A labdarúgás nyelve: Angol kifejezések és hatásuk a magyar focira

A hazai futballrajongók legnagyobb örömére és a futballszkeptikusok őszinte megdöbbenésére a magyar csapat 2015 novemberében kettős győzelemmel megverte Norvégiát az Európa-bajnoki pótselejtezőben, és ezzel kijutott a 2016-os franciaországi kontinenstornára. Mivel nemzeti válogatottunk utoljára 44 évvel ezelőtt szerepelt Európa-bajnokságon és 30 évvel ezelőtt világbajnokságon, a magyar szurkolók életében nagyon hosszú idő telt el úgy, hogy nem volt alkalmuk találkozni a foci nemzetközi nyelvezetével. Ez a cikk a legfontosabb angol futballkifejezéseket gyűjti össze, remélve, hogy idén nyáron minél hosszabb ideig gyakorolhatjuk majd őket.

Manapság már minden valamirevaló szótár úgynevezett korpuszra épül, amely a legkülönfélébb anyanyelvi forrásokból származó, írásos és szóbeli megnyilatkozások hatalmas gyűjteménye. A Cambridge-szótárak alapjául a több mint 1 milliárd szót számláló Cambridge International Corpus szolgál, amelynek az elemeit a szerkesztők témák szerint is osztályozták: a futball témaköre például megközelítőleg 8,5 millió szót tartalmaz. Ha egy szoftver segítségével ennek a csoportnak a tartalmát összehasonlítjuk a korpusz többi részével, akkor megkapjuk, mely szavak szerepelnek gyakrabban a futball-témájú szövegekben, mint a hétköznapi angol nyelvben. A Cambridge szerkesztői összesen 932 ilyen kifejezést találtak, és ezeket a Cambridge Dictionaries Online honlap About Words nevű blogján tették közzé.

A futballnyelv eredete és fejlődése

A labdarúgás sportnyelve az egyik legdinamikusabban fejlődő szaknyelv, szó- és kifejezéskészlete gyorsan változik és gazdagodik. A futball vagy labdarúgás kifejezés előtt a rugósdi, láblabda szavakkal is próbálkoztak, ám végül a labdarúgás és a hangalakjában magyarosított futball bizonyult maradandónak. Jelentése az angol nyelvű football szóból származik (foot = láb; ball = labda). A labdarúgás szakszókincse folyamatosan bővül, a sportág változásával szavak jönnek létre, amelyeket átveszünk és megfelelő hangsort alkotunk rá.

A labdarúgás a katonai nyelvből is rengeteg elemet átvett. Így lett a mérkőzés szinonimája az ütközet, csata, csörte, összecsapás, és így született a bunkerfoci kifejezés is, amikor csak a védekezésre koncentrálva focizik valaki; de hallhatunk olyat, hogy ágyúz, vagyis erőset lő; ostromolja az ellenfél kapuját; vagy bevehetetlen erőd, ami pedig a jó hazai statisztikai mutatókkal rendelkező csapat pályája.

A sportnyelvújítás napjainkban is tart. Szokás arról beszélni, hogy ma visszaidegenedik a sport nyelve, mert újra áramlanak be idegen (főként angol) kifejezések. Ezt az igényt belátva indította futballnyelv-magyarítási kezdeményezését 2013-ban a Kazinczy SE blogja. 2010-ben magyarítani próbálták a dél-afrikai labdarúgó-világbajnokság jellegzetes hangszerének nevét, a vuvuzelát is.

Érdekes megemlíteni a sportnyelvi köznevesítés példáját, hiszen előfordul, hogy egy-egy futballista neve köznevesül, egy köznévi fogalom szava lesz. A hagyományos nyelvmegközelítés az írott, nagyrészt irodalmi szövegek vizsgálatával foglalkozott, napjainkban a nyelvészet a szóbeliség felé fordul. Az információs társadalom révén a rétegnyelvek szókincse egyre inkább beszűrődik a sztenderd nyelvbe. De gondolhatunk irodalmi művekre, például Mándy Iván A pálya szélén című regényére vagy Esterházy Péter munkáira, melyekben a szerzők az élőbeszédet utánozzák. Esterházy Péter legutóbb megjelent könyvében (Utazás a tizenhatos mélyére) is a következőt olvashatjuk: „Vargazoli (egy szó!)”, „embékettő”, „budaikocsishidegkútipuskásczibor”. Tehát az irodalmi művekben is egyre gyakrabban jelennek meg az élőbeszéd szófordulatai. Sőt a szleng is részévé válhat az irodalmi művek nyelvezetének.

Alapvető labdarúgó kifejezések

Kezdjük az alapszavakkal, amelyek talán még a legultrább ultráknak sem okoznak gondot. A játék (game) elengedhetetlen kelléke természetesen a labda (ball), amelyből a sportág neve is származik. További nélkülözhetetlen szereplők a 11 játékos (player) és az edző (coach), az őket keretező csapat (team) és klub (club), meg persze a szurkolók (supporter) és a focirajongók (fan). A nélkülözhetetlen szereplők között is a legfontosabb a játékos, foglalkozzunk ezért most vele egy kicsit.

A játéktér és kellékei

A labdarúgás elengedhetetlen kelléke - természetesen a labda mellett - a futballpálya (pitch), amelyet a két rövidebb oldalán a gólvonal vagy alapvonal (goal line), a két hosszabb oldalán pedig a partvonal vagy oldalvonal (touchline) határol. A pálya közepén a kezdőkör (centre circle), a négy sarkában a szöglet (corner) található. A legfontosabb hely persze a kapu (goal), amely két kapufából (goalpost) és egy felső lécből (crossbar) áll. A kapu előtti rész a büntetőterület, leánykori nevén tizenhatoson belüli terület (penalty area vagy penalty box). Az edző és a cserejátékosok a kispadon (bench) foglalnak helyet.

A mérkőzés lebonyolítása és szabályai

A meccs két részből áll, az első félidőből (first half) és a második félidőből (second half), a kettő között szünettel (half time). A mérkőzés szabályos lebonyolításáért a bíró (referee) és a partjelzők (linesman) felelnek, ez utóbbiakat ma már asszisztensnek (assistant referee) hívjuk. A les (offside), a kezezés (handball) és a szabálytalanság (foul vagy fault) egyaránt büntetést von maga után. Ez a büntetés lehet szabadrúgás (free kick) vagy súlyosabb esetben tizenegyes (penalty), mindez kombinálva a szabálytalan játékossal szemben alkalmazott sárgalappal (yellow card) vagy piroslappal (red card). A vétkes focistára figyelmeztetés (caution), rosszabb esetben kiállítás (dismissal vagy sending-off) vár, a notórius elkövetők pedig akár eltiltást (suspension) is kaphatnak a bajnokságban.

Labda játékba hozatala és játék akciók

A labdát többféleképpen lehet játékba hozni, például kezdőrúgással (kick-off), szögletrúgással (corner), kirúgással (goal kick) vagy bedobással (throw-in). A mérkőzés során a játékosok rúgják (kick), lövik (shoot vagy strike) és fejelik (head) a labdát. A csapattársaknak passzolnak (pass), az ellenfelekkel szemben pedig cseleznek (dribble), szerelnek (tackle) vagy embert fognak (mark a brit és cover az amerikai angolban), és néha elkerülhetetlenül kihagynak (miss) egy-egy helyzetet. A fő cél természetesen az, hogy a csapat gólt lőjön (score), amit az ellenfél kapusa sokszor vetődéssel (dive) próbál megakadályozni. A meccs végeredményét a gólok (goal) és a néha-néha becsúszó öngólok (own goal) száma határozza meg.

Versenyek és felépítésük

Egy adott ország hazai (domestic) bajnokságában (championship) a futballcsapatok többféle osztály vagy liga (league) keretein belül, egy évadon (season) keresztül mérik össze képességeiket. A legjobb klubok és a nemzeti válogatottak nemzetközi (international) tornákon (tournament) küzdenek meg egymással a kupáért (cup). Az ezekre való felkészülés során fontos szerepe van a barátságos mérkőzéseknek (friendly vagy friendly match) is. Az igazi, tétre menő nemzetközi versengés különböző szakaszokból (stage) áll; a selejtezőket (qualifiers) a csoportmérkőzéses szakasz (group stage) követi, továbbjutás (progress) esetén pedig a negyeddöntő (quarter-final), a középdöntő vagy elődöntő (semifinal), végül a döntő (final) jön.

Taktika és játékfilozófia

Egy-egy meccs eredményét, így végső soron az egész bajnokság kimenetelét több tényező befolyásolja. Ilyen tényező például a taktika (tactics), amelynek részét képezi, hogy az együttes milyen felállásban (formation) játszik. A formációk nem minden esetben szimmetrikus struktúrák. Az edző direkt asszimetrikus formációra is ösztönözheti csapatát. A klubfilozófia kijelöli azt az utat, amelyet a stratégiai célokat figyelembe véve megvalósít, követ egy futballklub. A futball elvi síkon való megközelítése egy egységes, harmonikus játékkép formájában. Ez a helyzet akkor is fennáll, amikor egy bizonyos koncepció áll az átigazolási politika és a csapat fejlesztése mögött. Egy hosszútávú működési struktúra felépítése a cél, ami eleinte az eredmények rovására is mehet. A vezetőség és a stáb kialakít egy filozófiát (esetleg az új edző személyével „érkezik” maga a filozófia is), aminek a klubnál minden területen folyó munkát alárendelnek.

Játékfázisok és mozgások

Egy csapat labda nélkül alapvetően három védekezési módszert alkalmazhat: letámadja az ellenfelet, visszahúzódik vagy visszatámad. A gegenpressing az utóbbi: alapja, hogy a labdát megszerző csapat támadásba való átálláskor még relatíve rendezetlen, így egy esetleges labdavesztéskor sebezhető állapotban találja magát. Ezt a sebezhető állapotot célozza a labdavesztés utáni visszatámadás, ami egyfajta gyors előremenekülés: a Barcelona hat másodpercet adott magának a labda visszaszerzésére, Jürgen Klopp Dortmundja (innen a német elnevezés) már öt másodpercben és a labdahordó létszámfölényes zaklatásában határozta meg az eljárást.

Virtuális, ténylegesen nem megjelölt terület a half space. Amennyiben a pályát hosszanti irányban öt egyenlő részre szeleteljük, a két szárny és a középső rész közti sávot fedik le a half space-ek. Stratégiai megfontolásból - a kapuk elhelyezkedéséből kiindulva - a középső rész számít a legértékesebb területnek, a lehetőségek pedig aszerint csökkennek, minél inkább a szárnyak felé terelődik a játék. A half space ugyanakkor látási (onnan is belátható a kapu) és helyezkedési (nem kell háttal állni a játéknak) is előnyt nyújt úgy, hogy a lehetséges opciók száma sem csökken a középső területhez képest.

A támadó labda nélküli mozgása, amellyel becsapja őrzőjét, így üres területbe érkezhet. A 9-es centerposzt sokáig az erős, magas, atletikus alkatú, ám statikus játékosok sajátja volt. Az angol stílus ellenpólusaként - elsősorban a pozíciós, labdatartó játékot preferáló csapatok -, más stílusú csatárt kezdtek alkalmazni, olyat, aki ugyan gyengébb fizikumú, de gyors, kiváló technikai képzettségű és kiemelkedően jól lát a pályán. Büszkék lehetünk, hogy a futballtörténelem egyik legismertebb hamis kilencese az Aranycsapat hátravont középcsatára, Hidekuti Nándor volt.

Az a helyzet, ahol a labdás játékosnak nem marad passzlehetősége és előrébb sem tud lépni, a "cadrage". A "cadrage" nem jelent letámadást, hanem egy pozíció-felvételt: gátolást abban, hogy a labdás játékos megtalálja az ellenfelét, mert előtte áll mindig egy játékos, a megfelelő szögben. A "cadrage" mindig egy darab játékos helyezkedését írja le, nem a teljes csapatét. Feltételezi, hogy a játékos alkotja a sáncot, a mögötte lévő területre tilos a belépés, kialakítja a „csapatblokk” tudatát, egyszerre figyeli a labdát és a mögötte lévő játékost és ahogy más sportágakban is, van passzív és aktív formája is. A kifejezést általában a sakk világában használják, pedig angol nyelvterületen a futball szaknyelvben is előfordul.

A catenaccio az Olaszországban meghonosodott defenzív mentalitást jelenti, amely nem annyira a rúgott gólok számával próbálja felülmúlni az ellenfelet, hanem a kapott gólok elkerülésével, még pontosabban, az ellenfél gólszerzési lehetőségeinek a minimálisra csökkentésével. A stílus legnagyobb képviselője a Helenio Herrera által vezényelt „Grande Inter” volt a hatvanas években.

A támadó- és védekező fázist összekötő átmeneti fázis kezdete az a pillanat, amikor egy csapat elveszíti vagy megszerzi a labdát. Előbbi természetesen a támadásból védekezésbe való átmenet, utóbbi a védekezésből támadásba való átmenet. Ekkor néhány másodpercig a sorok rendezetlenek, amit - ha elég tudatos - az ellenfél kihasználhat. A támadások során a játékostársak egymáshoz viszonyított helyezkedése befolyással van egy esetleges labdavesztés utáni hatásos és azonnali visszatámadás minőségére és hatékonyságára. A megfelelő távolságtartás eleve befolyásolja a labdatartás hatékonyságát, sőt gyakran segít megelőzni a labdavesztést magát. Ami a védekező mozgásokat illeti: ha egy védekező játékos eredeti pozícióját üresen hagyva előretör annak érdekében, hogy a labdás ellenfelet támadja, maga mögött területet nyit. Ezért ilyenkor szükség van egy társra, aki az előrenyomuló területét fedezi, biztosítja.

A védekező játékos - tudatos helyezkedéssel - saját testét használva úgynevezett fedezőárnyékot hozhat létre. A kifejezés általában a zóna védekezéssel kapcsolatban merül fel. A labda megszerzése, „lefülelése” a mezőnyben az ellenfél passza vagy fejese után az interception. Az interception aktív, tudatos egyéni akció, amely megakasztja az ellenfél támadását.

Egy viszonylag új szerepkör az inverted fullback fogalma. Legegyszerűbb talán úgy meghatározni, ha egy középpályáshoz és egy szélső védőhöz hasonlítjuk. Ha a csapat támad, akkor feltolódik a középhátvédek előtti területre, ezzel biztosítva a középső zónát és nyújt a középpályásoknak nagyobb szabadságot. Ha a csapat védekezik, akkor a szélső védő szerepét veszi fel. Az egyik fázisban védőként teszi a dolgát, a másikban pedig a belső középpályás pozícióban biztosítja a területet. Hozzá kell tenni, hogy a támadófázisban sem minden esetben húzódik előre, időnként klasszikus szélső védőként viselkedik.

A középpályásoknak rengeteg alcsoportja létezik, ezek közül az egyik a kimeríthetetlen fizikai tartalékokkal bíró, tripla tüdőkapacitással megáldott örökmozgó. A box-to-box középpályás végtelen akkumulátorral robotol saját és az ellenfél tizenhatosa (box) között, kitaposva minden gyeptéglát és ellenfél vádlit. Jeles képviselői: Patrick Vieira, Michael Essien, Arturo Vidal.

A „fejek” révén az edző könnyebben tud kommunikálni a mérkőzést játszó csapatával, akik lényegében a „jobb kezei” a pályán. Segítségükkel a jelek egységesítése, a játékosok közös fejjel való gondolkodása „olajozottabbá” válhat. A „fej” bizonyos kompetenciákkal kell rendelkezzen az irányítói feladat ellátásához. A kereten belül a kilétét kijelölheti az edző, de összeszokott csapatoknál spontán is kialakulhat. Több fej is lehet csapaton belül. „Elhelyezésük” a pálya tengelyében szerencsés. Példa: vesztes állásnál az edző jelzi a fejeknek, hogy a védekezési vonalat hátul (vagy elöl) hol szeretné meghúzni. A mérkőzésen a játékosok közt, illetve a játékosok és az edző közt folyamatos információáramlás folyik. Ez akkor hatásos és gördülékeny, ha előre megbeszélt és begyakorolt jelek, vezérlő jelek is segítik a folyamatot. Ez a jel kötőanyag, ami a kooperációt, az egységes működést megteremti. A játékosok, akik a jel által kiváltott információáramlás révén összekapcsolódnak, együttes döntést kell hozniuk. A jel ugyanakkor értelmezhető katalizátorként is.

A 14-es zóna a pálya közepén, rögtön az ellenfél tizenhatosának előterében van, nagyjából az ötös szélességével megegyező oldalú négyzet a tizenhatos előterében. Ez a terület kulcsfontosságú a gólszerzés szempontjából. Máig sokan használják a koncepciót: ilyenkor ez a terület a támadások célja, a támadásvezetések során ide szeretnék eljuttatni a labdát, méghozzá a beadások elkerülésével. Több tanulmány szerint a 14-es zónát úgy használhatják legeredményesebben, ha onnan a tizenhatoson belülre passzolnak. Ez a gyakorlat nagyon hasonlít a kényszerítőzésre - csakhogy amíg legjobb tudomásom szerint kényszerítőnél oldalirányba történik a passz, addig itt előrefelé. Konkrétabban: egy hátvéd felpasszolja a labdát a támadónak, a támadó egy érintéssel visszateszi a labdát egy felfutó középpályásnak. Innentől kreativitás kérdése, mit kezdenek, a lényeg a mozgás, amivel egy vagy akár két védelmi vonalat is át lehet törni. Szükséges hozzá szemfülesség és jó passzkészség a védőtől, jó hátrafelé játék és labdakezelés a csatártól, valamint előrelátás és mozgás közbeni labdakezelés a középpályástól. Lényegében egy háromszögelésről van szó, de sokkal nagyobb területen. Javasolt magyar használat: a bennem lévő bürokrata mosolyogna egy „átadás-átvétel”-megnevezésen, de egy „feladás-átadás” is működhet.

A first touch a szemnek szinte láthatatlan, mert nem csak a labda átvételét írja le, hanem a testhelyzetet és a labda irányának váltását is. Ha a fogadás megfelelő, a játék folytonossága nem sérül, a támadás csobogó patakként folyhat tovább. Ha a first touch nincs rendesen kivitelezve, a játék csuklani kezd, a támadás megakad, a védő visszaér, az ajtó bezárul. A first touch 50%-ban praktikus, 50%-ban esztétikus, csak észre kell venni, ha felbukkan.

Nagyon jó leíró, aktív szavaink vannak, amelyek a védekező fázisban történő akciókra vonatkoznak: rácsúszik, lefogja, leköti, lezárja, akadályozza. Miért ne lehetne hasonlót támadásban is? Ezzel a kifejezéssel azt írjuk le, hogy a támadásunknak milyen hatása van az ellenfélre nézve. Franciául akkor használják, amikor egy (jellemzően labdaügyes) játékos rávezeti a labdát az ellenfélre, aki kénytelen kilépni rá, sőt, hozzátolódik a teljes csapatblokk. A labdás ezzel „rögzíti az ellenfelét”, de ezzel teret szabadít fel a társainak (saját csapat), akiket egy jól ütemezett rövid passzal vagy egy átfordítós keresztlabdával meg tud találni. Az így megtalált csapattárs ezáltal szabadabban vehet levegőt, az ellenfélnek pedig vissza kell tolódnia. Hasonló jelenséget ír le, mint az angol „overloading”, de amíg az a létszámfölényes helyzetre vonatkozik, addig itt arra, hogy a labdás játékos azt váltja ki a védőjéből, hogy megmarad a helyén.

Modern statisztikai mutatók

A mérkőzések szünetében látott hagyományos statisztikák sok esetben homályos, nem kellően pontos képet adnak egy-egy meccs erőviszonyairól, alakulásáról. Ezért az utóbbi években olyan statisztikai modellek bukkantak fel, amelyek a mennyiség helyett a minőségre helyezik a hangsúlyt. Az xG (Expected goals) egy olyan mérkőzés statisztikai mutató, amely a kapu előtti helyzeteknél nem a mennyiséget, hanem a minőséget helyezi előtérbe, ennek szemléltetésére törekszik. Az xG-nél nem minden lövés egyenértékű: a nagyobb lehetőségek magasabb értéket kapnak, a kevésbé kecsegtetőek kisebbet. A modell lényegében azt mutatja meg, egy átlagos csapat hány gólt szerzett volna az adott mennyiségű és minőségű helyzetből. Az xG a lövés leadását közvetlen megelőző pillanatban adja meg a helyzet veszélyességét.

Az xA (Expected Assists) a passzok által kialakított helyzetek veszélyességének mérésére hivatott mutató. Az xA megmutatja azt, hogy egy lövést megelőző passzt kiosztó játékos mekkora xG-értékkel bíró helyzetbe hozta a lövést leadó csapattársát. Ebből következik, hogy az xG-hez hasonlóan egy-egy lövés előtti passz xA értéke is 0 és 1 között váltakozhat.

A támadók helyzeteinek mérésére szolgáló expected goal mutatótól szükséges megkülönböztetni a kapusok teljesítményének értékeléséhez használt hasonló statisztikát, az xG2-t. Ez utóbbi érték ugyan előbbihez hasonlóan azt mutatja meg, hogy az adott körülményekből leadott lövésből mekkora valószínűséggel születik gól általában, mivel azonban erre a statisztikára a kapusok szemszögéből van szükség, ebbe már csak azok a lövések számítanak bele, melyek el is találták a kaput, az érték pedig a már leadott lövés erősségétől is függ. Az xG2 a lövést közvetlen követő pillanatban adja meg a helyzet veszélyességét.

Az xGChain az xG-modellből levezetett érték, amely azt mutatja meg, hogy egy-egy játékos mennyire veszi ki a részét a támadásépítésből (build-up-play). Az xGChain értékének meghatározásakor rögzítenek minden labdabirtoklási ciklust („A” csapat birtokolja a labdát, „B” csapat nem érinti azt). Rögzítik az ezek során kialakult lövéseket, majd összeadják az ezekhez tartozó xG-értékeket. (Ha egy akción belül többször is próbálkoztak, csak a legmagasabb értékkel rendelkező lövést számolják).

A hagyományos statisztika olykor képtelen visszaadni a hatalmas minőségi különbséget átadás és átadás közt. Például, egy jó passzként kerül be a statisztikába, ha az egyik belső védő nyomás nélkül a másiknak passzol. Bonucci hosszú labdájánál tíz belga védő helyezkedett a labda vonala mögött - az akció mégis góllal végződött. Ez a jelenetsor remekül rámutat arra, hogy egy-egy akció minősége és hatékonysága attól függ, egy átadással hány ember lett átjátszva. A játékost és a csapatot is pontozzák. Egy pont jár például egy csapatnak vagy egy játékosnak minden egyes átjátszott ellenfél után. Fontos ugyanakkor: csak azok az átadások számítanak, amikor egy védő át lett játszva. Érdekesség, s mint a felsorolásnál látható is, nemcsak a passz adóját, de annak fogadóját is díjazzák. Példaként, ha az egyik csapat labdabirtoklása 52-48 százalék, a lövések száma 18-14, míg a szögleteké 7-5, ez nem ad teljes képet. Egy másik számítás szerint, ahol 402 pont a 341 ellenében, már a német javára billen a mérleg.

A futballszleng kulturális és nyelvi hatása

Különösen az angol nyelvből került be sok szó a labdarúgók szlengjébe, ami abból adódik, hogy magát a labdarúgást is angolok találták ki. Természetes tehát, hogy a játék átvételével annak szaknyelvét is átvették. A labdarúgás sportnyelvében igen sok angol szó van a mai napig is. Ilyen angol szavak például: bekk ’védő’ < ang. back ’védő’; taccs ’bedobás’ < ang. touch ’érintés’; ofszájd ’les’ < ang. offside ’les’; falt ’szabálytalanság’ < ang. fault ’hiba, vétség’; tréner ’edző’ < ang. trainer ’edző’. Manapság is megfigyelhető az angol szavak átvétele: bossz ’a csapat elnöke’ < ang. boss ’főnök’; tím ’csapat’ < ang. team ’csapat’; kócs ’edző’ < ang. coach ’edző’; dzsojsztik ’irányító-középpályás’ < ang. joy-stick ’botkormány’; penálti ’büntetőrúgás’ < ang. penalty.

Az új angol átvételek beszivárgását a labdarúgás szlengjébe a szleng identitánsként való értelmezésével magyarázhatjuk. Hiszen ahogy a szurkolók hasonlítani kívánnak kedvencükhöz és magukra öltik legkedvesebb játékosuk mezét, úgy a labdarúgók is szeretnének úgy és olyan körülmények között játszani, mint a külföldi, magasabb színvonalú játékosok, ezért nyelvhasználatukat is átveszik, hogy még inkább azonosuljanak velük. Ez azonban még nem indokolná az angol átvételek gyakoriságát, hiszen a spanyol vagy olasz labdarúgás is magasabb színvonalú, mint a magyar. De hazánkban az angol nyelvet tanulják és ismerik a legtöbben, ezért használják előszeretettel a labdarúgók is.

Az angol szavakhoz képest igen kevés a német szavak átvétele, mindössze négy szleng szóról állítható bizonyosan, hogy német nyelvből átvett szavak: spíler ’játékos’ < ném. Spieler ’játékos’; mancsaft ’csapat’ < ném. Mannschaft ’csapat’; luftot rúg ’levegőbe/lyukat rúg’ < ném. Luft ’levegő’; ziccer ’biztos ’gólhelyzet’ < ném. A korner szó egyes források szerint a német nyelvből került a magyar sportnyelvbe, és így a szlengbe is, mely a német Korner ’sarok’ szó átvétele. Bencze Imre azonban angol átvételnek véli. Olasz átvétel lehet a prezidente ’a csapat elnöke’ < olasz Presidente. A skárpi ’futballcipő’ pedig a cigány nyelvből kerülhetett be a labdarúgók szlengjébe az adatközlők szerint. A labdarúgás Magyarországra kerülésekor a játékkal együtt az angol kifejezések is átkerültek. Ezeket kísérelték meg magyarosítani, elsősorban a Nemzeti Sport című napilap 1931 és 1940 között.

G. F. Drake „A szleng társas szerepe” című munkájában írta: a szlenget a fennálló rend megtagadására használják, s ennek bizonyítéka, hogy a szleng szavak nem státuszjelölők, és nem a konvenciót jelképezik. Robert L. „A szleng egy olyan kisebb társadalmi csoport elhatárolása a többségtől, amelyhez csatlakozni, és amelyet megérteni kényelmes, és amely az én számára menedékül szolgál. Egyúttal az én szubkultúrán belüli meghatározása és előtérbe helyezése is az okosság, a kontroll, a naprakészség, a polgárpukkasztás, az elszánt és általában szatirikus szellem és az (akár fallikus) agresszió révén. Mindez a lélek viszonylag sekély szintjén történik, s könnyen megérthető. Ebből kiindulva megállapíthatjuk: a szleng nem elsősorban nyelvészeti kategória, hanem annál mélyebben gyökerezik a tudattalanban, tehát valójában attitűd, érzés. Ha ezt elfogadjuk, akkor arra következtetésre kellene jutnunk, hogy a szleng minden emberi nyelvben megtalálható azáltal, hogy az egyes emberek tudattalanjukban hordozzák. Azaz a szleng nyelvi univerzálé.

A szleng fő funkciója a kapcsolatfenntartó, -megerősítő és identitásjelző funkció a nagyobb közösségen belüli kiscsoportokban. A szleng tulajdonképpen a kiscsoport és az egyén verbális lázadása a hierarchia ellen, ami az egó védelmét és a csoportnyomás alóli felszabadulást szolgálja. Hiszen a karnevál idején a társadalom megszokott rendje felbomlik, a státuszok felcserélődnek és minden a feje tetejére áll. A normák is felfüggesztődnek és a karnevál idejére megszűnnek a formalitások. A karnevál kiszakítja az embert a mindennapokból, felszabadítja a társadalom által rárótt szabályok és elvárások alól, ami a nyelvében is tükröződik.

„...én a foci nyelvének labdadobbanás-szívdobogására figyeltem, arra a vérzsibongású, hálózörgető, zengető zenére, amellyel ez a játék belejátssza a maga sípos, dobos, trombitás, harsonás, harangzúgásos zsoltárait, himnuszait a magyar nyelv Nagy Zenekara időtlen szimfóniájába. Arra a muzsikára, amelytől szemeink tüzelnek, fülünk átforrósodik s orrunkat a frissen nyírt gyep illata tölti meg.” (Kocsis Norbert 2014, Futballszleng.)

„A karnevál nem szakad szét játszókra és nézőkre. (…) A karnevált nem szemlélik, hanem élik, s mindenki éli, mert eszméje össznépi. Míg a karnevál tart, nincs más élet, csak a karneváli. Nem lehet elkerülni, mert nincs térbeli határa.” Ez a jellemzés érvényes a labdarúgásra is. A meccsnézés idejére mindannyian megfeledkezünk a mindennapok gondjairól, a társadalmi elvárásoktól. „A szemlélődőkből rögvest kommentátorok, egymással egyetértők és/vagy vitatkozók, bosszankodók, lelkesedők, jó tanácsokból ki nem fogyók lesznek.”

A játékosok is a játék idejére más emberekké válnak, ilyen értelemben számukra a játék idejére megszűnik a külvilág és annak normarendszere. A játéktér egy új világ, amelyben nem érvényesek a mindennapok szabályai: nem biztos, hogy a leggazdagabb vagy a magasabb társadalmi réteghez tartozó ember a játéktér világán belül is ugyanakkora befolyással bír. Megeshet, hogy egy nála alacsonyabb társadalmi helyzetű ember parancsol, mert tehetségesebb nála, hiszen a játék újabb szabályokat határoz meg, melyek minden, a játékban résztvevőre egyformán vonatkoznak.

Válogatott magyar futballszleng kifejezések és definícióik

Az alábbiakban a magyar futballnyelvben gyakran előforduló, angol és egyéb eredetű szleng kifejezéseket és azok definícióit gyűjtöttük össze.

• agy: Irányító-középpályás, az a játékos, aki meghatározza az adott csapat játékát; irányító.
• alagútcsel: Az a csel, amikor az ellenfél lábai között továbbítják a labdát; kötény.
• alibizik: Kerüli a játékba avatkozást, nem vállal felelősséget.
• átvág: Kicselez.
• beállós: A védők előtt lévő játékos.
• becsavar: A labdát valamelyik oldalról középre rúgja úgy, hogy a labda egy ívet rajzol a levegőben.
• bekk: Védő.
• belső: A lábfej belső része.
• benéz: A kapus azt hiszi, hogy a labda elkerüli a kaput, ezért nem is mozdul érte, így gól lesz; lepkézik.
• besárgáz: A játékvezető sárgalapos figyelmeztetéssel sújtja a játékost.
• besárgul: Sárgalapos figyelmeztetésben részesül.
• bevarr: Gólt lő.
• biciklicsel: Az a csel, amikor a labda fölött felváltott lábbal köröz a játékos, hogy a védő játékos ne tudja merre fog tovább haladni.
• bikáz: Erősen meglövi a labdát; bombáz, megküld.
• bíró: Játékvezető; spori.
• blokkol: A lövés elé áll, hogy megakadályozza a labda továbbhaladását.
• bogyó: Labda; bogyesz, bőr, foci, golyó, gömb, laszti, pettyes, zsuga.
• bohóc: Kapus; portás.
• bossz: A csapat elnöke; prezident, prezidente.
• botlábú: Tehetségtelen (játékos).
• bőr: Az a csel, amikor az ellenfél lábai között továbbítják a labdát; kötény.
• bukó: Vereség.
• bunkó: Jobb, illetve bal oldali védőjátékos; bekk.
• büntet: Kihasználja az ellenfél hibáját és gólt szerez.
• bűvész: Olyan játékos, aki sokat cselez, keveset passzol és fut.
• center: Támadó; csatár, ék.
• centerhalf: Középsővédő, középfedezet; bekk.
• coach: Edző; mester, menedzser.
• cséká: Csapatkapitány.
• csikar-szög: Nagyon éles szög, kapura lövésre alkalmatlan.
• csőr: A futballcipő orra.
• csuka: Futballcipő; éles, fékező, gumis, skárpi.
• csüd: A lábfej felső, domború része.
• dropp: Olyan lövés, melyben a labdát pattanás után egyből, de még szinte a földet érintve lövik meg.
• elbutít: Ügyetlenül bánik a labdával.
• eldug: A játékos lassítja a játékot oldalátadásokkal, időhúzó cselezésekkel.
• elküld: Kicselez.
• eltör: Rosszul találja el a labdát.
• emberfogó: Az a játékos, aki az ellenfél egy adott játékosát követi, zavarja.
• ernyőz: Esernyőcselt csinál.
• falt: Szabálytalanság.
• farag: Több apró szabálytalanságot követ el az ellenfél egy adott játékosa ellen.
• favágó: Durva játékos, aki többször rúg az ellenfélbe, mint a labdába.
• feketerigó: Játékvezető; spori.
• feketeruhás: Játékvezető; spori.
• felmegy: Előre megy az ellenfél kapuja közelébe, hogy gólt szerezzen.
• ficak: A kapu felső sarka; ficka, finyó, pipa.
• flúgos: Kapus; portás.
• futó: A két oldalsó középpályás (jobb~, bal~).
• gyertya: A labdának függőlegesen a magasba való rúgása.
• gyúró: Sportolók masszírozásával foglalkozó személy.
• hadrend: A játékosok helyezkedése a játéktéren, szerepkörüknek megfelelően.
• halálcsoport: Az a csoport, melyben a csapatok szinte mindegyike esélyes a továbbjutásra, de csak meghatározott számú jut tovább.
• helyzet: Góllövésre alkalmas szituáció.
• hulla: Sérült játékos.
• igazolás: Új játékos.
• ikszel: Döntetlent ér el.
• indít: Labdát előre passzol, úgy, hogy a társnak futni kelljen érte.
• jété: Játékvezető; spori.
• joy-stick: Irányító-középpályás, az a játékos, aki irányítja az adott csapat játékát; irányító.
• kamuzó: Sérült játékos; maródi.
• kanári: Játékvezető; spori.
• kapás: Gól.
• kapcsi: Olyan lövésfajta, melyben a labdát átvétel nélkül lövik meg.
• KGB-s: Az a játékos, aki saját csapata ellen játszik.
• kivégző: A büntetőrúgást sikeresen végrehajtó játékos.
• kopogó: Rossz minőségű játéktér.
• korner: Szöglet.
• kötény: Az ellenfél kicselezésének az a módja, hogy a játékos a támadónak a lábai között elrúgva viszi tovább.
• lap: Sárga lapot érő megmozdulás.
• léc: Kapufa.
• lecsúszik: Rosszul találja el a labdát.
• legyezős: Asszisztens; partjelző.
• lekezel: A játékos a feléje tartó labdát szabályosan megállítja, hogy továbbíthassa.
• leküld: A játékvezető kiállítja a játékost.
• leperdül: Rosszul találja el a labdát, a lábfejéről perdülve le-, illetve félrecsúszik.
• lepkézik: Elkerülhető gólt kap a kapus; potyázik.
• lepókhálóz: A kapu valamelyik felső sarkába lövi a labdát.
• liberó: Középsővédő; bekk.
• lop: Labdát szerez.
• luftot rúg: Levegőbe rúg a labda helyett.
• malacgól: Olyan gól, melyet a kapus védhetett volna; potyagól.
• mancsaft: Csapat; tím.
• maródi: Sérült játékos.
• megesz: A védő játékos nem tudja kivédeni az ellene irányuló cselt.
• mély: Sáros, vizes (pl. mély a pálya).
• meszelés: A játéktér vonalai.
• műmájer: Olyan játékos, aki megjátssza magát.
• nagykeró: Olyan rúgás, melyben a labda nagy ívet ír le a levegőben.
• ofszájd: Lesállás.
• okszi: A láb külső talp éle (oksival továbbítja a labdát).
• öklöz: Véd (a kapus).
• öreg: Idősebb, tapasztalt játékos; rutin, veterán, vén.
• összekötő: A középső támadó és a szélső középpályás között elhelyezkedő csatár.
• pad: Cserepad; kispad.
• partvonal: Oldalvonal.
• passz: Labdaátadás.
• penálti: Büntetőrúgás; tizi.
• péntekdoktor: Sérült, de a mérkőzés előtti edzésre felépült játékos.
• pettyes: Labda; bogyó.
• pipa: A kapu felső sarka.
• pite: Labda; bogyó.
• pontrúgás: Szabadrúgás.
• prezident: Egyesület elnöke.
• rügy: Talpgomb; stopli.
• sárgarigó: Játékvezető; spori.
• sipi: Sípcsontvédő.
• skárpi: Futballcipő; csuka.
• söprű: A kapu előterét állandó keresztirányú mozgással fedező védőjátékos.
• spíler: Játékos; zsugás.
• spori: Játékvezető.
• sporttárs: Játékvezető; spori.

tags: #angol #mondasok #labdarugas

Népszerű bejegyzések:

• MLSZ futsal utánpótlás fejlődése
• a két klub viszonyáról
• az Ének Iskolájától a Quack Zenekarig
• Részletes útmutató labdamintázatokhoz
• A labdarúgás szakmai és szabályozási háttere