Albert Flórián: A Császár, az Aranylabdás Labdarúgó Legenda
Albert Flórián (Hercegszántó, 1941. szeptember 15. - Budapest, 2011. október 31.) az egyetlen magyar Aranylabdás (Ballon D'Or) válogatott labdarúgó, a Nemzet Sportolója. Játékos posztja középcsatár és középpályás volt. Becenevei Császár és Flóri voltak, melyeket elegáns játékának és karizmatikus jellemének köszönhetett.
Az 1950-es évek végétől az első kiemelkedő képességű játékosnak számított. Nagyon fiatalon lett elismert labdarúgó, kiválóan cselezett, labdáit vonzotta a kapu. A külföld is fölfigyelt erre a csodálatos mozgástechnikára és gólérzékenységre.
Korai Évek és Pályafutásának Kezdete
Albert Flórián 1941. szeptember 15-én született Hercegszántón. Édesanyját korán elveszítette, édesapja mellett nagyszülei és egyik nagynénje nevelték fel őt és két bátyját. Bár nehéz anyagi körülmények között éltek, a kis Flóri szerette a vidéki életet, a lovakat, de legjobban a focit. Hatéves korában a faluban neki volt először futballcipője.
1952-ben a család Budapestre költözött. Bátyjával focizott, amikor meglátta őt játszani Füles József Fradi-szurkoló, a báty barátja. Ő vitte el egy toborzóra az akkori Kinizsihez. Száger Mihályhoz került, akinek azonnal megtetszett a játéka, a toborzó után azt mondta neki: „Kisfiam, holnap háromra legyél itt!”. Ott volt, és élete végéig a klubnál maradt. Mivel vékony gyerek volt, Száger elnevezte „Csontinak”.
Nem érezte ügyesebbnek magát a társainál, csak ifjúsági korában tapasztalta meg, hogy jobban figyelnek rá a szurkolók és edzők. Kitűnt játékintelligenciájával, ragyogó technikai képzettségével és gólérzékenységével. Hoffer József meghívta az ifjúsági válogatottba is. Önéletrajzi könyvében így vallott arról, ki volt a példaképe:
„Nekem Kocsis Sándor volt a minden. Ahogyan cselezett, ahogyan lőtt, ollózott, a gól után égre lökte karjait. És persze, ahogyan fejelt. Lestem, csodáltam, imádtam, számomra ő volt a játékos a későbbi Aranycsapatból is.”
Életpályája konfliktusokkal terhelt volt. 1955-ben nem hosszabbították meg a család budapesti lakhatási engedélyét, ezért Alberték a fővárostól 35 kilométerre található Őrszentmiklósra kerültek. Flórinak hajnal fél négykor kellett kelnie, hogy beérjen a Madách Gimnáziumba. Visszafelé a vonata ráadásul csak Veresegyházig közlekedett, a házukig fennmaradó öt kilométert gyalog tette meg a délutáni edzés után. Csak 1957-ben szűnt meg az ingázás, amikor a család amolyan szolgálati lakásfélét kapott az angyalföldi Gömb utca 39. alatt.
A Ferencváros Hűséges Csillaga
Albert Flórián pályafutása alatt végig, 1958-tól 1974-ig a Ferencváros játékosa volt. A Császár számára egyetlen klub, a Ferencváros létezett. Mindössze 17 évesen, 1958. november 2-án debütált a Fradi felnőttcsapatában a Népstadionban, mikor a Ferencváros a Diósgyőr ellen játszott. A mérkőzésen máris két gólt szerzett.
1960-ban bajnoki ezüstérmes lett a csapattal, és 27 góllal a gólkirályi címet is megszerezte. 1961-ben ismét gólkirály lett 21 góllal, holtversenyben Tichy Lajossal. Ezt ellensúlyozta, hogy magyar bajnokok lettek, majd a következő évben is megismétlődött a siker. 1963-ban megszerezte első bajnoki címét a Ferencvárossal, majd 1964-ben ismét bajnok lett.
Egy évvel később pontosan ugyanaz történt, mint 1960-ban: a Fradi ezüstérmes lett, Albert viszont újra 27 góllal gólkirály - immár harmadjára. Háromszor lett gólkirály, négyszer nyert magyar bajnokságot, egyszer nyert Magyar Népköztársasági-kupát. Ez az esztendő azonban nem csak emiatt volt kiemelkedő, hanem azért is, mert az FTC a Vásárvárosok Kupájának döntőjéig menetelt, ahol legyőzte a Juventust.
1966-ban ugyan nem sikerült bajnoki címet szereznie a csapatnak, de ezüstérmes lett a bajnokságban és a Magyar Népköztársasági Kupában is, Albert pedig, a portugál Eusébióval holtversenyben, a BEK gólkirálya lett. 1967 bajnoki címet hozott. Egy évvel később a Császár, aki elegáns játéka és karizmatikus jelleme miatt kapta ezt a becenevet, megnyerte a Fradival negyedik, egyben utolsó bajnoki címét. 1972-ben újabb trófeát szerzett Alberttel a Fradi. Ekkor megnyerték a Magyar Népköztársasági Kupát, de az UEFA-kupában is az elődöntőig meneteltek.
Albert 1974-ben fejezte be klubpályafutását, melynek során kizárólag a Ferencvárosban játszott tétmérkőzésen, összesen 537 találkozón 383 gólt szerezve.
Főbb Eredményei a Ferencvárossal
| Év | Eredmény | Megjegyzés |
|---|---|---|
| 1960 | Bajnoki ezüstérem | Gólkirály (27 gól) |
| 1961 | Gólkirály (21 gól) | Holtversenyben Tichy Lajossal |
| 1963 | Magyar Bajnok | Első bajnoki cím |
| 1964 | Magyar Bajnok | Ismételt siker |
| 1965 | Vásárvárosok Kupája győztes | Juventus elleni döntő |
| 1965 | Gólkirály (27 gól) | Harmadszorra |
| 1966 | BEK gólkirály | Holtversenyben Eusébióval |
| 1967 | Magyar Bajnok | |
| 1968 | Magyar Bajnok | Negyedik, utolsó bajnoki cím |
| 1972 | Magyar Népköztársasági Kupa győztes |
Az Aranylabda és a "Császár" Becenév
Képességeinek és gólérzékenységének köszönhetően egyedüli magyarként nyerte el az Aranylabdát Albert Flórián, míg elegáns játékának, karizmatikus jellemének a becenevét köszönhette. 1967 hozta el a játékos legnagyobb egyéni elismerését: az esztendő legjobb európai futballistája, a France Football Aranylabdása Albert Flórián lett. Azóta sem nyerte el más magyar labdarúgó ezt a címet.
Még annak az esztendőnek az elején, a Flamengo Rio de Janeiróba hívta, vendégjátékosnak - két hetet töltött kint a feleségével.
A Válogatott Karrier
Albert Flórián 1959. június 28-án, 17 évesen mutatkozott be az A-válogatottban Svédország ellen. A mérkőzés 3-2-es magyar sikert eredményezett. Sőt, még a Puskás Öcsit is megelőzte ezzel. Előtte 25 évvel történt hasonló eset. Az egyre eredményesebb csatársornak nem sokkal később már ünnepelt csillagává nőtte ki magát.
1959. október 11-én Belgrádban, élete harmadik válogatott mérkőzésén három gólt is szerzett a jugoszláv válogatott ellen. 1959. november 8-án az NSZK elleni 4-3-as győzelemből is kivette a részét, de még hogy! A korabeli tudósításból idézünk: „A 47. percben Albert kapja a labdát a 16-os előtt. A középcsatár díszkísérettel tör előre, három védőt is kicselez, szorongatott helyzetben balra kanyarodva 7 méterről a kapu bal oldalába lőtt." Ez volt a válogatott második találata azon a mérkőzésen, neki az egyik legemlékezetesebb gólja.
1960-ban bekerült az olimpia magyar válogatott keretébe is, a tornán a bronzérmet szerezték meg. A válogatott csoportelsőként jutott az elődöntőbe, ahol azonban Dániától vereséget szenvedtek, majd a bronzmérkőzésen 2-1-re győzték le Olaszországot. Albert 5 gólt szerzett a torna során: egyet India ellen, valamint kettőt-kettőt Peru és Franciaország ellen.
Az 1962-es vb-n 4 gólt lőtt, amivel hatodmagával gólkirályi címet szerzett. A válogatott legyőzte az angolokat a találatával, de a nyolc között váratlanul kikapott a későbbi ezüstérmes csehszlovákoktól. Az 1964-es Európa-bajnoki elődöntőben Spanyolország 2-1-re legyőzte a mieinket, akik a bronzmeccsen 3-1-re verték Dániát.
Albert Flórián élete egyik legjobb játékát 1966-ban, az angliai világbajnokságon, az előző két vb-n győztes brazilok ellen nyújtotta. Az 1966-os világbajnokságon kiemelkedő játékot produkált, amire felfigyelt az európai sportsajtó. Pályafutása mindkét világbajnokságán a legjobb nyolc közé jutott a válogatottal.
1969. június 15-én Koppenhágában a Dánia elleni világbajnoki selejtezőn súlyos sérülést szenvedett, ami egész későbbi karrierjére kihatott. Felépülése után 1972-ben tagja volt az Eb négyes döntőjében szereplő válogatottnak. A nemzeti tizenegytől 1974. május 29-én, a jugoszlávok ellen búcsúzott, 75 mérkőzésen 31 gólt szerzett. Emellett 1968-ban és 1973-ban a világválogatottban is játszott, 1972-ben az Európa-válogatott mezét is magára ölthette.
Pályafutás Után és Emlékezete
1974-től az FTC technikai vezetője volt, majd 1978-ban, illetve 1983-1984-ben is a Ferencváros ifjúsági csapatának edzője, de több esztendőt edzősködött a líbiai Al Ahly Benghazi csapatánál is 1978 és 1982 között, valamint 1985-ben. Szeretett klubjától azonban soha nem szakadt el, a Ferencváros minden mérkőzésén ott volt az Üllői úton, 2007. december 21-től ráadásul már a róla elnevezett stadionban, amely 2014 júliusáig viselte a nevét, és amelynek utódja, a Groupama Aréna főbejárata előtt ma is ott áll a szobra.
2004-től haláláig a Nemzet Sportolója volt. Albert Flórián 2011. október 31-én, néhány héttel Ferencvárosi díszpolgárrá válása után, szívroham következtében hunyt el.
Családi Örökség: Válogatottság
Az 1967-es év nemcsak az Aranylabda miatt maradt különösen emlékezetes számára, megszületett a fia, a kis Flóri. A Fradival ő is bajnok lett, a Bajnokok Ligája főtábláján gólt is szerzett a Real Madrid elleni hazai 1-1-re végződött találkozón 1995-ben. A válogatottban hatszor jutott szóhoz.
tags: #albert #florian #mezszam
