ismert kőkemény center meghatározó alakja a vízilabdának. Madaras Norberttel együtt a Magyar Vízilabda-szövetség alelnöke, a szegedi klub ügyvezető igazgatója, a vizes sportok európai és a nemzetközi szövetségében (LEN, illetve FINA) a vízilabda technikai bizottság (TWPC) tagja, szinte nincs világesemény, amelyen ne tűnne fel.

Steinmetz Ádám

Született: 1980. augusztus 11., Budapest. Olimpiai bajnok: 2004. A tavaly visszavonuló, ám a Vasas ob I B-s csapatában még az idén is szereplő játékos volt a Vasas vízilabdázóinak szakmai igazgatóhelyettese. Jelenleg elsősorban a sportágon kívül képzeli el az életét, a jogász, sportmenedzser és sportjogi szakjogász végzettségű Steinmetz Ádám a Jobbik országgyűlési képviselője.

Steinmetz Barnabás

Született: 1975. október 6., Budapest. Olimpiai bajnok: 2000, 2004. A sallangmentes bekkelés mestere már 2016-ban bejelentette, hogy visszavonul, de még 2017-ben is játszott néhány bajnokin, ezt követően hagyott fel az élsporttal. A sportágtól persze nem szakadt el, immár a Honvéd vízilabda-szakosztályának igazgatója és az osztrák válogatott szövetségi kapitánya, de a vízilabdán kívül is van élet, ügyvédként dolgozik.

Szécsi Zoltán

Született: 1977. december 22., Budapest. Olimpiai bajnok: 2000, 2004, 2008. A háromszoros győztesek közé tartozó, a sydneyi elődöntőben felejthetetlen beugrásával nagyot alakító kapus edzőként is kipróbálta magát, Kaposváron dolgozott, de nem ért el maradandó sikereket. Valószínűleg a sportvezetői irány az útja, hiszen ősszel visszatért Egerbe, és az Egri Vízilabda Klub elnöke lett. Mezőgazdasági vállalkozása is van.

Székely Bulcsú

Született: 1976. június 2., Budapest. Olimpiai bajnok: 2000. Pályafutása befejezése után irányította a juniorválogatottat, majd dolgozott az universiadeválogatottal, most a KSI SE-ben utánpótlásedző. Januárban megbízták a 2002-es korosztály irányításával, és készül az augusztusi U17-es Európa-bajnokságra. A Sportmax sportkomplexum szakmai vezetője volt, most a Budaörs Városi Uszoda Sportcsarnok és Strand létesítményvezetője, nemrég a hazai szövetség elnökségi tagjává választották.

Varga Dániel

Született: 1983. szeptember 25., Budapest. Olimpiai bajnok: 2008. „Ami még lehetek a vízilabdában, arra nem vagyok annyira kíváncsi” - fogalmazott tavaly lapunknak adott interjújában Varga Dániel, aki teljesítménye alapján még játszhatna, azonban FTC-vel megnyert bajnoki címet követően (a mindent eldöntő mérkőzésen három góllal búcsúzott) visszavonult. A hosszú ideje edzői ambíciókat dédelgető, kivételesen intelligens játékos elkezdte megvalósítani vízióit az utánpótlásban, hiszen a Ferencváros ifjúsági csapatának edzője lett, ráadásul januárban kinevezték a 2001-ben született fiúk válogatottjának szövetségi edzőjévé.

Varga Dénes

Született: 1987. március 29., Budapest. Olimpiai bajnok: 2008. A „huszonegyek” legfiatalabb tagja természetesen még aktív, s talán pályafutása legjobb idényét éli, élete formáját mutatja. Az FTC csapatkapitánya a válogatottban a 2017-es budapesti vb után kihagyott egy évet, de 2018 őszén bejelentette, rendelkezésre áll, s ragyogó formában tért vissza, amelyet azóta is őriz. A Ferencvárossal az idén mindent megnyert, és a válogatottnak is vezére.

Varga Tamás

Született: 1975. július 14., Szolnok. Olimpiai bajnok: 2004, 2008. A kétszeres ötkarikás első pólós Debrecenben lett játékosból edző, hat évig dolgozott férfivonalon, legutóbb az U15-ös vízilabda-válogatott irányította, amellyel veretlenül nyerte meg Montenegróban az Európa-bajnoki selejtezőt. A korosztályos kontinensviadalra már nem vele utazik a csapat, mert úgy döntött, inkább a női vízilabdára összpontosít. Már tavaly óta a szegedi női felnőttcsapat vezetőedzője, s két leány utánpótlás-válogatott szakmai felügyeletét is ellátja.

Varga Zsolt

Született: 1972. március 9., Budapest. Olimpiai bajnok: 2000. A sportsajtóban Varga I Zsoltként emlegetett korábbi center 2012-es visszavonulása után a gyors váltást választva azonnal edzőnek állt, előbb az ifjúságiak trénere lett az FTC-ben, majd az utánpótlás szakmai igazgatója. 2013-ban átvette a felnőttcsapatot, és nagyszerű fejlődési ívet leírva Eurokupa-győzelemig, majd 2018-ban bajnoki címig jutott a Ferencvárossal, hogy aztán eddigi edzői pályafutását megkoronázva június elején a Bajnokok Ligáját is megnyerje a csapattal.

Vári Attila

Született: 1976. február 26., Budapest. Olimpiai bajnok: 2000, 2004. Ha Märcz Tamásról azt írtuk, talán ő van leginkább a rivaldafényben a bajnokok közül, Vári Attila hozzá hasonlóan kiemelt sportági szereplő. A sydneyi döntő felejthetetlen csavargóljának szerzője, a Pécsi Sport Nonprofit Zrt. vezérigazgatója tavaly lett a Magyar Vízilabda-szövetség elnöke, ebbéli minőségében szinte minden sportági eseményen ott van. Innentől kezdve viszont vélhetően kevesebbszer látjuk, hiszen a tervek szerint a Fidesz őt javasolja polgármesterjelöltnek Pécsen, így ő indulhat az őszi önkormányzati választásokon.

Kemény Dénes

Született: 1954. június 14., Budapest. Olimpiai bajnok szövetségi kapitány: 2000, 2004, 2008. A legendás csapat legendás kapitánya, minden idők legeredményesebb magyar vízilabdaedzője a válogatott irányítása után a komplett sportág vezetését vette a kezébe 2012-ben. Aztán tavaly furcsa körülmények között bejelentette lemondását, utódja Vári Attila lett, ő maga pedig azóta kevesebbet szerepel. Igaz, a fontos eseményeken rendre megjelenik, továbbra is a FINA edzőbizottságának alelnöke, s ott volt a világliga belgrádi nyolcas döntőjén is.

tags: #a #magyar #vizilabda #kiemelkedo #szemelyisegei

Népszerű bejegyzések:

• tudj meg többet Kubala László emlékéről a Camp Nouban
• Rafael Nadal diadalmas szereplése
• Az MLSZ utánpótlás-stratégiája Dzsudzsák példáján
• Barátságos meccsek a nemzeti csapatban
• A kitartás és tehetség diadala a kosárlabdában