Dr. Szilágyi György: Négy Évtized a Magyar Labdarúgó-válogatott Hűséges Orvosaként
Dr. Szilágyi György április 24-én töltötte be 80. életévét, mely alkalomból számos felköszöntést kapott. A Semmelweis Egyetem Foglalkozás-egészségügyi Intézete klinikai főorvosa, igazságügyi orvosszakértő, és immár negyven éve sportszakorvosként a futballmérkőzések állandó résztvevője. A magyar labdarúgó-válogatott 226 mérkőzésén ült a kispadon, tizenhárom szövetségi kapitány stábjának volt tagja. Mint mondja, mozgalmas napok után van, hiszen folyton úton van, és tele van adrenalinnal. Nem emlékszik, hogy mikor volt szabadságon, és betegállományban sem volt soha, a telefonja állandóan csörög, zajlik az élet. Képtelen egy helyben megmaradni, leülni egy székre és nem csinálni semmit.
Mozgalmas Életút és Gyökerek
Sváb családba született, szülei 1939-ben költözhettek be a budapesti Dalszínház utcai lakásba, ahol ő már oda született, és a mai napig ott él. Apja hajnalban kelt és ment a pékségbe, gyerekként sokszor elkísérte, ha kellett a segítség a kemence mellett. Apjának megvolt a magához való - ahogy mondani szokták - józan, paraszti esze, és szerette volna, ha a fiai tanulnak. Bátyja is sebész lett, de ő 1973-ban kiment az NSZK-ba dolgozni, disszidált, majd három éve jött haza Frankfurtból.
Édesanyja sváb asszony volt, édesapjának pedig péksége volt a Király utcában. Egy régi családi történet szerint a bátyja két évvel idősebb nála, s a szülei lányt vártak. Miután megszületett, megkérdezték az édesanyját, hogy mi legyen a neve, mire visszakérdezett: „Milyen névnap van ma?” „György” - hangzott a válasz. „Akkor legyen György!” Így van azóta is egyszerre a születés- és a névnapja.
A Piarista Iskolától az Orvosi Egyetemig
Az orvosi pályára vezető útja nem volt egyenes. A világháború után államosították az egyházi iskolákat, de ő akkor már elkezdte az elemit a piaristáknál. Később azt mondták neki, könnyebben felvették volna az orvosira, ha nem ebbe az iskolába járt volna, és ha belép a KISZ-be. Dr. Szilágyi erről azt mondta, szó sem lehet: „Én akkor is a Ferenciek terére jártam minden vasárnap misére, ahogyan manapság is. A piarista iskolából a KISZ-be? Az nem én vagyok.” Öt évig nem vették fel az egyetemre, dolgozott mindenfelé, segédmunkásként targoncát is vezetett.
Az utolsó felvételijére ment, úgy volt vele, ha akkor sem veszik fel, más szakma után kell néznie, amikor a felvételi bizottság tagja, Nyírő Gyula professzor kezébe került az indexe - ismerős lehet a neve, hiszen kórházat neveztek el róla. „Fiam, te a piaristáknál érettségiztél?” - kérdezte. „Professzor úr, igen” - válaszolta. Mire Nyírő professzor ránézett: „Annak idején én is… És ezt a tanulót ilyen eredményekkel eddig nem vették fel?!” Így került végül az egyetemre.
A Patológusi Pálya és a Szakvizsgák Sokszínűsége
Patológus tulajdonképpen véletlen találkozásnak köszönhetően lett. Ezt azonban nem bánta meg, tizenhárom évig volt az Orvostovábbképző Intézet patológiai osztályán, onnan jött át a Semmelweis Egyetemre, szóval mindössze két munkahelye volt ennyi idő alatt. Az idők folyamán persze több szakvizsgát is letett: először a kórboncnok-kórszövettanit, aztán az igazságügyi orvostanit, a sportorvostanit és a foglalkozás-egészségügyit. Jelenleg a Semmelweis Egyetem Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézetének munkatársa, a Foglalkoztatás-Egészségügyi Szolgálat igazgatója.
Belépés a Sportgyógyászat Világába: Birkózástól a Futballig
Dr. Szilágyi György a sport világába a gyerekkori kedvenc csapatán, a Ferencvároson keresztül került. Ott kezdett el dolgozni, és először a birkózókkal foglalkozott. Büszkén mondhatja, hogy a Ferencváros örökös tagja, miután tizenhét évig szolgált a zöld-fehér klubot. Olyan súlyos klasszisokat gyógyított, mint Balla József vagy Gáspár Tamás, s persze a (csak súlyra) kisebbeket, mint Sike András. Hegedüs Csaba mellett dolgozott a birkózóknál akkor is, amikor 1986-ban a Budapest Sportcsarnokban rendezték meg a világbajnokságot. Emlékezetes eset volt, amikor Gáspár Tamás bejutott a döntőbe, és le akarták léptetni, mert vérzett a homloka. Szőnyegorvosként azonban meggyőzte a külföldi kollégákat, hogy lehet folytatni a mérkőzést, nem olyan súlyos a sérülése - Tamás végül megnyerte a világbajnoki címet, és ha néha összefutnak, ma is emlegeti, hogy egy kis része neki is van abban a sikerben. Dolgozott aztán a Hegedűs Csaba vezette birkózó-válogatott mellett is, tulajdonképpen cserélt aztán az egykori NB I-es futballistával, Berkes István doktorral. Ő jött a futballistákhoz, Berkes doktor ment a karfiolfülűekhez.
Négy Évtized a Magyar Labdarúgó-válogatott Szolgálatában
A nyolcvanas évek közepén kedves barátja, Berkes István főorvos javasolta, hogy menjen dolgozni a futballistákhoz. Először a Bicskei Bertalan vezette ifjúsági válogatott mellett vállalt szerepet, amely nagy sikert elérve Európa-bajnok lett. Amikor aztán Berci lett a szövetségi kapitány, vitte magával az egészségügyi stábot az A-válogatotthoz, és aztán hosszú időn keresztül ott lehetett a csapat mellett. Szilágyi doktor az 1984-es ifiválogatottnál már dolgozott Bicskei Bertalannal és labdarúgókkal - de az első 'A-válogatottságára' még öt évet várnia kellett. Pontosan tudja, hogy 226 válogatott mérkőzésen ülhetett a kispadon. A magyar válogatott dr. Szilágyi György 200. mérkőzését a június negyedikei, írek elleni hazai találkozón ünnepelte. Ez a szakasz írektől írekig tart - s reméljük, még sokáig folytatódik -, mert hogy 1989-ben került az A-válogatotthoz, Bicskei Bertalan első kapitányként töltött mérkőzésén, amikor szintén az írek ellen játszott Magyarország. Az 1989-es írek elleni meccsre ma már úgy emlékezik: „Ott lettem először válogatott”.
Szövetségi Kapitányok és Kapcsolatok
Azóta 13 kapitánnyal dolgozott együtt. Számukra mindig egészséges labdarúgókat igyekezett biztosítani, és segített a sérült játékosoknak mielőbb visszatérni a pályára. Főleg azért, mert sohasem avatkozott a labdarúgással kapcsolatos szakmai kérdésekbe, sőt a taktikai értekezleteken sem vett részt, tudta, hogy az nem rá tartozik. Ezért aztán hiába kérdezik tőle, ki volt szerinte a legjobb kapitány, nem akar és nem is tud válaszolni.
Nagy megtiszteltetés volt számára Puskás Ferenc barátsága, remekül kijöttek Jenei Imrével, a mai napig tartja a kapcsolatot Mezey Györggyel - mindenkit felsorolhatna, hiszen jó emlékek fűzik valamennyi kollégájához. Rengeteg korábbi játékossal ma is baráti a viszonya, tisztelik egymást.
Az alábbi szövetségi kapitányok stábjának volt tagja:
- Bicskei Bertalan
- Glázer Róbert
- Jenei Imre
- Mészöly Kálmán
- Puskás Ferenc
- Csank János
- Gellei Imre
- Bozsik Péter
- Várhidi Péter
- Egervári Sándor
Emlékezetes Pillanatok a Pálya Szélén
Emlékezetes az a sztori, amikor az egyik idegenbeli mérkőzésen a rendező ország televíziós stábja őt nevezte meg szövetségi kapitánynak, összekeverték Egervári Sándorral, de ők is csak nevettek ezen. Az Aranycsapat kapitánya, Puskás Ferenc különösen közel állt a szívéhez. Egyik legnagyobb élménye egy másik, írek elleni találkozó volt, az 1993-as, dublini mérkőzés előtt. A hangosbemondó bemutatta a futballtörténelem egyik leghíresebb játékosát, Puskás Ferencet. Nehéz volt meghatódottság, könnyek nélkül figyelni, ahogy a 25 ezres publikum tagjai szinte vigyázz állásba vágták magukat a név hallatán, s az akkori szövetségi kapitánnyal, az angolokkal középső védőként világbajnoki címet nyert Zsiráffal, azaz Jackie Charltonnal az élen dübörgő tapssal köszöntik.
Szilágyi doktor is megtapasztalhatta Puskás eredeti humorát, vagány beszólásait. Amikor a kapitánytól a lelkes és beélesített tollakkal figyelő újságírók már 'századszor' kérdezték meg, mikor lesz már keret, rámutatott az ablakra. 'Na, ott van a keret!' A kezdetekre emlékező Szilágyi doktor ma már joviális derűvel emlékezik arra, hogy eleinte mennyit vicceltek azzal, hogy a patológián dolgozik, s hogy az újságírók egyike is jó poénnak érezte leírni: 'Kórboncnok kezében van a válogatott'. Nehezen fogadták el a futballisták - de elfogadták. Különös 'szakma' a csapatorvosé: éppen úgy felszökik az adrenalin szintje, mint a játékosoknak. Sőt… Elválaszthatatlan kollégájával, a masszőr Eisivel (Eisemann Lászlóval) nemrégiben viharsebesen sprinteltek be a pályára, egy sérülést látva. Csak az úton realizálták, hogy a sérült a liechtensteini vendégek játékosa, akit a saját stábja lát el. Nagy páros az övék, Eisemann, Szilágyi - akár egy pazar operettre is garancia lenne e két név.
„Az, hogy az állam kommunikál, egyáltalán nem rossz dolog” – Gulyás János és Marosi Gergely | 24.hu
Siker és Tragédia: A Csapatorvos Felelőssége
Egy orvos számára, sajnos, nem mindig vidám az élet, sőt, néha tragédiák övezik. Szilágyi doktor ott volt 1993-ban az Üllői úton, amikor szegény Zsiborás Gábor rosszul lett. Az öltözőben még sikerült újraéleszteni (ahogy Szilágyi doktor mondja: visszahozni), aztán a kapus újra elveszítette az eszméletét, s már nem tért többé magához. A jubiláns az elmúlt 23 évben rengeteg kiváló futballistával dolgozott együtt, mint mondja, Détári Lajos, Nyilasi Tibor, Kiprich József, vagy Vincze István, illetve a maiak közül Király Gábor különösen közel áll a szívéhez - de hát jóban volt mindenkivel, amire nagy szüksége is volt a pályája során, bizalmi poszt az övé.
Munkája Klubszinten
Dr. Szilágyi György nemcsak a válogatottnál, hanem klubcsapatoknál is dolgozott. A Ferencvárosról már esett szó, aztán hat évig volt a BVSC-nél, főleg akkoriban, amikor Mezey György irányította a munkát, de ott játszott, majd kezdte el az edzői pályáját Bognár György, aki most a Paks kispadján ül. Zuglóból az MTK-hoz került, ott tizennégy évig dolgozott, az elmúlt hat-hét évben pedig Budafokon van, most már csak szaktanácsadóként.
Családi Hátország és Életfilozófia
Szerencsés, mert negyvennégy éve megértő felesége van, Bella, aki gyógyszerész. Két lányt neveltek fel, Andreát és Ágnest. Andrea bölcsész lett, Ági viszont talán kissé miatta is a sport közelében van, gyógytornászként dolgozik. A két lánytól három unokája van, így teljes az élete. Családja nagy segítségére van abban, hogy nyugodt, kiegyensúlyozott ember maradhasson.
Otthon ritkán van. Reggel fél hatkor kel, azonnal megy úszni, hétig a medencében van, nyolckor pedig már kezdi a munkát az irodában. Dolgozik a mentőknél, konzíliumokon vesz részt, mindig van mit csinálni, és ha a pályára ritkán is megy ki hétközben, este kilenc előtt nemigen ér haza.
Szép, izgalmas, változatos élete volt, de előretekint, mert holnap is lesz dolga. A piaristáknál azt mondta az osztályfőnökük: „Ha az esti ima után becsukod a szemed, gondold végig, tettél-e aznap valami jót!” Ez nagyon megmaradt benne, és igyekezett úgy élni, hogy minden este legyen mire jó érzéssel visszagondolnia. A sport, a futball rengeteg baráttal hozta össze, mindig jól érezte magát a futballöltözőben.
tags: #a #valogatott #orvosa #dr #szilagyi
