Kulcsár Anita és a Dunaújváros: Egy sportlegenda tragédiája és öröksége
A magyar kézilabdázás történetében Kulcsár Anita neve örökre beíródott a legnagyobbak közé. Az Európa-bajnok, olimpiai és világbajnoki ezüstérmes válogatott beálló, akit 2004-ben a Nemzetközi Kézilabda-szövetség és a World Handball Magazine közös szavazásán a világ legjobb női kézilabdázójává választottak, tragikusan fiatalon hunyt el. Posztján a magyar kézilabda egyik legkiemelkedőbb játékosa volt, és a honi sportból azóta is hiányzik egy hozzá hasonló tehetséges egyéniség. Pályafutása során meghatározó szerepet játszott a dunaújvárosi kézilabdában is, a Dunaferr kiválóságaként aratta sikereit, mielőtt élete 28 évesen tragikusan véget ért.
Kulcsár Anita pályafutása és sikerei
Kulcsár Anita 1976. október 2-án született Szerencsen. Már tízéves kora óta a kézilabda volt a sportága, aktív sportolói pályafutását a nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnáziumban kezdte. Vezetésével a csapat a megyei I. osztályból indulva az NBI/B-be jutott, s remek teljesítményének köszönhetően Anita bekerült a junior válogatottba is.
1995-ben szerződött a Győr együtteséhez, amellyel kétszer lett bajnoki ezüst- és egyszer bronzérmes. Sőt, 1999-ben EHF-kupa döntőt játszhatott, amelyben a csapat ugyan kikapott a dán Viborgtól, ám Kulcsár mindkét mérkőzésen csapata legjobbja volt - összesen 21 gólt szerzett. Nehézkesen indult a karrierje az ETO-ban, de a második idényében egy debreceni mérkőzésen megtalálták az igazi pozícióját.
2001-ben távozott Győrből, s a székesfehérvári Cornexi együttesében folytatta pályafutását. 2004 elején igazolt a Dunaferrbe, ahol végre megszerezte élete egyik nagy álmát - az első bajnoki aranyat! A Dunaferr csapatával magyar bajnoki címet és Magyar Kupát is nyert. Az idei szezonra bajnoki, magyar kupa, s nemzetközi kupaaranyat tervezett együttesével - ám ezekből már sajnos egyet sem szerezhetett meg...
A felnőtt válogatott tagjaként már részese volt az 1998-as Európa-bajnoki bronzéremnek. Összesen 165 alkalommal szerepelt a legjobbak között, és 402 gólt szerzett. 2000-ben a sydney-i olimpián ezüst-, a romániai kontinensviadalon aranyérmet szerzett. Meghatározó személyisége volt a nemzeti együttesnek, sokan a világ legjobb beállósi között emlegették: „Kulcsi” tagja volt a 2003-as világbajnoki második, és a tavalyi Eb-bronzérmes nemzeti együttesnek is.
Kulcsár Anitát 2005 tavaszán a World Handball Magazin (WHM) és a Nemzetközi Kézilabda-szövetség (IHF) olvasói szavazásán a 2004-es év legjobb női kézilabdázójának választották meg. Egy évvel később a díjat Görbicz Anita kapta meg, aki Kulcsár halálakor így búcsúzott tőle: „Szenzációs beálló ment el, ma nincs nála jobb. Hatalmas akarattal küzdött, nem tudott veszíteni. Mindenkinek segített, valamennyien szerettük.”
„Úgy tervezte, az lesz az utolsó világversenye, mert kisbabát szerettek volna Andrással, a férjével, aki mindenben mellette állt - mondta tíz évvel Kulcsár halálát követően az édesanyja a Nemzeti Sportnak. - Anita is mindig százszázalékosan arra koncentrált, amit csinált. Ha tanult, arra, ha játszott, arra. A nyíregyházi éveiben a buszon is tanult, a magyarországi Európa-bajnokság alatt a meccsek után a vizsgáira készült, sportjogász szeretett volna lenni.”
„Olyan rendkívüli értékei voltak, mint csak keveseknek. Nagyon szerette az életet, a kézilabdázást, tanulni akart. Boldogan élt, szeretett közöttünk lenni, és mi is nagyon szerettük őt” - jellemezte Kulcsárt a Dunaferr akkori edzője, id. Kiss Szilárd. Az újvárosiak csapatkapitánya, a hasonló poszton szereplő Bohus Bea is régről ismerte őt: „Őstehetség, mondták róla, amikor Győrbe került. A válogatottnál is éveket töltöttünk együtt, és örültem, amikor a Dunaferrbe jött. Bár egy poszton játszottunk, időnként talán riválisok is voltunk, ez a helyzet sohasem okozott gondot. Jókat nevettünk, amikor ide került, s arról beszélgettünk, hogy most már ő is bajnok lesz meg BL-győztes.”
Kulcsár Anita emlékvideó (KTV)
A tragikus nap: 2005. január 19.
2005. január 19-én délelőtt Dunaújvárosban átmozgató edzésre várták a női kézilabdacsapat játékosait. Néhány nappal korábban a Bajnokok Ligájában szerepelt, a tréningen pedig már a hódmezővásárhelyiek elleni élvonalbeli találkozóra készült a címvédő. Az egyik kulcsember csak nem akart megérkezni, Kulcsár Anitának rossz szokása volt, hogy olykor elkésett. Erre az edzésre azonban sohasem ért oda.
Tragikus kimenetelű közlekedési baleset során vesztette életét Kulcsár Anita, erősítette meg információinkat R. Szabó Ágnes, a megyei rendőr-főkapitányság sajtószóvivője. A rendőrségre érkezett bejelentés szerint Velence és Pusztaszabolcs között a 6207-es úton megcsúszott egy VW Golf. Az irányíthatatlanná vált autó elhagyta az úttestet, az árokba csapódott és egy fának ütközött. A kocsi kigyulladt, vezetőjét, a Dunaferr kiválóságát még ez előtt sikerült kiemelni ugyan, de életét már nem tudták megmenteni - Kulcsár Anita a helyszínen elhunyt. A kitűnő játékos mindössze huszonnyolc évet élt.
A baleset napján Kulcsár Anita a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán elsőéves hallgatóként etikavizsgán vett részt, ahol kiválóan megfelelt minősítéssel jutott túl a számonkérésen. Ezt követően indult el sukorói otthonából a 6207-es úton, hogy részt vegyen a Dunaferr NB I-es edzésén, de a célállomásra sosem ért el.
Futótűzként terjedt a hír a dunaújvárosi kézilabda szerelmesei között: életét vesztette Kulcsár Anita, a Dunaferr és a magyar válogatott világklasszis beállósa. „Minden percét fel tudnám idézni annak a borzasztó napnak, edzésnek, amikor Kulcsit vártuk. Korábban is előfordult, hogy késett edzésről, szeretett aludni, ezért viccelődtünk is. Vártuk, mikor toppan már be, néztük az ajtót, és csak edzés után kaptuk meg a tragikus hírt. Nemcsak egy csapattársat veszítettem el, hanem barátot is, fiatalként együtt játszottunk az ETO-ban, együtt lettünk válogatottak” - emlékezett vissza csapattársa, Pálinger Katalin tíz évvel később.
A döbbenet úrrá lett az egész csapaton és a vezetésen is: mindenki hihetetlennek és felfoghatatlannak tartotta a történteket. Ami biztos: a délutáni, Hódmezővásárhely ellen tervezett bajnoki mérkőzés elmaradt. Felmerült a csapat vezetésében az is, hogy kérik a szombatra tervezett, Podgorica elleni BL-mérkőzés elhalasztását a tragédia miatt.
A Magyar Kézilabda Szövetség nekrológja is megérkezett, amely a rendőrségi választ nem számítva az első hivatalos megerősítése volt a tragédiának. Sinka László főtitkár szavait idézzük: „Kulcsár Anita tizenkilenc éves kora óta volt a nemzeti válogatott tagja, összesen 165 alkalommal játszott a címeres mezben. Európa-bajnok, kétszeres Európa-bajnoki bronzérmes, olimpiai és világbajnoki ezüstérmes. (...) A magyar kézilabdásport elveszítette egy csodálatos játékosát, Kulcsár Anitát. Tehetetlenek vagyunk, és csak siratjuk Őt!” Kulcsár Anitát a Magyar Kézilabda Szövetség saját halottjának tekintette.
Emlékezés és örökség
Szerencs sportcsarnokát 2009-ben Kulcsár Anitáról nevezték el, az ünnepségen Sinka László, a szövetség főtitkára és Rónavölgyi Endréné polgármester emlékezett rá. A győri temetőben válogatott játékostársai is elbúcsúztak tőle.
A Dunaferr Kulcsár győri temetését követően január 29-én játszott ismét, az Astroc Sagunto ellen idegenben is nyert a magyar bajnok, amely a sorozatban az elődöntőig jutott, de a későbbi győztes dán Slagelse ellen kiesett.
Györgyné Oblisz Anita: A Dunaújvárosi Kohász KA legendája és az aranykor építője
Györgyné Oblisz Anita a dunaújvárosi női kézilabdázás másik kiemelkedő személyisége, aki részese volt az aranykorszak nagy sikereinek, az 1990-es évek legsikeresebb, európai szinten is elismert egyesületénél. Oblisz Anita Tolnáról, az NB II-es csapatból került 1987-ben Dunaújvárosba. Másfél éves, székesfehérvári kölcsön kivételével összesen 17 évet húzott le a Dunaferrnél, ahol hosszú időn át meghatározó játékosa volt a csapatnak.
Minden diadalnál jelen volt, ötszörös bajnok és kupagyőztes, EHF Kupát, KEK-et, BEK-et és Európai Szuperkupát is nyert az együttessel. A Dunaferr női kézilabdacsapatának aranykorszakával egybeforrt a neve.
Főbb sikerek a Dunaferrrel
Györgyné Oblisz Anita a Dunaferrrel elért főbb sikerei:
- 5x Magyar Bajnok
- 5x Magyar Kupagyőztes
- EHF Kupa győztes
- Kupagyőztesek Európa Kupája (KEK) győztes
- Bajnokcsapatok Európa Kupája (BEK) győztes (ma Bajnokok Ligája)
- Európai Szuperkupa győztes
Aktív pályafutás utáni szerepe és elismerései
Pályafutása végeztével sem szakadt el a sportágtól: egyrészt még a szeniorok között is játszott, illetve a mai napig a Dunaújvárosi Kohász KA technikai vezetője. Pályafutását, sikereit és érdemeit a napokban egy díjjal ismerte el a Tolna Vármegyei Kézilabda Szövetség. Szekszárdon, a második alkalommal megrendezett bálján vehette át a Tolna Vármegye Kézilabdáért kitüntető címet Györgyné Oblisz Anita, a dunaújvárosi legenda.
A dunaújvárosi legenda, Oblisz Anita nagyon hálás és meghatott volt, hogy most ilyen díjat vehetett át Szekszárdon. Mint mondta, decemberben hívta fel Szabó Balázs, a Tolna Vármegyei Kézilabda Szövetség elnöke azzal, hogy felterjesztené a díjra, aki egyébként NB I-es versenybíróként szokott jönni Dunaújvárosba, így régi ismerősök.
„Nagyon meglepődtem megmondom őszintén, mert abszolút nem számítottam rá, főleg, hogy Tolnában gondolnak rám, hisz' 1987-ben elkerültem a megyéből és már jó régen abbahagytam a játékot, hogy kézzel fogható eredményeim lennének” - fogalmazott Oblisz Anita. A dunaújvárosi legenda sosem felejtette el a gyökereit. „Szóval, nagyon jól esett, amikor Balázs megkeresett, végtelenül hálás vagyok ezért. Valóban, nagyon régen elszakadtam, de a gyökereim ott vannak, Tolna városában éltek a szüleim, illetve jelenleg is a testvéremék. Soha nem felejtettem el, honnét indultam, mert nagyon büszke vagyok rá, hogy tolnai vagyok. Ezért is esett nagyon jól, hogy ők sem felejtették el a kezdeteket, és az utat, amit bejártam!”
Anita kiemelte, a Dunaújvárosi Kohász Kézilabda Akadémia (DKKA) körül történt sajnálatos események után ez a díj erőt, feltöltődést, pozitív löketet adhat. Amivel nemcsak a pályán eltöltött éveit ismerték el, hanem úgy gondolja, az azóta eltelt 22 évben a kézilabdában, a kézilabdáért végzett háttérmunkáját is. Persze, sokan már nem is tudják, hogy a zsűriasztalnál éppen milyen egykori klasszis játékos intézi a mérkőzés előtti, utáni teendőket.
„Valóban, bár lehet, hiányosak az információim, de nem sok ilyen emberről tudok” - mondta arról, hogy közel negyven éve ugyanannak a klubnak az alkalmazottja. „A másfél év székesfehérvári kölcsönt leszámítva, 1987 óta Dunaújvárosban vagyok, itt alapítottam családot, születtek a gyerekek, itt élünk férjemmel György Lászlóval, aki szintén játékos volt, majd évtizedek óta edzőként dolgozik, most is a legmagasabb osztályban, az NB I-es Komló vezetőedzője. Elkísért a bálra és nagyon büszke volt rám ő is. S ha már család, nekik is köszönettel tartozom. Szóval, jövőre lesz negyven éve, hogy itt dolgozom, és kimondani is hihetetlen, másfél év múlva pedig már nyugdíjas leszek!”
Az elismerés átvételekor beszédet is kellett mondania: „Na, ez nagyon váratlanul ért, kimentem átvenni az elismerést, és akkor mondták, szóljak pár szót is a közönséghez. Igencsak zavarba lettem, próbáltam összeszedni a gondolataimat, lehet a BEK-döntő előtt nem izgultam így (nevet). Ezért is örülök, hogy megkeresett, mert most már el tudom mondani rendesen az érzéseimet. Ezúton is szeretnék még egyszer köszönetet mondani a Tolna Vármegyei Kézilabda Szövetségnek és Szabó Balázsnak, hogy érdemesnek tartottak a díjra.”
A számtalan érme és trófeája mellé most ez a díj is bekerül. „Azok a játékos pályafutásomról szólnak, ez meg a több évtized összességéről. Kis túlzással mondhatnánk életműnek is, ami a meglepetés erejével hatott, mert nem gondoltam arra, hogy én még kapok egy ilyen szép díjat” - tette hozzá.
Sokan nem is tudják, vagy gondolnak bele, hogy egy technikai vezetőnek mennyi mindenre kell figyelnie. „Igen! Lehet olyan nagy hibát is véteni, ami miatt törlik az adott meccs eredményét, és elveszik a pontokat. Szerencsére nekem ilyen esetem nem volt soha és bízom benne, nem is lesz.”
Manapság már csak szurkolóként nézi a mérkőzéseket. „Teljesen más lett a kézilabda mára, nem is lehet viszonyítani a harminc évvel ezelőttihez. Olyan játékelemek váltak megszokottá, például a kapus nélküli játék, ami egykoron elképzelhetetlen volt, de nincs ezzel gond, hiszen folyamatosan változik, fejlődik a sportág.”
tags: #anita #kezilabda #dunaujvaros
