Az Agnelli dinasztia és a Juventus: Egy évszázados szenvedély és botrányok
Az olaszországi Agnelli család neve összeforrt a gazdasági hatalommal, az autóiparral és a labdarúgással. Történetük egy évszázadnyi sikert, szenvedélyt és vitatott eseményeket ölel fel, különösen a Juventus labdarúgóklub irányításában.
Az Agnelli család öröksége és a Juventus születése
A dinasztia megalapítója Giuseppe Francesco Agnelli 1789-ben élt. Fia, Edoardo Agnelli 1831. július 18-án született Torinóban. Ő tovább növelte a család vagyonát, jó üzleti képességének, valamint az Aniceta Frisettivel kötött házasságának köszönhetően. Fia, Giovanni Agnelli 1866-ban született. 1889-ben feleségül vette Clara Bosellit, 1895-ben - apjához hasonlóan - Villar Perosa polgármestere lett. Ő volt az, aki 1899-ben megalapította a FIAT-ot, amely Olaszország egyik ipari óriásává vált.
Éppen száz éve történt, hogy az omnipotens olasz üzletember-dinasztia első tagját, bizonyos Edoardo Agnellit (édesapja, Giovanni ötletét megvalósítva) a Juventus elnökének választották. Edoardo, aki nagyapja után kapta nevét, 1892. január 2-án született, 1923. július 24-én lett a Juventus 14. elnöke. Elnöksége alatt - 21 évnyi szünet után - 1926-ban a Juve megnyerte a bajnokságot, majd 1931-től 1935-ig zsinórban öt bajnoki címet zsebeltek be (Quinquennio), ami a mai napig rekord az olasz labdarúgó bajnokság történetében. „Roppant hálás vagyok az uraknak, amiért megtiszteltetésként fogadták elnöki kandidálásomat, ugyanakkor bízom benne, hogy nem bántom meg önöket, amikor azt mondom, én egyáltalán nem puszta megtiszteltetésnek fogom fel a megbízást” - szögezte le székfoglalójában 1923. július 24-én Edoardo Agnelli, és teljesen igaza lett. Lehetett jobban. Pedig amikor az Agnellik megérkeztek, a Juve nem volt éppen nagy klub. Egyetlen bajnoki trófeája magányosan porosodott a vitrinben, miközben a Genoa már kilencnél, a Pro Vercelli hétnél járt és a torinói projektnél jóval ígéretesebbnek tűnt a szomszédos Lombardia székhelyének két klubja, a Milan meg az Inter, de még a fasiszták támogatását kiválóan meglovazó Bologna is.
Edoardo és Virginia gyerekei közül az egyik legismertebb Susanna Agnelli, aki 1922-ben született. 1945-ben feleségül ment gróf Urbano Rattazzihez, az 1975-ig tartó házasságukból hat gyerek született, akik közül a legismertebb a fotós Priscilla Rattazzi, aki 2009-ben.
Ha csak azt nézzük, hogy napjainkban az Agnellik érdekeltségeit irányító holding pénzforgalmát tekintve a világ 37. legnagyobb cége, a Juventusnak pedig annyi bajnoki címe van, mint a rangsorban őt követő két klubnak (a Milannak és az Internek) összesen, olyan sikertörténetről beszélünk, ami abszolúte egyedülálló.
Gianni Agnelli, az "Avvocato" élete és sport iránti szenvedélye
Giovanni (Gianni) Agnelli, Olaszország egyik leggazdagabb embere, a FIAT vállalatbirodalom egykori irányítója, egyben az olasz és a nemzetközi sportélet nagy mecénása és barátja volt. „Minden nő szerelmes volt belé, minden férfi olyan akart lenni, mint ő” - mondják Gianni Agnelliről, aki száz évvel ezelőtt, 1921. március 12-én született, és akit a modern olasz történelem leggazdagabb emberének tartottak. Péntekre virradó éjszaka 82 éves korában elhunyt Giovanni (Gianni) Agnelli.
Az Agnelli család feje évtizedek óta a Juventus többségi részvényese és első számú szurkolója volt, aki, ha tehette, minden hazai meccsre kilátogatott. Az Ügyvéd Úrnak (Avvocato) becézett Agnelli számára a Juve amolyan családi ékszer volt, nem véletlen, hogy a klub évek óta minden nyáron Villar Perosában, a család birtokán játszotta le az első barátságos mérkőzését, amelyen hagyományosan az ificsapat az ellenfél. Agnelli szerelmese volt a kiváló játékosoknak, és igazi sportemberként nemcsak saját csapatát, hanem az ellenfél futballistáit is mélyen tisztelte. A sajtó pedig tele volt azokkal a poénos félmondatokkal, amelyekkel a Juventus sztárjait "csipkedte”: "Baggio? Olyan, mint egy elázott nyúl. Zidane? Csak azért vettük meg, hogy több autót adjunk el Franciaországban és Algériában; Platinit egy darab kenyérért vásároltuk meg, a pástétomot ő hozta hozzá.”
Ironikus szavai ellenére a Juvénál mindenki tisztelte, sőt rajongott érte. "Ô volt a labdarúgás legnagyobb esztétája. Mindig nyerni akart, de még ennél is fontosabb volt számára, hogy nagyszerű futballistákat lásson, akár a Juventusban, akár másik csapatban. Amikor én voltam a Juve edzője, nemegyszer reggel hétkor keltett, hogy megtudja: mik a legfrissebb hírek” - emlékezett rá Giovanni Trapattoni, az olasz válogatott szövetségi kapitánya.
Gianni Agnelli azonban nem csak a labdarúgás iránt rajongott, hiszen FIAT-elnökként és a Ferrari első embereként a Formula-1 is a kedvenc sportágai közé tartozott. Fényűző életet élt, de egyáltalán nem csak luxusautókkal járt Gianni Agnelli, a torinói utcákon gyakran látták kedvenc Fiat 125-ösével száguldani, amin ő vitte a sofőrjét, és nem fordítva. Az egyik legizgalmasabb autóját Agnelli az élete végéig megtartotta.
A ralipályákon nevelkedett Lancia Delta HF Integrale már önmagában is legendás, de 1992-ben a Fiat-vezér számára egy kétajtós, kétüléses kabriót építettek belőle, amiben egyszerre lehetett élvezni a napsütést és a 250 lóerős turbós motor teljesítményét. Lancia Thema 8.32 S.W. Igazi álomautó volt a Thema csúcsmodellje, a 8.32, amibe a Ferrari 308-ból származó 2,9 literes V8-as motor került 215 lóerővel, ezzel 6,8 másodperc alatt gyorsult százra és 240 km/óra volt a végsebessége. Gianni Agnelli legismertebb autója egy másik Spider, a Testarossa nyitott tetős változata, amit abból az alkalomból rendelt a Ferraritól, hogy huszadik éve töltötte be a Fiat elnöki posztját. Még egy Fiat, amihez hasonló nem lehetett másnak. A 130-as az olasz márka hathengeres nagyautója volt, 1969-ben mutatták be, szedán és kupé karosszériával gyártották. A Fiatnál kombit is terveztek belőle, de mind a négy példányt az Agnelli-család használta. Agnelli egyik legstílusosabb autója volt ez a Ferrari 166 MM, a valaha készült 25 példány egyike. A barchettát kétliteres, 140 lóerős V12-es motorral szerelték, és mivel csak 650 kilogrammot nyomott, 220 km/órával lehetett száguldani vele. 1950-ben rendelte magának Agnelli, de csak két évig tartotta meg, utána francia színekben több futamot is nyertek vele, majd a korábbi Formula-1-es versenyző Jacques Swaters birtokába került. 1959-ben eleve Agnelli számára készült a Pininfarina stúdióban ez a Ferrari 400 Superamerica, ami a hasonló névre keresztelt modelltől eltérő formát és szögletes hűtőmaszkot kapott, természetesen ezt is ezüstszínűre fényezték. Még egy egyedi Ferrari, amiből összesen csak hármat építettek Maranellóban, és ebből kettő került Agnelli birtokába.
Agnelli: Az édes élet
A Calciopoli botrány: A Juventus mélypontja
A 2005-2006-os olasz labdarúgó-bajnokság ugyanúgy zárult, mint az egy évvel korábbi: a Juventus lett a bajnok. Nem sokkal a 2006-os diadal után azonban kiderült, hogy a torinói klub nem tiszta eszközökkel bizonyult kettő szezonon át a legjobbnak. Fény derült arra, hogy a Zebrák akkori vezérigazgatója kapcsolatba lépett az olasz szövetség bíróküldésért felelős tisztségviselőjével annak érdekében, hogy a Juventus számára tetsző bírói stábokat küldjenek bizonyos fontos bajnoki mérkőzésekre. Ennek a nagy csalásnak az lett az eredménye, hogy a Juventust kizárták a Serie A-ból és mivel más klubok is folyamodtak hasonló módszerekhez, így őket is megbüntették.
2006. május 2-án két olasz lap: a La Gazzetta dello Sport és a Corriere della Sera nyilvánosságra hozta az olasz rendőrség által végrehajtott telefonlehallgatások kivonatait. A beszélgetések Luciano Moggi, a Juventus akkori vezérigazgatója és Pierluigi Pairetto korábbi játékvezető, az Olasz Labdarúgó-szövetség (FIGC) bíróküldésért felelős tisztségviselője között zajlottak. Palazziék bizonyítékai a Juventus sportigazgatója, Luciano Moggi lehallgatott telefonbeszélgetései voltak. Az ügyésznek az volt a meglátása, hogy egy szofisztikált rendszerről volt szó, amely célja éppen az volt, hogy láthatatlan maradjon a sajtó és a nyilvánosság előtt, mivel Moggi kifejezett kérése volt Pairetto felé, hogy a megkent játékvezetők vitatott szituációkban csaljanak a Juventus javára, egyértelmű szituációkban egyáltalán ne.
Az olasz labdarúgás hatóságai azonnal intézkedtek és hamar kiderült, hogy nem csak a Juventus játszott piszkos módszerekkel, hanem több másik élvonalbeli klub, így a Milan, a Fiorentina, a Lazio és a Reggina. Olyan, nemzetközileg is ismert és elismert játékvezetők keveredtek gyanúba, mint Gianluca Rocchi, Massimo De Santis, Paolo Dondarini, Paolo Bertini, Domenico Messina, Paolo Tagliavento vagy Pasquale Rodomonti. Rajtuk kívül asszisztensek ellen is vizsgálat indult. A Juventus 12 tagú igazgatótanácsa Moggival az élen május 11-én lemondott. Moggit a nápolyi ügyészség sportcsalásra szakosodott bűnszervezet létrehozatalában bűnösnek találta és 5 évre eltiltotta minden sportszakmai tevékenységtől.
A bírósági ítéletek és a következmények
A sportbíróság 2006. július 14-én hozott elsőfokú ítéletet, amelynek értelmében a Juventust megfosztották 2005-ben és 2006-ban szerzett bajnoki címeitől, elvették tőle a Bajnokok Ligája-indulás jogát és visszasorolták a Serie B-be, azaz a másodosztályba, ahol -30 pontról kellett kezdenie az idényt. A másodfokú bíróság július 25-én hozott ítéletet. Végül a bíróság enyhébb ítéleteket hozott, azonban a Juventus első fokon elhatározott egy osztállyal történő lejjebb sorolását helyben hagyta, vagyis a torinóiaknak a B-ligás szereplésre kellett innentől kezdve készülniük. Annyiban jobban jártak ők is, hogy a 30 pontos levonást 17 pontosra mérsékelte a bíróság.
2006. október 27-én az Olasz Olimpiai Bizottság Bírósága hozott végső ítéletet a Calciopolival kapcsolatban. Jóval enyhébb büntetéseket szabtak ki: a Juventus 17 helyett 9 pontos levonással kezdte meg a 2006-07-es szezont (ezt a változást természetesen menet közben vezették be a tabellába), a Fiorentina -15 helyett -9, a Lazio -11 helyett -3, a Reggina -15 helyett -11 pontról indult az első osztályban. A Milan végül 8 pontos levonást kapott, amellyel a 2.-ról a 4. helyre került a tabellán, s elindulhatott a Bajnokok Ligája selejtezőjében.
A Calciopoli végső ítéletei (2006-07-es szezonra)
| Klub | Osztály | Pontlevonás | Egyéb büntetés |
|---|---|---|---|
| Juventus | Serie B | -9 pont | 2005-ös és 2006-os bajnoki cím elvétele, Bajnokok Ligája-indulás jogának elvétele. |
| Milan | Serie A | -8 pont | |
| Fiorentina | Serie A | -9 pont | Kizárás a Bajnokok Ligájából. |
| Lazio | Serie A | -3 pont | Kizárás az UEFA-kupából. |
| Reggina | Serie A | -11 pont | Pénzbüntetés, az elnök eltiltása. |
A Juventust tehát kizárták a Serie A-ból. Ez a súlyos döntés oda vezetett, hogy olyan sztárok hagyták el az Öreg Hölgyet, mint Zlatan Ibrahimovic, Patrick Vieira, Lilian Thuram, Fabio Cannavaro és Gianluca Zambrotta.
Az Inter szerepe a botrányban
Sokan úgy gondolták ezek után, hogy benne volt az Inter keze a botrány kirobbanásában. A Juventus kizárásával a 2005-ös és a 2006-os scudetto is az Inter ölében landolt, amely a 2000-es évek második felében a legjobb olasz csapat volt. Tovább erősítette az Interrel kapcsolatos gyanút, hogy az ügyben játékvezetői oldalról érintett vádlottak mind azt vallották, hogy a Nerazzurri részéről legalább annyian keresték őket, mint a többi csapattól. Ezek a felvételek azonban vagy eltűntek, vagy nem vették figyelembe őket, hiába kérték a Calciopoli ítélethirdetése előtt Moggi ügyvédei, hogy új bizonyítékként vegyék számításba őket.
Szintén érdekes adalék, hogy a Calciopoli kirobbanása után az olasz szövetség (FIGC) elnöki posztját a korábban az Internél is dolgozó Guido Rossi kapta. Feladata az ügy gyors felgöngyölítése, és a büntetések kiszabása volt. Rossi a lehallgatásokon alapuló vádakat gyorsan végigverte a törvényhozási szakaszokon - közben nem engedték, hogy a Juventus polgári perre vigye az ügyet - majd az ítélethirdetés után nem sokkal elfoglalta a Telecom Italia elnöki posztját. Guido Rossi ezután megkapta a lehallgatások során a hatóságokkal együttműködő Telekom Italia vezérigazgatói posztját. A vállalat (és mellette az Inter főszponzora, a Pirelli) egyik tulajdonosa nem más, mint Marco Tronchetti Provera, Massimo Moratti bizalmas barátja.
Végül az összes lehallgatott beszélgetés nyilvánosságra került, és elindulhatott egy új vizsgálat. Rögtön kiderült, hogy az Inter azóta elhunyt legendás sportigazgatója, Giacinto Facchetti bírókat rendelt Bergamótól az Inter meccseire, sőt még ennél is tovább ment: néhány beszélgetés a hatos szintű bűncselekmények, azaz a sportcsalás kategóriájába esett. Palazzi többek között arra a hangfelvételre utalt, amelyből kiderült: a Cagliari-Internazionale (2005. május 12.) kupaelődöntő első mérkőzése előtt Facchetti lement az öltözőbe a mérkőzést vezető Paolo Bertini játékvezetőhöz, és finoman megjegyezte, hogy az Internek eddig 12 mérkőzést vezetett, a mérleg pedig négy győzelem, négy döntetlen és négy vereség. "Ez nem túl jó statisztika, ugye?" - jegyezte meg a milánóiak első embere. A büntetés? Nos, Giacinto Facchetti 2006 szeptemberében elhunyt, de az ügy egyébként is elévült már, így el sem juthatott a tárgyalóteremig.
A szövetség nem hajlandó visszaadni a Juvénak az elvett bajnoki címeket, csak akkori elnöke, Giancarlo Abete mormogott valamit a bajsza alatt, hogy "sportszerű tett volna az Intertől, ha legalább az ajándékba kapott scudettót visszaadná a Juventusnak". Moggit felmentették a csalás, azaz a bundázás vádja alól, amely miatt 2006-ban az ezzel meg sem vádolt Juventust kizárták. Miután a legfelsőbb bíróság kimondta, hogy nem voltak befolyásolt eredményű meccsek, felmentette az összes ügyben résztvevő bírót is, kivéve Massimo de Santist, aki vádalkut kötött, és 10 hónapot kapott. Ugyanakkor Moggi és egykori kollégája, Giraudo ellen nem ejtették a bűnszervezetben elkövetett cselekmények vádját, de a bűncselekmények elévültek, így nem kell börtönbe vonulniuk. Tegyük hozzá, ha ezt a vádat is ejtik, a Juventus biztosan megnyerné volna a szövetség elleni 444 milliós kártérítési pert, és a FIGC abban a pillanatban csődbe megy. Nem csoda, hogy Carlo Tavecchio jelenlegi szövetségi elnök megkönnyebbülten közölte, elődeik "súlyos bűnöket követtek el, az elévülés miatt azonban nekünk csak annyi a feladatunk, hogy ügyeljünk rá, a jövőben ilyesmi nem fordulhasson elő."
Arról persze szó sincs, hogy Moggi ártatlan lenne, aki a törvényes keretektől néha igen messze elkalandozott, de aki ismeri az olasz futballklubok tulajdonosi és vezetői körének pedigréjét, az pontosan tudja, hogy a nagy csapatokat arrafelé így szokták felépíteni. Mogginak volt vaj a fején. A GEA Worldön keresztül igazolt játékosok ügyei hemzsegtek a szabálytalanságoktól, a cég könyvelését is meghamisították, svájci és liechtensteini telefonokról hívogatta a játékvezetőket. A klub azóta újra erős, de van miért jóvátételt kérnie: a kétes bizonyítékok alapján kirútt aránytalanul súlyos büntetés következményeit öt évébe telt lerázni magáról, a brand pedig akkora ütést kapott nemzetközi szinten, hogy a kiheverése egy évtizedbe is beletelhet.
Andrea Agnelli és a Szuperliga bukása
A Juventus története azonban nem csak a múltban rejt kríziseket. Aleksander Ceferin, az Európai Labdarúgó Szövetség elnöke még néhány órával a Szuperliga bejelentése előtt is egy közös nyilatkozaton dolgozott Andrea Agnelli Juventus-elnökkel arról, hogy minden a legnagyobb rendben - írja a New York Times. A 12 csapatos Európai Szuperliga létrehozását vasárnapról hétfőre virradóra jelentették be, az alapítók között volt a Juventus is, amelynek elnökét az UEFA első embere az események utáni első nyilatkozatában hazugnak nevezte. „Andrea Agnelli okozta nekem a legnagyobb csalódást, nem láttam még embert ennyit és ilyen kitartóan hazudozni, mint ő."
A szakadár klubok tervezett bejelentéséről azonban továbbra is szivárogtak a hírek Ceferin felé, ezért a New York Times értesülései szerint kocsiba pattant Ljubljanában, hogy az UEFA mintegy nyolcórás távolságra lévő svájci központjából kezelje a helyzetet. Az UEFA elnöke nagyjából félúton tarthatott, amikor Agnelli visszahívta őt. A lap szerint az olasz ekkor megint megnyugtatta, hogy minden rendben van, de Ceferin ennek ellenére azt javasolta, hogy mindezt egy közös nyilatkozatban is erősítsék meg. Agnelli biztosította egyetértéséről Ceferint, a szlovén a közlemény első verzióját a kocsiban meg is fogalmazta, elküldte Agnellinek, aki többször is haladékot kért, hogy visszaküldje a javasolt módosításokat.
A többi már történelem: a 12 szakadár klub vasárnap éjjel bejelentette a húszcsapatosra tervezett Európai Szuperliga (ESL) létrehozását, ugyanakkor a tervet a legfelsőbb politikai, valamint sportszakmai körökben, a nemzetközi (FIFA) és az európai szövetség (UEFA) részéről is széleskörű ellenérzés fogadta. Ezek hatására elsőként kedden este a Manchester City jelentette be hivatalosan, hogy visszalép a szerepléstől, majd szerda hajnalban a Chelsea, aztán az Arsenal, a Liverpool, a Manchester United és a Tottenham Hotspur is kihátrált a kezdeményezésből. Szerda délutánra az Atlético Madrid, az Internazionale és az AC Milan lépett vissza, a Juventus pedig bizonytalannak ítélte az ESL megvalósítását.
A Juventus jelenlegi pénzügyi kihívásai
A Juventus napjainkban ismét komoly bajban van. Ezúttal pénzügyi visszaélések miatt kapott súlyos büntetést, 15 pontos levonást az északi klub, de akár még az élvonalból történő kizárás is megtörténhet, mivel további ügyekben még zajlik az eljárás. Mivel a Juventus visszaesőnek számít, így nem áll túl jól a szénája.
