Az Amerikai Futball Világa: Történelem, Szabályok és Játék Amerikában

Az amerikai futball nem csupán egy sportág, hanem egyfajta nemzeti ünnep és globális jelenség, amely a világ egyik legprofibb és legjövedelmezőbb gépezetévé vált. Az NFL iránti rajongás talán az egyetlen dolog, amiben mindenki egyetért. A külső szemlélő számára, de sok amerikai számára is azt az érzetet kelti, mintha az NFL mindig is erős lett volna, ám korai időszakának nagy részében a profi futball egy behatárolt, regionális sportág volt, amely csak az 1950-es évek végén vált nemzeti szinten is elismertté. Ma az amerikai futball globális terjeszkedésének korszakát éli. Európai meccsek, mexikói fellépések, és egyre több nemzetközi játékos jelzik: a sport kilépett Amerika határai közül.

Az Amerikai Futball Története

A Kezdetek és a Kialakulás

Az amerikai futball történetéhez visszautazva az 1860-as évek elejére tehetjük az első lépéseket. Az Egyesült Államokba két, Angliából származó sportág, a futball és a rögbi érkezett, melyek gyökerei a 19. század közepén Nagy-Britanniában játszott különféle futballváltozatokhoz vezethetők vissza. Ezek a tevékenységek fokozatosan egyre népszerűbbek lettek, és az egyetemeken csapatok alakultak, de nem mindegyikük követte ugyanazokat a szabályokat.

A történet 1869-ben kezdődött, amikor a Rutgers és a Princeton egyetemi csapatai összecsaptak New Brunswickben. Ez a mérkőzés még inkább a labdarúgásra hasonlított, mint a mai amerikai focira, mégis ez tekinthető az első hivatalos meccsnek. A sport formálódása azonban innentől viharos gyorsasággal zajlott. A legnagyobb, legnépszerűbb, legamerikaiabb sport kialakulásában döntő szerepe volt egy 1873-ban, a Yale Egyetemen lejátszott labdarúgó-mérkőzésnek, amelyet Walter Camp is megtekintett. Campet lenyűgözte, hogy a rögbihez képest a foci mennyivel folyamatosabb, „szellősebb” és áttekinthetőbb. Az az ötlete támadt, hogy a játékosok számát 15-ről 11-re kellene csökkenteni, míg a pálya méretét jó lenne növelni. Az amerikai egyetemek 1876-ban fogadták el Camp szabálymódosításait, és ezzel az amerikai futball elindulhatott hódító útjára.

Walter Camp, a Yale Egyetem edzője - akit később az „amerikai futball atyjaként” emlegettek - 1880 körül úgy döntött, hogy egységesíti a játékokat, és szabályokat alkot mindenki számára. Camp számos, a sportcsapatok által már alkalmazott szabályt és gyakorlatot használt fel újra, így vált teljessé a két európai sportág keveredése. A McGill és a Harvard egyetemek közötti mérkőzés során bekerült a köztudatba a „try” fogalma, amely lehetőséget adott a csapatnak, hogy az ellenfél gólvonalának elérésével mezőnygólt szerezzen. Ez később a touchdown-ig fejlődött. Az utolsó és kétségkívül legfontosabb újítás, amely az amerikai focit végül egyedülállóan „amerikaivá” tette, az interferencia, vagyis a blokkolás legalizálása volt. Ez a taktika a rögbi szabályai szerint szigorúan tilos volt, de az amerikai fociban engedélyezetté vált, és ezzel alapvetően megváltoztatta a játék dinamikáját.

A Durva Kezdetektől az Egységesített Szabályokig

A 19. században az egyetemisták egyesítették a futball és a rögbi szabályait, bár pontosabb lenne azt mondani, hogy szinte alig voltak szabályok. Az így létrejött játék a „védd a labdát (eszmét), juttasd el A-ból B-be, de közben az ellen minden oldalról támad, tanuld meg, jobb, ha összefogsz” elven alapult. A játékok nagyrészt rendezetlenek maradtak, minden iskola a saját futballját játszotta. Az amerikai foci őstörténetéhez kapcsolódóan az egyik legkorábbi esemény neve sokat elárul: „Bloody Monday”. Ez a „Véres Hétfő” néven ismert harvardi hagyomány 1827-ben kezdődött, és a gólyák és a másodévesek közötti tömeges labdajátékból állt, amely gyakran tömegverekedésekké fajult.

Az 1900-as évek elején maga a játék még halálosan brutális volt. A játékosok tömeges, zárt formációkba tömörültek és sisak nélküli fejüket faltörő kosként használták. A labdával szaladókat gyakran az akár összesen fél tonnát nyomó védelem szinte teljesen összepréselte. Sporttörténészek szerint a túlzott brutalitás következtében 1905-ben jelentős változás történt, amikor a legmagasabb szintről avatkoztak be. Theodore Roosevelt elnök, aki maga is nagy focirajongó volt, és akinek fiai is játszottak, több egyetemi futballedzőt hívott meg a Fehér Házba. Roosevelt figyelmeztette őket, hogy ha nem tisztítják meg a sportot az erőszaktól, betiltja. A Chicago Tribune „halálaratásnak” nevezte a 19 halálesetet és 137 súlyos sérülést hozó 1905-ös évadot.

Ezek után az egyetemek vezetői megalakították az Amerikai Egyetemek Sportszövetségét (NCAA) és megreformálták a szabályokat. Az egyetemközi konferencián - amely az NCAA előfutára lett - végül meghozták a hőn áhított módosításokat. Bevezették a ma is használatos pontozási szisztémát, négy kísérletet engedélyeztek egy csapatnak, hogy 10 yardot haladjon előre, és végül, de nem utolsósorban lehetővé tették az előre történő passzolást. Eltörölték a veszélyes tömegformációkat és egy semleges zónát hoztak létre a védők és a támadók között.

A Profi Liga Fejlődése: Az NFL Megszületése

A 20. század hajnalán már nem csak az egyetemek küzdöttek egymással. A 19. század végén az amerikai futball főleg egyetemi sportnak számított, ám a századforduló után sorra alakultak a profi klubok is. 1920-ban létrejött az American Professional Football Association (APFA), amely két évvel később már National Football League (NFL) néven vált ismertté. Az NFL elődjében az első bajnoki címért 14 csapat harcolt. Az indulás nem volt diadalmenet: az érdeklődés csekély volt, a pénz kevés, a stadionok pedig szinte üresek. Az Amerikai Profi Futball Szövetséget 1920-ban alapították, a szövetség neve 1922-ben megváltozott (NFL=Nemzeti Futball Liga).

1921-ben alakult meg a liga máig legeredményesebb (és itt Európában egyik legismertebb) csapata, a Green Bay Packers, amely 12-szer örülhetett a bajnoki címnek. 1932-ig a bajnoki cím azé a csapaté lett, amelyik a legjobb győzelmi mutatót érte el, a rendszer azonban 1933-ban alapjaiban változott meg, hiszen bevezették a bajnoki döntőt (NFL Championship Game), amelyet először a Chicago Bears nyert meg.

Az NFL-t 1933-ban Keleti és Nyugati Csoportra osztották, 1950-ben a Keleti Csoportot átkeresztelték Amerikai Szövetséggé (American Conference), a Nyugatit pedig Nemzeti Szövetséggé (National Conference). 1936-ban megszületett a draft (az elsőt a Philadelphiai Ritz-Carltone Hotelben rendezték meg), 1939. október 22-én pedig lezajlott az első televíziós közvetítés. 1951-ben az NFL döntésének értelmében létrehozták a Pro Bowl-t (All-Star Game).

A fordulópont az 1958-as NFL-döntő volt, a híres „Greatest Game Ever Played”, ahol a Baltimore Colts hosszabbításban győzte le a New York Giantst. Ezen a napon sugározták először élőben a bajnoki döntőt, és ekkor dőlt el először hosszabbításban a bajnoki cím sorsa. Ez mintegy intő jelként az NFL szétszakadására, illetve szétesésére hívta fel a figyelmet, de a sors furcsa érdekessége, hogy ez a szétszakadásra utaló jel végül is az NFL megerősödéséhez és az USA legnépszerűbb sportágához vezetett.

Az NFL vetélytársaként 1960-ban létrehozták az Amerikai Futball Ligát (AFL). 1960 és 1966 között az amerikai fociban két bajnokot avattak, egy NFL- és egy AFL-bajnokot. 1967-ben az NFL és a rivális liga, az AFL egyesült, és megszületett a Super Bowl, amely gyorsan túlnőtt sportesemény mivoltán. 1967. január 15-én zajlott le az első Super Bowl mérkőzés a Los Angeles-i Memorial Coliseumban, amit a Green Bay Packers és a Kansas City Chiefs játszott. A mérkőzés még arról is híres, hogy a nyertes csapat edzőjéről, Vince Lombardiról nevezték el a későbbi Super Bowl kupát (Vince Lombardi Trophy). 1970-ben ismét gyökeres változáson ment át a liga, összeolvadt az NFL és AFL 26 csapata, és 13-13 csapatos bontással 2 konferencia alakult. Ezek az NFC (National Football Conference) és az AFC (American Football Conference). 1970. szeptember 21-én indult útjára a legendás Monday Night Football (a hétfő esti főmérkőzés).

Ma már a Super Bowl egyfajta nemzeti ünnep, ahol a reklámok, a félidei show és a sztárok ugyanannyira fontosak, mint maga a meccs. Az amerikai futball a hősök sportja. Joe Montana nyugalmától Tom Brady rekordjain át Jerry Rice elkapásaiig - ez a játék mindig szült példaképeket.

Az Amerikai Futball Európában és Magyarországon

Az amerikai futball az Egyesült Államokon kívül is sok helyen népszerű. A sportág Nyugat-Európában is elterjedt, ahol a II. világháború után az ott állomásozó amerikai katonák ismertették meg a helybéliekkel. Az első Euro Bowlt 1986-ban Amszterdamban rendezték meg az Európai Futball Ligát alkotó országok csapatainak részvételével. A sportág mintegy 25 évvel ezelőtt indult világhódító útjára, az első európai csapatok is az idő tájt alakultak. Idehaza az 1990-es évek elején jelent meg a sportág, de szervezett keretek között csak 2005 óta rendeznek bajnokságokat. A Magyar Amerikai Futball Szövetség (MAFSZ) 2006 januárjában alakult. Az amerikai futball minden idők leggyorsabban fejlődő magyar sportja. Több mint 25 tagegyesületet és 2000 igazolt sportolót számol, nem beszélve azokról, akik hobbi szinten űzik ezt a sportot.

Az Amerikai Futball Szabályai

Az amerikai futball sok hasonlóságot mutat a Magyarországon is ismert rögbihez. A játék célja: több pontot szerezni, mint az ellenfél.

A Játéktér és a Játékosok

A játéktér 360 x 160 láb (1 láb=30,5 cm), ami téglalap alakú, 120 yard (109 m) hosszú, és 53 yard (48 m) széles. Mivel az amerikai futballban a játék lényege a területszerzés, a pályát 5 yardonként (4,5 m) vonalak szelik át, amelyek a támadó csapat által megszerzett terület mérésére szolgálnak. A pályán 5 yardonként egyenes vonalak keresztezik a pályát, és minden yardot, úgynevezett hashmarks jelöl, ami a labda pontos elhelyezéséhez szükséges. Ezenkívül a pálya két szélén és közepén egyyardonként (91 cm) felfeslett vonalak segítik a játékvezetőket a labda pontos helyének és ezáltal a támadó csapat által elfoglalt terület nagyságának meghatározásában. A pályának az a része, ahol a játék valójában zajlik, 100 yard (91 m) hosszú. A küzdőtér mindkét végén egy-egy 10 yardos végzóna (End Zone) található. A pálya két végében célterületek, és „Y” alakú kapuk találhatók, pontszerzéshez a labdát ide kell eljuttatni. A pálya talaja lehet füves vagy műanyag borítású.

A csapatokat általában 45 játékos alkotja, de a pályán egy csapatban egyszerre csak 11-en lehetnek.

A Játék Menete

A kezdőrúgást (kickoff) követően a fogó csapat futó embere (returner) elviszi a labdát egy bizonyos pontig, ahonnan a csapat támadóegységének maximum 4 lehetőségből minimum 10 yardot kell előre vinnie a labdát. A kezdő együttes saját térfelének 35-ös vonaláról végzi el a kezdőrúgást. A szabályos kezdőrúgásnak nem szabad az oldalvonalakon kívülre mennie, és legalább 10 yardot kell előrehaladnia. A kezdő csapat tagjai a kezdőrúgást követően a fogadó csapat térfelére rohannak, és megpróbálják minél előbb megállítani a fogadó csapat labdát vivő játékosát. A kezdő csapat játékosai addig nem érhetnek a labdához, míg azt a fogadó csapatból valaki meg nem érintette. A kezdőrúgást követően a fogadó csapat válik támadóvá, és az első akciót arról a pontról kezdhetik, ahol a kezdő csapat tagjai megállították a fogadó csapat játékosát.

A bírók ott helyezik földre a labdát, ahol a játékost megállították. Ennek a pontnak a pályát keresztülszelő képzeletbeli meghosszabbítását nevezik választóvonalnak, és ennek két oldalán állnak fel a csapatok. A küzdőfelek között húzódik a semleges zóna, amelynek szélessége megegyezik a labda hosszával, és az a rendeltetése, hogy a két csapatot szétválassza a labda játékba kerüléséig. A támadók célja a labda folyamatos előrevitele egészen addig, míg azt az ellenfél gólvonala mögé nem tudják juttatni. A támadóknak 10 yardot kell előrehaladniuk arról a pontról, ahová a bíró letette a labdát. Négy kísérletük van arra, hogy ezt a 10 yardot megtegyék. Ha egy csapatnak sikerül négy vagy annál kevesebb kísérletből 10 vagy annál több yardot előrejutnia, akkor újabb négy lehetőséget kap újabb 10 yard megtételére. Minden egyes kísérlet azzal kezdődik, hogy a két csapat feláll egymással szemben a választóvonal két oldalán. A támadó csapat egyik játékosa a labda mögé áll terpeszállásban és előrehajolva a labdára támaszkodik, majd egy adott jelre hátrapasszolja azt a csapat irányítójának, aki közvetlenül mögötte áll. A védők a labda játékba kerülésekor megpróbálják az irányítót megakadályozni a passzolásban vagy az éppen a labdával előrefutó játékost megakadályozni az előrehaladásban.

A támadóknak vannak olyan játékosai, a blokkolók, akik az irányítót védelmezik a rárohanó védőktől vagy a labdát vivő játékos (running back) előtt próbálják megtisztítani az utat. Egy kísérlet során a támadók bármennyit passzolhatnak, de közülük csak egy mehet előre. Egy csapatban csak 5 olyan ember van, akinek az irányító továbbadhatja a labdát: a 2 running back, a 2 szélső (wide receiver) és az összekötő (tight end). A szélsők a pálya szélein helyezkednek el és a labda játékba kerülésekor előrerohannak, s megpróbálják tisztára játszani magukat, hogy az irányító passzolni tudjon nekik. Az összekötő feladata összetett; először a blokkolókhoz hasonlóan blokkol, majd a szélsőkhöz hasonlóan megpróbálja tisztára játszani magát. A következő kísérlet mindig onnan következik, ahová a támadók előrejutottak.

Ha a támadók három kísérletből nem jutottak előre 10 yardot, a negyedik kísérletüket inkább arra használják, hogy kirúgják a labdát (punt), hiszen ha negyedszerre sem tudják megszerezni az első kísérlet lehetőségét, elvesztik a labdát, és az ellenfél onnan kezdheti meg előrenyomulását, ahol a sikertelen negyedik kísérlet kezdődött. Touchback akkor van, amikor a játékos, a labdát a saját end zone-ban szerzi meg, és letérdel vele. Ilyenkor a támadás a 20 yard-os vonalról indul.

Fontosabb kifejezések a játék során:

• First/second/third/fourth and *szám*: A támadóegység helyzetét mutatja: hanyadik (1., 2., 3. vagy 4.) kísérletben vannak, és hány yardot kell még megtenniük az első kísérlethez (first down).
• Fumble: Amikor a labdás játékos elejti a labdát. Történhet védői ráhatásra, vagy egyszerű technikai hibából kifolyólag. Alapfeltétel, hogy birtokolni kell a labdát. Nem beszélünk fumble-ről, ha például a fogó nem tudja megfogni a passzt.
• Fumble lost: Labdaejtés következtében történő labdavesztés.
• Interception (IT): A védőjáték egyik leglátványosabb eleme. Akkor történik, ha védő kaparintja meg a Quarterback (QB) által előre passzolt labdát.

Pontszerzési Lehetőségek

Az amerikai futballban egy csapat négyféleképpen érhet el pontot. A csapatok fő célja, hogy 6 pontot érő gólt (touchdown) érjenek el azáltal, hogy vagy érvényes átadással, vagy futva az ellenfél végzónájába juttatják a labdát. A gól után a támadók egy sikeres szabadrúgással még egy pontot (extra point) szerezhetnek, vagy egy két pontos kísérlettel (Two Point Attempt) két pontot. Egy mezőnygól (field goal) 3 pontot ér. A támadók akkor kísérleteznek mezőnygólt rúgni, ha három kísérlet után nem haladtak 10 yardot, de elég közel kerültek az ellenfél kapujához, hogy a kirúgás helyett ezzel próbálkozzanak. Végül a legritkább pontszerzési forma a 2 pontot érő biztosítás (safety).

Pontszerzési Módok Összegzése

Játékidő és Mérkőzés Vége

A mérkőzést az a csapat nyeri, amelyik a 60 perc tiszta játékidő alatt több pontot ért el. A játékidő négy 15 perces negyedre oszlik. A mérkőzés két félidőre, ezen belül 4 negyedre van osztva, a negyedek 12 percesek, de csak tiszta játékidőt mérnek, így egy mérkőzés akár 2,5-3 óra hosszúra is nyúlhat. Amikor áll az óra: Ez több esetben lehetséges. Támadások közötti idő: A támadó csapatnak 40 másodperce van a támadás indítására, ha a bíró nem állítja meg az órát. Amennyiben technikai okok miatt (pl. sérülés, büntetés stb.) megállították az órát, akkor a bíró óra-újraindítási jelétől számítva 25 másodperc van a kezdésre. Döntetlen esetén negyedórás hosszabbításra kerül sor. Ha azonban valamelyik csapat a 15 perc lejárta előtt ér el pontot, a meccs azonnal véget ér (sudden death).

Bírói Döntések és Szabálytalanságok

A mérkőzést hét bíró vezeti, akik egy kis sárga kendő eldobásával jelzik, ha szabálytalanságot láttak és a vétkes csapattól területet, ill. kísérletet vehetnek el büntetésként.

• Challenge: Az edzőknek (Head Coach) egy félidőben kétszer van lehetőségük a bírói ítélet felülvizsgálatát kérni. Nem kérhetnek Challenge-et az első és második félidő utolsó 2 percében. Ellenben a bírók ezen időszakban minden vitás és/vagy vitatható esetet automatikusan visszanéznek. A Challenge kérését egy piros kendő pályára való bedobásával jelzik az edzők. Ilyenkor a vezető bíró egy külön az erre a célra felállított tv-n többféle kameraállásból visszanézi a vitás szituációt.
• Timeout: Időkérés.

Gyakori szabálytalanságok:

• False start: A támadóegységből valaki a labda megindulása előtt bemozdul.
• Offside: A védőegységből valaki a labda megindulása előtt bemozdul.
• Offensive holding: Egy Play során a támadó egység valamely tagja szabálytalan blokkolással segíti a labdás embert.
• Defensive holding: Egy Play során a védő egység valamely tagja szabálytalan blokkolást hajt végre. Nem feltétlenül a labdás emberen!
• Offensive/Defensive Pass Interference: Passz esetén a fogó játékost előbb támadja a védője, illetve a védővel szemben szabálytalankodik a fogó, mint hogy a labdát megkapná.
• Running into / Roughing the Passer, Kicker: A passz vagy rúgás utáni szándékos támadása a passzolónak vagy rúgónak.
• Facemask: Az ellenfél arcmaszkjába való kapaszkodás.
• Delay of Game: A támadó csapatnak, ha nem sikerül elindítania a támadást a megadott támadó idő alatt, akkor büntetést kap.

NFL és NCAA Szabálykülönbségek

Európában alapvetően az egyetemi futball szabályai (NCAA) szerint folyik a játék, ami néhány részletben különbözik az NFL szabályoktól:

• Ha a labdás játékosnak érinti a talajt a kézfején és talpán kívül egyéb testrésze is, a hazai rendszerben véget ér a játék. Az NFL-ben viszont csak akkor, ha azt megelőzte az ellenfél játékosával való érintkezés.
• Az elkapó játékosokat az NFL-ben 5 yardon túl már nem lökhetik/üthetik meg a védők, míg nálunk egészen addig megtehetik ezt, míg az irányító nem dobta el a labdát.
• A magyar mérkőzések negyedei 12 percesek, szemben az NFL 15 perces játékrészeivel. Ebben az NCAA szabályoktól is különbözik az európai és egyéb nemzetközi összecsapások játékideje.

Az NFL Csapatok és Szervezete

Az NFL-ben a Keleti és a Nyugati főcsoport 15-15, azaz összesen 30 csapatból áll (ma már 32-es a mezőny). Ezen belül a főcsoportok is tagolódnak 3-3 kisebb csoportba, amik 5 csapatból állnak. Az alapszakasz novemberben kezdődik, minden csapat 82 meccset játszik. Az alapszakaszt februárban az All-Star-gála (Pro Bowl) szakítja meg, ami mindig hétvégére esik. Az alapszakasz április végén ér véget. Ekkor osztják ki a különféle díjakat, a "Legjobb hatodik ember", a "Legjobb újonc", a "Legértékesebb játékos", a "Legtöbbet fejlődő játékos", a "Legjobb védekező játékos" vagy a "Legjobb edző" címkékkel.

A playoffban a rangsor szerinti első helyezett a nyolcadikkal, a második a hetedikkel, a harmadik a hatodikkal, a negyedik pedig az ötödikkel mérkőzik meg. A rájátszásban a párharcok az egyik fél negyedik győzelméig tartanak. A rájátszásban a hazai pálya előnyét az elért eredmények döntik el. A Playoff párharcok lebonyolítási rendszere 2-2-1-1-1, ez azt jelenti, hogy a hazai pálya előnyét élvező csapat az első kettő, az ötödik és a döntő, hetedik mérkőzést is hazai környezetben játszhatja. Ez alól kivételt képez a nagydöntő (Super Bowl), amelyet 2-3-2 szisztéma alapján rendeznek. Ennek fő oka, hogy a döntőben résztvevő két csapatot megkíméljék a sok utazástól. Érdekesség, hogy az NBA-ben nincs kieső, a profi bajnokságban az összes csapat szereplése állandó.

Különbségek és Érdekességek

„Kézitojás”, de Semmiképp nem „Láblabda”

Amerikaiak és európaiak közötti vita tárgya: miért nevezik az amerikai futballt, amelyet kézzel játszanak, ugyanannak, mint az európai futballt, amelyet lábbal játszanak? Igen, de akkor... Miért hívják így az amerikai focit, amelyet kézzel játszanak? Az európaiak gyakran az amerikai focit a rögbi egy változatának tekintik, de ez félreértés. Valójában a korai időkben sok egyetemen ténylegesen európai értelemben vett focit játszottak, de minden intézmény a saját szabályai szerint. Egyes iskolák közelebb álltak az európai focihoz, míg mások a rögbihez. Az évtizedek során, egy 60-70 éves evolúciós folyamat eredményeként, alakult ki az amerikai foci.

Az erőszak mindig is megkülönböztette az amerikai focit a többi csapatsporttól, ami nem hasonlítható össze a rögbi durvaságával. Az amerikai foci egyértelműen szabályos verekedésekből fejlődött ki, míg a rögbi a fair play egyik legerősebb bástyájának számít. Az NFL paradox módon egyszerre testesíti meg az amerikai vadnyugat keménységének idealizálását, valamint a szervezés és irányítás angolszász módszereit. Walter Camp, a játék atyja, arra törekedett, hogy a játékosok egyformán eddzék elméjüket és testüket, egyszerre követelve tőlük fizikai áldozatot és gondos taktikai tervezést. Így egy olyan sportot hozott létre, amely egyszerre hihetetlenül erőszakos és szorosan szervezett, és ebben az értelemben teljes mértékben amerikai.

tags: #amerikai #foci #amerikaban

Népszerű bejegyzések:

• A magyar női vízilabda-válogatott diadalai
• Életkorcsalás és tehetség a futballban
• Részletek az 19780-as Nemzeti Bajnokságról
• VV bokszmeccsek és immunitási küzdelmek részletei
• A játékosok képességeinek megfigyelése Hattrickben