A Labdarúgó Kapusok Alapvető Technikái és Edzésmódszerei
A labdarúgásban a kapus az utolsó láncszem, aki megállíthatja az ellenfél támadó akcióját. Az ő kvalitásai gyakran döntik el az egész csapat sikerét, és a hibáit nem bocsátják meg. A közös edzések mellett tehát az egyéni felkészülésre is figyelnie kell. A profi labdarúgásban a kapusoknak saját edzőjük van, aki segít nekik a technika gyakorlásában, de kezdőként és szabadidős játékosként gyakran maguknak is meg kell oldaniuk a felkészülést. Ez a cikk az alapvető kapustechnikákat mutatja be és ad gyakorlati tanácsokat a hatékony edzéshez.
Védelmi Technikák - A Labda Hárítása
A kapusok fő feladata a kapu védelme, ami számos technikai elemet foglal magában, a laposan érkező lövésektől a magasan szálló labdákig. A labdák védésének technikai elemeit részletesen tárgyaljuk.
Laposan Érkező Labdák Védése
Először a kapushoz laposan érkező labdák védésének technikai elemeit ismertetjük és oktatjuk. A kapushoz közel, laposan érkező labdák védésére a kapusok a lábukat és a kezüket is használják.
Lábbal történő reflexszerű védés
Ezt a védési technikát a kapusok akkor használják, ha a hozzájuk laposan érkező labda sebessége olyan nagy, hogy nincs idejük a kezük használatára. Ilyenkor a lábukat reflexszerűen a csípő kifordításával a labda útjába teszik, majd a labda pattanásának megfelelően megpróbálják a labdát megszerezni. A kapusok a rúgó láb irányába fordulva általában lecsúsznak a talajra, majd helyezkedés közben újból fel kell venniük az alapállást. Ezt a technikai megoldást a szakemberek kevesebb hangsúlyt fektetnek.
Zárt állásban történő védés
A kapushoz laposan érkező labdák védése történhet zárt állásban párhuzamos lábfejjel, amelyet alsó kosárfogásnak és alsó ölelőfogásnak neveznek (Hargitay 1975; 55). Ezt a védőtechnikai elemet akkor használják a kapusok, amikor a labda laposan, vagy felpattanás után érkezik a lábukhoz.
A kapus felsőtestét az érkező labda irányába annyira hajtja előre, hogy a párhuzamosan tartott karjainak ujjai majdnem megérintik a talajt. A térdek nyújtottan, egymás mellett szorosan helyezkednek el, a tenyerek párhuzamosan a labda érkezési irányába mutatnak. Ezt követően a szemből gurított labda felvételét és az ölelőfogást gyakorolják, majd a felsőtestének emelésével a melléhez szorítja.
Féltérdelésben történő védés
A laposan érkező labdák féltérdelésben történő védése szintén alsó kosárfogásnak és alsó ölelőfogásnak nevezhető (Hargitay 1975; 55). Ezt a védőtechnikai elemet akkor használják a kapusok, amikor a labda laposan, vagy felpattanás után érkezik a lábukhoz, vagy a lábuk mellé.
A kapusoknak az érkező labda irányára úgy kell kilépniük, hogy a térdben erősen hajlított támaszlábuk lábfeje merőleges legyen az érkező labda irányára. A lendítő láb térde is behajlik és a támaszláb térdéhez közelít. A labda a két előrenyújtott tenyereken és a párhuzamosan tartott alkarokon nyugszik. Ezután a két könyök egyidejű behajlításával a mellkashoz szorítják a labdát, miközben szemben maradnak a labdával.
Félmagasan Érkező Labdák Védése
Amennyiben a labda a térdnél magasabban, de a fejnél alacsonyabban érkezik, a kapusok az ölelőfogást és a kosárfogást használják.
Ölelő fogás
A kapus az alapállásnak megfelelően felsőtestét kissé előredönti, így a testsúly a talpak elülső részére kerül. Az alapállás egy lábfej szélességű terpeszállás, illetve harántterpeszállás is lehet. A könyökben hajlított és előrenyújtott karok tenyerei felfelé néznek. A labdát a mellkashoz szorítják. Az ölelőfogással egy időben a felsőtest fokozatosan kiegyenesedik, a testsúly pedig a hátsó lábra kerül. A félmagasan érkező labdák védésénél a kapusnak egy kicsit fel kell ugrania, hogy az ölelőfogást végre tudja hajtani. A felugrás egy és páros lábról is történhet.
Kosárfogás
Ezt a védőtechnikai elemet a mellmagasságban, vagy a mellmagasság fölött érkező labdák hárításakor alkalmazzák a kapusok. A kapus a könyökben behajlított karjait rézsútos magastartásba az érkező labda irányába emeli, úgy, hogy a mutatóujjak majdnem összeérnek. Majd a vállból kissé hátraengedi, így a labda a tenyereken megnyugszik, és az ölelőfogás technikájának megfelelően a mellkasához szorítja.
Magasan Érkező Labdák Védése
Magasan érkező labdák védéséről akkor beszélhetünk, ha a labda a fejmagasságban, vagy a fejmagasság felett érkezik. Ilyen labdákat a kapus talajon állva vagy felugrás után a levegőben is védheti.
Magas kosárfogás talajon állva
A talajon állva végrehajtott magas kosárfogásnál a hüvelykujjak és a mutatóujjak majdnem összeérnek. A kapus a vállból kissé hátraengedi a labdát, így a tenyereken megnyugszik, majd a mellkasához helyezi és az ölelőfogás technikájának megfelelően szorítja.
Felugrás utáni védés
Amennyiben a labdát talajon állva nem tudja a kapus elérni, akkor felugorva kell a labdát elkapnia. Ebben az esetben a hüvelykujjak és a mutatóujjak majdnem összeérnek. A térdben hajlított lendítő láb combja a vízszintes helyzetig lendül. A labda elkapása utánaengedéssel történik. A felugrás leszálló ágában a kapus a két csukló befelé forgatásával a labdát a mellkasához húzza és az ölébe szorítja. A leérkezés a térdek enyhe hajlításával kis harántterpeszbe történik.
VILÁG LEGNAGYOBB KAPUS KIDOBÁSA
Öklözés
A magasan érkező labdák hárítására előszeretettel használják az öklözést. Az öklözés egy kézzel és két kézzel is történhet, amikor a kapus a legmagasabb pontján egy kézzel vagy egyszerre két kézzel kiüti a labdát. A kezek ujjperceinek a sima felülete a labdához ér. Az öklözés után a leérkezés a térdek enyhe hajlításával kis harántterpeszbe történik. A felugrás és az öklözés összekötését először labda nélkül, majd labdával is gyakorolni kell.
Oldalra Érkező Labdák Védése: Lecsúszás és Vetődés
A kapushoz oldalról, laposan és félmagasan érkező labdák védése lecsúszással és a vetődéssel történhet.
Lecsúszás oldalra
A kapusnak még nem kell vetődnie a labdáért, de már nem éri el állva. A kapus testsúlya az érkező labda irányába eső lábára kerül, miközben a felsőtest oldalsó részén legördül a talajra. A legördülés végső fázisában a karok érintkeznek a talajjal. A kapus az egyik kezének tenyerét a labda elé, a másik kéz tenyerét pedig a labda fölé helyezi, ezzel biztosítva a labdát. Ezt a fogást ölelőfogássá változtatják.
Oldalra lecsúszás labdával
Ebben az esetben a kapus az érkező labda irányával ellentétes lábára helyezi a testsúlyt, miközben felsőtestét a labda irányába dönti. A lendítő lábát térdben kissé hajlítja, és a mozgás irányába lendíti. A lendítő láb combja, és a felső test oldala szinte egyszerre érintik a talajt.
Vetődés (Robinzonád)
A vetődés a kapustechnika leglátványosabb technikai eleme. Más néven robinzonádnak is nevezik, mert B. kapusa védett először ezzel a technikával. Akkor alkalmazzuk, ha a laposan vagy félmagasan érkező labdákat lecsúszással nem érnék el. A kapusok az elrugaszkodás előtt néhány oldal- vagy keresztlépést hajtanak végre.
A levegőben vízszintes helyzetbe kerülnek, miközben megpróbálják labdát a magas tartásba emelt karjaikkal elérni, úgy hogy a labdát tenyereinek ujjaival a kapu fölé vagy mellé tolja. A földre érkezés a labda által fedett oldal felől, a váll- és a csípőízület körüli izmok feszítésével kezdődik. Ezután a vetődés irányába eső alkar és a comb oldalsó része tompítja a földre érkezést. A labdát a melléhez húzza és ölelőfogással biztosítja.
Támadásindítási Technikák - A Labda Játékba Hozása
A kapusoknak a támadások megindításának kezdetén arra kell törekednie, hogy a labdát minél előbb és minél pontosabban játékba hozzák. Ez nemcsak a védelmi, hanem a támadási fázisban is kulcsfontosságú.
Kigurítás
A kigurítást akkor használják a kapusok, ha pontosan, viszonylag kisebb távolságra szeretnék a labdát továbbítani. A kigurítást végző kar oldala mellett a kigurítást végző kéz tenyere alulról, az alkar hátulról, a másik kéz tenyere pedig elölről támasztja meg a labdát.
A kigurítást végző karral ellentétes láb kilépése közben a labdát alulról tartó kéz könyökből kinyúlva hátralendül a test mögé, majd előrelendül. Az előrelendülése közben a kapus a földre helyezi a labdát, miközben a testsúlya fokozatosan az elöl lévő lábára kerül, a felsőtest pedig előrehajlik. A labda elengedése az előrelendülő kar függőleges helyzetében történik. Ezután a könyök és a csukló a labda utána kísérése közben fokozatosan behajlik. A nekifutással végrehajtott kigurítás technikája megegyezik az álló helyből végrehajtott kigurítással.
Kidobás
A kidobást általában a kapusok akkor használják, ha a távolabb helyezkedő csapattársukat szeretnék gyorsan játékba hozni.
Egykezes felső átadás
A felkar a talajjal párhuzamos, az alkar a felkarral pedig megközelítőleg derékszöget zár be. A labdát tartó, könyökben hajlított kar a dobás irányába történő előrelendülés közben fokozatosan kinyúlik. A dobókarral ellentétes kar elengedi a labdát, a dobókarral ellentétes láb pedig kitámaszt. A labda végleges irányát a csukló mozgása határozza meg, miközben a labda elengedésekor a dobókarral ellentétes lévő láb pedig előrelép.
Diszkoszvetésszerű kidobás
A diszkoszvetésszerű kidobással a kapusok nagyobb távolságra tudják a labdát eljuttatni, mint az egykezes felső átadással. A testsúly a hátsó lábon van. A dobás iránya felé a medence és a mellkas fordul, a törzs pedig fokozatosan kiegyenesedik. A csukló az előre hajlított helyzetből hátrahajlik, aminek következtében a labda végiggurul a tenyéren és az ujjakon. A dobás végén a csukló előrehajlítása biztosítja a labda pontos célba juttatását.
Kétkezes alsó kidobás
A kapus a dobókarjának csuklóját hátrahajlítva tenyerével alulról, az alkarjával pedig hátulról támasztja meg a labdát. A másik kéz alulról biztosítja a labdát. A dobókarral ellentétes láb előrelép és kitámaszt, miközben a dobás a két kar lefelé, illetve a felfelé történő lendítésével kezdődik. A két kar lendítése egyszerre történik. A testsúly a lendítő lábra kerül. Amikor a felfelé lendülő nyújtott kar függőleges helyzetbe kerül, a csukló hátrahajlik, a labda pedig felgurul a tenyérre. A dobás végén a csukló előrehajlítása biztosítja a labda pontos célba juttatását.
Kirúgás
A kapusok nemcsak kézzel, hanem lábbal is indíthatnak támadást, hogy a labdát minél gyorsabban és pontosabban játékba hozzák. A kirúgást a kapusok a talajról és a levegőben is végrehajthatják. A talajról végrehajtott kirúgást kapukirúgásnak, a levegőből végrehajtott kirúgást pedig kapuskirúgásnak nevezik.
Kapukirúgás a talajról
Kapukirúgás a talajról akkor végezhető el, ha a labda utoljára az ellenfelet érintette az alapvonal elhagyása előtt. Ilyenkor a játék kapukirúgással folytatódik, amelyet a kapusok és a mezőnyjátékosok is a kapuelőtér bármelyik pontjáról végrehajthatnak. A labda akkor kerül játékba, ha elrúgták és elhagyta a 16,5 -est (iskolai keretek között, kispályára vonatkoztatva ez a 6-os vonalat jelenti). Ez a technika nagyobb távolságokba is végrehajtható, és a csapattársakat legtöbbször belső csüddel indítják.
VILÁG LEGNAGYOBB KAPUS KIDOBÁSA
Kapuskirúgás a levegőből
A kapuskirúgást akkor alkalmazzák a kapusok, amikor a labda megfogása után egy távol helyezkedő csapattársukat szeretnék megjátszani. A kapus a labdát maga elé feldobja. A rúgó lábbal ellentétes lábával előrelép és kitámaszt, miközben a rúgó láb hátralendül. A kapus a rúgó lábát előrelendíti és lefeszített lábfejjel, teljes csüddel belerúg térdmagasságban a labdába. A rúgás után a támaszláb az előrelendült rúgó láb mellé kerül. A kapuskirúgás végrehajtható droprúgással is, amikor a teljes csüddel vagy a külső csüddel történő labdaérintés a lepattanás pillanatában történik. A kapuskirúgás távolsága megnövelhető, ha a kapus a kapuskirúgást negyedfordulattal köti össze.
Kapusedzések Elvei és Gyakorlati Javaslatok
A profi labdarúgásban a kapusoknak saját edzőjük van, aki segít nekik a technika gyakorlásában, de kezdőként és szabadidős játékosként gyakran maguknak is meg kell oldaniuk. A siker kulcsa minden sportági felkészülésben a konzisztencia, és ez a kapusok alapvető edzéseire is vonatkozik.
Edzésmódszertani Irányelvek
- Igazodjék a saját stílusunkhoz: Próbáljunk olyan gyakorlatokat beletenni a kapusedzésekbe, amik azon készségeket és képességeket fejlesztik elsősorban, amit a csapat által preferált és játszott stílus megkíván.
- Igazodjék a saját csapat taktikájához: Edzésen a "két csatár alanynak" olyan mozgásokat kell végezniük, amik a csapat taktikájához igazodnak, és a kapusnak valamelyiket kell indítania.
- Vegyük figyelembe az adott bajnokság és az ellenfelek stílusát: Futsal és futball kapusedzésen figyelembe kell vennünk az edzésgyakorlatok megtervezésekor, hogy mérkőzésen a kapusainknak többnyire milyen játékhelyzetben kell majd helytállniuk.
- Teremtsünk jeleket: Játékban vannak bizonyos jelek, amiket mi tudatosan generálhatunk magunknak, hogy így tudjunk „kódoltan” kommunikálni csapattársainkkal. Ezen jeleknek „a magjára” a kapusoknak is reagálniuk kell, mégpedig a megfelelő reakcióval.
- Legyen tétje: Egy mérkőzésszituációs edzésgyakorlatban a vesztesnek vagy veszteseknek lehet büntetés, ami mérkőzésszerűbbé teszi az egész gyakorlatot, mert van „következménye” annak, ahogyan azt a kapusunk vagy a kapusaink elvégezték.
- Edzés fizikai terhelése illeszkedjen a mérkőzéséhez: Az edzésterhelésnek a mérkőzésterhelést kell minél jobban lemodelleznie. A mérkőzésnek van egy „saját ritmusa”, ami eltér minden egyes mérkőzés esetében, és ez a ritmus "hullámzik", így a kapusnak egy adott időszakban maximális intenzitással kell „pörögnie”, aztán egy rövidebb vagy hosszabb ideig „nyugalmasabb” helyzetek elé néz.
Alapvető Gyakorlatok Kapusok Számára
Az alábbi 5 alapvető gyakorlat a kapusok számára legalább részben segíthet az egyéni felkészülésben.
- Mozgás a tizenhatoson belül: A tizenhatoson belül ösztönösen és magabiztosan kell mozognia folyamatosan készen állva a lehetséges lövésekre vagy passzokra. Szüksége lesz egy második játékosra és négy bójára, amelyeket a tizenhatoson belül vagy máshol a pályán téglalap alakban helyez el. Álljon a középen, míg a partnere a megjelölt téglalapon kívül áll. Amint jelet ad, fut a bójához, megérinti, majd visszatér a kiinduló pozícióba.
- Labda megfogása állva: A teljes kapus alap a labda megfogása állva tekinthető, akár nyugalomban, akár mozgásban. Eközben fontos megjegyezni egy szabályt: ez a test teljes munkája, de először mindig a kezek mennek a labdához, amelyeket speciális kapuskesztyűk védenek. Kezdetnek elegendő, ha a csapattársa vagy az edző lassan dobálja a labdákat vagy a földön gurítja. Így teljes mértékben a technikára tud koncentrálni. A második fázisban gyorsítsa fel az egész gyakorlatot, hogy a gyors reakciókat is csiszolhassa.
- Jól begyakorolt esések: Jól begyakorolt esések nemcsak jól néznek ki, hanem motiválhatják az egész csapatot és bátoríthatják a győzelemre. Ezen kívül ez a gyakorlat segít a mozgékonyságod általános fejlesztésében, és egyáltalán nem bonyolult. Álljon körülbelül 5 méterre az edzőpartnerétől. Ő a földön fogja dobni a labdát balra vagy jobbra tőled, tehát ugrania kell a labdához, hogy megfogja. Aztán dobja vissza a labdát a másik játékosnak, és gyorsan rugaszkodjon el, hogy visszatérjen álló helyzetbe. Ideális esetben ezt a gyakorlatot legalább húsz alkalommal ismételje meg, és folyamatosan növelje a sebességet.
- Gyors reakciók gyakorlása: A kapusok alapvető edzése magában kell, hogy foglalja a gyors reakciók gyakorlását, amelyek lehetővé teszik, hogy a legtöbb labdát kezelje, még akkor is, ha teljesen váratlanok. Ezzel összefüggésben a jól végzett kézmunka is fontos. Ön legyen felkészülve a kapu felé nézve és az edzőpartner körülbelül 9-14 méterre álljon Öntől. A labdát közel fogja dobni, de különböző magasságokba, és amint rászól vagy fütyül, ez jelezze, hogy azonnal forduljon meg és fogja meg a labdát.
- Rúgások edzése: Ne feledkezzen meg a rúgások edzéséről, amelyek alapvetőek a támadás indításához és a passzokhoz, hogy megtartsa a labdát és csökkentse a nyomást a csapattársain. A kapusoknál gyakran alábecsülik a lábmunkát, de ha jók akarnak lenni, nem elég, ha csak a rúgás technikáját uralják. Ezért először is a helyes rúgásokat és aztán a dobások pontosságát gyakorolja. A technika és az erő fejlesztéséhez ajánljuk, hogy kezdje a kapu közelében a rúgásokat. Helyezzen el a pályán célokat különböző távolságokban, és próbálja meg a lehető legpontosabban eltalálni őket. Fokozatosan távolíthatja őket és csökkentheti a méretüket. A pontosabb dobásokhoz ajánljuk, hogy állítson fel csapattársakat a pályán, vagy legalább helyezzen el bójákat vagy jelölőket, és próbálja meg pontosan eltalálni őket. A legjobban rövid távolságokkal kezdje, és fokozatosan növelje azokat, miközben különböző játékhelyzeteket szimulál.
tags: #alap #kapus #technikak #eloadas #labdarugas
