Alexandre Dumas válogatott művei és kalandos élete

Alexandre Dumas, teljes nevén Dumas Davy de la Pailleterie, 1802. július 24-én született Franciaországban (Villers-Cotterets, Aisne). Id. Alexandre Dumas a francia romantika legnépszerűbb és mindmáig legtöbbet olvasott regényírója. Kalandozó, történelmi témájú műveiről híres, világszerte az egyik legolvasottabb francia író. Művei nem fakultak meg az idő múlásával, kalandregényei napjainkban is elevenek és lebilincselőek.

Több mint 300 könyv, színdarab, regény, novella, tárca jelent meg a nevével. Műveit közel száz nyelvre lefordították, több mint kétszáz film készült belőlük. Írt színpadi darabokat, újságcikkeket. Sikerének forrása kifogyhatatlan mesélőkedve, képzeletének elapadhatatlan teremtő ereje. Dumas humora és könnyedsége megnyerő, történetei romantikusan szertelenek, színes és fordulatos olvasmányok.

Főbb művei

Alexandre Dumas rendkívül termékeny szerző volt, akinek neve számos klasszikussá vált műhöz köthető. A három testőr, a Monte Cristo grófja, a Húsz év múlva, A fekete tulipán, a Margot királyné vagy a Bragelonne vicomte, csak néhány könyvcím, melyek a világirodalom egyik legtermékenyebb szerzőjéhez, id. Alexandre Dumas-hoz fűződnek. Főbb művei, melyek a kalandregény műfaját forradalmasították, a következők:

Sőt, nagy ínyenc lévén még egy konyhaművészeti lexikont is készített. Franciaországba visszatérve Dumas több vállalkozásba is belekezdett: színházat alapított, lapot szerkesztett, dolgozott egy Szakácsművészeti lexikon összeállításán, mindezt azért, hogy hitelezőit - akik részben finanszírozták pazarló életmódját - ki tudja fizetni. Oroszországi élményeiről az 1859 és 1869 között írt Utazás a Kaukázusban című könyvében vallott.

Élete és karrierje

Származása és gyermekkora

Nagyapja, Antoine-Alexandre Davy de la Pailleterie márki Saint Domingue (a mai Haiti) szigetén szolgált francia kormány tüzérségénél Général commissaire rangban. Itt ismerte meg feleségét, Marie-Césette Dumas-t, egy fekete rabszolganőt, aki 1762-ben megszülte az író apját, Thomas-Alexandre-t, aki az ancien régime idején közkatonaként szolgált. 1786-ban felvette anyja nevét, s ekkortól már Dumas néven aratta katonai sikereit. Részt vett Napóleon olaszországi és egyiptomi hadjáratában, s egészen a tábornoki rangig vitte.

Az ifjú Alexandre gyermekkorát a Villers-Cotterets-i családi birtokon töltötte, majd egy ideig Crépyben írnokoskodott. Anyjával eljutott a fővárosba is, ahol alkalma volt látni a római királyt. Útjuk a háborús felfordulás közepette nagyon viszontagságos, de a gyermek Dumas még nem érzékeli a veszélyt; annál élesebben vésődnek emlékezetébe az egyenruhák, a fegyverek, a vonuló csapatok. Kamaszként az édesanyjától sok történetet hallott az apja bátor haditetteiről I. Napóleon dicsőséges uralkodása alatt, és élénk képzeletét betöltötték a kalandok és hősök.

A saját megjelenéséről a következőket írta:

„Ami engem illet, nem állíthatom, hogy abban az életkorban a velem egyidős ifjúság túlzottan rajongott volna értem. Emellett jó megjelenésű, csinos gyerek voltam. Szőke, hosszú, hullámos hajam a vállamat verte, s csak tizenöt éves koromban lett göndör; szemem nagy és kék: az egyetlen ékességem, melyet arcom mind a mai napig meg tudott őrizni; orrom kicsi, egyenes, jól formált; fogsorom fehér s elég szabálytalan; rózsaszín, húsos szám viszont annál megnyerőbb. Képzeljük még hozzá bőröm feltűnő fehérségét, amit - legalábbis anyám szerint - annak köszönhetem, hogy apám a terhesség ideje alatt sok konyakot itatott vele. Hogy anyagi helyzetükön javítani tudjon, Párizsba ment szerencsét próbálni.”

Párizsi évek és írói áttörés

Párizsba érkezve sikerült is iratmásolói állást kapnia az orléans-i herceg (a későbbi Lajos Fülöp király) udvarában, s ezzel egy időben újságcikkek és színművek írásával is megpróbálkozott. Első írói sikereit a húszas évek közepén aratta, mai szemmel nézve igencsak kidolgozatlan és melodramatikus színműveivel. 1829-ben aratta első nagyobb közönségsikerét a III. Henrik udvara című drámával. A Vadászat és szerelem, a III. Vigny és Victor Hugo azt mondták, hogy ne törődjek semmivel.

Mozgalmas párizsi élete során kapcsolatba került a neves színésszel, Francois-Joseph Talmával és a romantikus mozgalom vezéralakjaival. Az 1830-as évektől kezdve érdeklődése fokozatosan a történelmi és kalandregények felé fordult, s egymás után jelentette meg rendkívül szórakoztató műveit. Hogy az iramot bírni tudja ún. író-műhelyt állított fel, ahol számos munkatárssal dolgozott és dolgoztatott.

Családi élet és utazások

A színházi és írói körök mellett leginkább a szép nők társasága vonzotta, legendásan sok kedvese volt, így Marie Lebay is, akitől 1824-ben fia született, az ifjabb Alexandre Dumas. Fiának saját nevét adta, Ifjabb Alexandre Dumas szintén író lett, legismertebb műve A kaméliás hölgy. 1840-ben megnősült, felesége Ida Ferrier színésznő lett, akitől azonban 1844-ben el is vált.

1848-ban Dumas - akit egyébként is lelkes republikanizmus jellemzett - tevékenyen is részt vett a forradalomban. 1851-ben önkéntes emigrációba ment, s hosszabb utazást tett Oroszországban és Angliában. 1852-ben Brüsszelben találjuk az írót, aki egyszerre dolgozik visszaemlékezésein és több regényén; eközben Párizsban elárverezik bútorait. A Jersey szigetére induló Victor Hugot elkíséri Anvers-ig. A tavaszt Genovában, az őszt Nápolyban tölti kedvesével, Émilie Cordier-val, a húszéves színésznővel, akitől decemberben leánya születik.

Viszontagságos ifjúkoráról és a korabeli társadalmi életről színes beszámolót adott a később 22 kötetben megjelent Emlékeim című művében, melynek egyes részei 1966-ban magyarul is megjelentek Örkény István fordításában.

Egy híres anekdota szerint, mikor az id. Alexandre Dumas, a Három testőr és a Monte Cristo grófja szerzője, világhírű francia regényíró összeveszett a társaságban valakivel egy marhaságon, és elhatározták az amerikai párbajt. És kihúzta a fekete golyót… A társaságban szinte mindenki megjegyezte, hogy micsoda rémes ostobaság, hogy egy ennyire zseniális ember emiatt odavesszen, de hát ugye a becsület, az becsület… Dumas átment a másik szobába. Dörrenés. Mindenki őrülten beront az ajtón - és ott állt az író sértetlenül és azt mondta.

Késői évek és halála

Vállalkozásai azonban sorra tönkrementek, s a túlfeszített munka, a felfokozott életvitel egyre inkább aláásták Dumas egészségét. Fia, a szintén író ifj. Alexandre Dumas birtokára költözött és ott írogatott, míg a közszeretetnek örvendő író 68 éves korában, 1870. december 5-én hunyt el Franciaországban (Puys).

Öröksége és idézetek

A művészeti ágak közül elsősorban a filmet ihlették meg regényei, felsorolni is nehéz lenne, hányszor és hányféle változatban vitték vászonra a három testőr és Monte Cristo grófjának történetét, a legtöbbször világsztárok főszereplésével. Id. Alexandre Dumas a francia mester, igazi alkimista, aki grammra pontosan kiszámolta, hogy mennyi kaland, szerelem, vér, összeesküvés és gyűlölet legyen a regényeiben. Ez az óramű mindig pontos. Romantikus, történelmi regényei a legnagyobb írók közé emelik. Páratlan humora volt, mindig képes megnevettetni egy-egy könyvével.

Népszerű idézetek Alexandre Dumas műveiből:

• „Minden bajra két orvosság van: az idő és a csend.” (Monte Cristo grófja)
• „Monte Cristo gróf úrnak egyedül csak Monte Cristo gróf úr parancsol.” (Monte Cristo grófja)
• „Mindenki egyért, egy mindenkiért.” (A három testőr)
• „Athos a szabad akarat híve volt. Csak akkor adott tanácsokat, ha kérték. - Rendszerint csupán azért kérünk tanácsot - szokta mondani -, hogy ne tartsuk meg, vagy ha megtartjuk, legyen kinek szemrehányást tenni a tanácsért.” (A három testőr)
• „Rómában mintegy ötezer kötetes könyvtáram volt. Azzal, hogy ezeket többször végigolvastam, rájöttem, hogy ha jól kiválasztunk százötven könyvet, megtaláljuk bennük mindazt, amit tudnunk kell, ha nem is az emberi ismeretek összességét.” (Monte Cristo grófja)
• „A nagy elhatározások értékét a rögtöni kivitelezés adja meg.” (Korzikai testvérek)
• „Használd ki az alkalmat; keresd a kalandot.” (A három testőr)
• „Minden emberi bölcsesség belefér e szavakba: „Várni és remélni!”” (Monte Cristo grófja)
• „Vannak erények, melyek bűnné válnak, ha túlzásba viszik őket.” (Monte Cristo grófja)
• „Azt hiszem, az ember nem arra született, hogy ilyen könnyen elérje a boldogságot! A boldogság olyan, mint az elvarázsolt szigetek palotái, amelyeknek kapuit sárkányok őrzik. Harcolni kell érte, hogy meghódítsuk…”

tags: #alexandre #dumas #valogatott #muvei

Népszerű bejegyzések:

• Olvasd el a Szolnoki Olajbányász edzőinek bemutatását
• Tudnivalók a ZTE Blade A310-ről
• Az angol labdarúgás rájátszása
• Megfelelő kosárlabda labda kiválasztása
• Tudj meg többet a Duna Aszfalt Zrt. állásajánlatairól!